Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-19 / 116. szám

1988, májú* 19; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Elmondjuk magunkról A cserkeszöllőíeké a szó M3 elmondhatjuk ma­gunkról, ste rokonunk, se boldog ősünk, ráültünk a jelennel kezdődik. Közsé­günknek 1945 előtt még ne­ve sem volt. A Tisza kiön­tésed között a történelem, viharaiból űzött különféle népek név nélkül teleped­tek le itt. A terület Tisza­kürthöz tartozott. A határ­részeknek a nép fantáziája adott névet Községünk múltjának legkiemelkedőbb alakja a névtelen paraszt, alti először ültetett szőlőt és gyümölcsfát a Tisza hordta homokon. Ez nem éppen ma volt, a Korhányi szőlők egyrésze állítólag már 200 évvel ezelőtt termést adott ség, hogy fedett medence épüljön a téli üzemeléshez, gyermekmedence a pajkos kicsinyek számára. — Nem utolsósorbán, hogy az egészségügyi követelmények biztosításához szükséges lé­tesítmények végre megépül­jenek, amelyek hiánya már sokszor veszélyeztették a fürdő üzemelését (WC-kom- binát). Saját erőből mi mindezt nem tudjuk meg­valósítani. Földindulások Ez a temelőszövetkezet autószervize Az első az 1848-as ese­ményekhez kapcsolódik, amikor az első jobbágyok megvetették lábukat a gró­fi földön és szabad parasz­tokká lettek. Ezek utódai azőhban jórészt bent éltek a faluban. A község mai terü­letén élő egykori cseléde­ket nem kötötte a földin- gég, sűrűn vándoroltak egyik uradalomból a másikba. Ha az itt lakók születési helyét nézzük kiderül, hogy csak jelentéktelen kisebbség szü­lei éltek ezen a területen. A második földindulás már a második világháború Űj élet a Mai életünkre kiható je­lentősége csak annak a kút­fúrásnak volt, amelyet az J 942-ben olajat kutató né­metek végeztek; — Olájat ugyan nem találtak, s a megfúrt kutat lezárták, csak Valamikor a templomtorony jelezte, ma a hydroglóbus, merre van a falu központja előtt kezdődött Sok nagy­birtok csőddel küzdött, a cselédek közül különösen a dohányosok és a részesek mind többen szereztek egy- egy darabka földet. Az iga­zi változást a felszabadulás hozta, amikor azok kezébe került a föld', akik addig Is dolgoztak rajta Az 1945-öt megelőző közvetlen múltunk néhány emléke az úri hun­cutság, amely minden kép­viselőválasztáson megígérte, hogy megépítik a községün­kön áthaladó, Szelevényt és Tiszakürtöt összekötő kö>- vesutat grófi szérűn a munkások emlékezetében maradt meg, hogy az olaj helyett feltörő víz gyógyha­tású volt. A kút megnyitá­sáért indította el a harcot a későbbi első községi vb-el- nök, Nagy József, akihez hozzáfűződött a község ön­állóságáért folytatott küz­delem is. A születés nem ment vajúdás nélkül. Előbb volt tanácsháza, mint köz­ség, mert az már 1951-ben megépült. Előbb volt a község, mint a neve, me­lyet a határában lévő cser- kehalomról keresztelték el az alapítók. A jelenlegi faluban 1951- ben felépült az első 25 OFA ház és a gyógyforrás kü­lönböző kisgazdái is hozzá­kezdtek a fürdő kiépítésé­hez. A grófi szérűn megin­dult az új élet. Községünk­nek 1952-ben a megalakulá­sakor 1496 lakosa volt, ma 3175 lakost tartunk nyilván. Ügy tudjuk, a mienk a me­gye egyetlen olyan községe, amelyiknek Iélekszáma nem csökken, hanem jelentősen gyarapodik. Létünk szoro­san összefonódott a már említett lezárt kúttal, me­lyet megnyitottak a gyó­gyulást remélő embereknek. Milliomos keresztapát keresünk A gyógyforrás vizében már nagyon sokan nyerték vissza egészségüket addig is, amíg egy pocsolyás árok­ban elvezetett vízben fü- rödtek. Azt, hogy községünk nevét nemcsak a környé­ken, hanem lassanként már ez ország határán túl is ismerik, fürdőnknek köszön­hetjük és szeretnénk, ha gyógyfürdőnknek köszönhet­nénk. Véleményünk szerint ugyanis a víz gyógyhatása orvosi körökben is elismert mozgásszervi és bőrgyógyá­szati betegségek gyógyításá­ra. Nem vagyunk önzők, de úgy érezzük, megérdemelné ez a forrás, hogy gyógy­fürdővé nyilvánítsák, hogy kiépüljön a környéke, hogy egész évben üzemeljen. Ha ön kedves olvasó felkeresne bennünket és azt kérdezné, ha ránk lenne bízva, mit tennénk a fürdő fejlődése érdekében, vicce­sen, de mások számára fi­gyelmeztetőül azt válaszol­nánk: milliókkal rendelkező keresztapát keresnénk. A sok pénzre azért lenne szük­Jó bort termő homokon Mint a fiatal házasok Szépek a modem házak, egészségesek a fás utak a mi községünkben, fje olya­nok vagyunk, mint az új házasok: mindent nekünk kell előteremteni. A téliesí­tett fürdő, az iskolabővítés mellett égetően szükségünk lenne kultúrházra, mivel a jelenlegi — kastélyból át­alakított — távol is van és korszerűtlen. Időközönként az is megkeseríti életün­ket, hogy az a néhány na­gyobb épület, ami örökség­ként a múltból ránk ma­radt, távol esik a község jelenlegi központjától. A sportpályának a helyét előkészítettük, a mozi, a posta, a kultúrház, a gyógy­szertár és a piactér ég nr, üzletházak helyét a község belterületén kijelöltük. —- Ahogyan az eddigiekben felsoroltakat, úgy az orvosi lakást, rendelőt, tüzoltórzer- tárat is magunk erejéből építettük meg. A rövid idó alatt, ami községünk megalakulásától eltelt, nemcsak ezeken a nehézségeken lettünk úrrá, hanem összegyűjtöttük a pénzt a törpevízmű meg­építéséhez is. A hydroglo- bus már áll. Reméljük rö­videsen ott lesz a víz min­den ház udvarán. Természe­tesen mi is építettünk rava­talozót, csakhogy nekünk még temetőt is újat kellett kialakítanunk. Most már he csak a for­rás vizében fürödjünk, fü­rödjünk egy kicsit a jó bort termő homokban js. Közsé­günk igazgatási területének 50 százalékán szőlő és gyü­mölcsös van. Az 5337 hold ossz terület 95 százalékán nagyüzemi gazdálkodás fo­lyik. Többször olvashatták már a lap hasábjain, hogy Cserkeszöllőben számottevő az a terület, amely gazdát­lanul van, csak fűmagot te­rem és kárt okoz. Az elha­gyott területek, hogy műve­lésre kerüljenek, 1967-ben állami tulajdonba vettük őket. Tehát nyilvánthftás szerint gazdára találtak, de valóságban a művelésük gondot okoz. Szétszórtságuk és kis terjedelmük miatt, nem vonhatók be a kollek­tív munkálásba. Háztáji te­rületnek nem fogadhatók el, mivel nagyobb részük több éven keresztül parlagon he­vert. Szükséges tehát, hogy az ilyen táblák közé beéke­lődő hasznosított területek gazc.áit önkéntes földcseré­re bírjuk és ha nem is na­gyobb, de 5—10 holdas táb­lákat alakítsunk ki ezeken a földrészleteken. A község igazgatási területén 13 „be­bíró termelőszövetkezet” is gazdálkodik a községi Ma­gyar—Román Barátság Ter- melőszövetkezeten kívül. Borban, vízben úszik az ember A helyi termelőszövetke­zet összesen 3857 hold terü­leten gazdálkodik, amely­nek egyharmada szőlő és gyümölcsös. Az eddig elmon­dottakból is megállapíthatja a kedves olvasó; jelképünk a hordó borban, a fürdő vi­zében úszó ember, aki gyü­mölcsöt fogyaszt. Termelő- szövetkezetünk nevét egy romániai kis falucskában — Osztrovban — lévő testvér­szövetkezettel cserélte ki, ugyanis az ottani gazdasag termelési viszonyai hason­lóak a miénkhez. Termelő- szövetkezetünk tagjai tart­ják is a kapcsolatot az em­lített testvér tsz-szel, éven­ként meglátogatják az otta­niakat, viszonozva azok it­teni vendégeskedését. Kér­jük, tekintsenek el a ter­melőszövetkezet minden eredményének felsorolásától, hiszen a számok magukban úgysem sokat mondanának. egy autóservice állomást épített ki jó szakemberek alkalmazásával; Említésre méltó viszont, hogy 1968 tavaszán a tsz Az egykori béresek unokáit három óvónő tanítja mesére, versre, dalra az új óvodában Tornaóra a homokban Sok-sok kommunális létesítmény kell Azon a határrészen, me­lyet ma Cserkeszöllö magáé­nak mondhat, a múltban két, legfeljebb három taní­tó oktatta a messzi külte­rületékről a Korhányi és a Priblaki iskolába bejáró gyerekeket. Óvoda termé­szetesen nem volt. Abban a szegény világban a cselédek közül úgysem járatta volna senki óvodába gyermekét, amikor még az iskolába sem engedték őket, csak­hogy libapásztornak, kanász- nak adhassák. Ma két isko­lában négyszáz gyermeket tanít huszonegy nevelő. A nyolc tanterem csak szűkö­sen elégíti ki. az igényeket, de ezek közül már négy az újonnan épült szép iskolá­ban vain, az ötven személyes napközi otthonos óvoda mellett. Valamennyi cserkeszöllői Szeretnénk még az eddig elért eredményeken túl sok-sok kommunális, kultu­rális, sport feladatot megol­dani, újabb létesítményeket megépíteni. Ez évi fejleszté­si tervünkben szerepel a je­lölőgyűléseken sok választó által szóvátett jogos kíván­ság teljesítése, a buszvárók létesítése. A gázcseretelep építésének . befejezése és tást terveink valóraváltásá- hoz. Ugyancsak kérjük azon országos szerveinket, ame­lyek erkölcsi, anyagi segít­séggel támogatni tudnak, bennünket fürdőnk létesíté­sében, iskolabővítésben, üz­letházak, kultúrház építésé­ben, biztosítsanak a közsé­gi vezetés részére a lehe­Téliesítésre vár a fürdő, s arra, hogy végre hivatalosan is kimondják: gyógyfürdő a cserkeszöllői szülő nevében kérjük azo­kat, akik tehetnek annak érdekében, hogy a belterü­leti iskolában újabb tan­termek, tornaterem épüljön, segítsenek. Ha növekedne a tantermek száma, megszűn­ne a két műszakos tanítás, nem kellene sok kis gyer­meknek téli estéken 4—5 kilométert hazafelé sötétben gyalogolni. A tornaterem megépítése növelné az atlétikában — járási szinten — eddig el­ért eredményeinket. Pedig eddig télen a tornaórát a tantermekben, vagy az is­kola folyosóján, nyáron az udvaron a bokáig érő ho­mokban tartottuk. Üzembehelyezése rövidesen megtörténik. Valamennyi belterületi utcát villanyhá­lózattal, közvilágítási lám­pákkal, vízhálózattal sze­retnénk ellátni. Mint ahogy az eddig el­ért eredmények nem szü­lettek maguktól, és nem egyedül a községi vezetők eredményei, ugyanúgy a következő évek feladatait sem tudjuk magunkra hágya- tottan megvalósítani. Kö­szönjük a járás vezetőinek, hogy segítettek bennünket, s egyben kérjük, hogy a jövőben is adjanak támoga­tőségekhez mérten anyagi fedezetet. Hiszen a felso­rolt létesítményeket kizáró­lag községi erőből nem tudjuk megvalósítani. Most pedig átadjuk a szót a szászbereki községi tanács vb vezetőinek. Mondják el ők is milyen eredményeket értek el és milyen gondok­kal küzdenek. írták: Honfi Istvánná vb-elnök Juhász István vb-titkár Foto: Nagy Zsolt j

Next

/
Oldalképek
Tartalom