Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-26 / 122. szám
1968. május 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s r Uj város a Pelyhes-parton Pelyhes-part 42 holdas te- rület. A Zagyva folyó osztja kétrészre. Jászberény központjától alig másfél kilométerre van. Kis parcellákon többszáz magántulajdonos termelt ott zöldséget, krumplit, paradicsomot. — Amikor elkészült Jászberény város általános rendezési terve, már megszabták ennek a területnek a jövőjét is. Egy új városrészt építenek ott. Az északi oldalon kertes családi házak épülnék. Körülbelül 137 ház építésére van ott lehetőség. Ebből lőbb terveket. Ezek szerint 328 társas lakás épül kétszobás, egyszobás — két félszobások. A lakások alap- területe 58, illetve 63 négyzetméter lesz. Az építtetők 160—180 ezer forintot fizetnek a lakásokért. A városi tanács az építkezés megvalósítása érdekében jelentős összeget költött eddig is a terület kisajátítására. közművesítésére. Az északi oldalon már Ván villany, két utcában járda, sőt, egy utcában már vízhálózat is. Jelenleg a vízhálózat további építése, az esővízgyűjtő csatorna gerincvezetéke is. Az egyéb közművek — villany, szennyvízcsatorna — építésének tervét szeptemberig befejezik a tervezők. A közműprogram megvalósítása 10 millió forintba kerül. Az első ütemben hárommilliót építenek be. A továbbiakban a közművesítés függ attól, kapnak-e segítséget e munkához, mivel saját erőből teljes egészében nem tudják azt megvalósítani. Száz kis kertes családi ház sorakozik egymás mellett az új városrészen csaknem száz már elkészült, vagy tető alatt van. A déli részén három és kétszintes tarsasházakat emelnek majd. Ä városi tanács illetékes szakigazgatási osztálya az OTP-vel és az Országos Típustervező Intézettel együtt kiválasztotta a legmegfelejárdák létesítése a feladat. A déli oldalon a körút az idén elkészül, csaknem két és fél millió forintba kerül. Ugyanezen a részen kész már az ivóvíznyomó vezetek, erről csatlakoznak majd le a nyomóvezetékek a mellékutcákba. Készen van Á vendég javára Á jó halászlé titka H« áttekintjük a Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari Vállalat nyári elszámoló árainak a jegyzékét, meglepő érdekességre bukkanunk. Bar a halfajták ára (függetlenül attól, hogy az országos ha1- brtektesitő vállalattól vagy a helyi halászati szövetkezettől vásárolják) fix. a vendéglátóipari vállalat lényegesen olcsóbb elszámol ói ár alkalmazását írja elő az üzletvezetőknek, mint a ténylegesen kifizetett összeg. A 24 forintos pontyot 18-ért, a 36 forintos harcsáit pedig 24 forintért kell kalkulálni az ételárak kialakításakor. Ez annyit jelent, hogy a II. osztályú étteremben a halászlé ára majdnem 25 százalékkal olcsóbb lett. A központ által előírt nyersanyag-adag betartásával 17,10 forint helyett az étkező vendégnek csak 13,20 forintot kell fizetnie. A különbözetet, a 3.90 forintot a vállalati kockázati alapból számolják el. Ahhoz, hogv az étlam-ól a halászlére essen a választás. adott esetben nemcsak az ár, hanem méginkább a halétel minőségének az ismerete is szükséges. Aki csak egv kicsit is ismerős a konyhatechnológiában tudja. hogy halászlét annyiféleképpen lehet készíteni, ahánvan hozzáfognak a hal megfőzéséhez. Az elkészült halétel minőségét nemcsak a felhasznált alapanyagok mennyisége, hanem a főzés módja is meghatározza. A Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari Vállalat éttermeiben nagyon eltérő minőségű halászléket főznek, ezért a vállalat áruforgalmi osztályvezetője halászlé-főzési versenyre hívta meg a négy legismertebb szakembert, A versenyben Dávid Dezső, Lukács Ferenc. Papp Kovács József és Szántó András „mérkőztek” egymással. Szabadon készíthették el a halásziét, csupán az volt a kikötés, hogy a felhasznált alapanyagokat dekányi pontossággal jegyezzék fél. Végül az öttagú szakzsüri sorra kóstolta a készítményeket, és szavazott, hogy melyik halászlé a legfinomabb, melyiket érdemes valamennyi étteremben készíteni. A pálmát Papp Kovács József ha- lászűéje vitte el: 10 adaghoz 60 deka halfejből készült alapié, két kiló halhús és 20 deka ikra — ennyi a szűk recept. Az éttermek főszakácsainak január 1-től nem kell betartani az előírt normaoda- gokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vállalatok belső használatra tőlük egységes ételféleség előállítását a fogyasztók igényeinek jobb kielégítése érdekében ne követelhessenek meg. A halászléverseny csak kezdet azon az úton, hogv a megyében kedvelt, gyakran keresett ételekre (a szakemberek egymás közti vetélkedésének eredményeként) jól beváit nversanvag összetételt és főzési technológiát írjanak elő. A nyersanyag normák betartását hivatalosan megkövetelik — így az árakban sem lesz nagv differencia az egyes üzletek között ■— petren — A társasház építtetők szervezése már megkezdő-, dött. A napokban tartottak építési ankétot a Hűtőgépgyárban, ahonnét eddig százötvenen jelentették be: részi, kivannak venni az építési akcióban. Az OTP szerint még ez év negyedik negyedében az építők megkezdik a felvonulást a területre. Jövőre körülbelül március végére 46, 1970 első negyedében újabb 46 lakást adnak át a tulajdonosoknak. A tanácsnál nyert értesüléseink szerint a Pelyhes- part kiépültével mintegy 1600 ember él majd azon a területen. Ezért szeretnének ott ABC áruházat, óvodát és iskolát is építeni. V. V. Elkelt a csugari templom A máló vakolat között márványtábla hirdeti: ..Templomunk orgonáját Balogh Antal bőrgyáros és neje Antal Rozália adományozta. E kegyes lelkű házaspár országosan ismeretes arról, hogy Isten dicsőségére és a szegények megsegítésére minden, évben példát felülmúló jósággal áldozott. Itt a földön és egész örökkévalóságon át legyenek áldottak.” A csugari katolikus templom már csak kívülről templom. Oltárát szétszedték, kegytárgyait elvitte az egyházközség, orgonáját leszerelték. A szentély törmelékkel tele. a templomhajó mozaikpadlója több helyen feltöredezett. A mennyezet deszkaborítása foghíjas, kilátszanak a derékvastagságú, szú ette gerendák. Amj megmaradt az elhanyagolt templomból, az a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Termelőszövetkezeté. — Száznogyvenezer forintért vettük meg az egyháztól — mondja a tsz pártt't- kára. — Jövőre lebontjuk, gazdasági épületek lesznek anyagából. A templommal együtt három hold föld és a gondnoki lakás is a tsz tulajdona lett. A templom oromzatán szentek szobrai állnak. A párttitkár a fejét vakarja. — Van itt egy maszek kőfaragó. annak kellene eladni azokat-.. A kupeckodó gondnok elkerülésének Török Béla tsz- tag is örül. Ö költözött a helyére. Eddig lapályon levő tanyája küszöbét mosta minden tavasszal a belvíz. A csugari templom tőszomszédságában van a paptanyai iskola. Valamikor a katolikus papé volt: a birtok, onnan a neve. Gyerekek, játszanak a gyepen. Kérdem a második osztályba járó Murányi Lajcsit: — Mikor voltál templomban? Néz rám. me erőköriyödöti képpel, s azt mondja; én még sosem voltam templomban. — te, milyen vallású vagv? Rácz Béla — most véted a nyolcadik osztályt, — ránt egyet a vállán. — Nem tudomi. A tanteremben Szőke Jánosáé dolgozatokat javít A táblánál most érettségiző fia és barátja meditál. — Cosi- alfa plusz béta... Az együk geológusnak, a másik orvosnak készül. — Nálunk már tíz esztendeje nincs hittanra jelentkezés — mondja a tanító néni — Istentisztelet is nagyon régen volt. Tizenhárom évvel ezelőtt kerültem ide. Akkoriban még a templomnál búcsúkat tartottak a katolikusok. A pap motorral jött Mezőtúrról, a megrögzött hívek — többnyire öregasszonyok — meg társzekeret fogadtak. A környékbeliek kíváncsiságból is elmentek. A templom előtti sátraknál édességet lehetett venni a gyerekeknek. De évek óta már búcsút sem tartanak. A csugari ak többsége református. Mikor 1950-ben felépült a paptanyai iskola, a református tiszteleteg kijárt oda istentiszteletet tartani. Az ú.i állami iskolában — Meg volt engedve neki. Havonta egvszer jött. de az- tán elmaradtak a hívők. A végén, csak a kántor volt a pap mellett, s azután nem iött a tiszteletes sem -. A környék legöregebb lakója Stinta Mátyás. Januárban töltötte be hetvenhatodik évét. — Vörös magtárnak hívták valamikor a templomok Mert mindig vörös-e volt meszelve. Báró Harkánvi Anna három hold földdel adta az egyháznak, hogy alakítsák át templommá. Tomvot építettek hozzá, helvet az oltárnak, meg sekrestyét. Akkoriban épült, amikor a második rossz idő bejött. Harminckilencben. — Biztos benne? — Már hogyne lennék. A feleségem bátyja építette. Jó Kőműves volt. Én meg segédmunkásként, dolgoztam mellette. Egy kazettában a torony alá iratokat is tettünk. Nem tudom, mi volt a pergamenen, mit írt rá a pap. Állítólag azoknak a neve is rákerült, akik építették. Pillanatnyi csend üli meg a tanyai szobát. Az öreg fel - sóhajt. — De régen is volt! Azóta semmivé váltunk. Azt kérdi az. orvos; miért dolgoztam annyit? Dehát tudja-e 5, hogv milyen élet volt itt a harmincas években? S a hat gyereknek enni kellett. S tanulni is kellett volna, emberhez méltó körülmények között. A hívők körmenet alkalmából gyalog jötiek ki a városból, két-há- rom téglát hoztak a torony építéséhez. Volt, aki egész kocsival vitetett. Az iskolával azonban senki sem törődött. — Fiaim a fegyvernek) útra jártak iskolába. Sár volt, víz volt a dűlőűton. Ha kikerülték. a gazdák kiabállak. hogv letapossák a földet. Lakott itt a templom Elmentünk Egy óra a játékparadicsomban A hangulat kitűnő, az izgalom tetőfokon, a csapat menetkész. Feladat: megostromolni a szolnoki játék- és sportboltot. A rohambrigád tizenkét tagja a Jókai utcai óvoda középső csoportosa. Az előőrs akadalyta- lanul lepte át „Játékország” kapuját és a következő pillanatban megkezdődött a győztesek „marakodása” a „koncon”. A bevehetetlennek vélt birodalmat egy negyedóra alatt elfoglalták. Szerencsére ebben a harcban füstölgő romok helyett játékkavalkádot lehetett látni és a kétségkívüli hangzavarból nem a győztesek diadalorcítása és a sebesültek jajgatása, hanem a gyerekek angyali hangja csendült ki: — Add ide a macit! — Óvónéni, nem enged fel a hintalóra! — Soíuoohoíú su enyém! — Tessék szíves lenni ideadni a Bell kutyát. Az „abszolút zsűri' Mint a kiéhezett oroszlánok az ókori Róma keresztényeire, úgy vetették magukat az óvodások a legkülönbözőbb játékokra. Arcuk kipirult, szemük csillogott, egyszerűen nem tudtak választani. De ki ne vesztené el a fejét — azt a négy-öt éves eszét —, ha azt mondják neki. hogy azzal játszhat, amivel akar. A gyermeki lélek szerint ez több, mintha valaki öt találatot ér el a lottón, vagy lakáshoz jut. Itt nincs árcédula, anyagi probléma, csak játék van. A bolt eladói már nagyon sok gyermekkel találkoztak, ismerik az örömnek azt a formáját, ami a vásárlás után egy kisfiú vágy egy kislány arcán tükröződik De ök maguk is önfeledten mosolyogtak a zsibongó gyermekházát látva és fáradhatatlanul, akár tízszer is levették a polcról, vagy visszatették a hőn áhított Foxi Maxit, Böbe babát, a kisvonatot és még ki tudja, mit. Igaziból a mienk? Az említett ostromlók a visszahívó trombita, illetve az óvónéni szavára ismét rendezett sorokba állva intettek búcsút a „hadszíntérnek” és „köszönjük szépen” felkiáltással indultak vissza támaszpontjukra, az óvodába. Útközben azonban egy rendkívül fontos témát kellett tisztázni, tűnniük a boltban két hatalmas labdát és egy teherautót kaptak ajándékba a gyermeknap alkalmából. — Igaziból a mienk? — kérdezték aggódva és szemmel láthatóan megnyugodtak, amikor az óvónéni is bizonyította, hogy ez örökre az övéké. — tótb — mellett egy tanító. Hogv is hívták, na? Helyes kis barna asszony volt a felesége.. Mindig azt kérdezte; Stipla bácsi, mikor nem fűi itt a szél? Megvan. Sröllősi volt az atyamesterit! Hogv ne kelljen messzire járni a gyerekeknek, a templom előtt, a szabad ég alatt tanított egy ideág. Onnan a szabad ég alól „avandzsált” az iskola a Pap-tanyába. — A férjem veibe lei ott az istállóban a közfalat Már ebben a rendszerben. Oe- cser Mihály segített neki. Abból lett az iskola. — Mások is segíteltek. — replikáz az öreg. — Ki tapasztott. ki simított. Az öntevékeny iskolaéof- - tő Írnek nem mert ellentmondani a hatóság. — Szerencsére volt három olyan asszony a környéken, aki kiebrudalta volna a polgármestert is! De nem kellett kiebrudal- ni. Az „iskolaalapítás” szentesítése után két évre, 1950- ben kéttantermes úi intézetet kapott a Pap-tanya A Telső tagozatot évek ót» autóbusszal hordják Mezőtúrra. Búcsúzóul az öreg Stirhá- lól is megkérdezem: milyen vallású? — Római katolikus volnék. de mióta az első világháborúból megjöttem, nem vagyok semmi. Hát szabad olyant csinálni, amit a kereszténység nevében csináltak? Ur A mezőtúri katolikus plébánia fogadószobájának ablaka a kertre néz. A sarokban sötét íróasztal, bronz feszület rajta. A plébános úr az asztalnál ül. — Csak azt tudjuk mondani; sajnáljuk a csugari templomot, de el kellett adnunk. tönkrement, nem tudtuk karbantartani. — Arra számítottunk, hogy falu épül Csugaron. Mikor aztán Kétpó lett önálló község, szerettük volna áttolni oda a templomot. Kétpór? szeretnénk bekerülni. Sajnos. anyagi eszközeink korlátozottak. A csugari • árs nem futja mezőtúri templomunk tatatrozását sem. Száz negyvenezret kaptunk. i százötvenezer a renoválás költség. Most van jóváha gyáson a költségvetés. Min den nap várom a postát. Amikor búcsúzáéra kerül ; sor, azt mondja; — Minden a szabályo! szerint történt, kérem-•• Simon Bél« n
