Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-17 / 89. szám
Jó munkát Kongresszus 1 A Hazafias Népfront ma összeülő kongresszusa hazánk olyan társadalmi mozgalmáról készíthet számvetést, amely a munkás-paraszt szövetség köré tömörítve, egyesíti magába népünk színe-javát, a szocialista jövőért feszülő nagy alkotó erőt és energiát. Ünnepként köszöntjük a mozgalom országos tanácskozását. bár tudjuk; a küldöttek százai nem ünnepelni gyűltek össze néhány napra, hanem dolgozni. Betetőzni a legutóbbi hónapok rengeteg fáradozásainak eredményét és programot adni új, még gyümölcsözőbb erőfeszítések megkezdéséhez. A társadalom valamennyi progresszív erejének összefogása népünk legjobb fiainak állandó törekvése volt, mindig is nemzetünk előrehaladásának, felemelkedésének legfőbb feltételét látták ebben. Tragikus következményekkel járt, hogy történelmünk egyes kritikus időszakaiban, az egymással ellentétes érdekű osztályok és rétegek kibékíthetetlen harcai közepette, ez az összefogás nem teljesedhetett ki. A pillanatnyi fellángolások bármilyen önfeláldozás is fűtötte azokat, nem oldhatták meg a legégetőbb társadalmi problémákat. A párt vezette munkáshatalom viszonyai között létrejöttek a népfront kibontakozásának, a széles társadalmi alapokon nyugvó nemzeti összefogásnak feltételei. Szocialista jövőjükben bízó, jövőjükért küzdeni kész millióké az erő. amely ezt a mozgalmat szüntelenül táplálja és előre viszi. A növekvő demokratizmus légkörében a helyi és országos politika szerves részévé vált a szocialista nemzeti egységet kifejező mozgalom. Látjuk és tapasztaljuk, hogy az alkotmányjogi tennivalókat a népfront különböző bizottságai közmegelégedésre látják el. Jó példa erre a tavalyi választások előkészítése és lebonyolítása. Sikeres, szókimondó jelölőgyűlések százait. ezreit segített megszervezni a Népfront országszerte. Jelöltjei pedig, akik a különféle tanácstagi .tisztségekbe, vagy országos irányító posztokra kerültek, becsülettel megállják helyüket, jól szolgálják a dolgozó nép ügyét. A tanácstagok és képviselők nem felejtkeztek el az akkori jelölőgyűléseken felvetett problémákról. javaslatokról, jogos igényekről. Éppen a mostani népfront kongresszus előkészületei során lezajlott küldött-értekezletek előadói számoltak be arról, mit intéztek el. menynyit sikerült megvalósítani az egy évvel korábban elhangzott javaslatokból. Külön is szólni kell azokról, akik a népfront jelöltjeiként országgyűlési képviselők lettek. Akár az utóbbi időszakban alkotott törvények sorozatára gondolunk, akár az interpellációkra, meg lehet állapítani, hogy nőtt a parlament aktivitása. Parlamentünk lépést tart a társadalom életével és igényeivel. Ez elsősorban pártunk helyes politikájának tükröződése, de ugyanakkor mutatja a Népfront eredményeit is. Az országot járva jó érzéssel vehetjük tudomásul; milyen gyors ütemben szépülnek, válnak rendezettebbé a legeldugottabb kis faluk, települések is. A fejlődés arányát, annak méreteit látva meg lehet állapítani, hogy sokkal nagyobb az előrehaladás, mint ahogy azt a költségvetési tételek megengednék. Azért van ez így, mert az állam forintjaihoz községenként egyre növekvő társadalmi munka járul. Így jut előbbre a falufejlesztés fontos ügye. A községpolitikai tennivalók terén különösen számottevő a népfrontbizottságok szerepe. Okos szóval és személyes példa- mutatással mozgósítják az embereket járda- és útépítésre, parkok létesítésére s más. fontos kollektív összefogást igénylő munkálatokra. A most összeülő kongresszus küldöttei kivétel nélkül sok ilyen tevékenységről számolhatnak be, s nagy dolog ez, kivált, ha tudjuk, hogy egy- egv községben százezres vagy milliós hozzájárulásokról van szó. A mozgalom számára sokat jelent a külterületi népfront-klubok létrehozásának terve és e szép célkitűzés megvalósítása. Ebben az esetben a lakosságnak jelentős rétegét is be lehetne kapcsolni a társadalmi élet áramkörébe. A közeljövő tervei a Népfrontmozgalom további erőteljes fejlődését körvonalazzák. Mindenekelőtt szélesíteni lehet a mozgalom társadalomformáló tevékenységét. Ez elsősorban a társadalom különböző rétegeinek fokozott aktivizálását jelenti az új gazdaságirányítási rendszer célkitűzéseinek megvalósítására. Olyan program ez, amelynek sikere országunk egész lakosságának aktivitását és munkáját igényli, s amely hosszabb távon — éppen eredményei révén —• növekvő életszínvonalunk emelkedésében jut kifejezésre. Mind gyakrabban hallhatjuk azt a jogos elképzelést, hegy legyen a Népfront vitafórum, ahol az emberek kötetlenül, a cselekvés szándékával megbeszélhetik a közügyeket, örömöket és gondokat, véleményt cserélhetnek társadalmunk előrehaladásának soronlevő fontos kérdéseiről. A Népfront kong. resszuson a mozgalom legjobb erői vonják meg az elmúlt időszak mérlegét, vázolják a legközelebbi négy esztendő feladatait. Népünket átfogó nagyjelentőségű ügyről van szó, s a kongresszus munkájára az egész ország bátorító biztatással figyel. Kovács Imre VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEOftH | k frBOm PÁRTBTOTTSfcS ÉS A KEGfaTälftCS XIX. évfolyam, 89. szám. Ára 70 fillér 1968. április 17., szerda. Mikor fesz Miiyen fesz a ssolnohi zöldövezet ? — Program már van, erdőövezet még nincs — Szolnok belterületének csupán 8.1 százaléka park, liget, erdő. Ebben is benne a Ti- sza-liget, a szajoli útmenti kiserdő. Vagyis Szolnok fát- lan város. Olyannyira, hogy a kisebb Dunaújvárosnak mintegy 700 hektár erdője van a szolnoki 220 hektárral szemben. Nem beszélve a fás, ligetes dunántúli városokról, de a jellegzetesen alföldi településsel, Debrecennel sem bírja el az összehasonlítást. Pedig Szolnok a gyorsan fejlődő városok közé számit. Lakossága már 63 ezer. Ennél is nagyobb ütemben kellene tehát fásítani. A fa, virág, cserje a város tüdeje, márpedig Szolnok rossz levegőjű város, az itt lévő kénsavgyár sokat tesz a levegőrontásért. Egyszóval Szolnokon a zöld úgy kellene, mint a falat kenyér. Mindezzel számolva három esztendeje a Szolnok megyei tanács ülése, két éve a szolnoki városi tanács végrehajtó bizottsága foglalkozott a zöldövezet programjával. A terv értelmében öt esztendő alatt ki kell alakítani a zöldövezetet Szolnokon, újabb 182 hektáras fásítással. Oly módon, hogy ebből a város belterületére 55 hektár jutna, s a többi a külterületre. Az utóbbi fásítöttsági aránya még szomorúbb, mindössze 3.1 százalék, s azt is a Tisza és Zagyva parti erdők jelentik, a szolnoki zöldövezet tervét Pregon József erdőmérnök készítette el. A tanulmány a várost körülvevő erdősávot a település peremére teszi. Nagyjából: az új szolnoki vasúti töltés jobboldalán Szajol felé haladva, a volt alcsi megállónál, az új besenyszögi köztemetőnél. a Tisza-liget déli töltésénél, a Kolozsvári híd melletti víztoronynál helyezkedne el. A terv szép, s a két határozat is. Csakhogy még 1970- ig meg kellene valósulnia. Am eddig, a három esztendőben a tervezett 182 hektárból mindössze 50 hektár fásításra van engedély. Ténylegesen 37 hektárnyit fásítottak belőle. S a belterületen csak 9 hektárt. Vagyis már bizonyos : 1970-ig nem lesz meg a zöldövezet. A lemaradás nagy. Igaz, van olyan elfogadható hátráltató is, mint a szolnoki vasúti rekonstrukció, amelynek befejezését meg kell várni. — Másrészt nem alakultak ki még véglegesen a város ipartelepei sem. S a besenyszögi rész olyan rossz, szikes, hogy fásításra sem alkalmas. De ezen túlmenően is úgy tűnik, nem eléggé szívügye az illetékeseknek, a zöld. Hiszen a program szerinti terület több mint kétharmadára meg mindig nincs engedély. A fásítási engedélyt a megyei tanács a városi tanáccsal együttesen, illetve a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium adja meg. A fa nagyon lassan nő. Még a leggyorsabban felszökő nyárfára is 10—15 évet kell várni. De úgy látszik, még ez is gyorsabban megy, mint a területek kijelölése, engedélyeinek intézése. A lassúsággal pedig önmagunkat, s a jövő generációt rövidítjük meg. A jövő generációról eszünkbe jut a ma fiatalsága. Szolnok listaijai nem nagyon törik íragukat a fásításért. E tavaszon egyébként mindössze 13 hektárnyit fásítottak Szolnokon, míg Jászberényben már 50 hektárnál tartanak. Az ősszel újabb 15 hektár fásítása várható Szolnokon. De mikor lesz ebből 182? A zöldövezeti program egyébként tartalmazza a ■ Tisza-liget kultúrparkká fejlesztését is. Többek között az ottani egyhangú nyárfa erdőt más fafajtákkal — például a nagyon odaillő mocsári tölggyel — tarkítani A zöldövezet fafajtái egyébként nyár, tölgy és az úgynevezett töltelék fajták, a szil, a kőris és a juhar lenne. B. L. Épül a vas-mű&zaki áruház Jászapátiban az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet jól dolgozik, gazdálkodik. Beszédes bizonyítéka ennek többek között az is, hogy 24 r.api nyereséget fizettek. Az 58 egységgel működő szövetkezetnek 86 millió 300 ezer forint az idei tervezett forgalma. Az üzlethálózat fejlesztésére, korszerűsítésére is r/’Sy gondot fordítanak. Az 1068. évi 950 ezer forint beruházási összeg nagy részét a vas-műszaki áruház építésére költik. Várhatóan az év második felében már üt árusítják a vasárut, a műszaki és koravill cikkeket. A szép áruház üzlettere 260. raktára pedig 300 négyzet- méter lesz. , A Jászsági Egyesült Építőipari Ktsz, amely az épületet készíti, megfelelő ütemben halad a munkával. A MÉK mm »J hütöháza j-iäsÄ Szolnokon Program a sertéstenyésztés és hizlalás fejlesztésére — Malacnevelő kombinát létesül a Jászságban — Az utóbbi években jelentősen csökkent megyénk sertésállománya, a szokásosnál kevesebb jószágot hizlalnak a közös gazdaságokban. A Középtiszavidéki és Jászsági. Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége működési területén — jászberényi, szolnoki, kunszentmártoni járás — 1967-ben 21 707-tel kevesebb hízott sertést értékesítettek, mint egy évvel azelőtt. A területi szövetség felfigyelt e káros jelenségre. Szakemberei megvizsgálták a sertéstenyésztés fejlesztésének, korszerűsítésének problémáit, legutóbb pedig a szövetség elnöksége is megvitatta ezt. Akadnak, akik így véle- ' kednek; a szövetség ne foglalkozzon a sértéstenyésztés kérdéseivel, mert az a gazdaságok és a szakigazgatási szervek feladata. Szűk látókörű vélemény ez. Természetesen a szövetség nem dolgozhat a szakigazgatási szervek helyett, utasítást sem adhat a taeszövetkezeteknek. hogyan fejlesszék tenyészetüket. Ám a jelenlegi helyzet tarthatatlanságát mindenképpen jelezni kellett azért, hogy a szövetség segíthessen e probléma megoldásában. Vajon miért csökkent a sertésállomány? Ennek több oka van: gazdaságossági, a rossz tartási körülmény, a tenyésztési és a takarmányellátási gond. Az alacsony értékesítési ár, a magas önköltség gazdaságtalanná tette a hizlalást. (1967. október 1-től ismét emelték a felvásárlási árakat.) Az önköltséget a primitív tartási körülmények és az alacsony tenyésztési színvonal is befolyásolták. Az ab- raktakarmány termelése nem tartott lépést az állattartási ágazat fejlesztésével. A sertéságazat épületei elhanyagoltak, technológiai felszerelésük elmaradott. Tavaly ősszel a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium utasítására az ál- latforgalmi vállalat, az állattenyésztési felügyelőség és a Mezőber szakembereiből alakult bizottság vizsgálta meg a sertéstelepek helyzetét minden gazdaságban. A bizottság az alábbi eredményre jutott. A területi szövetséghez tartozó gazdaságokban 10730 kutrica. illetve koca férőhely, továbbá 57 750 hizlaldái férőhely van. Ezek túlnyomó többsége a hatvanas évek elején létesült. amortizálódott, szerfás, hideg épület. A vizsgálat szerint 6497 kutrica és koca férőhely, továbbá 32 440 hizlaldái férőhely nem is korszerűsíthető- Az elavult épületeket le kell bontani, helyettük korszerű technológiai berendezéssel ellátót4 épületet emelni. Összesen 35 550 férőhelyes hizlalda, illetve kutrica és kocaszállás kellene. Számos épület korszerűsítésre vár. Ehhez több milliárd forint szükséges, melyet nem lehet egy-két év alatt folyósítani. (A beruházások 70 százalékát az állam fedezi.) Ám a sertéstenyésztés és hizlalás fejlesztése nemcsak a beruházásokon múlik. Ila a tartási, takarmányozási körülményeket megjavítják, a hizlalás gazdaságossága is javul. S ehhez a területi szövetség szakemberei igen sok segítséget adhatnak a közös gazdaságoknál?:. Többek között a tenyésztői munkához. A meglevő kocaállomány jó része elöregedett, életképtelen, alacsony ellenálló képességű malacokat ellik. Ezért a kocák 35—40 százalékát ki kell selejtezni. A szövetség szakemberei részletes programot, dolgoztak ki. melyet az elnökség is jóváhagyott. Ezt ajánlásként átadják a tagszövetkezeteknek. Nagy gondot fordítanak a tenyésztői munka megjavítására, hogy csökkenjenek a koca tartás költségei. Javaslatot tesznek a takarmányozásra, az állat súlyától függő abrak adagolásra. Ha a tagszövetkezetei? vezetői igénylik, a szövetség szakembere több napot is eltölt nálunk és segít a helyes technológia kidolgozásában. A szövetség elnöksége magáévá tette a iászsági tsz-ek kezdeményezését. Mint Konkoly Béla, a jászfcoldogházi Aranykalász Tsz elnöke — n szövetség elnökhelyettese elmondotta: több jászsági tsz kooperációban ..maiacnevelő kombinátot” akar létrehozni. Itt 1000—1200 kocát tartanának, s a kocánkénti malacszaporulatot a jelenlegi 10—ll-ről 17—18-ra növelnék. Gazdaságosan állítanák elő a 18—20 kilós malacokat, melyeket azután a kooperációban részt vevő tsz-ben hizlalnának meg. Szép terv, ötletes elgondolás, a kivitelezéshez a szövetség minden támogatást megad. Úgyszintén a tiszazugi tsz-eknek is: milyen legyen a szőlő-gyümölcs termelő gazdaságokban a sertéstenyésztő hizlaló ágazat aránya. A szövetség hasznos tevékenységet fejt ki a közösség javára. Tevékenységük nyomán minden bizonnyal előbbre iut a sertéstenyésztés. hizlalás ügye. — m. 1. — Csehszlovák import a választék bővítésére A külkereskedelem az idén a tavalyinál mintegy 30—40 százalékkal több csehszlovák gyártmányú közszükségleti cikk behozatalára számít. Például az idén Magyarországon másfélszer annyi csehszlovák gyártmányú bútor kerülhet forgalomba, mint amennyit eredetileg a? államközi szerződésben megjelöltek. Megkétszereződik a tranzisztoros rádió és a közkedvelt Tesla magnetofonok importja. A választék bővítésére megjelennek üzleteinkben a csehszlovák tv-ké- szülékek. s kaphatók, az Elektrosvit hűtőgépek. Több mint 4000 Skoda személyautót. 4000 Jawa motorkerékpárt. 9000 Tatra robogót és Jawa Mopedet kötött le ez évre a külkereskedelem. Az idén az eddiginek hat-nyolcszorosa, mintegy 300 000 hektoliter csehszlovák sör kerül forgalomba.
