Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-04 / 80. szám

1964. április 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Szakma és világnézet Hétköznapokon a tanú ás az úr A MÁV járműjavító mű­velődési házában gyakran vannak bálok, előadásoK, filmvetítések, de aki csak ezeket látogatja, az nem tudja meg, hogy valójában milyen munka folyik itt. Egy részét ismerheti meg csupán a sokirányú prog­ramnak s még azt sem állíthatjuk, hogy a nagyob­Hétköznapokon kihal- tabbak a termek, de az élet akkor sem áll meg, csak éppen másféle s talán csen­desebben folyik, mint más­kor. A hétvége a szórako­zásé, a többi napon in­kább a tanulás, a művelő­dés itt az úr. Az előadások egy részét a vállalat szer­vezi. a többit a művelődési ház. a kettőt azonban nem lehet élesen elválasztani. bik részt. Technikum és eqyefemi előkészítő A vasútgépészen techni­kum kihelyezett iskolaként működik. Az előadásokat helyben tartják, a tanulók­nak csupán negyedéven­ként kell vizsgázniuk Bu­dapesten. Jelenleg száz körül van a létszám, de csupán egy részüket köte­lezte a vállalat, hogy vé­gezzék el, mert beosztásuk megköveteli a technikumi végzettséget Több mint fele részben olyanok jár­nak ide, akik saiát elhatá­rozásukból vállalták, hogy a munka mellett az iskola támasztotta követelmények­nek is eleget tesznek és megszerzik a magasabb ké­pesítést. Néhányan egyetemi elő­készítő tanfolyamra jár­nak, a műszaki egyetemre akarnak beiratkozni. Munkásakadémiák, műszaki tanfolyamok Három-négy év múlva ezen a vonalon már leg­feljebb csak mutatóba ma­radnak gőzmozdonyok. A járműjavító is áttér a die­sel-mozdonyok javítására. Ez a munka azonban más­fajta, bonyolultabb isme­reteket követel majd, mint a mai. Előre fel kell készí­teni rá az embereket, ezért indították meg a Diesel műszaki munkásakadémiát. A tervben tizenegy előadás szerepel, tíz műszaki jel­legű, az utolsó pedig _ a munkaverseny és az újító­mozgalom kérdéseivel fog­lalkozik, erre a szakszer­vezeti központ biztosít elő­adót A ;műszaki'képzést a he­gesztő tanfolyam és a kor­szerű kocsiiavításról szóló előadássorozat egészíti ki. A munkások között még vannak jónéhányan, főleg az idősebb generációból, akik nem végezték el az általános iskola nyolc osz­tályát Az ő továbbtanulásuk ér­dekében majdnem minden évben szerveznek általános iskolai osztályokat. Ez azért is fontos, mivel a szakmai tanfolyamoknál ál­talában már megkövetelik az általános iskolai vég­zettséget. Jelenleg egyetlen osztályuk van, ez is nyol­cadikos, tizennyolcán irat­koztak be az idén. Közvé­leménykutatást terveznek a nyáron, hogy kiderüljön, kik igénylik úi osztály vagy osztályok megszerve­zését. Néhány dolgozó más általános iskolákban tanul, ígv az üzemben szervezett iskola önmagában nem en­ged a tényleges oktatási helyzetre következtetni. Ismeretterjesztés Fél évé működik az ifjú­sági klub. Jelenleg mint­egy húsz beiratkozott tag­ja van. s ez nagyon kevés, még akkor is, ha az egyes rendezvényekre ennél sok­kal többen el szoktak men­ni. Az üzemben ötszáz KISZ-tag van. ebből azon­nal látható, hogy a klub szervezésével valami baj van. Pedig a program nem látszik szegényesnek. Októ­bertől tart az ifjúsági aka­démiai előadássorozat, ame­lyeket úgynevezett kerék­asztal beszélgetések for­májában rendeznek meg. Néhány kiragadott cím a műsortervből; ismeretség — barátság — szerelem — há­zasság. Dezsényi Miklós nyugalmazott ezredes, a ; Munkásmozgalmi Múzeum munkatársa „élményeim a felszabadító szovjet hadse­regeben,” címmel tart elő­adást. Feladatának tekinti a művelődési ház a honvé­delmi nevelés elősegítését is. A fegyveres erők klub­jával kötött szocialista szerződés alapján együtt­működnek ebben a munká­ban. Minden második hó­napban általában négy honvédelmi témájú kisfil- met vetítenek. Egy-egy al­kalommal száz—százötve­nen voltak jelen. Itt tart­ják évenként kétszer a munkavédelmi filmek be­mutatóját is. Időszerű kérdések Március 25-én tartották a szakszervezeti politikai tan­folyam záróünnepségét. Ez az oktatási forma sike­resnek bizonyult, a szak- szervezet be tudta tölteni hivatását ezen a területen is. A tanfolyamok hallga­tói és oktatói is elé­gedettek s természe­tesen a szakszervezet vállalati vezetősége is. ösz- szesen kétszázötvenkét tagja volt a csoportoknak, különböző okok miatt, csu­pán tizennyolcán hagyták abba a tanfolyam látoga­tását A következő tanfolyamot már a most leszűrt tapasz­talatok figyelembe vételé­vel készítik elő. Több szemléltető eszközről — térképekről, rajzóikról, ké­pekről — akarnak gondos­kodni, hogy még érdeke­sebbek, szemléletesebbek legyenek az egyes elő­adások. Bistey András Új szociális otthon épül Karcagon Karcagon a városi tanács megkezdte az előkészítő munkát egy új szociális otthon építéséhez, mivel a régi már életveszélyessé vált. A terv elkészült, az építkezés nyáron kezdődik. Az új szociális otthon a kórház szomszédságában épül majd fel mintegy kétmillió forintos költség­gel. Az egy emeletes épü­letben száztíz Idős embert tudnak elhelyezni a kor­szerű. négyágyas szobák­ban. Az előzetes elképze­lések szerint a kórház konyhája látja majd el éle­lemmel a szociális otthont. A város vezetői úgy szá­mítják. hogy az öregek új otthonát jövő évben adhat­ják át rendeltetésének^ Mi érdekli az olvasót? Várakozás az éjszakában Teve-csengő a török hódoltság korából Darutoll a kun legény sisakján Újabb régészeti leletek a Damjanich Múzeumban A közvéleményku­tatási ív „Milyen té­mát javasol sürgős megírásra ?’’ rovatá­ban egyik kedves ol­vasónk kérte ezt a cikket. Vége a délutáni műszak­nak. Este tíz órakor min­denki siet haza a szolno­kiak közül. De azok, akik a Jászság felé utaznak, rá­érősen készülődnek, hi­szen bőven van idejük éjfél utánig. Az utolsó vo­nat nyolc óra harminckor elment Évek óta gondja-baja ez a Szolnok—Űjszász—Vá- mosgyörk, a Szolnok—Hat­van és a Szolnok—Nagyká- ta vonal menti községek­ből beiáró embereknek. Pontosabban azoknak, akik több műszakban dolgoznak. Fáradtan, éhesen órákat várakoznak az é’szakában. Hargitai László fo- nökhelyettesnél is jártunk ebben az ügyben. Elmond­ta, a május 26-ával életbe­lépő menetrend-tervezetben már szerepel a 23 óra 14 perckor induló és Kisúj­szállásig közlekedő szerel­vény, továbbá tizenhat perccel később Abonyba menesztendő vonat is. Az úiszászi vonalról még nem döntöttek, leealább’s tudo­mása szerint nem. Véle­ménye szerint a napi utas­forgalom olyan csekély, hogv a MÁV-nak nem gaz­daságos még egy vonat be­állítása. Megkerestük Gittinger Tibort, a KPM MÁV Ve­zérigazgatóság VIIl/c osztá­lya menetrend szerkesztő­jét. A következő tájékoz­tatást kaptuk; Az új me­netrend-tervezetben sem kapott „szabad pályát” a Szolnok—Űjszász-Vámos- györk közötti, valamint a másik két iászsági szárny­vonalról bejáró váltómű­szakos munkások kérése. Egyszóval marad minden a régiben. Javasolta, hogy a me­gyei szállítási bizottság ké­szítsen pontos felmérést a napi igényekről, teremtse meg a legközelebbi menet­rendi tárgyaláshoz a tárgyi alapot. Aztán meglátják, mit lehet, mit érdemes ten­ni ebben az ügyben. Az érdemes szó gyakorlatilag annyit jelent, megéri-e a MÁV-nak vagy sem, hogy 20.30 és 0.30 között még egy vonatot közlekedtessen Üjszászig. Ez az üzleti szemlélet látszólag helyénvaló. Még­sem érthetünk egyet vele. Ha már az új mechaniz­musnál tartunk, a gazdasá­gosság fogalmánál, hadd te­gyük hozzá: e bejáró munká­sok és vállalataik a MÁV- nak fizetik ki a bérletárát. Ezért a pénzért a vasútnak kötelessége gondoskodni ar­ról, hogv részint felmér­jék a várható forgalmat, ré­szint utasainak (megrende­lőinek) ne legyen okuk a panaszra. Ha üzlet, hát legyen az. Megítélésünk szerint két út járható a legcélszerűb­ben. A vasút Újszászig köz­lekedtessen 22 óra után mo­toros szerelvényt Onnan Jászkisérig vonatpótló autó­buszok csatlakozzanak hoz­zá. Így a bérleteseknek nem kellene ráfizetni az át­szállásra. A másik megoldás elv­ben a 7. sz. AKÖV-öt he­lyezi előtérbe. A szolnoki vasútállomástól este tíz után naponta céljáratot in­díthatnak, illetve dél körül Jászboldogházáról — Jász- kisérről és Tápiószelóről- behozhatják a műszakba tartókat Reméljük, a közlekedés és Postaügvi Minisztérium megtalálja a mód iát, hogy mielőbb megoldódjék a probléma. F. P. A tavasz megjöttével tel­jes erővel megindultak a földmunkák, egyre gyak­rabban kerülnek elő ré­gészeti leletek. Rákóczifalván a közis­mert Kastély dombról újabb gyönyörű bronzkorvégi (i. e. 1200 körül) urna került elő. Bádonyi László, aki tudta, hogy a múzeum többször is végzett ásatást a dombon, azonnal bizton­ságba helyezte a leletet és bejelentette. A hatalmas edény nyaka letörött, s meg sem került, de magassága így is eléri a 60 centimé­tert. Nemrégiben Tiszasülyről, a Rákóczi Tsz-től jött üze­net. Polgár Gellértné köny­velő telefonált. A rákos- csabai kavicsbányából szál­lítottak anyagot. A lerako­dáskor derült ki, hogy a kibányászott kaviccsal együtt egy nagy fog 15 centiméter széles töredéke is Tiszasülyre került. A körülbelül 100 ezer évvel ezelőtt hazánk területén élt őselefánt fogát ismerték fel benne a szakértők. Abádszalókról Fehér Sán­dor jelentkezett. Talajren­dezés során sírt forgatott ki a markológép. A föld­ben, ha már hitelesíthetően nem is, de megtalálták a sírba tett mellékletek egy részét, három aranylemez­ből hajlított gyöngyöt é3 két aranylemezzel bevont bronz fülbevalót. A leletek alapján arra következtethe­tünk, hogy az i. u. IV— VI. században megyénk te­rületén élt germán nép­törzs, a gepida törzs tagjai temették el ide egyik elő­kelő. nő halottjukat. A szolnoki vár területe továbbra is ontja a lelete­ket. Bors Lajos tanár hosz- szú évek óta állandó kap­csolatban áll a múzeum­mal, így régész szenvedé­lyét társadalmunk számára hasznosan kamatoztatja. — Most újra több lelethez juttatott bennünket. Ha­marosan kiállításon is lát­ható- lesz az általa gyűjtött leletek közül többek kö­zött egy gyönyörű, Mátyás király uralkodása idejéből származó, reneszánsz cse­répedény, fémnyelű góti­kus evőeszközök, ólommal beöntött csont játékkockák, velencei üvegedényke, kö­zépkori gyűrűk és egy igazi unikum, egy tevecsengő. A tevét, amelynek nyakában lógott, valamelyik török előkelő hozhatta magával. Többször adott hírt ma­gáról Karcag is. Kovács István a karcagi múzeum alkalmazottja, aki legalább olyan . nélkülözhetetlen igazgatója, dr. Bellán Ti­bor számára, mint ameny- nyire Móna Ferencnek fon­tos volt Kotormány János. Ismeretsége révén új lelő­helyet fedezett fel. O vette fel a kapcsolatot a nyomra­vezetővel, Hajnal István főkertésszel. Kiderült, hogy egy valódi kun településre bukkantak. Irányi Sándor néhány ezüstpénzt talált a falu területén. Ezeket egy. a török elől értékeit rejtő kun áshatta el. Még két jelentős lelet került innen elő. Két bronz pecsétgyűrű. Mindkettő a XIV. század­ból való. Egyikre stilizált Anjou liliomot véstek, a másikra egy holdat, egy csillagot és egy madarat Ennek a madárnak a tolla díszíthette a középkorban a legtöbb kun legény si­sakját, s ez a népdalok ál­tal oly sokat emlegetett darumadár. A felsorolt régészeti lele­tek még tudományos föl­dolgozásra várnak, de fon­tosságuk miatt meg kellett emlékeznünk róluk. Egyben kötelességünk köszönetét mondani a megtalálóknak és a leleteket a múzeumba eljuttatóknak értékes mun­kájukért. Selmeczi László muzeológus A „KIS“ HALÁSZ Halász Lászlót, a Szigligeti Színház művé­szét a Jászai-díj III. ■fokozatával tün­tették ki. Eljátszotta, Giles Corey-t a boszorkányvádas Miller- drámában, Firsz-et a Cse­resznyéskertben, ha a lá­nyának még nem is udva­rolnak, de már az ősszel iskolába megy. a fia is „nagylegénynek” számít, de ő marad a kis Halász. A közönségnek, a szakmá­nak... Jászai-díjat kapott, az ünnepi alkalomból formai­lag ünnepélyes hangvétel illene, de világért sem: az alkalomhoz igazított mélta­tás mindig több. vagy ke­vesebb a valóságnál. így inkább a tízéves ismeretség alapján írnék Halász Lász­lóról, így beszéltetném az életéről. Messziről indult, a Nagy­erdő szélén, Józsán suttyós- kodott, — idézet tőle —on­nan iutott fel a pódiumra. A küzdés érték, de még en­nél is jobban dicséri őt az, hogy magával hozta a po­gácsás tarisznyájában a füvek, a fák. a legelők, az erdők tisztaságát, és ebből a szépből mindig iuttat az embereknek egy darabkát és nem lappad sosem a ta­risznyája. mert a szülőtáj úi elemózsiákról gondosko­dik számára. Szán tó-vető ember vol­tam. Traktoros legény. Édesapám meg pásztorem­ber. Gulyás. Kicsi voltam világéletemben, ezért sza­val tattak talán már pöt­töm koromban. Feltettek égy székre és mondtam; ..Szurtos. piszkos mindig Pali...’' Hát ha meggondol­juk, így alakult. Ügy öt­ven tájt, éppen cséplésben voltam, amikor hozták a behívót a színművészetire. Mert jelentkeztem. Az meg úgy volt, hogy elolvastam egy plakátot — meséli. — Bennem volt a félsz, mert ha édesapám megtudja, vé­gem! Nem mertem szólni, egy fillérem se volt, meg­követem a vasutat, — jegy nélkül szüktem fel pestre. Hej, mekkora gond volt, hogy hol az a Rákóczi út. Életemben sem voltam én még addig Pesten; Kérdez­gettem aztán reggeltől dél­utánig csak odataláltam a főiskolához. Gyalog persze, mert villamosra ne adj is­ten, hogy fel mertem volna ülni, mégha pénzem lett volna se, mert otthon a falumban csak azt hallot­tam, hogy a villamos el­viszi az embert. — A felvételi vizsgára utazott ugye? — Az első felvételire. El­mondtam a verset, néztem nagy mérgesen a bizottsá­got, hogy mit súgdolóznak ezek, nem illő ez. amikor rám szólt Rátkai Marci bá­csi. hogy te gyerek, ne ha­darj, hanem mond csak meg, tudod-e, hol van a Nemzeti Múzeum? Dehogv is tudtam. Mi volt ott. te gverek? Azt már tudtam. No. akkor ugorj fel a szín­padra, mondd el nekünk a Talpra magyart, ahogy Petőfi Sándor mondta. Ahogy gondolod, gyerek! Flmondtam, hát úgy, no... Hei. szentséges éS. ezek ha- za zavarnak — gondoltam, amikor megint súgdolóztak. De nem. Színész lesz belő­led gverek — mondta Mar­ci bácsi. Na nem ment azért olyan sínián. Akkor hazalopakodtam. Édesapám rámmordult, hogy szedjek füvet a borjúknak. — Nem tudott még sem­mit? Nem is sejtett... — Á, dehogv. Azt hitte, csak elbitangoltam valaho­va. Hanem ősszel csak meg kellett mondanom. Azt hit­tem, agyonvág. De csak pocskondiázott, hogy ha olyan vásáros-hurkás csa­vargó leszel, édes fiam, kordélyos, akkor a lábad a küszöbömet át nem léoi! Az már hétszentség! De anyám ekkor már sütötte az útravaló pogácsát. Aki szerencsét megy próbálni, annak jár. — A főiskolás évek? — Sós Imi szegény fel­karolt. de a többiek is se­gítettek, Sütő Irén, Schu­bert Éva. Ott is én voltam a legkisebb. Horváth Gyu­lát akkor ismertem meg a diákszállóban. Matatott va­lamit az ágya körül, az­tán mondom neki, hogy va­lamit szóliak. hogv a bácsi­nak tanárnak tetszik len­ni? Fiatalabb nálam Gyu­la egy évvel, összebarát­koztunk, tanultunk, ösztön­díjas voltam a Néphadse­reg Színháznál, eljátszot­tam a Timurt, hát ment valahogy. — A nagyerdei pásztor­ember megbocsájtott? — A, dehogv. Csak ami­kor az első filmemet be­mutatták. Megvettem egy egész sor jegyet a debrece­ni Meteor moziba, kivonul­tunk. Ott volt az egész ro­konság. A filmen egy er­dőirtáson dolgoztam, fát fűrészeltünk, csak közbeve- tőleg mondom, édesapám is volt favágó is a oásztorko- dás mellett, akkor iárt szegény életében először moziban. — és ahoev dőlt ott a fa a filmen, hát nem felkiabált nekem, hogy ugorj el. Laci fiam; Hát így. Még azt is megkér­dezte aztán, hogy meddig voltál kórházba, te, — de megenyhült. Aztán már mutogatta a fényképeimet a bojtároknak, csakhát azért még most se tartja sokra a pályámat. A múlt­koriban itt volt, matrózt játszottam egv operettben, igencsak Igyekeztem, hogy kirukkoljak az öregnek OdameCTvek hozzá az elő­adás után. hogy no? Hát. mondja, eltelt az idő édes fiam. — Nem hiába. Gratulá­lunk a Jászai-díjhoz, a művészi pálya szén állo­másához. Nem is akarunk ünneprontók lenni, de azért mégis megkérdeznénk, nem tart egv kicsit a sok „öreg* szereptől? — Nekem nagvon nehéz szerepet találni, az az igazság. A Ludas Matyit már eljátszottam, más meg ennyire a testemhez sza­bott, alig van. Magam is érzem, hogy veszélyessé válhat a megvénítés, de egészében igazán nem pa­naszkodhatok) a szerepeim miatt. Tizenkét éve va­gyok Szolnokon, sok szép feladatom volt, rengeteg ütést is kaptam, de a kö­zönség öröme és bizalma mindenért kárpótolt. Hirte­len ember vagyok én is egy kicsit, olyan „Falak”- féle. néha feijel megvek a dolgoknak, amikor csákány­nyal kellene Dehát türel- mességre intem magam. Csak a türelmesség alakítja ét az ember tehetségét, al­kotóerőve. Enélkül nem jut az ember cemmire. Ezt is Édesapáméi t«p"Ram. Tiszai Lajos 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom