Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-05 / 104. szám

1968. május 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézetében, Csillebércen üzembe he­lyezték az ország legnagyobb aktivitású gamma-besugárzó berendezését, amely nagy dó­zisteljesítménye következtében egyaránt alkalmas egyszerű besugárzások elvégzésére, valamint bonyolult sugárhatású kémiai reakciók vizsgálatára. — Képünkön: a besugár­zó helyiségben az aktivitást ellenőrzik. Az Éhhalom titka Régészeti ásatás a tiszasülyi Rákóczi Tsz homokbányái ában „Olyanok lesznek, ahogy mi neveljük...” A Néplap kerékasztala Mezőtúron a termelőszövetkezeti if júság életéről Szomorú eseményről kapta az Éhhalom a nevét, legalább is így mesélik a környéken lakó öregek. Még 1886-ban történt. A Tisza nagyon meg­áradt és elöntötte a környé­ket. A lakosság erre a halom­ra menekült, ez a pont maga­sodott ki egyedül a környező víztengerből. A hosszantartó árvíz és a kevés élelem miatt az odamenekültek közül na­gyon sokan éhenhaltak. De az Éhhalomnak nemcsak a neve utalt az eseményre, ha­nem a halom maga is titkot rejtegetett Április elején ré­gészeti ásatást kezdtünk a halmon. A leltárt régészeti leletek a Damjanich Múzeumba ke­rültek Szolnokra és fontossá­gukra való tekintettel gondos restaurátor kezek rögtön munkába vették őket Háromezer éves falu Először a koravaskorban, körülbelül 3000 évvel ezelőtt használták ki az Éhhalom jó fekvését a mai Tiszasüly kör­nyékén élő emberek. Falut építettek a halmon. Termé­szetesen ezt a falut nem úgy kell elképzelnünk, mint a mai falvakat. Lakóházak nem is voltak, csak mélyen a földbe vájt kunyhók. Az előkerült legmélyebb kunyhó 2 méter mélyre volt a földben. Alak­ja a méhkashoz hasonlított ahogy mélyült, úgy tágult, szélesedett. Tetejét feltehető­en sátorszerűen borították be faágakkal, takarták le esetleg bőrökkel. A kunyhó közepén tűzhely maradványait talál­tuk. Közelében edények töre­dékei voltak és két őrlőkő. Olyanok, mint a korábbi bronzkori őrlőkövek, eiipszis alakú, enyhén ívelt felületű, domború és aljú kőlapok. Ezekre szórták rá a gabonát és kis, gömbölyű marokkővel zúzták lisztté. Ezerhétszáz éves téli szállás A koravaskortól kezdve egészen az i. u. II. századig nem lakott ember a halmon. Ekkor a Perzsia határvidé­kéről már korábban az Al­földre költöző szarmaták egyik nemzetsége vert >tt ta­nyát. Szintén földbe vájt, méhkas alakú kunyhókban laktak. Négy építmény ma­radványait tártuk fel. Kettő­ben nagyon sok megpórkölő- dött és a velő miatt feltört állatcsont volt, á másik ket­tőben pedig edénytöredékek és csonteszközök. Az előkerült csonteszközök a korcsolya ősei voltak, szarvasmarha lábszárcsontjából faragták és csiszolták őket. Nyilvánvaló­an a téli közlekedést könnyí­tették meg. Szükség is volt rájuk, mert a Tisza kiöntései abban az időben a halomig terjedtek és kemény tél ese­tén jégmező boríthatta több kilométer szélességben a ha­lom környékét. A falut csak téli időszakban lakták, nyá­ron nem itt éltek a szarma­ták. Vajon miért? Azért, mert gazdaságuk a nagyállat­tartásra épült, ez a gazdasági rendszer két ideiglenes szál­lás kialakulását hozta mag- gával, nyáron a folyóktól tá­volabb eső legelő mellett, té­len vízközeiben. Koponyaműtét ezer évvel ezelőtt Az Éhhalmon megtaláltuk egy honfoglaláskori család temetőjét is. öt sírt tártunk fel, két nő, két férfi és egy gyermek sírját. A halottak közül hármat lóval temettek el. Az előkerült leletek alap­ján i. u. 900—950 között te­methették ide halottjaikat a környéken élő honfoglalók. De nemcsak a régészeti le­leteket vettük vizsgálat alá, hanem az előkerült csontvá­zakat is. Kérésünkre dr. Hor­váth Etelka fogorvos a csont­vázak fogazatát vizsgálta meg, hogy a fogazat kopása, állapota milyen táplálékra, s ebből következően milyen gazdálkodásra utal? Az elő­került vázak fogai rendkívül erősen kopottak és sorvadtak voltak. Az állandó erős rágás okozta a fogazat kopását is, de egyben megvédte a szuva­sodástól. Csak egyetlen váz­nak volt lyukas foga, s annak is a bölcsességfogai voltak szuvasak. A fogazat, és ennek alapján a táplálkozás vizsgá­latából arra a következtetés­re jutottunk, hogy az ide te­metkező honfoglalók a hon­foglaló magyarok állattartó rétegéhez tartoztak, s felte­hetően alig-alig fogyasztottak növényi eredetű táplálékot. Amikor a 2. sír koponyáját megvizsgáltuk, nagyon érde­kes jelenségre lettünk figyel­mesek. Koponyaműtétet vé­geztek rajta. A honfoglalás­korból jól ismertek koponya- műtétek, de ezeket a kopo­nyaműtéteket általában a kc- ponyatetőn végezték, onnan emeltek ki bizonyos méretű csontdarabot. A hiányt ezüst lemezzel pótolták. Az ezüst­lemez fölött a fejbőr össze­nőtt és alatta koponyacsont sarjadzásnak indult, gyógyul­ni kezdett. A szolnoki múze­um kiállításán is látható egy ilyen úgynevezett terepanált koponya. A tiszasülyi koponyánál viszont másféle műtétet vé­geztek. Az öreglyukat (a nyakcsigolyák és a koponya­csont találkozása) mestersége­sen kiszélesítették és a csont- széleket feltehetően fém rás­pollyal teljesen simára reszel­ték, gondosan eltávolítva az éles széleket. A műtétet még az eltemetett életében végez­ték, mert a feltáráskor sem­miféle olyan jelenséget nem lehetett megfigyelni, amely a sír későbbi bolygatására utalt - volna. Sajnos semmiféle gyó­gyulásnyom sem mutatta, hogy a műtétet a 2. sír női halottja túlélte volna. Dr. Katona Ferenc, az Or­szágos Idegsebészeti Intézet munkatársa nemrég tudomá­nyos ülésszakon számolt be a korai magyar temetőkből ed­dig ismert 3 ilyen műtétről és véleménye szerint bizánci or­vosiskola tanítványai végez­hették azokat. A bizánci se­bészek már az i. u. IV. szá­zadban is, tehát jóval koráb­ban már sikeres gerincvelő műtéteket végeztek, ezeknek leírásai fennmaradtak és a korai magyarság igen szoros politikai és kereskedelmi kapcsolatban állt Bizánccal, így feltételezhetjük, hogy a tiszasülyi 2. sír halottját is bizánci orvos műtötte meg, sajnos sikertelenül. A tiszasülyi ásatásokat folytatjuk. ÁRTALMAK Szörnyűek ezek az orvo­sok, — kesergett a bará­tom. — Tegnap megvizsgál­tattam magam. Kicsit szúr a hátam — mondtam — a doktor eltiltott a dohányzás­tól, — gyakran ég a gyom­rom: ne egyek fűszeres és zsíros ételeket, — néha szé­dülök eltanácsolt az autóve­zetéstől, — fájni szokott a fejem: az ital méreg ne­kem, — közölte. Már éppen távozóban vol­tam, amikor belépett a csi­nos nővérke. Égy kicsit megnéztem, erre a doktor visszahívott és eltiltott a nőktől. ORVOSI TANÁCS Nagyon kimerültem, — panaszkodott író ismerő­söm. — Ideges vagyok, rosz- szul alszom, nincs étvágyam, nehezen megy a munka. El­mentem az orvoshoz, ta­nácsért. Lekiismereíesen megvizsgált, azután kifag­gatott, mit csinálok, ho­gyan élek, és végül meg­Sok örömről, gondról, baj­ról esett szó ezen az anké- ton. A mezőtúri körzeti párt- helyiségbe termelőszö vetke­zeti vezetők: elnökök, párt­titkárok, KISZ titkárok jöt- tek el kérésünkre. Szerkesz­tőségünk a városi pártbi­zottsággal, KISZ bizottság­gal hívta össze a kerékasz­talt, beszélgessünk a terme­lőszövetkezeti fiatalság éle­téről. Olyanok-e a szövetke­zeti fiatalok, amilyennek a gazdaságvezetők, a pártszer­vezetek, a felnőttek szeret­nék tudni. S lehetnek-e olya­nok, megkapnak-e viszont minden feltételt ehhez. A témáról kiderült: közér­dekű. Ennek tudható be, hogy a Vörös Október kivé­telével a, város minden te”- melőszvetkiezete — nyolc működik Mezőtúron — kép­viseltette magát. S vala­mennyien kifejtették véle­ményüket, amely szinte egy­öntetűen így hangzott: a jövő generáció nevelésének be kell töltenie a minden­napok munkáját, s minden­ki munkáját. Mindjárt elsőnek Csathó Ferenc, az Új Élet Tsz el­nöke mondott el több érde­kes dolgot. Náluk három­szor alakult újjá a KISZ szervezet. Legutóbb 1964-ben. Amiből kézenfekvő a tanul­ság: a magára, a maga ere­jére hagyott KISZ szervezet, a gazdaságvezetők, a párt- szervezet segítsége nélkül nem boldogul, sőt még fel is bomlik. A mezőtúri ter­melőszövetkezetekben felis­merték a jelenséget, levonták a tanulságot. A Sallai Tsz pártszervezete két fiatal párttagot bízott meg azzal, dolgozzon“a'KISZ’ szervezet­ben. Bállá Mihály, az Alkot­mány Tsz párttitkára mond­ta el, pártszervezetükben két elvtárs írásban kapta a meg­bízatást, segítse a KISZ-t. Buzi Imre párttitkár, s Csathó Ferenc elnök mondta: a fiatalok úgy dolgoznak, ahogy mi ellátjuk feladatok­kal őket. Azt is közkinccsé tették, náluk mi a szokás Az Üj Élet Termelőszövet­kezet versenyszerződést köt a kiszesekkel. írásban meg­állapodnak a fiatalokkal, ha ezt vagy azt a táblát munkaidőn túl a KISZ szer­vezet megműveli, a jövede­lemből ennyi illeti meg a szövetkezetét, ennyit pedig a KlSZ-szervezet pénztárába fizetnek be. Sok szó esett az ifjúsági szervezetek társadalmi mun­kájáról, s arról, mennyire támaszkodhatnak a kisze- sekre a gazdaságvezetők. A felszólalók többsége abban foglalt állást, úgy várhatnak á c i e n s e k kérdezte, hogy min dolgo­zom. — Társadalmi regényt írok — válaszoltam. — Látja, látja, — mondta az orvos. — írjon valami könnyebbet, esetleg gyere­keknek. Elgondolkoztam a taná­cson, és megkérdeztem: — Talán a Doktor úr, amikor fáradt, gyermekgyó­gyászattal foglalkozik? DIAGNÓZIS — Középkorú asszony tá- molygott be ma délelőtt a rendelőbe — meséli orvos barátom. — Rögtön lero­gyott egy székre, és csak tá- togott, ijesztően lihegett, a szívéhez kapkodott. — Mi történt magával, mi a panasza Asszonyom? — kérdeztem ijedten. — Most már semmi, drá­ga Doktor úr, — szólalt meg normális hangon a pacien­sem, és még a pihegést is abbahagyta. — Csak azt akartam megmutatni, hogy milyen rosszul voltam teg­nap délután^ E. K. fordulatot, ha a tsz-vezetők rendszeresen megkérik a fia­talokat. Ha elmondják a kiszeseknek, miben tudnának legtöbbet segíteni a szövet­kezetnek. Az Üj Élet Ter­melőszövetkezetben a nyá­ron az elnök összehívta a fiatalokat. Azt kérte tőlük: vállalják aratáskor az éj­szakai, a vasárnapi munkát, mentsék fel az idősebbeket. Minden éjszaka egy óráig dolgoztak a cséplőgépnél a kiszeseik, de másnap pon­tosan ott voltak a munka­kezdéskor. Fárasztó lehetett, de érezték, ezt tőlük várja a termelőszövetkezet, meg­sokszorozódott önerejük, s kitartóan végig megszolgál­tak a bizalomra a nyári be­takarítás idején. A Béke Tsz-ben — ahogy Antal József párttitkár el­mondta — kényes munKa volt tavaly a gyümölcs sze­dése, mert exportra szállítot­ta a tsz. A tsz összehívta a kiszeseket; mondván rátok gondoltunk, tőletek várjuk, hogy ezt meg tudjátok csi­nálni. hogy a termelőszövet­kezetet nagy pénzhez tudjá­tok juttatni. Az egész szö­vetkezet figyelte a fiatalokat öt napig tartott a gyümölcs- szedés, s a kiszesek olyan kitűnő munkát végeztek, hogy a közgyűlés — ahol az elnök nyilvánosan meg­dicsérte őket — kimondta: megajándékozza a KISZ szervezetet. A mezőtúri ankét résztve­vői egyöntetűen bizonyítot­ták, a fiatalok különösen a gépesítésben, az új technoló. gia elterjesztésében nélkü­lözhetetlenek. Az ő világuk, az ő szemléletük a technika, a gép. Kézsmárki István, az Alkotmány Tsz KISZ titkára érdekes példát mondott el. Van egy KISZ-tagjuk, Seres Péter. Jó lovász. Lovairól még úgy is gondoskodik, hogy „fekete” takarmány­adagot visz ki a magtárból. Mégis az történt, hogy az egyik éjszakát traktoros ba­rátjánál töltötte, Seres Péter tanulta a traktor csínját- binját. Nem egyedi, jellemző eset a mai panasztfiatalok vonzódása a technikához. A Béke Tsz új Super-Zetor traktorokat kapott, az idő­sebb traktorosok közül nem­igen akadt rá jelentkező, úgy­hogy a tsz kénytelen volt az állami gazdaságban toboroz­ni. De ha későn is. elküld­ték tizennyolc fiatalt trak­toros tanfolyamra. Az ered­mény: olyan urai a gépek­nek az új traktoros ifik, hogy állják a versenyt a régi traktorosokkal. Az an­kéten megfogalmazódott: az állattenyésztésben azért sem zeretnek munkát vállalni a iatalok, mert az nincs gépe­sítve. S ha a termelőszövet­kezetek szeretnének fiatalo­kat látni az állattenyésztés­ben, korszerűsíteniök, gépesí­teniük kell ezt az ágazatot. Idetartozó dolog a szövet­kezeti fiatalság nagy tanulási kedve. Kovács Sándor tsz- elnök mondta el, még nem­régen azzal ijesztgették a szülők gyermekeiket, jól ta­nulj, mert különben mehetsz a tsz-be. Most már meg­fordítódik a jelszó: menj a tsz-be és ott tanulhatsz. A Béke Tsz-ben három gépla­katos tanuló helyre nyolc fiatal jelentkezett. Az Űj Élet Tsz-ben bevezetik a gépi fejést, s előtte két fia­talt küldtek el fejőgépkezelői iskolára. Az Űj Reménység Tsz negyven fiataljából ti­zenkilenc gépen ül. Hegyi István, a Magyar—Mongol Barátság Tsz elnöke ki is mondta: a ma parasztfiatal­jának az a vonzó, amikor 100 hold megművelése jut egy traktorra. Az ankét résztvevői egyet­értettek abban, a szövetke­zeti ifjúság megítélésében a mérce csak az lehet: hogyan dolgoznak a közösségben? De a fiatalok nemcsak dol­gozni, tanulni, hanem szóra­kozni is szeretnek. Csípés Imre, a Magyar—Mongol Ba­rátság Tsz párttitkára fej­tette ki: a szövetkezeti ve­zetők, pártszervezetek segít­senek a tsz fiataljai szabad­idejének tartalmassá tételé­ben. Ö javasolt egy feltét­len megvalósítást,, igénylő gondolatot. A . szövetkezeti kultúrmunkába, az ifjúság nevelésébe vonják be a pe­dagógusokat. Erre az okta­tási, kulturális bizottságok jó lehetőséget adnak. Braxa- tórisz Mihály, az Üj Re­ménység párttitkára tovább vitte a , gondolatot: az eddi­ginél többet törődjenek a szövetkezetek fiataljaik spor­tolási, kulturálódási lehető­ségeivel. Első feltétel: külön helyiségük legyen a kisze­seknek. Ehhez . kapcsolódva mondott el Kézsmárki Ist­ván KISZ-titkár egy igen jónak ígérkező kísérletet. A Mezőtúri Állami Gazdaság székhelyén az Alkotmány, a Sallai és az állami gazdaság kiszesei közös Ifjúsági klu­bot alakítottak. Legutóbb például a Tamási Áron munkásságával ismerkedtek meg. s az érdeklődés igen nagy volt. Nagyon elgondolkodtató volt, amiről többen beszél­tek: a vezetők kötelessége a fiatalok rendezvényein meg­jelenni, Meggyesi János, az Üj Reménység Tsz elnöke önkritikusan elmondta, meg­történt, hogy a pártvezető­ség a KISZ munkáját tár­gyalta anélkül, hogy a KISZ- titkárt meghívták volna. Fel­vetődött az igény: a fiatalo­kat be kell vonni a veze­tésbe. Az Alkotmány Tsz- ben a termelőszövetkezet ok­tatási és versenybizottságá­nak is KlSZ-tag az elnöke. Ugyancsak vitatéma volt, milyen nagy türelemmel kell nevelni a fiatalokat, Érthe­tően Virtuskodóbbak, pajko- sabbak a felnőtteknél. Az Űj Élet Tsz-ben például a fiatal traktorosok a Berettyó-gáton bravúroskodtak gépeikkel. Akadtak, akik követelték: váltsák le őket. A tsz veze­tők nem ezt választották. Megfizettették a kárt, fi­gyelmeztették a fiatal trak­torosokat, s türelmesen meg­magyarázták, milyen veszé­lyes lehet az ilyen virtus­kodás. Az összefoglalóban Tóth István, a városi párt- bizottság titkára ezt úgy fej­tette ki: próbáljunk az ifjú­sághoz fiatalodni, s ne azt várjuk, hogy az ő gondolko­dásuk öregedjen hozzánk. Hegyi István tsz-eíhök szólt a tsz-tagság felelőssé­géről. Érre nagyon jó al­kalom, ha időnként a köz­gyűlésen számolnak be a termelőszövetkezet KISZ- szervezetének munkájáról, a fiatalokról, s a teljes tsz- tagság figyelmét rájuk irá­nyítják. Felvetődött — a Petőfi Tsz példáján hogy a szakmunkásképző iskolák elvégzése után — ahonnan jó felkészültséggel kerülnek ki a fiatalok — törés követ­kezik életükben, ha utána nincs lehetőségük tovább- képeznj magukat. Erre na­gyon jó. módszer a mező- gazdasági szakkörök működ­tetése. Az ankét végén — ahon­nan nagyon hiányzott, hogy éppen a fiatalok szóltak ke­vesebbet — Száraz László, a Szolnok megyei KISZ bi­zottság titkára, a beszélgetés vezetője mondta el: sok-sok gondolat felvetődött, vala­mennyi arra vall, a szövet^ kezed ifjúság nevelése köz* ügy. ■ ■ .'r: ...... M.-K Selmeczi László muzeológus ORVOSOK e s p

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom