Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-04 / 80. szám

Mészkénlével permetezik a gyümölcsfákat a tiszasasi Rákóczi Tsz-ben (Foto: Nagy Zsolt) Kitüntetések átadása a Szolnok megyei tanácsnál és a KISZ-nél Zöldségből, gyümölcsből jobb minőségű a tárolt árukészlet Szolnokon A Tisxa-Ugetben és a peremkerületekben újabb pavilonokat létesítenek, alkalmi árusokat foglalkoztatnak A szolnoki városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén a város zöldség-gyümölcs ellátásáról, a tavaszi felkészülésről tárgyalt. Mi az olcsóbb? Mezőgazdasági igényeket is kielégít a szolnoki épületelemgyár Egyetlen mezőgazdasági tervező vállalatunknál el­foglalt emberek hagyták abba munkájukat, fontos telefonokat halasztottak ké­sőbbre, hogy kérdéseimre a legjobb tudásuk szerint vá­laszoljanak. Én viszont nem udvariaskodtám, ha­nem éppen a tsz-ek köré­ben felvetődött „legrázó­sabb” kérdésiekre kértem választ. Az első ilyen kérdést Győr József osztályvezető mérnöknek tettem fel és így hangzott: — Igaz ugyan, hogy a válasz eleve nyilvánv. ’ó. mégis megkérdezném, mi a véleménye a házilagos ter­vezésről? Tervek házilag — Azonban nézze meg ezeket a vaskos- dossziékat. Ilyenekben tartom a világ különböző részeiről össze- g*yűj tött prospektusokat Ezek a füzetek pedig bá­rom nyelven írott jegyze­teimet őrzik, Európa kü­lönböző pontjain tartott ta­nácskozásokról. Húsz éve vagyok mérnök és tizenkét esztendeje tervezek nö­vényházakat. Azután itt vannak mellettem a válla­latunknál a különböző részterületek szakértői, a geodéziától az agronómiáig és a gépészeti technológiá­ig. Igaz, mi a kivitelezési érték 2—5 százalékáig ter­jedő honoráriumot kérünk az egyedi tervekért. De eb­ben a munkában figyelem­A kötelező típus — Nem akarom védeni az elmúlt időszakot, de amikor gyorsan és sok is­tállót kellett építeni, ké­zenfekvő, csábító módszer volt a típustervek kötele­zővé tétele. Azt sem mon­dom, hogy ezek a tervek kifogástalanok voltak, bár ma tapasztaljuk, hogy szá­mos „maszek” tervező gát­lástalanul másolja le és adja el borsos áron a mi típusterveinket. — Hangoztatni kell azt Is, _ A válasz csakugyan n yilvánvaló. Ha nem va­lami kis fészerről vagy je­lentéktelen mellékberuhá­zásról van szó, akkor — véleményem szerint is .— a tsz-ek házilagos tervezé­se valóban költséges dolog. Vegyük például az én egyik speciális területemet, a növényházak esetét. Egy ilyen beruházás egy mun­kahelyre számítva 80—500 ezer forintba kerül. Igaz viszont, évenként és négy­zetméterenként 3—500 fo­rint bevételt eredményez. Tehát milliókról van szó. Én nem mondom, ha a tsz költséget nem kímélve al­kalmaz egy tapasztalt mér­nököt ilyen tervet otthon is elkészíthet. be vesszük a kérdés világ­színvonalát és komplex lej­vet adunk ki a kezünkből, amiért felelősséget, is vál­lalunk. Házilag sem lehet ezt olcsóbban megoldani. Vagy a terv kerül többe, vagy a kivitelezés során merülnek fel plusz kiadá­sok, vagy pedig a létesít­mény használhatósága ma­rad majd a várakozás alatt. Következő kérdésemben említettem azt a korszakot, amikor kötelező volt a ti- pusterv, akkor Is, ha ez nem mindenben felelt meg az igényeknek és az elké­szült épületek nem mlridig voltak kifogástalanok. Er­re a kérdésemre Fóti Ede irányító tervezőmérnök, az istállóépítkezések szakértő­je válaszolt. hogy más a típusterv és más a tipizálás. Iparunk és építészetünk mai színvona­lán készíthetők ugyan egye­di tervek, de ezeket is 1 ipi- zálni kell. vagyis alkal­mazni a készen kapható és beépíthető szerkezeti ele­mekhez. — Tudom, azt akarja kérdezni, hogyan állunk most. Válaszolnék. Szolno­kon épülő, mezőgazdasági célokra is termelő épület­elemgyár pedig majd le­Hazánk felszabadulásá­nak 23. évfordulója alkal­mával tegnap kitüntetések átadására került sor a Szolfiok megyei tanács fiágyterrriében. A különbö­ző -miniszteri kitüntetések mellett a Szolnok megyei tanács vb-elnöke, Fodor Mihály átadta a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa megbízásából a kü­lönböző kormánykitünte­téseket. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta az Elnöki Tanács Cimmer Józsefnek, a fegyvemeki Vörös Csil­lag Tsz elnökének. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapták: ár. Benkovics László, a tisza­füredi járási tanács pénz­ügyi osztályvezetője; Daj­ka Mihály, a megyei ta­nács főelőadója; Garai La­jos, a Palotási Állami Gaz­daság igazgatója, Gál Sán­dor, a kengyeli Dózsa Tsz elnöke; Katona Sándor, a KPM Közúti Igazgatóság útőre; Madarász Dániel, a mezőtúri felsőfokú mező- gazdasági technikum igaz­gatóhelyettese; Mézes Im­re, a mezőtúri Béke Tsz elnöke; dr. Pápay Dénes, a megyei KÖJÁL igazgatója; Szigeti Károly, a MÉSZÖV főosztályvezetője; Sárosi Béla, a szolnoki fmsz igaz­gatósági elnöke; Vékes Sándor, a Beruházási Bank megyei igazgatója; Csaná­di István, az Aprítógép­gyár személyzeti osztály­vezetője: Ignácz Kálmán, a Hűtőgépgyár „GYEGO” vezetője és Guba Mihály, a kisújszállási Faipari Vál­lalat igazgatója. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetés­ben huszonötén részesül­tek. Az Államigazgatás kivá­ló dolgozója kitüntető jel­vényt húszán, a Szocialista kultúráért kitüntető jel­vényt a Szigligeti Színház egvik tagja, a Pénzügy ki­váló dolgozója kitüntető jelvényt négyen, Kiváló dolgozó jelvényt egy sze­mélv. a Belkereskedelem kiváló dnlgozóia kitüntető jelvényt a szolnoki városi tanács kereskedelmi osz- tályvzetője, az OVF főigaz­gatójának kitüntetését ket­ten kapták meg. Ez alkalommal adta át Fodor Mihály a honvédel­mi miniszter parancsa ér­telmében Böjti Jánosnak, a karcagi városi tanács vb elnökének és dr. Herczeg Istvánnak, a megyei tanács vb osztályvezetőjének a Haza szolgálatáért érdem­érem arany fokozatát: dr. Szántai Sándor, a megyei tanács vb főelőadója a Ha­za szolgálatáért érdem­érem ezüst fokozatát, dr. Balogh István, szolnoki körzeti orvos és dr. Szend- rődy Emil fegyverneki kör­zeti orvos a Honvédelmi Érdemérem kitüntetésben részesült. A kitüntetettek nevében Vékes Sándor mondott kö­szönetét az elismerésért. Majd a megyei párt vb nevében Váczi Sándor, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa nevében Árvái István, a megyei nőtanács nevében pedig Turóczi Fe- rencné mondott pohárkö­szöntőt. ■2r A megyei pártbizottság székházában ünnepélyes keretek között adták át felszabadulásunk évfordu­lójának alkalmából azok­nak a KISZ funkcionáriu­soknak, illetve KISZ-ta- goknak a kitüntetéseket, akik az ifjúsági mozgalom­ban kiemelkedő munkát végeztek. A KISZ Közpon­ti Bizottságának megbízá­sából Kőhidi László, a KISZ megyei bizottságá­nak első titkára nyújtotta át a KISZ, illetve úttörő kitüntetéseket. _____ K iss Béla, a szolnoki jármű­javító KISZ bizottságának tag­ja, Fodor Istvánná, a kar­cagi kísérleti intézet KISZ* alapszervezetének titkára és Papp Lajos, a KISZ török­szentmiklósi járási bizottsá­gának titkára a KISZ Érdem­érem tulajdonosa lett. Aszta­los Mihály, a karcagi városi elnökség, illetve Mácsai Béla, a Szolnoki járási elnökség tagja. — valamint Pál Agnes, Gere Tibor és Sonkoly Zol­tánná csapatvezetők kiváló úttörő vezető kitüntetést kap­tak. Az ünnepségen aranvkoszo- rús jelvényt adtak át hét fiatalnak. ] Az első díjas és társai — Amióta férjhez men­tem — s ennek már har­minc éve — mindig tele volt az udvarunk baromfi­val — mondta, Skulszki Jánosné. Ez az ügyes asz- szony a nyolcvan tagot számláló karcagi szakcso­port egyik erőssége — ta­valy 710 libát tömött meg, 250 kilogramm tollat érté­kesített, felnevelt 280 puly­kát és tízezer tojást adott közfogyasztásra. Ezzel az eredményével a Nőtanács Országos Titkársága és a SZÖVOSZ által meghirde­tett hivatásos baromfTie- nyésztők versenyében a megyei első helyet nyer­te el. — A férjem tsz-tag, de hajnalonként és este segít a libatömésben. Most száz­ötven libát hizlalunk, né­hány nap múlva átadjuk, s ezzel elértük a hétszázat. Év végéig ezerötszáz libát szeretnénk leadni. Száz­negyvennyolc tyúkot tartok, s szerződésre tizenegy-ti­zenkétezer tojást adok at, s felnevelek legalább ötszáz pulykát — ismertette a „családi tervet” az első díjas. V A megyei nőtanács helyi­ségében szerdán kedves, ba­ráti beszélgetés alkalmával adta át a díjakat dr. Tigyi István, a MÉSZÖV főosz­tályvezetője és Turóczy Fe- rencné, a nőtanács megyei titkára, a megyei szinten legjobb eredményt elért hi­vatásos baromfitenyésztők­nek. Skulszki Jánosné ok­levelet és 1200 forintos vá­sárlási utalványt kapott. Farkas Istvánná mezőtúri második helyezett jutalma oklevél és 1000 forintos vá­sárlási utalvány, a harma­dik díjon ketten osztoznak, az öcsödi Révész Sándornc és a fegyverneki Csőke Jánosné. Az oklevél mellé személyenként 400 forintos vásárlási utalványt kaptak. A jelentés — amelynek összeállításában közremű­ködtek az érintett keres­kedelmi szervek — adatai szerint a tavaly tárolt áru­készlet biztosítja az első félévi ellátást. A tárolt áruféleségek minősége is kielégítő. Fokhagyma azon­ban nincs elegendő és ká­posztából is mintegy 20 vagon az import. A szabadpiaci ellátás a termelőszövetkezetek és egyéni termelők által fel­hozott zöldségfélékből, gyümölcsből biztosított. Egyes cikkek ára azonban magasabb a tavalyinál. En­nek ellensúlyozására a MÉK vállalat, valamint a kiskereskedelmi vállalatok értékesítési akciókat szer­veztek, többek között bur­gonyából, zöldségből, vö­röshagymából, almából. — amelyet a lakosság kedve­zően fogadott és igénybe is vett. A tavaszi, s az egész évi feladatokra készülve a vállalatok már éltek az új gazdaságirányítás adta lehetőségekkel. A MÉK vállalat például nem termeltetési, hanem termékértékesítési szerző­dést kötött, s hasonlóan a szolnoki fmsz is öt 'mező- gazdasági nagyüzemmel és számos egyéni termelővel kötött szállítási szerződést zöldségre, gyümölcsre. Az állami és szövetkezeti ke­reskedelem részére a különböző primőrtele­pekről már érkezett sa­láta, zöldhagyma és re­tek. Ez az ellátás azonban még nem folyamatos. Minden évben komoly gondot és nehézséget oko­zott az üdülőhelyek (Tisza- liget, strandfürdő), vala­mint a város peremkerü­leteiben élők ellátása. E gondok csökkentése érde­kében az fmsz vállalta, hogy a Tisza-ligetben olyan pa­vilont épít, amely a strandfürdő igényeit is ki tudja elégíteni. Gyümölcsöt például moz­góárus útján is • értékesíte­nek a strandon. A város külső területein, a Bakai fatelepnél, a Vosztok úton és a Petőfi út sarkán idő­szakos zöldség-gyümölcs pavilon üzemeltetését ter­vezi az fmsz, a IX. kerü­letben pedig egy később kijelölendő helyen új zöld­ség-gyümölcs szaküzletet épít. Azoknak a helyeknek a kijelölése is megtörtént, ahol a MÉK vállalat kí­ván zöldség-gyümölcs pavi­lont létesíteni. A Százados úton és a piacon már üze­mel is a vállalat egysége. Szó esett arról is, hogy a gyümölcs-zöldség pavi­lonok reggel 6-tól—11 óráig, délután 15—18 óráig lesznek nyitva, illetve a nyitvatartási a lakosság érdekei, igényei szerint módosítják Ugyancsak a peremkerü­letek ellátása érdekében foglalkoznak az érintett vállalatok vezetői azzal a gondolattal. hogy a gyü­mölcsbefőzések idején, il­letve a dömping áru for­galmazásánál megszervezik az alkalmi árusítást. hetővé teszi, hogy a ké­szen kapható épületelem ne kerüljön többe, mint a helyben betonozott. Kiala­kulnak lassanként a legked­vezőbbnek tekinthető mé­retek is. A szarvasmarha­tartásban elvetettük a pa- vilonos megoldást, ma a tömbösítés mellett vagyunk, ahol egy fedél alatt 300— 600 szarvasmarha helyez­hető el. Ez azt jelenti, hogy közös, lapos tető alatt egy­más mellé építjük a kü­lönböző férőhelyeket. így tervezünk most egy sertés­telepet is, ahol 320 koca, illetve 3500 hízó férőhely lesz, az összes szükséges járulékos létesítményekkel, tehát malac és süldőnevelő­vel, takarmánysilókkal, magtárral, keverővei, st.b. együtt. Természetesen egy ilyen hatalmas épületben már tetővilágítást kell al­kalmazni és mesterséges szellőzésre van szükség. Nem is olcsó egy ilyen lé­tesítmény. Amiről az imént szóltam például megköze­lítően 33 millió forintba kerül. De itt a mai szín­vonalon minden munkát le­het gépesíteni és valóban kifizetődő, korszerű terme­lést lehet .folytatni. Százas vagy ötvenes Eddig tehát eljutottunk. Fóti Ede arról szólt, hogy tömbös megoldás esetén 300—600 jószág elhelyezése az ideális. Csakhogy a tSz-ek többségének egysze­rűen nincsen 300 tehene, vagy 300 kocája. Mit szól ehhez az AGROTERV? Ezt is megmondja Győri Mi­hály, a vállalat főagronó- musa. — Tudjuk, hogy nem ragaszkodhatunk az eszmé­nyi megoldáshoz. Ezért bár­milyen igényt örömmel ki­elégítünk. Tudunk javasol­ni százas, vagy akár ötve­nes istállókat is. Éppen most készítjük például egy olyan ellető istálló terveit, amely a kisebb üzemekben is kielégítheti az összes ál­latorvosi igényeket. Hozzá kell azonban tennünk, hogy az ilyen megoldások min­dig viszonylag drágábbak lesznek az építkezést ille­tően és kevésbé jövedel- mezőek a termelést ille­tően, mintha korszerű nagyüzemi létesítményi tudunk megtervezni. Ta­vaiéban nehezen vitat­ható tény, hogy ha már ötven esztendőre épít vala­ki, hát igyekezzék legalább mai fokon korszerűt épí­teni. Hogy kicsik a mére­teink? Ez igaz. De az is igaz, kibontakozóban van néhány új irányzat. Felfu­tóban van például a ku­koricatermelés. Ez az ál­latlétszám növelését teszi majd lehetővé. Lassanként kidőlnek a sorból a hős­korban sürgősen épített szerfás épületek, ezek he­lyett új istállókra lesz majd szükség. A méreten növekedését ígéri, egyrészt a tsz-ek koncentrálódó -a. másrészl a tsz-közi vál­lalkozás kibontakozó jövő­je .harmadrészt pedig a specializálódás tatán nem túl távoli beköszöntése is. Mindenesetre, aki millió­kat akar épüMheruháza- sokra költeni, nem árt, ha előbb végigfut ezen az itt idézett gondolatsoron isi Földeáki Béla l l

Next

/
Oldalképek
Tartalom