Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-16 / 64. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEBWI a KiCCVCI OSOTClTflTTCnC CC * UCr.VC TAUAfC ■ API* W* XXX. évfolyam, 64. szám Ára: 70 fillér 1968. március 16., szombat Engednek a negyvennyolcból Kunhegyesi export Vietnamba — „Leleplezés" a BNV előtt — Amit még senki sem tud Legszívesebben már áp­rilis elsejét írnának a víz- gépészeti vállalat kunhe­gyesi gyáregységének dol­gozói. Ugyanis akkor veszi kezdetét náluk a rövidített, 45 órás munkahét. Nem tévedés: első lépés­ként, tapasztalatszerzés cél­jából csak három órát en­gednek el a negyvennyolc­ból. Ha az előszámítások helyessége bebizonyosodik, akkor végleg bevezetik a „minden második szombat szabad” munkarendet. Egyelőre beérik azzal is, hogy naponta fél órával kevesebbet dolgoznak majd és a hét utolsó munkanap­ján délelőtt tizenegykor mindenki hazamehet A gyáregység ..fejszéjé­nek” nagy fa jutott az idénre (ezért is van szük­ség az óvatosságra), hi­szen az 1967. évi 29 millió fo­rint értékű termelést 34- rc beli növelnie a kol­lektívának. Hogy a „fa” mekkora? Az elmúlt évben 1,3 millió fo­rint nyereséget kellett pro­dukálniuk, míg 1968-ban ennek több mint a kétsze­resére kötelezte őket a vál­lalat. En nek a fedezete megvan, rendelésből nincs hiány. Többek között 50 mikro- hidrohengert, 250 bak.szí- szattyút (a Ganz-MÁVAG- nak) szállítanak vevőiknek. Ipari szennyvíztisztító be- redezésükre 12 milliós szerződést kötöttek a part­nereik. Export megrendelés a Vietnami Demokratikus Köztársaságból érkezett Kunhegyesre. Nyolc, úgy­nevezett CSK agregátot gyártanak a VDK-nak. — A főmérnök „önleleple­zésként” elmondotta, már most megkezdték az elő­készületeket a Budapesti Nemzetközi Vásárra. Az ipari termékek se­regszemléjén csigaszi­vattyúikat mutatják be. ilyen típusokat használ a szolnoki vízművek is, nagy megelégedéssel nyilatkoz­va a kunhegyesi gyártmá­nyokról. Újdonsággal Is kirukkolnak a BNV-n. A Vízgazdálkodási Tu­dományos Kutató Intézet kísérleteire és terveire tá­maszkodva készítik el a függőleges vízlevegőztető berendezést. Ez a szenny­vízben lévő anyagok bom­lását gyorsítja meg, illet­ve az állóvizeket oxigénnel frissíti fel. A nyereség megkétszere­zésének tervét megismerve feltettük a kérdést: hogyan érik el céljukat? Informá­torunk válasza: részben az ötmilliós termelésbővítés hozta nagyobb árbevétellel számoltak, részben belső intézkedéseikre alapoztak. Az utóbbit tartják a döntőnek. Korszerű megmunkáló gépek beszerzésével je­lentősen megnő a ter­melékenység, ugyanakkor az egyes gyárt­mányok önköltségét a ki­alakultnál jóval lejebb szorítják. Alapvetően te­hát műszaki és gazdasági intézkedésektől várják a nyereség megduplázódását. — f — p Pirosló arccal és piros zászlókkal.,. öregek és fiatalok, ipari tanulók és középiskolások, vállalatok. intézmények képviselői, a szolnokiak százai állták körül pénte­ken délelőtt a művésztelep melletti Damjanich szob­rot, hogy leróják kegyele­tüket a hősök iránt. Az ünnepség. kezdete előtt a város különböző is­koláinak tanulói megkoszo­rúzták a városi tanácsház falában elhelyezett Kossuth emléktáblát, illetve az_ út­törőház falában lévő, a centenáriumra készített Petőfi domborművet A bensőséges ünnepségen megjelenteket lakatos La­jos, a városi KlSZ-bizott- ság titkára köszöntötte: — 1848 választ keresett és adott a kor nagy kérdé­seire és vagy hatást gyako­rolt a későbbi időszak esz­méire — mondotta. — A hagyományokkal telített, forradalmi időszak örökösei mi, fiatalok vagyunk. „Van­nak napok, melyek nem szállnak el” — írta egyik költőnk. a forradalom di­cső napjainak emléke sem merült a feledés homályába. Újra fellángolt 1919, és 1945 tavaszán. — Ez a március 15-e szá­munkra kettős ünnep. A szabadságharcra emlékezve ez a dátum most a Forra­dalmi Ifjúsági Napok kez­detét is jelenti. Április 4-ig a város fiataljai a legkü­lönbözőbb rendezvényeken emlékesnek majd a három dicső tavaszra, a magyar nép fel-felcsillanő majd véglegesen szabad tavaszá­ra — mondotta befejezésül a szónok. A Damjanich szobornál tartott ünnepséggel egyidő- ben a járműjavító fiataljai a temetői emlékműnél he­lyezték el koszorúikat, ahol a fekete márvány obeliszk alatt a szolnoki csata hősei nyugszanak.- ti ­Nyitják a szőlőt a jászszentandrásl határban (Foto: Nagy Zsolt) Konzultáció az újítási rendeletről Mmtlenltudó könyvecske — A kisvállalatok gondjai Csütörtökön délelőtt az SZMT közgazdasági bizott­sága meghívására konzulta­tív megbeszélésen vettek részt Szolnokon a megye újítási ügyekkel foglalkozó szakemberei. A vitaindító előadást dr. Szilvási Zoltán, az Országos Találmányi Hivatal főosz­tályvezetője tartotta meg. Mondanivalóját az újítások­ról szóló kormányrendelet­hez fűzte. Behatóan vizs­gálta azokat a változásokat, amelyek az újítás fogalmá­nak meghatározásában be­következtek. Foglalkozott a szerzőség kérdésével, az anyagi elismerés új for­máival, rendszerével is. Az erkölcsi megbecsülés­ről szólva megemlítette, Sorbaállnak a vevők Három és félmillió forint tenyészállatokért A jászapáti Alkotmány Tsz tehenészetét a legjob­bak között tartják nyilván a megyében. Az utóbbi években a sertéstenyésztés is fellendült itt. Tavaly 1100 hízott sertést értéke­sítettek, a hizlalást mégis másodlagosnak tekintik. TOVÁLL-ok az elem A termelőszövetkezetek­ben foglalkoztatott saját építőipari brigádok és a TÖVÁLL-ok tavaly csak­nem dupláját teljesítették az 1966. évi feladataiknak. Munkájuk értéke megha­ladja a 130 millió forinté,t, amelyből 106 milliót vé­geztek a közös gazdaságok­nak, 12.5 milliót a tsz-ta- goknak kislakásépítkezé­seknél. 6 millió forint ér­téket a földművesszövetke­zeteknek, hogy csak a na­gyobb összegeket említsük. A munkások létszáma ugyanakkor csak 68 száza­lékkal nőtt. Tehát jelentő­sen növekedett munkájuk termelékenysége. Jól keres­tek tavaly a munkások is. Tavaly megyénkben hat TÖVÁLL működött. Az el­múlt napokban több helyen határozat született újabb TÖVÁLL-ok felállítására. A szövetkezetiek évente 600 tenyészállatot értékesí­tenek a társgazdaságok ré­szére. Egy-egy tenyész­kanért ötezer forintot kap­nak. Az érdeklődők igé­nyeit nehezen tudják ki­elégíteni. Mudri Mihály fő­állattenyésztő mondta: ve­vőink sorbaállnak az érté­kesítéskor. Az Alkotmány Tsz egyéb­ként tavaly a hízott serté­sekért 2.8 millió, a tenyész­állatokért pedig 3.5 millió forint árbevételhez jutott. hogy számos olyan újító van, akinek bevezetett ja­vaslataiból származó válla­lati haszon még évek múl­va sem üti meg azt az összeget, ami után kiváló újító jelvényt lehet adni. Ezért a vállalatnak újítási tanúsítványt kell kiállítania ezeknek a dolgozóknak a kérésére. Valószínű, hogy az OTH elnöke és a SZOT egységes formátumú köny­vecskét ad ki, amelyben folyamatosan vezethetik ki. milyen újítással „dicseked­het”. A vitában többen is fel­szólaltak néhány olyan problémát említve meg, amelyek főként a kisebb vállalatoknál okoznak gon­dot. Nem helyeselték, hogy az újítási díjakat az illető dolgozó kategóriájá­nak nyereségrészesedéséből kell fedezni. A megyei tanács vb ipari osztályának helyettes ve­zetője elmondotta, hogy a jászberényi asztalosipari vállalat főmérnökének újí­tási díja (ha kifizetik) meg­haladja az első kategóriá­ban 1968-ra várható nye­reségrészesedés teljés ösz- szegét. Vagyis, ez az egyet­len újítás elviszi a pénzt, sem az igazgatónak, sem a főkönyvelőnek nem jut­hatna nyereségrészesedés. Szerinte az lenne a he­lyes, ha az újítási díjakat a vállalati össznyereségból vonnák le. Egy másik fel­szólaló kifejtette, nagy gondot okoz a tavaly elfo­gadott újítások díjainak ki­fizetése. Ugyanis ezeket az új pénzügyi rendelet értelmé­ben az 1968-ban felhasz­nálható bér terhére kell honorálni, illetve az egyes nyereségrészesedési csopor­tokban képezhető alapból kell kifizetni. Vállalatánál előfordulhat, hogy a bér- fejlesztésre tervezett ösz- szeget alaposan megcson­kítják a múlt évi újítások díjazásával. A főosztályvezető elis­merte, a gyakorlat számos olyan problémát hoz máris felszínre, amelyekre a jog­alkotók figyelme nem ter­jedt ki. Megígérte, illetékes fórumokon elmondja majd a tanácskozáson szerzett ebbeli tapasztalatait. Re­mélhetőleg olyan intézke­désekre is sor kerül, ame­lyek az új konfliktusokat megoldják. , Ezután valamennyi fel­szólaló kérdésére részletes és megnyugtató választ adott. A konzultáció részt­vevői azzal távozhattak, az eszmecsere hasznos volt, segítséget adott további munkájukhoz. A fél­millió módik Lehel A jászberényi Hűtőgép­gyárban tíz évvel ezelőtt kezdődött a háztartási hű­tőgépgyártás. Az egyre tet­szetősebb külsejű és javuló műszaki mutatókkal ren­delkező, kedvelt Lehel már­kájú hűtőszekrény ötszáz­ezredik darabja ma dél­előtt kerül le a futószalag­ról. A vállalat életében ez jelentős eseménynek szá­mít, ezért rövid kis ünnep­ség keretében Gorjanc Ig­nác igazgató a kompresz- szoros hűtőgépüzem dolgo­zóitól a vállalat múzeuma részére átveszi a félmillio­modik gépet. A nem min­dennapi eseménynek a Magyar Televízió is ,.szem­tanúja” lesz s a tv-híradó nézői is láthatják az il­lusztris 150 literes Lehel hűtőszekrényről és az ün­nepségről készült filmkoc­kákat. A Hűtőgépgyár a kettős •jubileum alkalmából — 10. év, félmilliomodik gép — jubileumi ajándéksorsolást rendez. A március 15-e és május 15-e között vásárolt hűtőszekrények gazdái in­gyen sorsjegyet kapnak. A sorsolást május 26-án Bu­dapesten a Lenin körúti RAVILL bemutatótermében tartják. A sorsjegy tulaj­donosok között tíz hűtő- szekrényt (vagy az árát), valamint 150 egyéb értékes háztartási cikkeket sorsol­nak ki.- bj _ lliillllilliliiir. ^/dvözöljük Szolnok városában a mezőgazdasági szocialista brigádok szellemi vetélkedőjének résztvevőit Mezőgazdasági. Erdészed, és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom