Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-12 / 86. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI 1A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA fjűSjllMSmmáB XIX. évfolyam, 86. szám. Ára: 70 fillér 1968. április 12., pentek. A BUDAPESTI SZELLEMBEN Negyven kilométer vágány fekszik­Elmozdult a Gellert Kegy Most, néhány héttel a budapesti konzultatív ta­lálkozó befejezése után, még világosabban látjuk: a nemzetközi munkásmoz­galom cselekvési egységé­nek helyreállítására az utolsó évek legeredménye­sebb lépése volt ez a ta­nácskozás. A budapesti konzultatív találkozóról az­óta nyilatkoztak azon pár­tok képviselői, akik jelen voltak a Gellért Szállóban, a tanácskozáson. Magától értetődő, hogy a nyilatko­zók különböző szempontból ítélték meg az itt folyt munkát, tény azonban az is, hogy csaknem kivétel nélkül úgy vélték, Buda­pesten nyílt, szabad de­mokratikus és elvtársi lég­körben tárgyaltak. Ezzel összefüggésben született meg a kifejezés is: budapesti szellem, amely — a nyilat­kozatokból ítélve — a konzultatív találkozó részt­vevői számára tanulságos élmény maradt. Ez a „budapesti szellem” nem véletlenül alakult ki és vált példamutatóvá. A nemzetközi kommunista mozgalomnak ma sokkal inkább, mint az elmúlt periódusokban a sokféleség a jellemzője. Vannak ha­talmon lévő pártok és van­nak olyan kommunista pártok, amelyek a tőkés országokban a páriament szónoki szószékét is fel­használva küzdenek a de­mokratikus jogokért. Me­gint más pártok az illega­litás nehéz körülményei közt vívják áldozatos küz­delmüket. A sokféleség a feltételekben, szükségsze­rűen tükröződik a néző­pontok különbözőségében is. Ezzel összefüggésben hang­súlyozta Kádár János elv­társ a budapesti találkozó résztvevőit üdvözlő beszé­dében: „A nemzetközi kom­munista mozgalomnak ma nincs központja és általános az a vélemény, hogy nincs is» szükség sem egy, sem több központra... Az egyes kommunista és munkás­pártok teljes önállósággal dolgoznak és ez így lesz ezután is... A testvérpár­tok nemzetközi értekezle­tén folytatott elvtársi esz­mecsere. szabad demokra­tikus vita keretében és csak közösen alakíthatjuk ki korunk központi és leg­fontosabb kérdéseire a he­lyes marxista—leninista vá­laszt”. Magától értetődik, hogy az elvtársi eszmecsere a teljes egyenlőség szellemét tükrözi, — így volt ez a budapesti konzultatív ta­lálkozón is. Minden párt — akár kis-, akár nagv- létszámú — korlátozás nél­kül fejthette ki álláspont­ját és annyiszor szólalt fel, ahányszor csak akart. A Román KP képviselője pél­dául. — ameddig részt vett a találkozó munkájában —, nem kevesebb mint har­mincszor szólalt fel. Vol­tak küldöttségvezetők, akik hússzor, mások huszon- négvszer szólaltak fel. Az égyik delegáció vezetője a találkozó utolsó plenáris ülésén, a záróközleményröl folytatott vitában tizenhat alkalommal szólalt fel, s tette meg észrevételeit. Ezek a. számok önmagukért beszélnek és tanúsítják, hogy a budapesti konzul­tatív találkozón az összes részvevők nyílt, elvtársi, szabad vitát folytathattak egymással. A sokoldalú vita során azonban egyszer sem ke­rült sor formális szavazás­ra, mivel nincsenek közös határozatok, amelyek min­den pártra nézve kötelező erejűek lennének. Ez nem csökkenti, hanem éppenség­gel növeli az egyes pártok felelősségét. A kommunista pártok ugyanis nem kizá­rólag saját munkásosztá­lyuknak, népüknek tartoz­nak felelősséggel, hanem az egész nemzetközi kommu­nista mozgalomnak. Ha ki­zárólag az egyes pártok önállóságát és szuverenitá­sát hangsúlyoznák s azt szembehelyeznék a prole­tárinternacionalizmus el­veivel, — ez végeredmény­ben oda vezethetne, hogy engedményeket tennének a burzsoa-nacionalizmusnak. Máris bizonyos, hogy a budapesti találkozó konkrét eredményei és annak de­mokratikus munkastílusa kedvező atmoszférát terem­tett az előkészítő bizottság április második felében kezdődő munkájához, a moszkvai nagy-tanácskozás sikeres összehívásához. A Budapesten nem képviselt testvérpártok képviselői is meggyőződhettek róla, hogy olyan nagy-tanácskozás elő­készítésére tették meg itt a kezdeményező lépése­ket, amely szabad és kons­truktív légkörben lát majd hozzá felmérhetetlen fon­tosságú hivatásának telje­sítéséhez, és amelyen szu­verén és önálló pártok fej­tik majd ki teljes felelős­séggel álláspontjukat. A nagy tanácskozásra va­ló felkészülés demokra­tizmusa kifejezésre jut ab­ban is, hogy az előkészí­tésben éppúgy, mint a majd Moszkvában folyó konkrét munkában minden párt részt vehet. Mind álta­lánosabbá válik annak fel­ismerése, hogy a tanácsko­zást meg lehet, s akkor is meg kell tartani, ha azon valamennyi párt nem tud részt venni. Mint ahogy nyilvánvaló alapigazság, hogy egyetlen pártot sem lehet arra kényszeríteni, hogy részt vegyen egy ta­nácskozáson, — ugyanúgy az is kézenfekvő, hogy egy vagy néhány párt távolma­radása nem hiúsíthat meg egy tanácskozást. Hiszen nem lehet addig várni, amíg minden egyes párt be­látja: milyen szerepet ját­szik a nemzetközi tanács­kozás az akcióegység meg­teremtésében. „E tekintet­ben egyetlen párt sem ren­delkezhet vétójoggal, és nem támaszthat előzetes feltételeket a saját vagy mások részvételét illetően”, — húzta alá Komócsin Zol­tán, az MSZMP Politikai Akadémiáján tartott beszé­dében. A megkezdett úton, az eddi­gi demokratikus módszerrel folyik tovább a kommunis­ta és munkáspártok moszk­vai nagy tanácskozásának előkészítése. A következő állomás ismét: Budapest. V. P. Kritikus látogatói voltak a tiszaffildvári Lenin Tsz- nek. A közös gazdaság székházában szerdán tar­totta ülését a Középtisza- vidéki és Jászsági Mező­gazdasági Termelőszövetke­zetek Területi Szövetségé­nek elnöksége. Az ülés után határjárásra invitálták a megjelenteket, akik — szin­te kivétel nélkül — tsz el­nökök. Dr. Szabó Béla Ál­lami-díjas főagronómus és Andrási Imre főállatte­nyésztő mutatta be a gaz­daság növénytermelését és tehenészetét. Kísérleti parcellák Először a kísérleti par­cellákhoz kalauzolt a főag- ronómus. Hét növényt — búzát, őszi árpát, kukori­cát, kendert, cukorrépát, borsót és lucernát — ve­tettek ide. A karcagi kuta­tó intézet irányításával kí­sérleteznek — nyolc éven át. Azt vizsgálják, hogy a különféle növényfajták mi­lyen műtrágva adaggal ad­nak maximális termést, a fajták mire képesek, s a hozamokat meddig lehet gazdaságosan növelni. Magas követelményt szabnak itt. Holdankénti átlagban 40 mázsa búzát, ugyanannyi kukoricát és 500 mázsa cukorrépát ter­veznek betakarítani. M;n- denki elismerően szólt a látottakról. Többen is meg­jegyezték: ..Minden gazda­ságban elkelne ilyen kí­sérlet.” Á búzamező Ezután egy 570 kát. hol­das búzatábla mellett áll­tunk meg. A szépen gondo­zott dűlőút baloldalán lu­cernavetés, előtte két sor nyár és akác facsemete Kalauzunk magyarázattal szolgált: „védősáv.. Azt ta­pasztaltuk. ahol fasor van. a szél nem hordja el a zsenge növényzetet.” A búzatáblán jól látható az elővetemény „nyoma”. Éles vonallal válik el, hogy meddig volt itt a borsó, il­letve a kukorica. A borsó után vetett búza üdébb, bokrosabb. „Pedig itt 180, Az enyhe tél kedvezett a szolnoki vasúti rekonst­rukció építőinek. Miután fagyszabadságra, — illetve fagyszünetre egyáltalán nem kényszerültek, a mun­kákat többnyire zavartala­nul végezhették. Sőt, ahon­nan csak lehetett, újabb munkásokat irányítottak ide. Idén egyébként is százötvennel több ember dolgozik már itt, mint tavaly. a kukorica után 200 kilo­gramm vetőmagot adagol­tunk. Az előbbinél 93. az utóbbinál 117 kiló műtrá­gya hatóanyagot • szór­tunk ki.” A látogatók nem titkol­ják irigységüket- Párját ritkítja a gyönyörű tábla. Harminc mázsás átlagot várnak róla, „Ha minde­nütt ilyen búza lenne---” A lucerna is nagyon szép, már 25 centi magas­ra nőtt. Az elnökség tag­jai a fagy nyomait is vizs­gálják a bimbóban, de nem tett benne kárt az idő­járás. Kukorica és szamóca Már javában vetik a ku­koricát Földváron. Kevesen dicsekedhetnek azzal, hogy csakis egyszeres kereszte- zésű hibrid kukoricát ter­melnek. A Lenin Tsz-ben 890 holdon vetnek jugo- szláv, illetve martonvásári 590-es 620-as és 630-as faj­tájú hibridkukoricát. Köz­ismert, hogy ezek 5—10 mázsával bővebben terem­nek. Igaz, a műtrágyát sem sajnálják tőlük. Hatóanyag­ban számolva 70 kiló nitro­gént. 40—40 kiló foszfort és káliumot szórtak ki.. Ta­valy a jugoszláv fajta 40, két martonvásári fajta pe­dig 36, illetve 38 mázsa át­lagtermést adott májusi morzsoltban. A gazdaságban tíz hold szamócát is telepítettek a múlt év nyarán. Már vi­rágzik a növény, jó ter­mést ígér. A főagronómus így indokolta a telepítést: „Az asszonyoknak munkát, elfoglaltságot kell ad­nunk­Asszonyok fehérben A volt Aranykalász Tsz központjában épül ki a Le­nin Tsz tehenészete. Ez év végéig 400, két év múlva 500 tehén lesz itt. Most épül egy kétszáz férőhelyes tehénistálló. Az idén elké­szül egy száznegyven férő­helyes borjúnevelő is­A főáltajt^n vésztőtől megtudtuk: tavaly 3600 li­Ez az év a pályaudvar építésében a finis idő­szaka. Az idén mintegy 250 mil­lió forint értékű munkát végeznek el. Most már a földmunkák többnyire be­fejeződtek, s mintegy 3 millió köbméternyi földet mozdítottak el a helyéből, illetve dolgoztak el. Ez csaknem annyi, mintha a Gellért hegy változtatott volna helyet. Lefektettek 40 kilométernyi vágányt is, tér tejet fejtek tehenen­ként, tehát magas a ho­zamuk. Az állomány tbc- mentes. ÉPP a fejősre ér­keztünk. Gépeket használ­nak, nem kell a fizikai erő. Az asszonyokon hófehér köpeny. Az állatok tiszták, friss alom van alattuk. Példás a rend mindenütt. Deme János, a jászberé­nyi Kossuth Tsz, Zilahi Antal, az öcsödi Szabadság Tsz és Hovodzák István, a cibakházi Vörös Cs'llag Tsz elnöke mondta el véle­ményét a látogatás végén. Egybehangzó volt ez: „sok szépet láttunk, tanultunka Lenin Tsz-ben”. — m. 1. — Tanfolyam az fmsz ‘elüqyelő bizottságok elnökei részére Tegnap fejezte be mun­káját a MÉSZÖV központ­ban megtartott háromna­pos tanértekezlet, melyen a megyében működő álta­lános fogyasztási és érté­kesítési szövetkezetek fel­ügyelő bizottságainak el­nökei vettek részt. A MÉSZÖV vezetői is­mertető, tájékoztató jelle­gű előadásokat tartottak a szövetkezetek feladatairól az új gazdasági rendszer­ben. Vízmű épül Régi gond Jásztelken az ivóvízellátás. Jelenleg egy kút táplál mintegy három kilométer hosszúságú háló­zatot. Ez azonban csak a község központját látja el jó ivóvízzel. A lakosság ké­résére a tanács vezetői úgy döntöttek, hogy jövőre meg­oldják e problémát. Bőví­tik a vízvezetékhálózatot és egy törpevízművet létesíte­nek. Az előzetes számítá­sok szerint ez több mint másfélmillió forintba kerül majd. s év végéig összesen mint­egy 100 kilométernyit épí­tenek. Elkészült a magas fogadó és megépültek a kiágazó vonalak is. Az irányrendezőnek mintegy kétharmada van készen. Így a vágány fék­torony negyedik emeleté­ről most már az egész ren­dezőpályaudvart be lehet tekinteni. Április végére elkészül a magas fogadó Szajol felöli bejáratának a hídja is, s ezt követően már nemcsak Budapest, hanem Szajol irányából is megközelíthetik a vonatok a fogadó állomást. Készen vannak a világí­tási oszlopok, a vágányok mentén és azok alatt pe­dig a különböző vezetékek többezer métere „pihen”. Vannak csatornák, amely­ben tizenötféle vezeték — sűrített levegő, üzemi- és tűzi víz, biztosító berende­zés, stb. — várja a szol­gálat kezdetét. Szerdán kezdték meg a városi víz és szennyvíz- hálózathoz csatlakozó csatornák átvezetését a sínek alatt. Ez a munka mintegy 6 millió forintba kerül. Most következik az az időszak, amikor a kivitelezők több­sége egyszerre és az ese­tek jó részében egy he­lyen dolgozik. Épületeket, pályáikat, villamososzlopo­kat, biztosítókat, stb. épí­tenek, és egyre többet kö­zülük próbaüzemeltetnek is. Mind több az olyan mun­ka Is, amit az élő vágá­nyokhoz, illetve a naponta lebonyolított vonatforga­lomhoz kell csatlakoztatni. A pontos együttműködés így különösen elenged­hetetlen. Abony határától a szolno­ki Kiss János útig, a 4-es főközlekedési út térségétől a Zagyváig mindenhol szorgalmasan dolgoznak az építők azért, hogy ígére­tükhöz híven év végére befejezzék a város most már szemmel láthatóan is legnagyobb, s esvik leg­szebb építkezésének, a vas­út rekonstrukciójának első nagy szakaszát. Jászteleken A község fejlesztési alap­jából ezt az összeget nem tudják fedezni. Ezért már az idén 350 ezer forintot tartalékolnak. Ehhez iövő- re saját erőből ugyanenny összeget hozzátesznek és a költség többi részét kői csönből biztosítják. Számítanak a lakosság társadalmi munkájára !s. Elképzelésük szerint az ár­kok kiásására és betemeté­sére a lakosság segítsége miatt nem kell költeniük. Ha minde ilyen búza lenne

Next

/
Oldalképek
Tartalom