Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-19 / 116. szám
1968, május 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Üzemorvosi rendelő a kisújszállási Búzakalász Tsz-ben Még a négylábú is... megbotlik, nem csoda hát ha csetlik-botlik az ember. Mezőtúron, a városi tanács impozáns épületének földszintjén járva jut eszembe ez a régi bölcsesség. A bejárattól jobbra nyíló ajtón ugyanis két névkártya, s a nevek, alatt a beosztás. Az amyakönywezető és a szabálysértési előadó dolgozik ott. Utóvégre előre is kell tekinteni... Ür Fiatal nő került súlyos sérüléssel a kórházba. Az árokparton találták. Mint később kiderült, motorkerékpárról esett le. A motoros meg továbbhajtott, mintha utasával mi sem történt volna. Faggatták a nőt, ki volt a motoros? De ő az istennek se nem emlékezett rá. Vagy talán nem is akart. Hogy is van az a régi sláger? — Csők o szépre emlékezem... * Sok részeget visznek a rendőrök a kijózanító állomásra. A napokban történt, annyian a pohár fenekére néztek, hogy újabb vendégeket nem is fogadott akkor a kijózanító állomás. Mit volt mit tenni, a létszám- feletti részeget hazavitte a rendőr. Otthon aztán állítólag hamarabb kijózanodott, mint az orvos kezében. ☆ Egy tizenhét éves pesti kislány cél nélkül — legalábbis ez őt igazoltató rendőrnek azt mondta. — kuncsorgott Szolnokon. Vonatra tették és visszaküldték o mamájához. Vajon hányán sirathatják? S. B. „Rendelési idő hétfőn és pénteken délelőtt fél 10-től fél 1-ig” — olvashatjuk a kisújszállási Búzakalász Tsz székházéban. Ottjártunkkor is többen várakoztak dr. Varga Kálmán nyugdíjas orvosra, aki ellátja az üzemorvosi teendőket. — Debrecenben voltam körzeti orvos, onnan jöttem Kisújszállásra. Fő célom a balesetvédelem megszervezése, ellenőrzése. Segítek az elsősegélynyújtók kiképzésében, megvizsgálom betartják-e vegyszeres védekezéskor az egészségügyi rendszabályokat. Többször kijárok az üzemegységekbe is. A rendeléskor 20—25 beteg keresi fel a szövetkezet orvosát. Az influenza idején 60—70 betege volt. Üzemorvosi rendelője még kevés szövekezetnek van. A Búzakalász Tsz ebből a szempontból az úttörők közé tartozik. A tsz állandó egészségügyi felelőst is alkalmaz. Mészáros Mihály né segít az orvosnak. Meglátogatja a betegeket, kapcsolatot tart a szociális bizottsággal és számfejti a betegek táppénzét. A tsz házi patikáját felszerelték az elsősegélynyújtásra. Dr. Varga Kálmán Az ördögöknek leckét ad Úgy jártam, mint az egyszeri látogató — Merre vannak a kéményseprők ? — Ott, — mutatott a kérdező egy sötéten tátongó lyukra. Mivel válaszként egy lapát korom repült ki, meggyőződhettem arról, hogy jó helyen keresem a szolnoki kéményseprőket, a cukorgyári kémény tövében. — Jöjjön csak, bátran — hangzott egy tompa hang a mélyből. Jöttem, sőt nem is jöttem, hanem egyenesen repültem. Olyan puhán értem talajt, mint a szandaszöllősi sportrepülőtéren egy vitorlázó gép, Csak azzal a különbséggel, hogy az fűre száll le, én meg térdig érő koromba estem. Fogadjunk, hogy nem fekete Ezután melegen kezetráz- tam „Luciferrel” — illetve sértődés ne essék —, az egyik színben hozzá hasonlító kéményseprővel. Igaz, hogy az előbbinek más a beosztása, de az utóbbinak ruhája színe mellett Lucifer arca sápadtnak tűnne. Eddig szent meggyőződésem volt, hogy a korom fekete. A cukorgyárban azonban egy héten át naponta 340—350 métermázsa vörösessárga anyagot lapátol ki tizenöt kéményseprő. Aki kételkedik a színben és a mennyiségben, győződjön meg róla személyesen. A kéményseprőkkel beszélgetve kiderült, hogy a jelenlegi munkahelyükön „isteni” körülmények között dolgoznak. Jó tágas, szellős — kkhmm ... kkhmm — koromeyűjtő csatornát kell kitisztítani. Ez az úgynevezett csatorna — mely 3 méter széles és 30 méter hosz- szú itt a cukorgyárban — néha valóban rászolgál a névre, — Többször olyan mennyiségű talajvíz fakad fel benne, hogy a kéményseprők néha azt sem tudják, iszapot vagy kormot lapá- jtolnak-e. X Elmondásuk szerint ez azonban paradicsomi állapot a tücőkórház kéményéhez képest, ahol csak ha- sonkúszva lehet bejutni a koromgyűjtő csatornába és ilyen helyzetben kell kilapátolni a meglehetősen szál- lékony anyagot. Ez még nem is veszélyes. A gyárkémények tisztításáról már nem mondhatjuk el ugyanezt. A hágcsókat évtizedekkel ezelőtt építették be. Ha csak mászni kell rajta, akkor nincs különösebb baj, hiszen kézzel ki lehet tapintani, szorosan áll-e a falban. A veszély akkor következik be, ha a kéménytisztító biztonságövét az egyik hágcsóhoz köti és a közismert kefével tisztítja a téglafalat. Ha a biztonsági kötelet tartó hágcsó kiszakad, senki sem mentheti meg a kéményseprőt a lezuhanástól. Az embernek s kéményseprőket hallgatva, az jut az eszébe, csak önvígaszta- Iásból mondják, hogy ki lehet ezt a munkát bírni. A fekete arcokból kivillanó szemek azonban mást bizonyítanak. Nemcsak azt, hogy ezt is csinálni kell valakinek, erre is jelentkezik valaki mindenkor. A szemekből az is tükröződik, hogy a kéményseprők is vallják, azt az évszázadok óta kialakult véleményt, hogy a munka szép, csak meg kell látni benne a szépségét. — tóth — Magyarul beszélő olasz film Marcello Mastroianr.i főszereplésével. Több mint másfél éytizede készült ez a film, amelyben az akkor még színésznek is, férfinak is fiatal Mastroianni egy kedves, vagány vásári árust alakít, aki az égvilágon mindennel kereskedik. — A film arról szól, hogy Mast- roianni eladja a parasztoknak az általa papíron felparcellázott eget. Szélhámosság ugyan ez az üzlet, bár az is kitetszik belőle, hogy a parasztok, akiknek életében a reménytelenség szüntelenül ható tényező, szívesen vesznek a mennyboltból telkeket, mivel a való életben más reményük úgyszólván nem kínálkozik. A vásári árus voltaképpen reményt ad el számukra és ez teszi rokonszenvessé szélhámosságát. Filmbeli partnere a hazánkban szintén jól ismert Rosana Schiaffino. Vasárnap 16 óra 40-kor sugározza a tévé. Gazdasági jegyzetek A büdös zacskók rejtélye Kiállítás Jászjákóhalmán Laki Ida festőművész ma mutatkozik be műveivel először szülőfalujában, Jászjá- kóhalmán. Tárlata délelőtt 11 órakor nyílik a községi művelődési ház helytörténeti kiállítótermében. Megnyitó beszédet Szekeres László, a járási pártbizottság első titkára mond. Laki Ida a Képzőművészeti Főiskolán Poór Bertalan, Kmetty János és Bar- csay Jenő tanítványa volt. Első kiállítását 1960-ban Budapesten rendezte. Műveinek sikere után több intézmény hívta meg kiállítás tartására. Emellett számos országos és külföldi tárlaton vett részt. Első gyűjteményes kiállítását a Műcsarnok rendezte 1962- ben a Fényes Adolf teremben. Ugyanott kerül sor az idei őszön újabb gyűjteményes kiállítására. A Jászjákóhal- mán most bemutatott alkotások többsége az utóbbi két évben készült, így — mintegy részletes vázlatról — képet alkothatunk magunknak őszi gyűjteményes kiállításáról. Laki Ida jászjákóhalmi bemutatkozása köszönhető a Jászsági Kulturális Napok szervezőinek is, akik a táj haladó hagyományainak ápolása mellett arra is törekednek, hogy élő, gyümölcsöző kapcsolat alakuljon ki a Jászságból elkerült írók, művészek és szülőföldjük között. Laki Ida jászjákóhalmi fogadtatása bizonyára kedvező lesz, s a szülőföld melege újabb alkotásokra ihleti. Uj úttörő város Zánkán Júliusban új úttörő város építését kezdik meg Zánkán, — tájékoztatták a KISZ Központi Bizottságánál az MTI munkatársát. Elmondták. hogy a kormány gazdasági bizottsága a közelmúltban megtárgyalta és elfogadta a beruházás programját. Csaknem 300 millió forintot költenek a munkálatokra. Az új zánkai úttörő város kevés híján 350 holdas területet foglal el a Balaton partján. Egy részét erdő borítja, a nyári hónapokban egyszerre 3200 vendég fogadására lesz alkalmas; a szó szoros értelmében város épül a Balaton partján. A korszerű épületek egy része, amelyekben 600-an lakhatnak, téli vendéglátásra is alkalmas lesz. A Balaton partjának egy kilométeres szakaszán strandot kapnak a gyerekek és saját kikötője, valamint flottája is lesz az úttörő városnak. Szerkesztőségi postánkban több levélíró szóválette. hogy az utóbbi időben az üzletekben forgalomba hozott csomagoló papírok, papírzacskók dohos, áporodott szagot árasztanak. Szakemberek körében ez már februárban ismeretes volt. A Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztály- vezetője március 23-án mintakollekciót küldött a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézetnek. A szakvélemény egyértelmű volt; a papír átható, erős, kellemetlen szaga miatt élelmiszerek csomagolására alkalmatlan. Ekkor már Pesten is és az országban sokhelyütt panaszkodtak a csomagolom pír minőségére. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság is felfigyelt az ügyre. Amíg a szakellenőrök azt nyomozták, vajon, hol; a kereskedelmi üzletekben, a csomagolóanyag üzemben vagy még a gyárban dohosodott meg a papír, az említett kiskereskedelmi vállalat vezetője megtiltotta a rossz minőségű zacskók használatát. A nagykereskedelmi lerakat pedig a már kiszállított téTelefonhívás: — Már három hónapja sorra járom a szaküzleteket a megyében és sehol sem kapok gumikülsöt a motorkerékpáromhoz. Állítólag a nagykereskedelmi lerakatnak van a raktárán, de árvita miatt nem hozza forgalomba. Kérem, nézzenek utána, vajon meddig tart még a huzavona. Nyomban megkerestük a Vas-Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat szolnoki járműalkatrész bázisraktárának a vezetőjét — A bejelentés csak any- nyiban felel meg a valóságnak, hogy Danuvia köpeny valóban már három hónapja nem kapható. Hogy miért? A Danuvia köpeny három évvel korábban négyrészes vászonbéléssel készült, ezt újítással kettőre csökkentették. Az úi termékre rengeteg volt a panasz, nem felelt meg a gyakorlati követelményeknek. Ezért az idén újból áttértek a négyréteges technológiára- Az újítás bevezetése után a fogyasztói árat nem csökkentették, most viszont a többletkiadás miatt áremelési kérelemmel forteleket visszavette. A vásárlók az üzletekben ennek elleném továbbra is panaszkodtak a kellemetlen szagú zacskók miatt, ugyanis a papírcserékre mindig csak a legközelebbi árukiszállításkor kerülhetett sor. A közelmúltban végül is fény derült a dohos papír titkára. Következetes, széles körű vizsgálattal a népi ellenőrök a szolnoki papírgyárhoz jutottak el. A gvár vezetősége a megye' Kö- JÁL-lal karöltve kinyomozta; a papíráruk dohosságát az importból származó gombág faesiszelat okozta. A gombák a 110 hőfokos gyártási eljárás során elpusztultak. majd két-három hét múlva a készáruban bomlásnak indultak. Ez „csapta” be a szakembereket, mert a friss áru kellemetlen szagot nem árasztott. Tegnap sorra jártuk az élelmiszer üzleteket, dohos papírba egyikben s®m csomagolnak már. Igaz. a ruházati és iparcikk üzletekben változatlanul az ..illatos” napírt használják. A szolnoki papírgyár okulva a történtekből, beszüntette az import. facs'szolat felhasználását. dúltak az árhivatalhoz. F!x, hatóságilag megállapított árról lévén szó az Országos Gumiipari Vállalat saját hatáskörében ugyanis azt nem változtathatta meg. a nagykereskedelmi vállalat a gyári árajánlatot nem fogadta el, nem volt haib'ndó vásárolni. A vita „levét” a Danuvia tulajdonosok iszogathatták az elmúlt hói:ap< k- ban. A megállapodáshoz híven újból beszéltünk a raktár vezetőjével. Megtudtuk: 155 köpeny már megérkezett a gyártól, de számla nélkül. Amint megérkezik a Dam;- via külsők ára is, azonnal kiadják a készletet a megyei szaküzleteknek. A csepeli nagyker vállalatnál és a Dunántúlon azonban mar újra kapható az üzletekben Danuvia köpeny, 170 forint helyett 239 forintért. Úgy látszik, az árhivatal helyt adott a gumigyár kérésének. Kérdésünk: a hatóságilag megállapított fix árakat a monopolvállalatok ilyen könnyen módosíttathatják a saját hasznukra? Különös áremelés! Petres Sándor Különös áremelés EGY HEKTÁR ÉG
