Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-07 / 82. szám

1968. április 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hírünk az országban A Magyar Mezőgazdaság március 13-i számában is­mertette a Nagykunsági Termelőszövetkezetek Szö­vetségének Karcagon meg­tartott tanácskozását. A Szabad Földben 8-án Tesz- kó Sándor adta közre né­hány Szolnok megyei tsz ez évi terveit: „Nem félünk a vitáktól” című riportjá­ban a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz, az örmé- nyesi Üj Élet Tsz és a szapárfaluj tsz elnöke nyi­latkoznak új elgondolásaik­ról. 13-án a Szövetkezet hosz- szabb fényképes tudósítást közöl a háztáji és kisegítő gazdaságok kisállattenyész­tési és értékesítési verse­nyéről, hozza a Jászberényi járás győzteseinek képét is. I7-én Griff Sándor, a Sza­bad Földben a jászágó: Kókai László Tsz elnöké­nek. Petrányi Józsefnek vezetési módszeréről ír: „Félnek az elnöktől?” A Figyelő 13-án megyénk út- és vasúthálózatával foglalkozik: „A szállítás racionalizálása Szolnok me­gyében” címmel. Ugyanak­kor ismerteti a Beton- és Vasbetonipari Művek Szol­nokon létesülő modern mozaiklap üzemének építé­sét. Az ország legkorsze­rűbb ilyen üzeme a beton- elemgvár egyik egysége lesz. A Mezögépgyári Dol­gozó a törökszentmiklósi gyáregység újabb eredmé­nyeiről tudósít 15-én: „Többszöri próbálkozás után önmagát múlta felül a törökszentmiklósi ön­töde”. A Hétfői Hírek 16-án „Hideg számítás” címmel a Lehel típusú hűtőszekré­nyek hiányáról cikkezett. 20-án az Építőelem a Be­ton- és Vasbetonipari Mű­vek kunszentmártoni üzem­egységéről hozott több ké­pet. 20-án a Népszavában a szolnoki új víztorony fo­tóját láttuk. Megyénk új kórház-csodájáról, az im­már híressé lett karcagi kórházról írt Árkus József 20-án a Népszabadságban. „A kilencemeletes kórház­palota” lassan megszokottá váló mindennapjairól szóló tudósítást megveszerte élénk érdeklődés fogadta. A Tisza Cipőgyár kedvez­ményeket biztosít a jól dol­gozó fiatal házaspároknak — írja a Népszava 15-én: lakásonként tízezer forint előlegét folyósít 6 évi tör­lesztésre az otthont ép.tö fiatal házasoknak, a Nép- szabadság és a Népszava írja 19-én: Szolnok megye nyolcadik városa lesz Martfű a megye távlati fejlesztési programja sze­rint. A Kereskedelmi Technika márciusi száma a mezőtúri és a törökszentmiklósi szö­vetkezeti boltok, áruházak munkáját ismerteti. Az Építők Lapja 11-én Mikó László nemrégiben végzett kőművest mutatja be. A fiatal szakmunkás tavaly első lett a „szakma kiváló kőműves tanulója” ver­senyben. A márciusi sajtó­anyagban több portréval találkoztunk. 16-án a Ké­pes Újság Czipper Nándor- né jászfényszarui nyugdí­jas bábával készített ripor­tot, a Szövetkezet pedig a kunmadarasi B. Dávid Jó­zsef mostoha öregségéről írt szívet szorító sorokat. A Tükör riportere felke­reste a 20 évvel ezelőtti Kossuth-díjasokat. 1948. március 15-én kapott Kos- suth-díjat Molnár György tiszakürti újgazda „...a nagy szárazság ellenére 42 mázsa búzát termelt 2 hold földön.” — Komposztföldet gulyaállásban letiport föld _>». hordott széjjel abba veteH. emlékszik visza a most 60 év körüli Molnár György. Sajnos, a bűnügyi króni­kákból márciusban sem maradt ki Szolnok megye. 16-án a Képes Újság „D i- vadak” címmel hozta a jászberényi tanyak rémes­nek, Czibolya Lászlónak, Böjti Jánosnak és László Jánosnak fényképét a nyo­mozásról szóló tudósítássai együtt. Több előzetes tudósítás­ban ismertették a Forra­dalmi Ifjúsági Napok me­gyei programját. A Magyar Ifjúságban olvastunk 15-én a szolnoki gépipari techni­kum ünnepi eseménysoro­zatáról. A lap 22-én rész­letesen ismertette a Cibak­házán megrendezett ünnepi találkozót. A Népszabadság. a Magyar Nemzet és a Népszava 21-én beszámol­tak a Tanácsköztársaság évfordulójának ünnepségei­ről. Március elején a Magyar Rádió 20-as stúdiójának stábja Szolnok megyébe lá­togatott. Ütjukról 15-én színes riportban számolt be a Magyar Ifjúság. Az Élet és Irodalomban N. Sándor László a törökszent­miklósi tanyai kollégium­ról ír. „Diákotthon” című cikkének néhány megálla­pításával vitázni kénysze­rültek a kollégium vezetői a Néplap március 21-i szá­mában. A Lobogó 20-án a Szolnokon megrendezett „Népművelés és honvéde­lem” konferenciáról szá­molt be. Bognár Gyula a Népfrontban a jász és kun városok tavai}' ősszel meg­rendezett honismereti ve­télkedőjét ismertette. A Népszabadság 21-én Antal Árpádot, a szolnoki Álla­mi Levéltár igazgatóját mutatja be a népfront kongresszus küldötteként. A Könyvtárosban Fejér megyei szakemberek szá­molnak be Szolnok megyé­ben szerzett tapasztalataik­ról. Különösen a jászberé­nyi járás könyvtárai és a mezőtúri városi könyvtár nyerték meg tetszésüket. A Szabad Föld 3-án Kántor Sándorra! készített ripor­tot: „A brüsszeli aranyér­mes népművész hatvan év a korong mellett...” — „Vidéki Játékszín — 1968” címmel közli 11-én a Nép­szavában Szombathelyi Er­vin a szolnoki Szigligeti Színház igazgatójával foly­tatott beszélgetését. 16-án a Film. Színház. Muzsika a Kurázsi mama szolnoki premierjéről hozott képet. Dr. Kardos Józsefné Napraforgóra felemelt ár és darajárandóság mellett előnyös feltételekkel értékesítési szerződést lehet kötni háztáji és egyéni gazdaságokkal is. A szerző­déssel lekötött napraforgó felemelt ára: Nagy olajtartalmú szovjet fajták 640.— Ft'q Iregí csíkos fajták 500.— Ft'q Egyéb hazai fajták 450.— Ft'q 100 kg napraforgó eladása 30 kg extrahált olajos- magdara vásárlására jogosít hatósági áron. Extra­hált olajosmagdara helyett keveréktakarmányt, vagy szemestakarmányt lehet vásárolni. 70 kg ola­josmagdara 100 kg árpa, vagy kukorica csereter­mény egyenértékű. Vetőmagot biztosítunk Vessen szegélynövényként is napraforgót! Szer­ződést lehet kötni a Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat járási, városi kirendeltségeinél. Ötvenezer I kilométer kolbászhéj Lengyelországban új üzem létesült, amely évente több mint 50 millió folyóméter műanyag fóliát állít elő, amelybe kolbászt és fel­vágottat, töltenek. Az elő­állított hentesipari terme-! értéke kb. 15 millió deviza zloty. Az új anyag, amelyet a Húsipari Kutató Intézet kutatói dolgoztak ki. a ter­mészetes bélhez közelálló tulajdonságokkal rendel­kező, kolagén anyag. Elő­állítóit a Tudományos es Technikai Bizottság elnö­kének díjával jutalmazták. Az új orvosi rendelőt és orvoslakást még ebben az évben átadják Jászladányhan (Foto: Nagy Zsolt) ZeloY javítás szériában lermtnyszalíiíd csigát, szőiőfelüoigozo berendezést gyártanak Jászberényben A Jászberényi Gépjavító Állomás — január elseje óta a Törökszentmiklósi Gépjavító Vállalat állomá­sa — az utóbbi években az ország egyik legkorszerűbb javító üzemévé fejlődött. Ezt díjbevételének alakulá­sa is szemlélteti: 1965-ben csak 8 millió, tavaly már 41,8 millió forint bevétele volt. Az idén 45 millió fo­rintot terveztek. A jászberényi üzemet a Zetor traktorok javítására profilírozták. A Szolnok megyei gazdaságokon kívül Heves, Nógrád, Borsod és Pest megvei termelőszövet­kezetek Zetorjait is itt te­szik rendbe. Sallai Gábor főmérnök arról tájékozta­tott, hogy Vas megyei szö­vetkezetek is hoztak már Jászberénybe erőgépet. Az országban a legnagyobb szériában itt javítják a Zetor K 25-ös traktorokat. Tavaly 460-ah hoztak rendbe, az idénre 560-at terveztek. Ez év el­ső három hónapjában 220 gépet javítottak. • tehát .ió eredményt értek el az idő­arányos tervteljesítésben. Tavaly a Jászkiséri Gép­javító Állomás volt a Ze­tor Super traktorok profil­gazdája. Ám az állomást azóta a MÁV vette át. így azt a géptípust is Jászbe­rényben javítják. Ebből szózat terveznek. E nagy szériák javítását. a technológia korszerűsíté­sével. a szalagszerű terme­léssel érték el. Ez azonban korántsem köti le az üzem kapacitását. Foglalkoznak ezenkívül a Csepel teher­gépkocsi család főjavítá­sával, itt készítik elő az I­ilyen berendezéshez szállít must leválasztó gépet. Méghozzá a tarcali, a nagy- rédei és a markazi terme­lőszövetkezeteknek. A gé­pet korrózió álló anyagból gyártják. Nagy iránta az érdeklődés, eddig 16 tsz nyújtotta be igényét. Egye­lőre azonban nem tudják kielégíteni. Az állomás vezetői tár­gyaltak a MÉG-gel, a Alcsiszigeti olvasónk küldte be a közvélemény­kutató kérdőívet: írjuk meg. miért nincs villany az alcsiszigeti tanyákon. Pontosabban, az állam: gazdaság gyümölcsösének végén települt tehénistálic- ban villany világit, de a tőle 50 méternyire lévő há­zakban petróleumlámpa mellett vakoskodnak. Elké­pesztő kontraszt 1968-ban — írja. Eleget tettünk olvasónk kérésének. Kimentünk Al- csiszigetre. Két állami gazdaság, a héki és a sur­ján! működik itt. A gyü­mölcsös végében van a Héki Állami Gazdaság Si­mon tanya majorja. Való­ban villany ég a tehénis­tállóban. De az itt lakó tizenhárom család szolgá­lati lakásában úgyszintén. pneumatikus szőlőmetsző berendezés gyártásáról. Megkezdték a hejőcsaoai cementgyár rekonstrukció­ját. A 35 millió forint ér­tékű beruházás kivitelezői között van a Jászberényi Gépjavító Állomás is. Nyílászáró szerkezeteket, padlócsatornákat és lépcső­ket gyártanak és szállíta­nak Hejőcsabára. — m. 1. — Van azonban az Alcs; - szigeti gazdaság területén 137 magán tanya. Aligha­nem ezek villany hiányát panaszolja olvasónk Villa­mosításuk semmiképpen nem tartozik az állami gazdaságra. Maradna: a vá rosi tanács villamosít a lakosság hozzájárulásával. Pápai Józsefnétől, a szolnoki városi tanács épí­tési és közlekedési osztá­lyán érdeklődtünk, mi vár az itteni tanyákra. A kö­vetkező: az alcsiszigeti Holt-Tisza parti részt üdü­lőteleppé fejlesztik. Ide ter­mészetesen villanyt is ve­zetnek. Az alcsiszigek, úgynevezett Szőlők tanyai rész azonban lassú elha­lásra ítétetett. Talán száz­nál is több tanya van itt. Oj építési engedélyt ide a tanács már nem ad ki. s Pedagógiai napok Kunszent­mártonban A kunszentmártoni já­rási tanács vb művelődés- ügyi osztálya, • a Pedagó­gus Szakszervezet járási elnöksége és a járási nő­tanács pedagógiai szakbi­zottsága holnap és holnap­után pedagógiai napokat rendez. A pedagógiai napok al­kalmából kerül sor a járá­si úttörő és politechnikai kiállítás, könyvkiállítás és Palicz József festőművész kiállításának megnyitására. amíg a tanyák el nem évülnek, addig használhat­ják az ott lakók. Utána mezőgazdasági művelésbe fogják a tanyahelyeke4. Természetesen az itt lakók egyetértésével. belátásától függően. Az itteni tanyákon tehát nem is lesz villany. Me-í értjük, hogy ez fáj ott lakó olvasóinknak, hiszen a vil­lany a kultúrált életet je­lenti. Valóban éles az ellen­tét, hogy a Simon tanyai istállóban villany ég a tőle pár méterre lévő Ecst- ki Sándor tanyájában mar petróleumlámpa. Pedig Ecsekj Sándornak, mint hallottuk, a TlTÁSZ-nál dolgoznak gyermekei. De hát a tanyák fölön eljárt az idő. B. L. Oroszlánbarlang Mi érdekli az olvasót ? Miért nincs villany az alcsiszigeti szőlőkben ? es és a il-es szemlére a D 350-es. a D 420-as. a D 700-as. a D 705-ös és a D 710-es tehergépkocsikat. Ügyszintén az Ikarusz 30- as. 601-es és 602-es típusú autóbuszokat is. Az állomás főmérnöke el­mondotta, hogy rátértek a mezőgazdasági kisgépek gyártására is. A harmadik profil szerencsésen egészíti ki a javító tevékenységet. Az idén 200 KCD típusú, ter­ményszállító csiga gyártá­sára kaptak megrendelést. A másik új készítmé­nyük a szőlőfeldolgozó be­rendezéshez a must levá­lasztó gép. Sallai Gábor el­mondotta, hogy ielenleg csak Abasáron üzemel egy iíyen, mely 3 millió fo­rintba kerül. A 'ászberém i javító állomás az idén 3 A nádtetős, fehér falú családi ház gazdája, a szi­kár öreg néni nagyon nyugtalan. Míg egyik sza­vát a másikba öltve sorol­ja nehéz sorsát, ijedten repked a tekintete. Fél, retteg, jaj mi lesz, ha me­gint megtámadja a fiatal- asszony. Annyi azonban a keserűsége, hogy a félelem ellenére is kibuggyan be­lőle a panasz; — Nem is tudják elkép­zelni, milyen szörnyű az én helyzetem. Valóságos orosz­lánbarlang lett abból a házból, amit a szüleimtől örököltem. Néhány hete is az ablakon másztam ki az utcára, mert a bezárt szo­baajtót verve kiabált a fiatalasszony: gyere ki, tu­dom, hogy itthon vagy. — Hogy mentem volna, hiszen már nem egyszer megribált. ütlegelt. Talán agyon is vert volna, ahogy Ígéri, ha a férje el nem I ráncigái ja. Sokszor a szom­szédokhoz menekülök és végül a tanácsnál is pa­naszkodtam. Ott is olyan cirkuszt csapott, hogy én szégyelltem. — Sokáig azért tűrtem, mert a rokonaim és én fo­gadtam be őket a házam­ba, amikor megesküdtek. Igaz, akkor azt mondta az öcsém, csak ideiglenesen költöznek hozzám. amíg lakást kapnak. Addig jól meg is voltunk egymással, amíg egyszer a fiatalasz- szony ki nem találta, ad­jam nekik a házat, újjá­építik, s engem eltartanak. Nem adtam. S azóta po­kol lett az életem. A sa- iát házamban nincs egy nyugodt percem — keser­gett a 70 éves néni. A szomszédok véleménye és a tanácsnál lévő iratok bizonysága szerint is va­lósággal kj van szolgáltat­va a magányos, idős néni a fiatal házaspárnak. Főleg az asszonynak, aki idegbe­teg. Legalábbis ezt mondta magáról, amikor a tanács­nál meghallgatták és pró­bálták rendezni az ügyü­ket. Ha valóban beteg a fia­talasszony, gyógykezeltetni kell, de mégsem lehet el­tűrni, hogy egy védekezés­re képtelen idős emberrel így bánjon. A néni már az. zal sem törődik, hogy hosz- szú ideje nem fizetnek lak­bért, csak a nyugalmát szeretné visszanyerni. De amíg egy fedél alatt laknak, bármikor folyta­tódhat a háborúskodás, ve­szekedés. A rendőr, a ta­nács dolgozója és még a férj sem állhat minder percben a fiatalasszony mögött, hogy közbelépjen, ha ismét neki akar ronta­ni az idős nőnek. A néni tehát csak akkor tekinthe­ti ismét otthonának a sa­ját házát, ha a fiatalok el­költöznek onnan, nvuetor haevják. Ezt kell segíte­niük mindazoknak, akii- valamit is tehetnek enne1 az áldatlan állapotnak * megszüntetéséért Nairy K?ta*'«-

Next

/
Oldalképek
Tartalom