Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-17 / 89. szám
1W58. április 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A TV KÉPERNYŐJE ELŐTT Heti beszámolóm ezúttal eltér a szokásos összefoglalás formájától. Csupán emlékeztetni kíván az elmúlt, egy műsornappal bővült hét azon programjaira, amelyek a recenzor figyelmét magukra vonták és külön is szót érdemelnek. Lássuk tehát őket szigorúan a velük való találkozás kronológiai sorrendjében: Kedden a Thália Színház nagy sikert aratott Rozsdatemető előadását láthattuk felvételről. A Hábetler-család krónikája a képernyőn nemcsak az évek óta tartó sikert idézte, de még azoknak is újabb élményt jelentett, akik látták már a színpadi előadást. A televízió képernyőjén talán még élesebben rajzolódott ki e bomlásra ítélt család képe, s a kamera segítségévéi még közelebb kerültünk hozzájuk. Horváth Teri és Szabó Gyula játékának pedig a legapróbb rezzenéseit is megfigyelhettük. Ehhez vegyük Bernáth László okosan lírikus bevezetőjét Fejes Endre írói világáról — mondhatni: a hét jól kezdődött. Szerdán Idegen szerző, D. Dar érdekes hangvételű tévé-játékának eredeti bemutatójára került sor. Négy barát, négy összesen 103 éves fiatalember mondott el három vidám, mesébe is beillő történetet. A négy barát és a varázspapucs azonban nem a témája révén érdemelt figyelmet, hanem kissé merész, meghökkentően szokatlan televíziós tálalása miatt. A végletekig vitt egyszerűsítés ás stilizálás és a játék közben alkalmazott pantomim avatták különleges produkcióvá. Mindezt Grigorjev „hozta”, aki rendező munkájában ötödik barátként „bújtotta fel” erre a merész feladatra a tehetséges fiatal színészgárdát; Huszti Pétert, Harsányi Frigyest és a töb- I bieket. Más kérdés, hogy a tévéjátékok gyakorlatában mennyi hasznosítható e kísérletnek is beillő televíziós produkcióból. Csütörtökön két találkozóra is sor került. Szepesi György a Hazafias Népfront képviselőit fogadta a stúdióban, Balogh Mária az egyik fővárosi üzembe látogatott el ebédszünetben. Egy harmadik találkozó a költészet jegyében zajlott, s ünnepélyes hangulatot árasztott. A líra országos ünnepén sugárzott „színházi est” méltónak bizonyult a költészet rangjához, legfeljebb a képernyőn érezhettük kissé idegennek. Pedig Illyés Gyula köszöntője a műfaj remeke volt, s a versek javarésze is friss termésből való, még személyes vallomásokra is sor került — Vass István és Simon István. — Egy meghittebb, közvetlenebb hangvételű program talán jabban szolgálta volna a televízió hatalmas nézőtáborának és a költészetnek alkalomhoz kötött egymásra találását. Pénteken a legnagyobb érdeklődés Esztergályos Károly tévéfilmjének, a Paradicsomi játékoknak járt. Író és rendező „vizsgázott” egy személyben. S a szerző1 tévé-film, amely a mai fiatalok melletti szenvedélyes állásfoglalásnak is tekinthető, nem vizsgázott rosszul. Pista, a vakáció örömeit élvező fiatalok egyike kiállta a magatartás próbáját, s a rendező érdeme, hogy ezt az erőpróbát hitelesnek is éreztük. A fiú erkölcsi tisztasága, felelősséggel teli gondolkodásmódja az előző részletekben megmutatkozó lelki nagysága — mely mindvégig varázsos egyszerűségben jelenik meg — predesztináltak erre az erőpróbára. A vakáció paradicsomi örömeit élvező fiatalok bemutatásából nem hiányzik azonban a bíráló megjegyzés, az intő figyel mzetetés sem. Hiszen a felelősség alól bohóckodással kibújó fiatalember is ott van közöttük, s a játék egyre vadabbá váló szenvedélyében is feltűnnek eltorzult, féleír metessé váló fiatal arcok, melyek elgondolkodni késztetnek. A sikerben a rendező Esztergályoson kívül a nagyon tehetséges és ritkán látható tiszta, nyílt egyéniségű Balá- zsovits Lajosnak is nagy része van. Az ő jelentkezése: felfedezés. Szombaton Ismét szót kért a Geszti— Gimes szerzőpár, méghozzá politikai krimi ügyben. A nagystílű gengszter banda üzelmeire a krimi szabályai szerint derül fény, rendkívül feszült atmoszférában. A kör egyre bővül, s a szálak ki tudja, hová vezetnek. A John Harrisonra, mint központi figurára épített nyomozás — játék azonban így is az amerikai társadalom furcsa rejtélyeire vet fényt s nemcsak izgalmas, de egyben tanulságos is. a folytatás még hozhat váratlan meglepetéseket. Husvét kettős napján 'Az első nap délutáni programját látkép-műsor nyitotta, s az estét is hasonló zárta A baráti gesztusként készült film, illetve magyar könnyűzenei egyveleg-kóstoló azért „érdemel” említést, mert feltűnő képzelőerőhiányról tett tanúságot. Érthető tehát, hogy összehasonlíthatatlanul jobban szórakoztatott a tévé tudományos híradója, a Delta. Kertész Mihály 1939-ben készült filmje is elsősorban a hajdani nagy élmény felmelegítését szolgálta; akik most ismerkedtek Erzsébet és Lord Essex romantikus ízű, olykor szentimentális szerelmi epizódjával, azokat aligha tudta „felmelegíteni” a maga nemében és a maga idejében színvonalas kalan- Ak történelmi ükt Másnap svéd burleszkek- nek tapsolhattunk volna, ha a trükkös alapötletből kiindulva a film alkotói bőkezűbben bánnak a gagekkel. fgy csak jól szórakoztunk. Mint az Áprilisi capriccio nézése közben. A szellemes- kedő, de valójában nem szellemes bevezetőt szívesen elengedtük volna. Hiszen Molnár Ferenc „miniaturája” bőviben volt a finom szellemességnek, amely Ráday Imre nyelvén meg is tartotta eredeti karakterét A Fekete tűz ha összefogott és tömörebb, még erőteljesebb hatású. A legteljesebb él- •nényt a kitűnően megírt Vészi tévé-novella hozta. — Ruttkaj Éva a szelíd, jószívű özvegy szerepében is remekelt. Végül Majláth Júlia műsora r'vta a hetet y. m. 800 000 óra évenként A Magyar Optikai Műveikben évenként S00 ezer ébresztőórát gyártanak. A hazai szükségletek mellett húsz országba exportálják termékeiket. — Képünkön: néhány újtípusú ébresztőóra — (MTI foto — Patkó Klára felv.) Távol a falutól Igen. Távol vannak ők a falutól, távol az emberektől — s az emberhez méltó élettől is. Két tanya — három ember sors. Különbözőek, s mégis ugyanazok. Paradoxon, de így igaz. □ Még csak próbálgatja erejét a tavaszi nap. Az öregember a tanya tornácán fejét mellére hajtva élvezi a sugarak langyosságát. Roskatag a tanya, rozzant az öreg is. A tanya gazdái három éve költöztek be a faluba, Jászszentandrásra, s az öregre bízták a házat vigyázzon rá, úgysincs neki hová mennie. Három éve él itt teljesen egyedül. Él? Életnek lehet-e nevezni azt, ahogyan tengődik egyik napról a másikra? Mit eszik? Amit az ismerősök küldenek néki. Viseltes rongyait is jó emberek küldik. Egy tenyérnyi lyuk a szobája, konyha, műhely, háló együtt. Füst, piszok és hideg. Egy ócska priccsen rongydarabok, az a takaró. A piszkos üvegű ablak alatt suszterszék, még javítgat néha egy-egy cipőt az öreg. Az a havi 20—30 forint az egész jövedelme. — A télen majd éhen halt a 75 éves Szabari István. — Ügy találtunk rá. Jól ismerjük, valamikor itt volt a mi tanyánk is. Akkor mi elvittük az orvoshoz, úgy ahogy rendbejött. Csakhogy éhség betegsége van, — mondja Rusvainé, aki a faluból, Jászapátiból jött velünk vezetőnek, hogy el ne tévedjünk a tanyák között. — Családja nincs? —kérdezem az öreget, aki értetlenül néz rám, mit akarhatunk tőle. Hisz nem hoztunk ennivalót. — Van egy fiam. Három éve nem láttam. Nézem a zsíros, piszkos ingét, ősz haja majd a válláig ér. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy ez az emberroncs valamikor Budapesten híres cipőkészítő mester volt. Rusvainé szerint grófok, bárók csináltattak nála lábbeliket. Csakhogy a háborúban ki- bombázták, és az öreg ivás- nak adta a fejét. Azt mór egy másik asszony, — Vidá- né — mondta: nem kellett neki a családja se. Igaza van a fiának, ha nem törődik vele, most visszakapja az öreg azt, amit érdemel. No, de mégis csak az apja — így Rusvainé, Nyár utóján ezt a tanyát is lebontják. Mi lesz az öreggel? 0 Jásziványi tanyavilág. Egy tanya, pontosabban. Az ember attól fél, mindjárt összedől az egész ház. Rogyadozó épület, omló vakolat. — Az ólakon is összekuszálta már a szalmatetőf a szél. Itt él két ember, három kutya, meg egy hízónak való. És patkányok. Megszámlálhatatlanul sok patkány, de megszokta már ezeket a förtelmes jószágokat a gazda, a szellemi fogyatékos Szabari Vince és felesége. Ketten vannak, gyerektelenül. Az egyetlen helyiségben, amit ők mindenesnek használnak egy ócska tűzhely ontja a füstöt. Fulladozunk a köhögéstől. Az asz- szony nem nyit se ajtót, se ablakot. Megszokta a füstöt, a piszkot, a nyomort. Mert nyomorognak. Hiába kapnak a tsz-től járadékot, búzát, háztáji • földet. Lelketlen, kóbor cigányok elcsalnak tőlük mindenüket. Várnak. Várják, hogy majd csak lesz velük valami. Ülnek a piszkos falú szobában, este lefekszenek abba az ágyba, melynek huzatát évek óta nem mosta tisztára az asszony. Csak vannak. Rusvai István, a komlói termelőszövetkezet főagronó- musa. Hivatalosan nem gyámja ő sem Szabari Istvánnak, sem Szabari Vincének és feleségének. Csak ügy emberségből próbálja elintézni, hogy szociális otthonba kerüljenek ezek az öregek. Mert emberekről van. A nyitvatartás szerint tavaly a jászszentandrási strandot 35—40 ezer ember látogatta, a szép és kellemes környezet, a 16 víz, nemcsak a környékbelieket, hanem még a gyöngyösieket, a Pe- tőfibánván lakókat is idecsalogatta. Olyannyira, hogy a petőfibányai lakosok közül sokan üdülőtelket vettek a községben, sőt nyaralót is építettek ott. Tavaly azonban nem sikerült a helyi fmsz-nek megoldania zökkenőmentesen a strand büféjének üzemeltetését. Bár több mint 300 ezer forintot forgalmaztak, a vendégek kifogásolták, hogy szó. S ha elhagyottak, az emberek kötelessége, hogy segítsenek rajtuk. Csakhogy csupán a Jászságban több mint negyven öreg, elhagyatott embert kellene szociális otthonba helyezni és hely nincs elegendő. Szabari Vince és felesége egy évé várja, hogy egy otthonba vigyék őket. Mikor lesz belőle valami? Nem tudni. A határozat meg van rá! Testvérükről, Istvánról még ez sem mondható el. Az ő ügyében még senki nem intézkedett. Jön a nyár. Nyáron csak meglesznek valahogy. Emberek dolgozgatnak arrafelé, majd adnak nekik enni is, rájuk nyitják az ajtót. De mi lesz azután? Mi legyen továbbra velük? Hiszen emberek! nem lehej meleg ételt kapni a büfében, s italból sem volt mindig kielégítő az ellátás. Az idén .úgy akar segíteni ezen az fmsz, hogy a büfé nyitvatartási idejét a strand nyi tva+a rtásához igazítja. Megoldja a bor, sör, égetett szesz, cukorka, lángos, szendvics, különböző hideg ételek, gyümölcsök árusítását. Triciklivel szállítanak fagylaltot a strandra. Mindehhez talán helyes lenne — hisz gyümölcstermő vidékről van szó — ha a termelőszövetkezet naponta szállítana szintén friss gyümölcsöt a strandra és megoldanák a főtt kukorica árusítását. A ió ellátás csak növelheti a strand népszerűségét. Varga Viktória Tászszen'andráson a vendégeket várják Állami Gazdaságok! Termelőszövetkezetek! Vállalatok! FIGYELEM! Gépek, áruk, termények, megóvására, raktározási célokra, építkezési munkához TER1TÖPONYVA PAVILONSATOR PAVILONSÁTOR/H HÁZSATOR 6x 8 m napi 18.— Ft 5.10x5.10 m havi 620.— Ft 2 db össz-méret lOx 5 m havi 800.—F t 3x 4 m havi 350.— Ft BÉRELHETŐ a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalattól Budapest, IX., Közraktár u. 30. Telefon: 336—499. A BÉRLŐ KÍVÁNSÁGÁRA ÉS KÖLTSÉGÉRE VASÜTI SZÁLLÍTÁST IS VÁLLALUNK. Felemelték a selyemgubó felvásárlási árát Az I. osztályú selyemgubó ára kilónként 55.— Ft A II. osztályú selyemgubó ára kilónként 45.— Ft A III. osztályú selyemgubó ára kilónként 5.— Ft Kössön On is selyemgubóértékesítési szerződést A felemelt selyemgubó át melleit minden befektetés nélkül 1300—2500 j itt MELI.EK.IOVEDKL- MET ÉRHET EL; egy vagy két adag selyemhernyó felnevelésével. Jelentkezés, felvilágosítás a helybeli Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnél, vagy írásban, a HERBÁRiA Szakfelügyelőjénél SZOLNOK, Ságvári E. u. 23.
