Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-25 / 121. szám

1968. május 25. SBOÉNGK MEGYEI NÉPLAP 3 Szedik a hagymát a nagyíváni Üj Élet Tsz-ben. A tsz ker­tészetében a hagyma kimondottan a község ellátását t bizto sítja. Román akadémikus látogatása a kőtelki Ady Tsz-ben (Tudósítónktól) A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium vendégeként hazánkban tar­tózkodó professzor Constan­tán Manolache, a Bukaresti Mezőgazcásági Egyetem Nö­vényvédelmi Tanszékének vezetője, a Román Tudomá­nyos Akadémia tagja csü­törtökön dr. Petróczy Ist­ván, az Agrártudományi Egyetem dékánhelyettese és dr. Huzián István növény- védelmi tanszékvezető kísé­retében a kőtelki Ady Ter­melőszövetkezetbe látoga­tott. A román professzort első­sorban a rizstermesztés, az öntözéssel fellépő, különbö­ző növényi betegségek és állati kártevők elleni véde­kezés érdekelte. A professzor a látottak­ról elmondotta, hogy több helyen járt már Magyaror­szágon, de ilyen szép rizst, mint a kőtelki Ady Tsz-é, még nem látott. Különöses tetszett neki a korszerű te­reprendezés, a korábbi kis- kalitkás helyett 15—17 hol­das területű telepe — Ez megkönnyíti az ápolási munkákat, ugyanígy a be­takarítást is. A rizs betaka­rításának gépesítésével Ro­mániában sem állnak előbb, mint nálunk. A termesztési agrotechnika is hasonló. A fajtákat illetően ők elsősor­ban az olasz és hazai kite­nyésztett fajtákat alkalmaz­zák. V. K. Lengyel vendég _ baráti est Kenderesen Júliusban nyílnak a nyári egyetemek Kilenc városban lesz az idén nyári egyetem: Mis­kolcon, kezdődik először az eseménysorozat — július 9- én, azután Sopron, Eszter­gom, Pécs, Veszprém, Deb­recen, Szeged', Keszthely és végül Szombathely nyári egyeteme nyit kaput, — az utóbbi augusztus 12-én. Csütörtökön a délutáni órákban érkezett Kenderes­re Meesiszlov Mitkienes, a Lengyel Kulturális Iroda igazgatóhelyettese. A Hala­dás Tsz-ben fogadták a község és a közös gazdaság vezetői, ahol a tsz elnöke röviden tájékoztatta a ven­dégeket a termelőszövetke­zet életéről, eredményeiről. Az ezt követő határjáráson megtekintették a szarvas- marha állományt, valamint a rizstelepet. A megyei nö­vényvédő állomásra is ellá­togatott a vendég, majd a községi levéltárat és a volt Horthy kastélyt tekintette meg. Este a művelődési ház tanácsterme zsúfolásig meg­telt a lengyel—magyar ba­rátsági est résztvevőivel. Megférnek-e egy társaságban? Megtorpant egy úf KISZ szervezet — Harminc éves vagyok. Mégsem érzem jól magam a 18—20 évesek társaságában. Azt hiszem, ha szórakozás­ról van szó, ők még kevés­bé találják fel magukat a 26—30 évesek között. — Miért? — Nem értem például, hogy lehet az üvöltő zenét, a hosszú hajat és az ugráló láncot szereti. — A KISZ élet nemcsak ez! — A KISZ miatt ritkítja a kimaradást? — Nem túl jó, ha sokan mondják. Addig csak levon­ták a pénzt, most meg be­szélnek is mellé. — Kik? — A KISZ titkár, Terbe Kálmán, meg a többiek is. Terbe Kálmán és Fehér László vitatkozik: — Nem is adtak, inkább elvettek. Lásd a kirándu­lást. Előtte túlóráztunk, va­sárnap is dolgoztunk, hogy elmehessünk Szegedre. Ez kevés volt és utólag egy ár­va mukk nélkül mindenkitől levonták a százast. Legalább szóltak volna, hogy hé ifik, elszámoltátok magatokat! — A telepvezető tud erről? — Nem tudok — mondja Hartman Tibor. — Csak azt tudom, jó ha segít a KISZ a fegyelemfenntartásban. Azt is érzem, meg kell majd szoknunk, hogy van és ko­molyan venni. — Sokan viszont azt hit­ték. Van javunk is a KISZ- ből. Nem tudom elhiszi-e adatok nélkül, de utána is nézhetünk, mennyivel volt több tavaly a fiatalok közül a későn jövő, az igazolatlan mulasztó. Minden hónapban legalább öt-hat, ha nem több. Keressük meg Szabó Ferit, talán neki volt leg­több mulasztása. Azóta ma­ga maradt, illetve ő is csak két napot hiányzott az idén. — Tudtam volna toboroz­ni egy jó kis zenekart is, de ide az udvarra?... — Mindig csak mondtad ezt, de nem kértél helyisé­get sem. A pénzt is annyi­szor emlegetitek. Hol mond­ják azt a fiataloknak, hogy nesztek itt egy véka százas, hamár KISZ-esek vagytok, költsétek. — Azt soká érjük meg,— mondja Bódi László, össze­ülünk például egy taggyű­lésre. öt perc múlva már jönnek-mennek, beszólnak a művezetők. Mire félóra el­telik, a 18 tagból tízet már biztos kiparancsolnak. Csík­hegyi Tibor folytatja: — Van pedig jó program, ahogyan hallom. A papír­gyárban jó a KISZ munka. Mint közvetlen szomszédok, meghivattuk magunkat. Me­gyünk is velük csónak-ki­rándulásra a nyáron. Mi is meghívjuk majd őket. — Csónakos kirándulás csak nyáron jó, addig mit csináljunk?... — Arról sem tudnak a vezetők, hogy rossz a tv, a lemezjátszó, hogy mosogatás után elzárják elő­lünk az ebédlőt, ami kultúr­terem is. Ping-pongozni sem tudunk. A szekrény meg, amiben valamit is tarthat­nánk, féléve készül. A kar­bantartók elkezdték csinál­ni, amikor az alapszervezet megalakult, de azok is úgy lecsillapultak, mint mi. — Mondtuk, válasszatok új vezetőséget! — Ez is a legkönnyebb megoldás. Valami nem sike­rül, tessék, lemondunk! Jó, ha mondják — En nem mondok le, amíg nem lesz nálam meg­felelőbb titkár. Azt viszont nagyon sürgetem. — Én igazán mai fiatal vagyok. Most töltöm a 16. évemet. De a magamkorúak- kal ennyit sem tudnék el­érni, titkárságot meg nem is vállalnék, — mondja Bakk Imre. Nekem jó ha az idő­sebbek mondiák mit, ho­gyan kell. Másokat lehet, hogy idegesít... Itt zárjuk is le a vitát. Ennyiből is kiderül, hogy ötlet, jószándék van a Bu­dapesti Fűrészek szolnoki telepének fiataljaiban arra, hogy féléve alakult KISZ szervezetük az első meg­torpanás után továbbéljen. Csak tényleg komolyan kell akarniuk, Mindannyiuknak. Borsi Eszter Beszélnek is mellé Kirándulás, levonással Vannak ntég tanyák Ha egy iskolába tizenöt­nél kevesebb tanuló iratko­zik be, akkor azt az isko­lát meg lehet szüntetni. Ha ezt komolyan vennék a jászberényi járásban, igen sok tanyai iskolát bezárhat­nának. Tizenkettőben már csak alsó tagozat működik, ezekbe összesen sem jár több 120—140 gyereknél. Van olyan iskola, ahol egyes osztályokat nem le­het megindítani, mert egyetlen tanuló sem volt. Három tanyai kollégium­ba gyűjtötték össze a gye­rekeket, főleg a felső tago­zatosakat: Jászkisérre, Jász- árokszállásra és Jászapáti­ra. Az itt lakó gyerekek ma- gasabbfokú oktatásban ré­szesülnek, s ez főleg a to­vábbtanulás szempontjából jó. Ezért hozták be a felső­söket. A 6—10 évesek most is a tanyai iskolába járnak, esőben, fagyban, sokszor ki­lométerekről. Az itt tanitó pedagógusok nem tudnak olyan munkát végezni, mint a község vagy városbeli kol­legáik. A gyerekek fáradtak, mire beérnék az iskolába. Egyébként is, az elzártság miatt lassabban haladnak, szókincsük, fogalomkészle­tük szegényesebb, mint a nagyobb településekre be­kerülő társaiké. Nincs levél, nincs újság Postás nem jár a tanyá­ra. Legalábbis nagyon sok helyein nem jár. Ha a ta­nyai ember levelet vár, be- -irrehet a postára érdeklőd­ni, ha váratlanul jön levél, esetleg kihozza a rokon, szomszéd, ismerős, amikor éppen arra jár. Jászberényben még a vá­roshoz tartozó tanyavilág­ban sem tudják biztosítani a kihordást. Az újerdei fiókpostán nincs kézbesítő, de máshol is kiöregszenek, kicsinek á munkából. Fia­talember pedig nem megy erre a munkára. Tanyára nem. Munkások dolgoztak Jász­berényben a postával szem­ben. A hivatalvezető ki­ment, beszélgetni kezdett velük, csalogatta őket pos­tásnak, de megmosolyogták, amikor megmondta mennyi a kezdő fizetés. A város tanyai körzetei­be 103 napilap, körülbelül 350 egyéb sajtótermék jár nyolcezer embernek. A mű­velődés egyéb forrásai, a körülbelül 1200 rádió és a 200 televízió. Ezekhez azon­ban áram kell, s az csak a tanyaközpontokban van, ha van. Néhány tanyába kivezettet­ték a villanyt, persze csak a közeliekbe. Huszonöt-har- mincezer forintba került. Elromlott az autó — Két részre kell oszta­ni a herényi határt — mondja a járási művelődési ház igazgatója. Van egy ho­mokos rész és egy kötött ta­lajú terület. A homokos ré­szen sűrűbben vannak a ta­nyák, jobbak az útviszo­nyok még sáros időben !s, jobban meg lehet közelíte­ni a tanyaközpontokat. Most még a művelődési autó is leállt. Eddig is csak többéves filmeket, agyon­játszott kópiákat vitt a ta­nyákra, most még ez a le­hetőség is megszűnt. — A rendőrség kivonta a forga­lomból, már nem volt biz­tonságos. Felújítására vagy új autó vásárlására egye­lőre helyben nincs pénz. Pórtele"* oélda is lehetne Faluszerű település, ta­nyaközpont. Van egy mozi­ja, meg egy könyvtára. A KISZ szervezetnek nincs saját helyisége, először az iskolában gyülekeztek ösz- sze néha, de onnan kitiltot­ták őket, mert nem visel­kedtek megfelelően. Ezután a Március 15-e Tsz adott nekik helyet, a tsz-központ, az úgynevezett kastély jó nagy előszobájában, de most már itt se nagyon szívesen látják őket. Nem is csodálkoztam, hogy ez így történt. A he­lyiség önmagában még nem jelent sokat, legfeljebb le­hetőséget. Program, elfog­laltság nélkül mindenki úgy szórakozik, ahogy tud. Egyébként az iskola ad helyet minden kulturális rendezvénynek. A szülői ér­tekezleteket felhasználják ismeretterjesztésre, de ez évente csak négy alkalmat jelent. Volt nők akadémiá­ja, tsz akadémia, néha ki­jártak Jászberényből a já­rási művelődési ház szín­játszói és irodalmi színpa­da. Legközelebb, júniusban mennek ki. Néha bálokat is rendeznek; ző állami szervek között el­osztotta a feladatokat. E sze­rint a kereskedelmi munka során, a kiskereskedelmi há­lózatban észlelt hibák, visz- szásságok mielőbbi megszün­tetéséért, a felelősségrevoná- sokért elsősorban az illeté­kes kereskedelmj vállalatok a felelősek. Korábban a próbavásárlá­sokat. árellenőrzéseket zöm­mel az állami kereskedelmi felügyelőségek végezték, je­lenleg az úgynevezett promt ellenőrzések és a fogyasztói panaszok kivizsgálása' csak részben a felügyelőségek fel­adata. Olyan esetekben, ami­kor a kereskedelmi vállalat nem intézkedett, vagy maga a vállalat is félrevezette a fogyasztót. Az áruellátás, a bolti hálózat szintén megfi­gyelési téma, ami komolyabb szakmai vizsgálatok szerve­zésével elsősorban a népi el­lenőrzési bizottságok fel­adata. Az elmúlt négy hónap alatt szerkesztőségünkbe vi­szonylag sok panaszos levél érkezett a kereskedelem munkájával kapcsolatban. A rendkívül mostoha kö­rülmények között is Pórte­lek volt az egyik legjobban ellátott tanyaközpont. — A Március 15-e Tsz eddig is áldozott kulturális célokra, most azonban igaz, a jászbe­rényi városi tanács hozzá­járulásával, kuLtúrháiz épí­tésébe kezdtek. Októberben kezdődik a munka, remé­lik, hogy jövőre készen lesz. — Itt lesz mozgás, ha tö­rik, ha szakad — mondta nagyon elszántan a tsz egyik vezetője. A kultúrház felépítése azonban önmagában még nem teremt „mozgást” Pór­telek életében. Jó progra­mokra okos kezdeményezé­sekre is szükség lesz, hogy majd ki tudják használni a megteremtett lehetőséget. szemlélet ugyanis megválto­zott: nem a kisebb, alkalmi fogyasztói megkárosítások leleplezésére és kivizsgálásá­ra kell fordítani az energia javát, az ilyen munka csak ..vészelhárítás” lehet. Hanem a körülményeket kell úgy megváltoztatni, a visszássá­gok „táptalaját” kell úgy kiküszöbölni, hogy az alkal­mi megkárosításokra kisebb lehetőség legyen. Jelenleg a kereskedelmi felügyelőség négy országos központi vizsgálatban vesz részt (egyik például a mé­rőeszközök pontosságát el­lenőrzi). Ugyanakkor a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságának a felkérésére ií vizsgálatokat végeznek Emellett jut idő a lakossá? panaszainak intézésére. Az eddig leírtakho befejező gondolat; mindéi körülmények között elsősor bán maga a vásárló, a fo gyasztó töltse be az ellenő szerepét, azonnal tegye szó vá azt, amivel nem ért egye amit sérelmesnek tart. Petres Sándor Bistey András Fogyasztói érdekvédelem Az elmúlt hónapok­ban és még egy-két évig nem tud olyan mértékben mó­dosulni a termelés szerke­zete, hogy a kínálat mind mennyiségben, mind válasz­tékban megközelítse a ke­resletet. Emellett, a vállala­tok is anyagilag jobban ér­dekeltek a termelésben, a gazdaságos termékek előál­lításában. Ahol az árforma lehetőséget ad és kurrens, ke­resett termékről van szó megfelelő készlet nélkül, ott emiatt az árak irreálisan megemelkedhetnek. Másrészt viszont, a nem gazdaságos áruféleségek, szolgáltatások „kimennek” a forgalomból. Mindkét jelenséggel szem­ben a fogyasztók érdekében a társadalmi szerveknek és a sajtónak kell fellépnie. A fogyasztói érdekvéde­lemmel kapcsolatban még egy harmadik, lényeges kér­dés is időszerű; az áruk mi­nőségé! A kormányrendelet szerint január 1-től az új termékek forgalombahozata- la előtt nem kell megszerez­ni a KFRMl (belkereskedel­mi minőségellenőrző intézet) jóváhagyását. A minőségért a gyártó vállalat vezetője fe­lel. Csupán az egészségre, testi épségre káros áruféle­ségek megvizsgáltatása kőte­lező. Az általános minőség- vizsgálat eltörlése óta az áruk minőségének alakulá­sára is fokozott figyelmet kell fordítani. A kormány gondolt ezekre a problémákra, s a különbö­Ami bizonyára egyrészt a sajtó iránti bizalomnak, s csak másrészt a problémák, visszaélések szaporodásának könyvelhető el- Több levél­író olyan jelenséget tett szó­vá, amire az új' gazdasági mechanizmus adott lehetősé­get a kereskedelemben. Vol­tak, akik kisebb fogyasztói megkárosítás, vagy a keres­kedelmi dolgozók önkényes­sége miatt emeltek szót. Eze­ket a leveleket az illetékes vállalatoknak küldtük el ki­vizsgálásra. A panaszok egy- harmada viszont közérdek­lődésre számottartó kérdést vetett fel. Emiatt elindítot­tuk a Fogyasztó fóruma c. ro­vatot és aktív kapcsolatba léptünk a Szolnok megyei Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőséggel. Megállapodás született, hogy havonta leg­alább egyszer, az éppen leg­aktuálisabb kérdésben kör­ellenőrzést tartunk a megyé­ben, s hogy a közérdekű pa­naszok egy részét közösen vizsgáljuk meg. A tapaszta­latokat lapunkban nyilvá­nosságra hozzuk. A kereskedelmi felügyelő­ség munkájának nagy részét a tartósabb, egy-két hónapig tartó „állományvizsgálatok, állapotelemzések” kötik le. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom