Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-04 / 103. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK NEfiJL* | A HEGYEI PARTBIZDTTSÁB ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 103. szám. Ára: 70 fillér 1968. május 4., szombat. A megye legjobb szövetkezetei Czínege Lafos honvédelmi miniszter látogatása megyénkben Szolnok megye öt ter­melőszövetkezetének neve került ismét a hazai napila­pok hasábjaira. így szól a kormány közleménye: a ki­magasló eredményt elért szö­vetkezeteket a Miniszterta­nács vándorzászlajával és a v,Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság” címmel tüntették ki. A kiváló eredményeket felmutató közös gazdaságok­nak pedig okleveleket ítéltek oda. Üj kiváló termelőszövet­kezeti gazdaságok: a tisza- földvári Lenin és Szabad Nép Tsz. Az oklevél birtokában három szövetkezet bizonyítot­ta a megyéből, hogy az orszá­gos élvonalba tartozik: a ci- bakházi Vörös Csillag, a rá- kóczifalvi Rákóczi és a jász- boldogházi Aranykalász. A tiszaföldvári Lenin — egyébként a megyei verseny első helyezettje is csoportjá­ban — tulajdonképpen csak bizonyított. Azt, hogy az im­már évek óta tartó sikerso­rozat nem egy-egy esztendő szerencsejátéka. Hanem olyan megalapozott, erős gazdaság­ról van szó, amely esztendők egymásutánjában versenyké­pes. S azt, hogy az egész or­szágban jólcsengő hírneve méltán illeti meg. Pedig a versenynek tör­vényszerűségei vannak. Az elsők lemaradhatnak, ha nem törik állandóan újdonsá­gokon a fejüket, s szívós igyekezettel a kevésbé ismer­tek élretörhetnek. Erre példa a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz is. Pár esztendeje még alig lehetett hallani róluk. A tavalyi mezőgazdasági kiállí­táson már felhívták magukra a közvélemény figyelmét. Szinte kikényszerítették: a Le­nin Tsz-szel egyvonalban tartsuk nyilván. A mostani verseny a megyében nem hozott megle­petést. A három oklevelet szerző gazdaság is az évek óta legjobbak közé tartozó szö­vetkezet. Az sem érthetetlen, hogy a Szolnok megyei szö­vetkezetek miért csak a nagy gazdaságok kategóriájában, a 4500 szántóegységnél nagyobb határú tsz-ek csoportjában versenyképesek. Ennek ter­mészetes oka van. Szolnok megyében az országos ütem­nél előbb tart a mezőgaz ia- sági termelőerők koncetrá- ciöja. E megye szövetkezeti gazdaságainak birtokhatára 5000 holdon felüli átlagosan. De nagyon sok a tízezer hol­dat közelítő, sőt több meg is haladja. A kitüntetett öt ter­A fasiszta Németország fölött aratott győzelem év­fordulóján, május 8-án, megnyílik békemozgalmunk hagyományos tavaszi de­monstrációja. Az egyhónapos eseménysorozat, amelynek központi gondolata a szo­lidaritás újabb fórumot te­remt népünknek az Egye­sült Államok barbár viet­nami agressziója, a népek békéjét, szabadságát, füg­getlenségét veszélyeztető im­perialista m es t erked érték el­leni meggyőző erejű tilta­kozásra. Békemozgalmunk új kez- jfeményezését május 7-éo a melőszövetkezet birtoknagy­ság átlaga is hét-nyolcezer hold körüli. De mivel, s miért éppen ez az öt a legjobb a megyében működő 125 termelőszövetke­zet között? Termelési adataik önmagukért beszélnek. A ti­szaföldvári Lenin Tsz 28 má­zsás holdankénti búzatermé­sével országos rekorder. Ku­koricából 31, cukorrépából 335 mázsát termelt átlagosan. Az egy tehénre jutó 3560 liter évi tejhozam magasan a me­gyei átlag fölött van. A Sza­bad Nép Tsz 376 mázsás cu­korrépa, 40 mázsás lucerna­széna, 60 mázsás kenderter­mése ugyancsak kitűnő. A szövetkezet csakis úgy tudja e magas terméseket produ­kálni, ha nagy gondot fordít a talajerőgazdálkodásra. A Szabad Nép Tsz tavaly szán­tóterületének 14 százalékát szervestrágyázta, s 370 kilo­gramm műtrágyát használt holdanként. Ez a termelőszö­vetkezet minden hold szántó­ja után 109 kilogramm húst adott a közellátásnak. A cibakházi Vörös Csillag Tsz — harmadik a megye legjobbjai között — gazdál­kodási színvonalára jellemző, hogy tavaly 44%-kal csök­kentette a költségszinteket, úgy, hogy jóval magasabb termelési értéket állított elő az előző évinél. A rákóczifal- vai Rákóczi Tsz is 107 kilo­gramm húst adott egy hold szántóra esően az országnak. A jászboldogházi Aranykalász a megye egyik legjobb állat- tenyésztő szövetkezete. Még nyolc zárszámadást tartott csupán. Az elsőt 1960-ban. Akkor 18 ezer forintos jöve­delmet biztosított évente tag­jainak, tavaly már 28 ezret. Úgy, hogy csak épületberuhá­zásra majd három, s gépek vásárlására közel két millió forintot költött egy évben. Mindegy hogyan, mi­lyen szemszögből vizsgáljuk a legjobbakat. Jellemző pél­dául, hogy az öt kitüntetett termelőszövetkezetben tavaly sem halálos, sem súlyos bal­eset nem fordult elő, annyira gondosan betartják a munka- védelmi intézkedéseket. Néz­hetjük akár termelési ered­ményeiket, műszaki, techni­kai felszereltségüket, a sze­mélyi jövedelmet, az ott dol­gozó emberek megbecsülését, mindenben vezetnek. A megye legjobb termelő- szövetkezetei. Példa és cél a többi 120 közös gazdaság előtt Parlamentben az Országos Béketanács ünnepi ülése bo­csátja szárnyra. A tanácsko­zásra meghívták valameny- nyi társadalmi és tömegszer­vezet képviselőit, hogy ezzel is kifejezésre juttassák a közös célt szolgáló összefo­gást. Részt vesznek az ülé­sen a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság hazafias frontjának és bé’ketanácsá- nak küldöttei, továbbá a Béke-Világtanács és a fran­cia békemozgalom képvise­lői. Delegációt várnak az Egyesült Arab Köztársaság­ból is. Május 8-án Budapesten és számos vidéki nagyváros­Ma: Mi less veled Integrál ? m A fogyasztó fóruma m A hordár A levegőről és a vízről azt hinné az ember, korlátla­nul adja a természet. Ipari­lag és mezőgazdaságilag fej­lett vidékeken azonban ko­rántsem így van. Megyénk­ről is ez derült ki a Szol­nok megyei tanács végre­hajtó bizottságának azon az ülésén, amelyen a megye vízgazdálkodásáról tárgyalt. Már 1965-ben a megye víz­készleteinek kihasználtsága — ahogy a szaknyelv neve­zi — 86 százalékos volt. Ezen belül a Tisza vízé 100 százalék körüli, ami azt is jelenti, hogy újabb vízpót­ló létesítmények nélkül a Tisza mentén az ipar, de különösen a mezőgazdaság ömtözésfejelsztése lehetetlen. Ugyanez a helyzet a Zagy­va völgyében. Más adatok­kal illusztrálva: 1970-ben a megye vízhozama 47 köb­méter lesz másodpercenként, s vízigénye is 42 köbméter másodpercenként. A vízigényes ipar és a mezőgazdaság fejlesztésének mégsincsenek korlátái. Tud­valévőén ugyanis 1970 után a kiskörei víz­lépcső 400 millió köbméter vizet „készletez” tározójá­ban. S ha még ezek után is szo­rítana a cipő, 1980 után megépül a kiskörei vízlép­cső testvére, a csongrádi, újabb 250 millió köbméte­res víztározóval. Így mar bán nagygyűlések köszöntik a győzelem napját, s nyit­ják meg a szolidaritási hó­napot, amelynek minden napjára bőven jut esemény a különböző országrészek­ben. Az Országos Béketanács vendégei és számos más külföldi delegáció tagjai vá­rosok, községek, üzemek, termelőszövetkezetek egész sorát látogatják meg a szo­lidaritási *■ hónap időszaká­ban Részt vesznek a külön­böző demonstrációkon és házigazdáikkal együtt eme­lik fel szavukat a népek kö­veteléseinek teljesítéséért. Megyénkbe látogatott teg­nap délelőtt Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politi­kai Bizottságának póttagja. A vendéget a megyei párt- bizottságon Csáki István, az MSZMP KB tagja, a megyei bizottság első titkára, Fodor Mihály, a megyei tanács vb- elnöke, a megye és város párt és állami vezetői fo­gadták. Csáki István Ismer­tette a megye fejlődését, szólt az új ipari üzemek lé­tesítéséről. mezőgazdaságunk sikeres esztendejéről, majd azokról a törekvésekről, ame­lyek újabb munkaalkalmat teremtenek. Csáki elvtárs a megye- székhely fejlődésének ismer­tetése során megkülönbözte­tett figyelemmel és részle­tességgel foglalkozott a la­kásépítési tervekkel és azok megvalósításával. Ezek után a gyakorlatban is bemutat­ták a megyeszékhely új vá­rosnegyedét. a Tallinni kör­zetet, a Zagyva-part impo­záns épületeit, a Mátyás ki­rály úti új tömböket. Sipos Károly, a városi pártbizott­belátható ideig nem le­szünk „vízszűkébem”. Sokszor kevés, sokszor sok a víz. Tavasszal, árvizek idején, a Tisza, Zagyva, Tárná, Tápió, Gyöngyös, il­letve a Hortobágy-Berettyó mentén élő emberek nagy gondja az árvízvédelem. — Szolnok megyét 600 kilomé­ter töltésrehdszer védi vizel mentén. Ebből a Tisza véd- töltés rendszere 240 kilo­méter. Az utóbbiról azt tart­ják a szakemberek, hogy kiépített. Ezért jelenleg is és a jövőben is csak töltés­erősítésről, magasításról, korszerűsítésről beszélnek. Üj töltésépítés terve is a vízlépcsőhöz kapcsolódóan szerepel a Tisza mentén, il­letve ezen túlmenően a ti- szasasi kanyarban húznak fel másfél kilométer hosszú­ságú új gátat. A jövő fel­adatai között szerepeltetik A szónok bevezetőiében Marx Károly emberi nagy­ságát méltatta. Idézte élet­rajz írója, Franz Mehring, a forradalmárra és a tudósra tett megállapításait. ..Marx páratlan nagyságának forrá­sa minden bizonnyal nem utolsósorban az, hogy ben­ne a gondolat és a tett em­bere elválaszthatatlanul egy­beforrt, s e kettő egymást kölcsönösen kiegészítette. De nem kevésbé bizonyos az sem. hogy a benne rejlő har­cos mindenkor megelőzte a gondolkodót.” Részletesen ismertette dr, Ungor azokat a történelmi körülményeket, amelyek kö­zepette Marx megírta a mai kor számára is felbecsülhe­tetlen értékű tudományos ság első titkára, valamint Csorna Kálmán, a városi ta­nács vb-elnöke a helyszínen mutatták be a vasúti rekon­strukciót. Czinege elvtárs nagy ér­deklődéssel, s mint a megye bizottság egykori első titkára nem titkolt örömmel hall­gatta a tájékoztatót, nézte meg az építkezéseket, az új házakat. Megjegyezte, hogy bár nem ritka vendég Szol­nokon, de minden látogatás alkalmával új arcát ismeri meg a városnak. Emlékként számos felvételt készített a Szolnokot méltán reprezen­táló új utcákról, s az azokat övező szép lakótömbökről. A i honvédelmi miniszter ezután a Tisza-ligetbe láto­gatott, ahol Kőhidi Lász'ó, a. megyei KISZ-bizottság el­ső titkára, s több ifjúsági vezető fogadta, majd rövid sétára invitálták a vendéget, miközben ismertették az if­júsági táborban zajló életet, s ,a KISZ idei terveit. A lá­tottak megnyerték Czinege elvtárs tetszését. Melegen érdeklődött a fiatalok életé­ről. munkasikereikről, végül sok sikert kívánva a neve­Tiszavárkony, Tószeg és Vezseny tavaszi árvíz gond­jainak kiiktatását. A Hortobágy-Berettyón a töltésrendszer korszerűsíté­sét és magasítását is terve­zik. Mezőtúrtól felfelé ha­ladva 55 kilométer hosszan magasítják meg a gátat, — előreláthatólag 1972-ig a jobb parton. A bal parton ugyancsak 15 ‘kilométer hosszan „fejelik meg” a Be­rettyó töltését. Á fejlesztési elképzelések között szerepel a Zagyva töltésrendszere is. Sőt a leghosszabban, hiszen a Zagyva Szolnok megyei sza­kaszán 60 kilométer hosszú­ságú korszerűsítés várható. Szolnok megye — különö­sen a nagykunsági rész — a belvizes tájakhoz tartozik. A megye 23 úgynevezett belvízrendszerre oszlik, s három és fél ezer kilométer csatorna tartozik hozzá. munkáit. Elmondta, hogyan jutott el a tudós-forradalmár az érettségi dolgozatának megírásától — sok-sok más munkáján keresztül — a Kommunista Kiáltvány és a Tőke megfogalmazásáig. Ele­mezte, hogy a Marx és En­gels által kidolgozott taní­tás, a dialektikus és történel­mi materializmus. a politikai gazdaságtan és a tudományos szacializmus hogyan vált a marxizmus három alkotó ré­szévé. Hangsúlyozta, hogy Marx a szellemi kortársai közül, mint óriás, azért emel­kedhetett ki, mert nemcsak, hogy megalkotta a proleta­riátus tudományos világnéze­tét, hanem azt a gyakorlat­tal párosította. A tudomá­nyos kommunista világnéze­lési feladatok megvalósításá­hoz elbúcsúzott a KISZ me­gyei vezetőitől. A honvédelmi miniszter ebéd után Csáki István és Fodor Mihály társaságában Törökszentmiklósra utazott, ahol Magyar János, a városi párbizottság titkára és a vá­ros más vezetői fogadták. Üzemi látogatása során be­szélgetett a munkásokkal, érdeklődött munkafeltétele­ikről, életkörülményeikről. Ezután az Aranykalász Termelőszövetkezet mintegy 500 holdas gyümölcsösében tett rövid sétát. Elismerően nyilatkozott a szakszerűen ápolt, a szemnek is tetszetős alma és körtefákról, s gyak­ran kattogott fényképező­gépe. A napi program befejezé­seként megyénk vendége a törökszentmiklósi városi pártbizottságon Magyar Já­nos tájékoztatását hallgatta meg. A pártbizottság titkára a város iparának és mező­gazdaságának helyzetéről, a szociális és kulturális fejlő­déséről adott röviden szá­mot. Czinege Lajos ezután elbeszélgetett a párt-végre­hajtóbizottságának tagjaival _majd visszatért Szolnokra, ahonnan lapzárta után el­utazott Budapestre. Program a csökkentett munkaidő bevezetésére Övári Géza, a Tisza Cipő­gyár szakszervezeti bizottsá­gának titkára, az SZMT leg­utóbbi ülésén beszámolt a csökkentett munkaidő beveze­tésének tervéről is. Elmondotta, hogy a vállalat vezetősége két lépcsős meg­oldás mellett döntött. Július elsejével heti 46 órára csök­kentik a munkaidőt, azaz minden negyedik szombat szabad lesz. Ezt a rendszert három hó­napon át alkalmazzák. Köz­ben elvégzik ennek az idő­szaknak a gazdasági elemzé­sét, felmérik a termelési ta­pasztalatokat. A számítások ismeretében készítik elő a második lépcsőt jelentő 44 órás munkarendet. A Tisza Cipőgyár dolgozói­nak minden második szom­batja pihenőnap lesz a negye­dik negyedévtől. tét a munkásmozgalommal kapcsolta egybe, létrehozta a prbletariátus élcsapatát, forradalmi pártját a „Kom­munisták Szövetségét”, majd az „Általános Nemzetközi Munkásszövetséget”. Az emlékbeszéd Marx Ká­roly tanítása időszerűségé­nek hangsúlyozásával feje­ződött be. „Ha főművét, a Tőkét vesszük akkor az első megítélésre is megállapít­hatjuk, hogy a Tőkében nem egyszerűen a tételes közgaz­daságtan, hanem Marxnak a társadalmi viszonyok fejlő­déstörvényeiről vallott néze­tei kerültek kifejtésre. A szó legteljesebb értelmében po­litikai gazdaságtanról van szó a Tőkében. S ebben az összefüggésben nézve adódik egy olyan következtetés, hogy bármilyen sok új jelenséggel rendelkezik is a mai modern kapitalizmus, politikai hely­zetének, stratégiai elképzelé­seinek és főbb törekvéseinek vizsgálata el sem képzelhető Marx politikai gazdaságtana nélkül". Az emlékünnepség máso­dik felében a Szigligeti Szín­ház művészei és diák-ének­karok adtak műsort. — borzák — 9 l!j akció a vietnami nép megsegítésére Májús 8-tól szolidaritási hónap Távlati vízgazdálkodási terv készült Korszerűsítik a Tisza, a Zagyva, a Hortobágy-Berettyó töltéseit „Szellemóriás, aki villámokat szórt a világra!" Marx Károly emlékünnepség Szolnokon Marx Károly születésének 150. évfordulója alkalmából az MSZMP megyei bizottsága oktatási igazgatósága és a TIT megyei elnöksége tegnap este emlékünnepséget rendezett a megyei pártszékház dísztermében. Az emlékünnepség elnökségében helyet foglaltak a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjai, köztük Váczi Sándor, a , megyei pártbizottság titkára, a megyei tanács vezetői, tömegszervezeti vezetők. Az emlékünnepséget Tolna Károly, a TIT megyei alelnöke nyitotta meg, majd dr. Ungor Tibor, a történettudományok kandidá­tusa, az oktatási igazgatóság vezetője tartott ünnepi meg­emlékezést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom