Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-19 / 116. szám
1988, májú* 19; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Elmondjuk magunkról A cserkeszöllőíeké a szó M3 elmondhatjuk magunkról, ste rokonunk, se boldog ősünk, ráültünk a jelennel kezdődik. Községünknek 1945 előtt még neve sem volt. A Tisza kiöntésed között a történelem, viharaiból űzött különféle népek név nélkül telepedtek le itt. A terület Tiszakürthöz tartozott. A határrészeknek a nép fantáziája adott névet Községünk múltjának legkiemelkedőbb alakja a névtelen paraszt, alti először ültetett szőlőt és gyümölcsfát a Tisza hordta homokon. Ez nem éppen ma volt, a Korhányi szőlők egyrésze állítólag már 200 évvel ezelőtt termést adott ség, hogy fedett medence épüljön a téli üzemeléshez, gyermekmedence a pajkos kicsinyek számára. — Nem utolsósorbán, hogy az egészségügyi követelmények biztosításához szükséges létesítmények végre megépüljenek, amelyek hiánya már sokszor veszélyeztették a fürdő üzemelését (WC-kom- binát). Saját erőből mi mindezt nem tudjuk megvalósítani. Földindulások Ez a temelőszövetkezet autószervize Az első az 1848-as eseményekhez kapcsolódik, amikor az első jobbágyok megvetették lábukat a grófi földön és szabad parasztokká lettek. Ezek utódai azőhban jórészt bent éltek a faluban. A község mai területén élő egykori cselédeket nem kötötte a földin- gég, sűrűn vándoroltak egyik uradalomból a másikba. Ha az itt lakók születési helyét nézzük kiderül, hogy csak jelentéktelen kisebbség szülei éltek ezen a területen. A második földindulás már a második világháború Űj élet a Mai életünkre kiható jelentősége csak annak a kútfúrásnak volt, amelyet az J 942-ben olajat kutató németek végeztek; — Olájat ugyan nem találtak, s a megfúrt kutat lezárták, csak Valamikor a templomtorony jelezte, ma a hydroglóbus, merre van a falu központja előtt kezdődött Sok nagybirtok csőddel küzdött, a cselédek közül különösen a dohányosok és a részesek mind többen szereztek egy- egy darabka földet. Az igazi változást a felszabadulás hozta, amikor azok kezébe került a föld', akik addig Is dolgoztak rajta Az 1945-öt megelőző közvetlen múltunk néhány emléke az úri huncutság, amely minden képviselőválasztáson megígérte, hogy megépítik a községünkön áthaladó, Szelevényt és Tiszakürtöt összekötő kö>- vesutat grófi szérűn a munkások emlékezetében maradt meg, hogy az olaj helyett feltörő víz gyógyhatású volt. A kút megnyitásáért indította el a harcot a későbbi első községi vb-el- nök, Nagy József, akihez hozzáfűződött a község önállóságáért folytatott küzdelem is. A születés nem ment vajúdás nélkül. Előbb volt tanácsháza, mint község, mert az már 1951-ben megépült. Előbb volt a község, mint a neve, melyet a határában lévő cser- kehalomról keresztelték el az alapítók. A jelenlegi faluban 1951- ben felépült az első 25 OFA ház és a gyógyforrás különböző kisgazdái is hozzákezdtek a fürdő kiépítéséhez. A grófi szérűn megindult az új élet. Községünknek 1952-ben a megalakulásakor 1496 lakosa volt, ma 3175 lakost tartunk nyilván. Ügy tudjuk, a mienk a megye egyetlen olyan községe, amelyiknek Iélekszáma nem csökken, hanem jelentősen gyarapodik. Létünk szorosan összefonódott a már említett lezárt kúttal, melyet megnyitottak a gyógyulást remélő embereknek. Milliomos keresztapát keresünk A gyógyforrás vizében már nagyon sokan nyerték vissza egészségüket addig is, amíg egy pocsolyás árokban elvezetett vízben fü- rödtek. Azt, hogy községünk nevét nemcsak a környéken, hanem lassanként már ez ország határán túl is ismerik, fürdőnknek köszönhetjük és szeretnénk, ha gyógyfürdőnknek köszönhetnénk. Véleményünk szerint ugyanis a víz gyógyhatása orvosi körökben is elismert mozgásszervi és bőrgyógyászati betegségek gyógyítására. Nem vagyunk önzők, de úgy érezzük, megérdemelné ez a forrás, hogy gyógyfürdővé nyilvánítsák, hogy kiépüljön a környéke, hogy egész évben üzemeljen. Ha ön kedves olvasó felkeresne bennünket és azt kérdezné, ha ránk lenne bízva, mit tennénk a fürdő fejlődése érdekében, viccesen, de mások számára figyelmeztetőül azt válaszolnánk: milliókkal rendelkező keresztapát keresnénk. A sok pénzre azért lenne szükJó bort termő homokon Mint a fiatal házasok Szépek a modem házak, egészségesek a fás utak a mi községünkben, fje olyanok vagyunk, mint az új házasok: mindent nekünk kell előteremteni. A téliesített fürdő, az iskolabővítés mellett égetően szükségünk lenne kultúrházra, mivel a jelenlegi — kastélyból átalakított — távol is van és korszerűtlen. Időközönként az is megkeseríti életünket, hogy az a néhány nagyobb épület, ami örökségként a múltból ránk maradt, távol esik a község jelenlegi központjától. A sportpályának a helyét előkészítettük, a mozi, a posta, a kultúrház, a gyógyszertár és a piactér ég nr, üzletházak helyét a község belterületén kijelöltük. —- Ahogyan az eddigiekben felsoroltakat, úgy az orvosi lakást, rendelőt, tüzoltórzer- tárat is magunk erejéből építettük meg. A rövid idó alatt, ami községünk megalakulásától eltelt, nemcsak ezeken a nehézségeken lettünk úrrá, hanem összegyűjtöttük a pénzt a törpevízmű megépítéséhez is. A hydroglo- bus már áll. Reméljük rövidesen ott lesz a víz minden ház udvarán. Természetesen mi is építettünk ravatalozót, csakhogy nekünk még temetőt is újat kellett kialakítanunk. Most már he csak a forrás vizében fürödjünk, fürödjünk egy kicsit a jó bort termő homokban js. Községünk igazgatási területének 50 százalékán szőlő és gyümölcsös van. Az 5337 hold ossz terület 95 százalékán nagyüzemi gazdálkodás folyik. Többször olvashatták már a lap hasábjain, hogy Cserkeszöllőben számottevő az a terület, amely gazdátlanul van, csak fűmagot terem és kárt okoz. Az elhagyott területek, hogy művelésre kerüljenek, 1967-ben állami tulajdonba vettük őket. Tehát nyilvánthftás szerint gazdára találtak, de valóságban a művelésük gondot okoz. Szétszórtságuk és kis terjedelmük miatt, nem vonhatók be a kollektív munkálásba. Háztáji területnek nem fogadhatók el, mivel nagyobb részük több éven keresztül parlagon hevert. Szükséges tehát, hogy az ilyen táblák közé beékelődő hasznosított területek gazc.áit önkéntes földcserére bírjuk és ha nem is nagyobb, de 5—10 holdas táblákat alakítsunk ki ezeken a földrészleteken. A község igazgatási területén 13 „bebíró termelőszövetkezet” is gazdálkodik a községi Magyar—Román Barátság Ter- melőszövetkezeten kívül. Borban, vízben úszik az ember A helyi termelőszövetkezet összesen 3857 hold területen gazdálkodik, amelynek egyharmada szőlő és gyümölcsös. Az eddig elmondottakból is megállapíthatja a kedves olvasó; jelképünk a hordó borban, a fürdő vizében úszó ember, aki gyümölcsöt fogyaszt. Termelő- szövetkezetünk nevét egy romániai kis falucskában — Osztrovban — lévő testvérszövetkezettel cserélte ki, ugyanis az ottani gazdasag termelési viszonyai hasonlóak a miénkhez. Termelő- szövetkezetünk tagjai tartják is a kapcsolatot az említett testvér tsz-szel, évenként meglátogatják az ottaniakat, viszonozva azok itteni vendégeskedését. Kérjük, tekintsenek el a termelőszövetkezet minden eredményének felsorolásától, hiszen a számok magukban úgysem sokat mondanának. egy autóservice állomást épített ki jó szakemberek alkalmazásával; Említésre méltó viszont, hogy 1968 tavaszán a tsz Az egykori béresek unokáit három óvónő tanítja mesére, versre, dalra az új óvodában Tornaóra a homokban Sok-sok kommunális létesítmény kell Azon a határrészen, melyet ma Cserkeszöllö magáénak mondhat, a múltban két, legfeljebb három tanító oktatta a messzi külterületékről a Korhányi és a Priblaki iskolába bejáró gyerekeket. Óvoda természetesen nem volt. Abban a szegény világban a cselédek közül úgysem járatta volna senki óvodába gyermekét, amikor még az iskolába sem engedték őket, csakhogy libapásztornak, kanász- nak adhassák. Ma két iskolában négyszáz gyermeket tanít huszonegy nevelő. A nyolc tanterem csak szűkösen elégíti ki. az igényeket, de ezek közül már négy az újonnan épült szép iskolában vain, az ötven személyes napközi otthonos óvoda mellett. Valamennyi cserkeszöllői Szeretnénk még az eddig elért eredményeken túl sok-sok kommunális, kulturális, sport feladatot megoldani, újabb létesítményeket megépíteni. Ez évi fejlesztési tervünkben szerepel a jelölőgyűléseken sok választó által szóvátett jogos kívánság teljesítése, a buszvárók létesítése. A gázcseretelep építésének . befejezése és tást terveink valóraváltásá- hoz. Ugyancsak kérjük azon országos szerveinket, amelyek erkölcsi, anyagi segítséggel támogatni tudnak, bennünket fürdőnk létesítésében, iskolabővítésben, üzletházak, kultúrház építésében, biztosítsanak a községi vezetés részére a leheTéliesítésre vár a fürdő, s arra, hogy végre hivatalosan is kimondják: gyógyfürdő a cserkeszöllői szülő nevében kérjük azokat, akik tehetnek annak érdekében, hogy a belterületi iskolában újabb tantermek, tornaterem épüljön, segítsenek. Ha növekedne a tantermek száma, megszűnne a két műszakos tanítás, nem kellene sok kis gyermeknek téli estéken 4—5 kilométert hazafelé sötétben gyalogolni. A tornaterem megépítése növelné az atlétikában — járási szinten — eddig elért eredményeinket. Pedig eddig télen a tornaórát a tantermekben, vagy az iskola folyosóján, nyáron az udvaron a bokáig érő homokban tartottuk. Üzembehelyezése rövidesen megtörténik. Valamennyi belterületi utcát villanyhálózattal, közvilágítási lámpákkal, vízhálózattal szeretnénk ellátni. Mint ahogy az eddig elért eredmények nem születtek maguktól, és nem egyedül a községi vezetők eredményei, ugyanúgy a következő évek feladatait sem tudjuk magunkra hágya- tottan megvalósítani. Köszönjük a járás vezetőinek, hogy segítettek bennünket, s egyben kérjük, hogy a jövőben is adjanak támogatőségekhez mérten anyagi fedezetet. Hiszen a felsorolt létesítményeket kizárólag községi erőből nem tudjuk megvalósítani. Most pedig átadjuk a szót a szászbereki községi tanács vb vezetőinek. Mondják el ők is milyen eredményeket értek el és milyen gondokkal küzdenek. írták: Honfi Istvánná vb-elnök Juhász István vb-titkár Foto: Nagy Zsolt j
