Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-04 / 80. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1968. áprtüs * A repülőtányérok és az amerikai elnökválasztás Miért éppen akkor jelennek meg, amikor el kell valamiről lerelni a figyelmet ? Az elmúlt húsz év alatt világszerte rekordot ért el a repülőtányérokról szóló „tudományos” kiadványok példányszáma Az ismeretlen repülőtárgyak problémájával számos egyesület, klub foglalkozik. Tagjaik között olyanok is akadnak, akik azt állítják, hogy maguk is repültek már a földön túli lények tökéletes űrhajóján. Mások viszont csak látták a tányérokat, de nem volt szerencséjük utazni rajtuk. A harmadik csoportba azok sorolhatók, akiknek még az sem adatott meg, hogy saját szemükkel lássák a titokzatos tárgyakat, ellenben rendületlenül hisznek létezésükben. Az egyesületek buzgón működnek, nemzetközi értekezleteket, szimpóziumokat és szemináriumokat tartanak; Valóban pusztán kitalálás-e az egész, vagy mégiscsak „van valami a dologban”? összefüggésbe lehet-e hozni a világűrbeliek időszaki látogatásait a földi eseményekkel? Vénus-lakó a Pentagon szolgálatában Vegyük sorjában a dolgokat. Először Keneth Arnold amerikai pilóta látta 1947-ben az idegen repülő tárgyakat A kilenc hajóból álló csoport mintegy 3000 kilométeres gyorsasággal száguldott. Akkor még földi repülő alkalmatosság nem ért el ilyen sebességet. A második találkozás a repülőtányérokkal már tragikus volt. 1948 januárjában Thomas Mantel re- püNjszázados üldözőbe vette őket. Útjáról sohasem tért vissza. Utolsó szavai ezek voltak: — Közeledem a tárgyhoz, még néhány száz méter..» Az eseményt sokan azzal magyarázták, hogy az ismeretlen lények figyelmeztetni akarták az emberiséget. hagyják őket békében. A vizsgálat azonban kiderítette, hogy Mantel százados halála „földi” okokból következett be: túlságosan magasra emelkedett oxigénálarc nélkül. A „veszélyes” tányér közönséges kísérleti léggömb volt, — amelyet az amerikai hadi- tengerészet bocsátott föl. Ez után még számtalan esetet jegyeztek fel az újságok. A legfurcsább talán a Stern című nyugatnémet képeslap szenzációs híre volt. A lap munkatársa állítólag személyesen beszélt egy Venus-lakóval, aki jelenleg a Pentagon szolgálatában áll A daliás, szőke venusfi kitűnően beszél angolul, és egészen megszokta már az itteni levegőt. Az álmélkodó újságírónak elmesélte, hogy több csillagon és bolygón járt már, ruhája megvédi a legnagyobb hőségtől is, Mars-lakók egészségügyi sétája egy amerikai farmon Érdekes, hogy a repülőtányérok, akárcsak a szentek, csak azoknak jelennek meg, akik fenntartás nélkül hisznek bennük. Még sohasem látta őket csillagász vagy meteorológus, hogy szakszerű véleményt mondhasson róluk. Sohasem nyílt még alkalom arra, hogy egyidejűleg két síkból fényképezzék le őket. Leleményes fényképészek gyakran fotomon- tázs segítségével „varázsolnak” a képre ismeretlen alakú és eredetű „repülő tárgyakat”; Mégis vannak felvételek olyan tárgyakról, jelenségekről is, amelyeknek eredetét nem egyszerű megmagyarázni. A képeken elmosódott körvonalú. fényes, ovális tárgyak láthatók; A legkézenfekvőbb w Épül az új Fővárosi Nagycirkusz magyarázat, hogy gömbvillámok. Erről a villámfajtáról még ma is igen keveset tudnak, az azonban mindenképpen bizonyos, hogy földi eredetűek. Kihasználva az emberek hiszékenységét, Nyugaton számos botcsinálta „tudós” járja a városokat, és előadásokat tart a repülőtányérokról. Gyakran szemtanút is visz magával, aki eskü alatt vallja, hogy saját szemével látta, amint a Marslakók leereszkedtek farmjához közeleső dombra, hogy egy kis sétát tegyenek. Valószínűleg egészségügyi okokból, mert a hosszú világűri utazás közben bizonyára elzsibbadtak tagjaik;.» Amerikában a legismertebb előadók Leslie és Adamski. Sikerült „jó kapcsolatokat” teremteniük a Mars-lakókkal, velük együtt jártak már a Holdon, a Ve. nuson, a Marson és más bolygókon. — Elmondták, hogy a Mars-lakók sikeresen gyógyítják a rákot és a többi földi nyayalyát, s erre őket is megtanították Leslie és Adamski számos könyvet, értekezést írt, amelyek több Zázezer dollár tiszta hasznot hoztak nekik» Mikor láthatók a repüiőtányérok ? Meglepő, hogy a titokzatos repülő tárgyak időszakonként jelennek meg. — Bármennyire furcsán is hangzik, megjelenésük összhangban áll bizonyos földi eseményekkel. Amerikában általában az elnökválasztások évében tűnnek fel. Lehet, hogy befolyásolni . akarják a választókat, me- ; lyik elnökjelöltre szavaz- i zanak. De az is lehet, hogy j csak el akarják terelni a ' földiek (esetünkben az amerikaiak) figyelmét a reális problémákról. A Mars-lakók rendszerint akkor is megjelennek, ha az amerikai külpolitika nehéz helyzetbe kerül. Nem maradtak el 1951-ben sem, amikor az amerikai csapatok kíméletlen irtóhadjáratot folytattak a koreai nép ellen. És gyakran feltünedeztek 1965-ben is, amikor Vietnamban a harmincöt tagú amerikai tanácsadó testületet fegyveres alakulatok váltották fel, hogy „röpke két hét alatt felszámolják a partizánmozgalmat”. Ott voltak a titokzatos repülő tárgyak az Egyesült Államok egén 1966-ban is, amikor az amerikai elnök, megszegve az alkotmányt, parancsot adott Észak-Vietnam bombázására. Amikor a közvélemény figyelmét el kell terelni a kellemetlen dolgokról, az újságok szenzációs híreket közölnek a Mars-lakókról, a tengeri kígyóról vagy jobb híján a havasi emberről. Az emberek szívesebben olvasnak idegborzoló meséket a Venusról jött szuperintelligens lényekről, mint lehangoló híreket a munkanélküliség fokozódásáról, az adók és az árak emelkedéséről. A politikusok pontosan tudják, milyen hasznos dolog néha egy-egy csodalény vagy repülőtányér. Magyar Sző A Középülettervező Vállalat mintegy 25 millió forintos beruházással megkezdte az új Fővárosi Nagycirkusz építését, a KÖZTI építésze, Barbier Ferenc tervei szerint (képünkön). A régi cirkusz helyén, a Városligetben emelkedik majd ez az impozáns — csaknem kétezer személyt befogadó épület, a magyar cirkuszmflvészet új otthona, amelyet korszerű technikával szerelnek fel. Fényorgona világítja meg a porondot, a reflektorkezelők URH-rá- dión kapják az utasításoV. - , kát, gombnyomásra nyitják, csukják a vadállatoktól védő ketreceket. A tervek szerint 1970 májusára fejezik be az építkezést, de remélik: jóval korábban, 1969 karácsonyán, vagy szilveszterén már műsort láthat itt a nagyérdemű publikum. Göring és az Árpád-ház Egy fasiszta hamisítvány tovább él A férfiből, akinek Göring volt a neve, de akit valójában Meiernek kellett volna nevezni, a háború végén majdnem király lett. A náci birodalom „legyőzhetetlen” légierejének főparancsnoka (— Meier legyek, ha egyetlen ellenséges gép területeinek fölé repül és bombát szór! — mondogatta a háború első éveiben) 1944. végén nagy hajlandóságot mutatott a magyar királyi korona megszerzésére Magyarország keleti részét akkor már felszabadították a szovjet csapatok, a többi részét a németek tartották megszállva. Horthy 1944. október 15-én kilépett a háborúból és Bajorországba szökött. Utódja, Szálasi Ferenc, a fasiszta Nyilaskeresztes Párt vezére, pártfogót keresett Magyarországnak. Természetesen Németországban kereste. Vájná belügyminiszterrel és Beregffy hadügyminiszterrel egyetemben felkereste Görin- get, és felajánlotta neki Szent István koronáját. Göringet meghatotta a nagylelkű ajánlat, és természetesen elfogadta, de nem akarta előadni a dolgot a Führemek, amíg a katonai helyzet „egy kissé nem javul”. A nyilas vezérrel abban állapodtak meg, hogy a koronázást a háború győzedelmes befejezése után tartják meg. A szakértőknek addig magyarosítaniuk kellett Göring családfáját. Munkájukat igen eredményesen végérték: „kiderítették”, hogy a pomme- rániai Göring végső fokon Arpód-nak, a magyar honfoglalónak a leszármazottja, Göring a háború után Nürnbergben, a szövetségesek foglyaként, kivégzése előtt ciánkálival megmérgezte magát. Szálasit és Beregffyt Budapesten kivégezték. Göring magyar családfája azonban mind a mai napig fennmaradt. Az 1958—1961-ben Svájcban kiadott Magyar Nemesi Évkönyvben a pom- merániai kakukkfióka neve is megtalálható. A könyv részletesen ismerteti „Hermann Wilhelm Göringnek, a birodalmi marsallnak, a porosz miniszterelnöknek, s több kitüntetés tulajdonosának?’ Árpád-házi eredetét A könyv szerint Göring ősei közé tartozik többek között I. Béla, I, László (Szent László), II. Géza, II. András, sőt maga a pogány Almos vezér is. A kékvérű magyarok Észterházytól az Amerikában élő Festetichig tiltakoztak a rosszhírű betolakodó ellen. Követelték, ár. Barcsay Zoltántól, az évkönyv-szerzőtől, hogy törölje belőle Göringet. Barcsay azonban megtagadta ezt. Az évkönyv újabb kiadásaiban (1952— 1962 és 1966—1968) is szerepel Göring. — Miért kellene kihúznom pont öt? — csodálkozott Barcsay. Gengsztereket is felvettünk már az évkönyvbe. — A családfa családfa marad, függetlenül attól, hogy a leszármazott hogyan viseli magát. Barcsay nem akarja elismerni, hogy Göring Ar- pád-házi leszármazottsága hamis. (Der Spiegel) A DRÁVÁI BOLGÁR ROMISZAR Az utolsó Dráva menti puskalövés után 23 évvel, múzeumhoz hasonló szófiai otthonában Dimitar Gilin tábornok a házigazda. Az a legendás hírű komisszár, aki 1945-ben alezredesi rendfokozatban az 1■ Bolgár Hadsereg 4. hadtestének parancsnokhelyettese volt, a magyarországi felszabadító hadműveletek részese. A nyugalmazott vezérőrnagy haja hófehér, arca egészségtől pirosló. Fiatalos mozgásáról ítélve, a jó szemű ember is nehezen tudná felbecsülni a vállára nehezedő hét évtizedet és a második világháború hadszínterein szerzett sérülések nyomait. Beszélgetünk. Gilin elvtárs íróasztalán magasra tornyosul a kéziratpapír, a katonás rendben sorakozó cirillbetűkMl lassan kiformálódik az 1. Bolgár Hadsereg magyarországi hadműveleteit felidéző memoár második kötete. Most is, mint mindennap, ezen dolgozik fáradhatatlanul. A feltett kérdésre kér- désssel válaszol: — Nálam jobb mesélőt nem talált? Dg azért már válaszol is: — Körülbelül 60 ezren élnek még Bulgáriában a drávai százezerből. Javarészt idős emberek már, de azért — hunyorít cinkosan —, o magam hadtestéből is összeállítanék vagy másfél hadosztályra valót belőlük, ha éppen nagyon kellene. És talán méa hasznunkat is vennék — toldja meg jó kedéllyel, aztán komolyra fordítja a szót. Keményszívű harcosok tetteit idézi, s a veterántalálkozók gyakori vendége szívesen emlékeztet a régi harcokra is. Legutóbb a zagorai ezredbeliek hívták meg őt- Azok, akik annak idején, 1145. március 17-én hajnalban igen kemény leckét adtak a fasisztáknak Drávaszabolcsnál. Akkor a bolgár katonák és a hitleristák között másfél napja tartott már az élethalál-harc a kis magyar községért. A föld remegett a robbanásoktól és a bombák becsapódásától. Százak és százak estek el, s szinte méterről méterre folyt a csata az állásokért. A segítségükre siető szovjet tartalékezred és a kísérő repülő- rai is a legjobbkor érkezett A felszabadító csapatok hosszú, elkeseredett véres harc után végül is a Drávának szorították a fasisztákat, akik 17-én reggelre kénytelenek voltak feladni hídfőt. A község romjai között német ágyúroncsok és kilőtt harckocsik hevertek. Az ellenség több mint hatezer katonát nagy mennyiségű fegyvert, hadianyagot és technikai eszközt veszített S a harcmezők és lövészárkok krónikásai feljegyezték az egyszerű katonák hősi tetteit is. Olyanokét, mint például Pancso Sztojanov felderítő tizedesét aki tizenegyszer ment át a Dráván; az ellenség hátába kerülve, hét foglyot ejtett négy golyószórót és hat géppisztolyt zsákmányolt Ezen felül a drávaszabol- csi harcokban az egyik éjszakai akció után kapitális „nyelvvel”, egy német SS- ezredessel tért vissza. Sztojanov tizedes egyébként hétszer kapta meg a „Bátorságért” érmet; külön a drávaszabolcsi hőstettéért pedig a szovjet „Vörös Csillag Érdemrend”-et tűzték a mellére. Dél-Magyarország felszabadításáig még sok-sok i,Sztojanov” neve került be az I. Bolgár Hadsereg ezredének történetébe. Közülük jó néhányan, sajnos, sohasem érhették meg a győzelem óráját. A harkányi, a csurgói, a kisbaj o- mi, meg a somogycsicsói temetőkben, magyar földben 4 ezernél több bolgár katona nyugszik. — A magyarok? — Sokféleképpen találkoztunk velük — emléke- rtk vissza a tábornok. — A falvak lakosai — a népi hagyományokhoz híven — kenyérrel és sóval köszöntöttek bennünket. Ezen a földön, azt hiszem, először láttak bolgár katonákat. Voltak másféle. még emlékezetesebb találkozásaink is. Hadd mondjam el, hogy a hitleri hadvezetés a velünk szemben álló fasiszta hadosztályok mellett magyar alakulatokat is bevetett ellenünk. De a „szövetségeseikből” kiábrándult magyar bakák már nem jelentettek nagy ütő- erőt, Tucatjával jöttek hozzánk, amikor csak lehetett, különösen a „Bakony/’’ harccsovortból a Binya- pataknál még februárban. 1945. április 1-én Grtilos- nil Szabó Árpád alezredes vezetésével az egész 54. magyar határvadász zászlóalj, teljes felszereléssel együtt állt át. — Sok szép emlék fűz azokhoz a magyarokhoz is, akik a 16. jugoszláv hadosztály kötelékében küzdöttek együtt velünk. A »Petőfi Sándor dandárról beszélek, amelynek katonái közül sokan már 1943 augusztusától harcoltak. ...Dimitar Gilin vezérőrnagy egy ideig hallgat Gondolataiba merül. Aztán hirtelen mozdulattal nyúl a nagy halom kéziratlap és dokumentum közé. A lapok közül kiválaszt egyet int, hogy búcsúzóul olvassam el. A magyar nyelvű újságcikk így kezdődött: „Soha el nem múló hálával köszöntjük a felszabadító szovjet és bolgár katonákat...” Megjelent: a Magyar Függetlenségi Front „Üj Dunántúl” című lapjában, *— 1945. április 4-én. Udovecz György t 17856574103