Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-11 / 85. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I í j A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 85. szám. Ára: 70 fillér 1968. április 11., csütörtök. Elfogultság nélkül... A reform — mint minden nagyhorderejű társadalmi, gazdasági változás — magas hőfokra hevíti a szenvedélyeket. A heves szenvedélyek viszont szeretik a szélsőségeket, gyakran csapongnak is a végletek között. Jól emlékszünk még a reform előkészítés időszakára, amikor nem egyszer idealizáltuk a tervbe vett változásokat, s minden bajra orvosságnak szántuk az új mechanizmust. Ma a reform gyakorlata óhatatlanul a realitásokra nevel — nincs ideális valóság, — de kísért a másik véglet, nevezetesen az, hogy a mindennapi életben tapasztalt hibákat igaztalanul az új mechanizmus rovására írjuk. Lehet, sőt biztos, hogy menet közben a reform egyik-másik részintézkedése, közgazdasági szabályozója. korrekcióra, módosításra szorul. Bármennyire is új és előre mutató az éppen csak bevezetett gazdaságirányítási rendszer, tökéletesnek, befejezettnek nem tekinthetjük, ismereteink bővülésével a tapasztalat próbáján szüntelen tovább fejlesztésre szorul. Gondjaink nehézségeink túlnyomó része alapvetően nem a régi mechanizmus hibáiból, hanem műszaki-gazdasági elmaradottságunkból, gazdaságunk örökölt szerkezetéből származik. Külkereskedelmi gondjaink, nemzetközi fizetési nehézségeink, sőt belső ösztönzési problémáink elsősorban nem a régi mechanizmus hibáiból táplálkoznak, társadalmunk műszaki-gazdasági alapjaiban gyökereznek. Viszont a régi gazdaságirányítási rendszer nem bizonyult alkalmasnak arra, hogy számos terülten mutatkozó elmaradottságunkat gyorsabban, hatékonyabban, újabb feszültségek keletkezése nélkül felszámolja. Ha a realitásokat tekintjük az új mechanizmustól sem várhatjuk, hogy máról-holnapra megoldja ezeket. Ma is kevés a devizánk. emiatt gazdaságilag korlátozzák például a különböző tőkés gépek importját. Az anyagi eszközök korlátozottsága miatt az új mechanizmus sem teremthet fedezetet minden ésszerű és gazdasági beruházási elhatározáshoz. A bankoknak rangsorolniok kell a különböző hitelkérelmeket. A társadalmi fogyasztási alapok elosztásában tapasztalható egyen- lősdivel is c ak fokozatosan szakíthatunk, ahogy javul a dolgozók anyagi helyzete. Az új gazdasági mechanizmustól azt várjuk, hogy meggyorsítja fejlődésünket, az anyagi műszaki alapok gyarapodását és így közvetve enyhíti, s több év távlatában feloldja a sok gondot okozó feszültségeket. Számíthatunk persze új gondokra, s a meglévő problémák jellegének változására. Bizonyára a reform nyomán sok termék lekerül a régi hiánycikk listáról, s kapható lesz a kereskedelmi forgalomban. De az is nagyon valószínű, hogy átmenetileg új hiánycikkek is keletkeznek, esetleg éppen az árreform hatására. Az új mechanizmusban általában a különböző vállalati érdekek összeütközése révén alakul majd ki a népgazdasági érdek. E vitákból kikerülő vesztes fél azonban rendszerint kénytelen áldozni. Az új mechanizmus tehát, ha mégoly kifogástalanul működne is, márcsak azért sem lehet ideális, mert egyik másik hatása népszerűtlen — vagy annak látszó — megoldásokra is kényszerít. Ha az egyénnek, vagy a kollektívának az adott esetben az új mechanizmus elveinek érvényesülése, veszteséget, anyagi kárt okoz, akkor se marasztaljuk el nyomban a reformot, hanem ehelyett elemezzük inkább a kiváltó körülményeket. Ezután is bizonyosan találkozni fogunk a különböző szintű vezetés hibáival, amelyek sem a reformmal, sem az ország gazdasági fejlettségével, teherbíró képességével nincsenek kapcsolatban. Az ilyen szubjektív természetű hibák és ostobaságok, talán a legbosszantóbbak, — mert nincs rájuk ésszerű indok, meggyőző magyarázat. Különösen sok kárt okozna, ha ezeket a konkrét vezetési hibákat — az általuk felszított jogos szenvedélyességgel — varrnánk a reform és az új módszerek nyakába. Ez ugyanis már nem csupán az új mechanizmus igazságtalan bírálatát és lejáratását jelentené, hanem az egyszemélyi felelősség elmosását 'is s egyben nehezítené a hibák valódi okainak feltárását, felszámolását. Tulajdonképpen egy beidegződött hagyomány-,, nyal kell szakítani közvéleményünknek. — Eddig ugyanis legfeljebb az apró és jelentéktelen hibáknak volt személy szerinti felelőse. A nagyobb veszteségekért (például a társadalmi tulajdon nagyarányú pazarlásáért, a meggondolatlan beruházásokért stb.) — mégha történtek is személy szerinti törvényes fe- lelősségrevonások, a közvéleményünk többnyire a gazdaságirányítást okolta ezekért. Tegyük hozzá: nem teljesen alaptalanul, mivel a régi irányítási rendszer, a hatáskör túlzott centralizálásával, intézményesen elmosta a felelősséget bizonyos döntésekért. Most az új mechanizmusban már minden kérdésben azon a szinten döntenek, ahol a legmegfelelőbb az informáltság. Ismerje meg közvéleményünk azokat a vállalaton belüli intézkedéseket, amelyek az új feladatokkal összhangban rendezik az önállóságot és a felelősséget a különböző vállalati szervek között. S kérje is számon, hogyan élnek az önállósággal, s hibák láttán a tényleges felelősök felelősségre vonását szorgalmazza. így a reform alapelvei majd nemcsak a vállalatok kapcsolataiban, hanem a vállalaton belüli szervek munkájában is érvényesülnek, s helyi mulasztások miatt nem érheti indokolatlan szemrehányás a gazdaságirányítás új rendszerét. Kovács József Jó ütemben halad a kisújszállási fmsz áruház építése. Az építők egy hónapon belül átadják a volt zsidó templomból átalakított új üzlethelyiséget Ma: Kutyák a küszöbön Szólj igazat... A gyakorlat periódusában A Yifosa csúcsa mellett Napi postánkból Tavaszi békeakció Szolidaritási nagygyűlések a városokban és községekben Az Országos Béke Tanács felhívása nyomán a Hazafias Népfront megyei bizottsága a megye társadalmi és tömegszervezeteivel közösen ez évben is megrendezi a hagyományos tavaszi békeakciót Május 8-tól június 8-ig a megye valamennyi városában és községében megemlékeznek a hitleri fasizmus felett aratott gyöze~em évfordulójáról, a hős vietnami nép harcáról s kifejezik szolidaritásukat mindazon népek iránt, amelyek jelenleg is fegyverrel kezükben küzdenek az Imperializmus ellen- A békeakciót, amelyet ezúttal a szolidaritási hónap néven szerveznek, május 8-án Kunszent- mártonban nyitják meg, ahol Mihályfi Ernő. az MSZBT országos elnöke méltatja az akció jelentőségét s tájékoztatja a résztvevőket a nemzetközi helyzetről. Ezt követően városokban és községekben rendeznek szolidaritási nagygyűléseket, óró—olvasó, orvos gyógyszerész találkozókat Tiszatenyőn vietnami szolidaritási nagygyűlést, a tiszafüredi járásban magyar—lengyel barátsági gyűlést tartanak. Többek között meghívják a megyébe a VDK nagykövetségének és a DNFF budapesti képviseletének munkatársait, a Lengyel Kulturális Iroda képviselőit. Az akció záróünnepségére Jászárokszálláson kerül sor. Növekedett a tejtermékek forgalma Tejtermelés és a lakosság; ellátása A megyei pártbizottság, a megyei tanács és a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek munkatársaiból alakult munkabizottság megvizsgálta a Szolnok megyei gazdaságok tejtermelését, felvásárlást, a tej- és tejtermékek forgalmazásának helyzetét és a lakosság ellátását. A bizottság tagjai 16 termelőszövetkezetbe. két állami gazdaságba, több tejüzembe és kereskedelmi egységbe látogattak el. A vizsgálat során sok érdekes tapasztalatot szereztek. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után a szarvasmarhák száma, a tehénállomány átmenetileg csökkent. A kormányzat több intézkedést hozott az állomány növelésére. Emelte a tej felvásárlási árát, vissza nem térítendő támogatást nyújt a leellett üszők után és ártámogatást ad az új istállók építéséhez. Az intézkedések eredményeként nőtt megyénk tehénállománya és a - tehe- nenkénti fejési átlag. 1960- hoz viszonyítva tavaly a tsz-ekben 177 ezer, az állami gazdaságokban 55 ezer hektoliterrel több tejet fejtek. A termeléssel párhuzamosan a felvásárolt mennyiség is növekedett. Tavaly 333 ezer hektoliterre! többet vásároltak fel a megyében, mint hét évvel azelőtt. Szolnok megye három vállalat körzetéhez tartozik. A termelők és feldolgozók együttműködése azonban nem kielégítő. A vállalatok ugyanis a régi, megszokott módszer alapján — a gazdaságok érdekeit figyelmen kívül hagyva — akartak erre az évre is szerződést kötni. A Tejipari Tröszt egyoldalú szerződési nyomtatványt adott ki ebből a \célból, melyben „meghatározza” az átvételi feltételeket. a szolnoki üzembe szállítja. A kenderesi Vörös Csepel Tsz ez év januárjától 11 tsz tejét vásárolja fel és szállítja el. A tiszaderzsi Kossuth Tsz a község ellátását vállalta. Az említett körzetekben a tsz-ek háztáji tej begyűjtését, elszállítását is megoldották. A lakosság ellátása Az utóbbi három év alatt megyénkben jelentősen emelkedett a tej- és tejtermékek forgalma, minden cikkből azonban nem sikerült kielégíteni a lakosság igényeit. Ennek több oka van: a központosított, monopolizált begyűjtés; az ipar tevékenységében a belföldi ellátás másodlagosj iMlM e . A folosesi arany így pl. ha a tsz-ek a szerződöttnél több tejet akarnak átadni, azt a vállalat 90 százalékos árban hajlandó átvenni. Előírják, hogy a mennyiség hány százalékát adják le a gazdaságok tejszínként. A kenderesi Vörös Csepel Tsz tavaly csak 20 százalékos fölözési arányban tudott a szolnoki tejüzemmel megállapodni. a tsz viszonyai (itatásos borjúnevelés) 25 százalékos arányt kívántak volna meg. Az 5 százalékos különbség 45 ezer forint ráfizetést jelentett a szövetkezetnek. A fölözési vita miatt a még ez év februárjában sem kötött szerződést a vállalat a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz-szel. Ezért a két hónapra csak az átvételi ár 90 százalékát fizette ki. Megoldatlan a tej hűtése utáni költségtérítés is. Pontosabban: a szerződés a vállalat érdekei szerint szabályozza azt, hogy fizet-e érte vagy sem. Ilyen körülmények között is a közös gazdaságok I az idén 17,3 százalékkal több tej átadására szerződtek, mint tavaly, s a fölözési arány 2,6 százalékkal magasabb az előző évinél. Kern kell a háztáji tej? A háztájiban termelt és átadott tej mennyisége tavaly 18162 hektoliterrel megnövekedett. Pedig a tejipari vállalatok tavaly hét tanyai átvevőhelyet megszüntettek. Ez érzékenyen érintette Karcag város és a törökszentmiklósi járás háztáji gazdaságait. Mintegy kétezer hektoliterrel kevesebb tejet tudtak értékesíteni. Ugyancsak tavaly, a tejipari vállalatok megkezdték a tejbegyűjtés megszervezését, s a csarnokok átadását a tsz-ek részére. Eddig 48 csarnokot adtak át. Az öcsödi Kossuth Tsz már 23 tsz-szel áll szerződéses viszonyban. — Ugyanennyi község lakosságát látja el, a többi tejet pedig a kunszentmártoni és sága, a boltvezetők óvatossága, hűtőkapacitás hiánya stb. Megoldatlan az iskolák tejjel való ellátása. Az árrendezés hatása A tejtermékek választéka sem megfelelő. A tejszínt főként csak ipari célokra használják fel, nem törekszenek a terméklista bővítésére (kefir, joghurt), korlátozott és rapszódikus a túró forgalmazása. Egyébként az árrendezés folytán ez év januárjában a különböző tejtermékek forgalma 25—60 százalékkal emelkedett. Megyénk tejüzemei korszerűsítésre szorulnak. — Szolnokon e munka megkezdődött, palackozott tejet azonban csak 1969 második felére ígérnek. Súlyos a karcagi üzem helyzete. Ennek a rekonstrukcióját a harmadik ötéves terv időszakára ígérték, de fedezet hiányában valószínű, hogy elmarad. — m. L — ►
