Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-10 / 59. szám
1968. március 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Húsz évről, húsz percben Húsz évvel ezelőtt szervezték meg a megyei állami építőipari vállalatot. Ezt a küzdelmekben és eredményekben egyaránt gazdag két évtizedet sűrítette Németh István íro- rendező és Szabó Árpád operatőr húsz percnyi színes riportfilmbe, amelyet pénteken délelőtt a szolnoki Tisza Moziban vetítettek először, A meghívottak, a megye és a megyeszékhely vezetői — Csáki István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Csorna Kálmán, a városi tanács vb elnöke és a, város közéletének több más e vezető személyisége —. építő szakemberek, rokon szakmák képviselői, stb. néhány percre újból látták a múltat. Azt, amikor a mi vidékünkön még főleg vályogból építkeztek. Visszaidézhették azt is, milyen volt Szolnok főtere apró, romos házaival, a mai Ságvári körút vége, a pocsolyával beterített kis viskókkal. Láthatták a főváros házain az ellenforradalom ütötte sebeket, amelyekből sokat a szolnoki építők tüntettek el, a farkas- lyuki lakásokat, amelyeket a mi építőink teremtettek a bányászvidéken. Igazi otthonukban, Szolnok megyében őrzi legtöbb alkotás kezük munkáját. Lakóházak, iskolák, kórházak, ipari és mező- gazdasági üzemépületek, strpndok, toronyházak, bölcsődék, tárházak a filmben mind-mind egy füzéren. Közöttük pedig az emberek, vezetők és fizikai munkások egyaránt, akiknek olyan jól kell érteni egymás, a gépek és az anyag nyelvén, akiknek annyi hozzáértését, erejét tükrözi minden alkotás. Húsz év legszebb építményei — o karcagi kórház. a Szolnok Zagyvaparti lakóházak, a jövőt sejtető városnegyedek — villantak fel előttünk néhány percre. A maradandó szépség, az alkotással járó gondok, kínlódások nélkül. Csak az, amit a jövőnek, az utódoknak meg akarunk őrizni. — borsi — Négy íöldesúr, meg az Megtoldotta a vasárnapot. Hétfőn is ott legénvke- dett Tiszaderzs egyszerű italbolttá előtt. Azután ment dr. Sárközi Emíliához. hogy utólagosan írja ki betegnek. Az orvosnő nem állt kötélnek. Ezért kapott panaszos levelet az Egészségügyi Minisztérium, miszerint „régen négy földesúr nyúzta d falu lakóit, most meg az orvosnő.’’ Fürge mozgású, fekete nő áz orvos. — Én, meg a földesurak! — sóhajt fel. A kétezer forintot t alig haladja meg a fizetése, s az utóbbi időkben naponta hatvan—hetven betege volt. Nemcsak az influenza növeli a forgalmat hanem a parasztság SZTK-ba való bevonása Is. Gazdag község Tiszaderzs. A falu határát felölelő Kossuth Tsz 47 forintot osztott most is munkaegységenként. — A kulturált élet anyagi fedezete megvan, — mondja az orvosnő — csak az* a baj. sok pénzt hagynak az italboltban. A söntés pultja, meg az ajtófélfa között függönyt feszítettek. A mögötte levő szöglet a „tárgyalóterem”. Jól megtermett, életvidám ember Oláh Benjamin, a kocsmáros. Beszélgetés közben odaszól az egyik vendégnek; — Sör kell? Engedj magadnak. A vendég természetesnek tartja a dolgot, kiszolgálja önmagát. A csapos nézi. — Laasan kezd megjönni az emberek esze. Februárban tizennégyezer forinttal kevesebbet költöttek itt. mint tavaly ugyanabban a hónapban. Lehet, furcsán hangzik, hogy éppen a kocsmáros mondja ezt, de fgv gondolom, pedig az én érdekem az volna, hogy minél többet igyanak. Nyolc évvel ezelőtt az iskola hivatalsegéde egvütt aratta az árpát az illetményföldön az egyik nevelővel. Ebéd közben számolgatták. hány motorkerékpár van a faluban. Nem kellett sokat számolni, négy volt mindössze. Most nyolc személykocsi, s vagy ötven motortulajdonos van Tisza- derzsen. Az iparcikkek raktározására nincs lehetőség. A vevő bemegy a boltba, előveszi az árjegyzéket, s kiválasztja. milyen típusú, milyen áru gyártmány kell neki. A boltos meg betelefonál a nagykereskedelmi vállalatnak, s másnap már ott az áru. De nem fogy ám akármilyen. Ruházati anyagokért például Egerbe kell menni az árubeszerzőnek, mert „Szolnoké"’, nincs kellő választék”. 4. A 601 házból 153-ban televízió s 482-ben rádió van. Nincs olyan gyerek, aki szabadideje jó részét ne a készülékek előtt töltené. — Az a baj, — mondja Gregor József iskolaigazgató —. hogy azt is megnézik, amit nem kellene. S amit látnak, azt sem értik mindig. Jó lenne, ha egy-egv műsorszám mondanivalójáról beszélne nekik valaki. 5. A felnőttek általános iskolai végzettség kielégítő a faluban. Amióta a nyolc- osztályos iskolát bevezették, a tanul' 90—95 százaléka el is végzi azt Analfabéta csak a cigányok % az öregek között van. Már vagy háromszor próbálkoztak a cigányokkal. Ha jól feleltek, szórakozhattak a magnóval. Ez serkentette őket. A tanfolyam elvégzése után azonban két év se telik el. s többségük mindent elfelejt 6. Korszerűbb, ha úgy tetszik. kulturáltabb lett a munka is az utóbbi években. Tizenhat traktor, négy kombájn, gépkocsik, munkagépek könnyítik az erőfeszítést a tsz-ben. A szomszédban repülőgépről szórják a műtrágyát. Erre ők még csak legyintenek. „Sokba kerül, s az embereinkét sem tudjuk foglalkoztatni” — mondják. Lehet. hogy holnap ők is másként vélekednek. A tények ugyanis sok mindenről meggyőzik az embert Az ellenforradalom után például volt néhány tsz- fcag, aki azt mondta; dolgozzunk rosszul, akkor tönkremegy a csoport s egyénileg gazdálkodhatunk. De nem ment tönkre, hanem — a többségnek köszönhetően — egyre többet osztott. — A rosszul dolgoz'!? meg először elhallgattak aztán elkezdték megfogm a munka végét — derül a szövetkezet párttitkára, — s mondana csak előttük most rosszat a szövetkezetről. 7. A kulturáltabb életmódhoz sok minden hozzátartozik. A lakáskultúra is. Nos. azon még van mit javítani. Igaz, most már egymás után padolják a szobákat, de — bármilyen furcsán hangzik —. lakni még sokan nem tudnak. Jónéhány helyen megvan még a ház „kisvége” meg a „nagyvége”, s inkább szoronganak, mintsem a „nagyvégét” használják. Bizonyos fokú idegenkedés. a megszokotthoz való ragaszkodás más vonatkozásban is tapasztalható Például ismeretterjesztő előadásokra — még egészségügyiekre sem — nem igen lehet hallgatókat toborozni. — Az idén új művelődési ház építését készítjük elő, s jövőre felépítjük — mondja Oláhné, a községi tanács vb titkára. Talán akkor vonzóbb, nagyobb hatású lesz a népművelés minden ága. S. B. Tantárgyi versenyek A Magyar Űttörők Szövetsége ez év február 7 és március 6 között rendezte meg a járási, városi tanulmányi versenyeket az általános Iskolák tanulói számára. Szolnokon mind a tizenhárom iskola úttörőcsapata benevezett. Előzőleg háziversenyen dőlt el, hogy ki lesz az a két tanuló, aki tantárgyanként képviseli maid az Iskolát A városi versenyeket ebben az évben az iskolákban rendezték meg, hogy a tanulókat ne feszélyezze a tettesen Idegen környezet. A Kassai úti. a Ságvári körúti és az Áchim úti iskolát dicséri a zökkenő- mentes iő rendezés. A versenyzőknek a tantermi követelménveken túlmenően egyes tárgyakból olvasottságukat, általános tájékozottságukat ts be kellett bizonyítaniuk, például irodalomból és történelemből. Tantárgyanként az első három helyezettet a városi tanács művelődésügyi osztálya könyvjutalomban részesített te. ők képviselik maid a várost a megyei döntőkön. A városi úttörő elnökség díszoklevelet adott az első hat helyezettnek. Egy tanuló legfeljebb hét tárgyból indulhatott. Néhá- nyan mindkettőben kiváló eredményeket értek él. A tallini körzeti iskola tanulója Bohuczky Annamária például magyarból első, matematikából második helyezést ért eL Orbán Lóránt a Rákóczi úti iskolából és Borkő Rezső a Költői útiból egy első és egy harmadik helyet szerzett Legjobban a Kassai úti, a Költői úti és a Beloiannisz úti iskola tanuló' szerepeltek, de a résztvevők közül egyetlen iskola sem volt, emeljük ne nyert volna díjat. Rövid pihenő után ismét izgalmas napok várnak azokra, akik továbbjutottak. Március 13 és 28 között rendezik a megyei versenyeket SZAMUELV KATONÁJA Zagyvarékas, Bercsényi út 36. Takaros, fiatalos kisház, meghazudtolja a korát akárcsak a gazdája. Kiss Lajos bácsi, Szamuely Tibor egykori katonája. — Hogy van az, hogy öregember, nem vénember! Nahát! — nevet és behör- pinti a szokásos reggeli kis háromcentes „fehéret”. — Megkérem, beszél, beszél... Tollforgató embernek minden nap le kellene ülnie egy-egy ilyen őstehetséggel. mint Kiss Lajos bácsi, mert tanulni lehet tőle, igaz fabulákat és azt, hogy milyen szép a mi nyelvünk. — A 68-asol(nfil szolgáltam. felesküdtünk a zászlóra, vörös katonák lettünk. Bennünk buddogott már régen ez az eszme, csakhát a parasztnak coki volt Akkor, 1919-ben aztán szint vallhattunk. A Direktórium keze ügyében működő Forradalmi Törvényszék karhatalmi zászlóaljának lettem a katonája. Ember kellett ám oda. mert össze-összesündörögtek a régi urak. szervezkedtek. Azt mondtuk, le kell vágni a kiayó fejét, mert ha nem, '1'"kor mar meg, amikor . ' is gondoljuk. — Volt rá példa bőven... — Április első felében .Jászárokszálláson fogtak ellenünk fegyvert. Megtoroltuk. Akkor nem lehetett ám sokat teketóriázni, érte- kezgetni. A Forradalmi Törvényszék ott a helyszínen kimondta az ellenforradalmárokra a halált. — A legnagyobb szabású fehérgárdista zendülés Szolnokon volt 1919 május első napjaiban. A Forradalmi Törvényszék az események középpontjába került Biztos sok, érdekes új dolgot tud ezekről a napokról. — Május másodikán hajnalban a szolnoki Hídfőparancsnokság egy félre értelmezett parancs alapján — lehet, hogy Így akartákI — feladta Szolnok védelmét. A hátvéd — sose felejtem el egy olyan süvöl- vény legény-forma katona volt — az utolsó pillanatig fedezte a visszavonulásunkat. Elég az hozzá, hogy Abonyig visszavonultunk. Azt már csak később tudtam meg, amikor visszafoglaltuk a várost, hogy alig húztuk ki a lábunkat, két ellenforradalmi csoport kezdett garázdálkodni: — Scheftsik György földbirtokos és Turzó Lajos csendőrfőhadnagy parancsnoklása alatt. A téglagyári munkások megsúgták nekünk, még aznap délelőtt, hogy úgy jó nyolcszázan vannak. — A Vörös Hadsereg egységeit az Arky-csoport köré szervezték újra, Így jegyezte fel a krónika. — Másnap kapott parancsot az Arky-csoport Stromfeld Auréltól, hogy vissza kell foglalni Szolnokot. A parancs vétele után azonnal riadóztattak bennünket és egy pesti fiú a parancsnok, Steinbrück Ottó beszédet mondott: ,.Elvtársak.> Fiúk! Megindulunk, támadni fogunk. Szükségünk van területeinkre, levegőre. mert csak így tudjuk felépíteni a szocialista ■ Magyarországot. Most megindulunk, fiúk, s ha megindulunk, még az úristen is vörös lesz.” — Szamuely Tibor páncélvonata is ekkor kapcsolódott be a városért folyó harcba? — Délután 3 óra tájt úgy jó félkör alakban már bekerítettük Szolnokot, amikor átdübörgőit az arcvonalon Szamuely páncélvonata és szétlőtte az ellenséges géppuska-fészkeket. Amikor betörtünk a városba, mi azt a parancsot kaptuk, hogy az állomáson jelentkezzünk Szamuelynél. — Sikerült találkoznia Szamuelyvel? — Hát hogyne. Felsorakoztatott bennünket a peronon, aztán azt mondta: „Katonák! Ebben a városban súlyos megtorlást kell alkalmaznunk: aki nem érzi magát elég erősnek. Impfen félre. De még most. Később gyáva katonát nem akarok látni, aki megfutamodik, az árokban a helye!” — S ezután mi történt? — A MÁV gyári munkásokkal együtt megtisztítottuk Szolnokot az ellenforradalmároktól, átadtuk őket a Forradalmi Törvényszék_ nek. amelyik ítélkezett fölöttük. Én még egyszer a ra}vonalba kerültem Szolnokért, de a Tanácshatalom közben elbukott. Internáltak, majd kétévi börtönbüntetést kaptam. Nehéz volt, de kibírtam — És most? Látom nagyon jól bfrja magát. — Tagja vagyok a termelőszövetkezeti ellenőrző bizottságnak, népi ülnökös- ködöm a szolnoki járásbíróságon, van dolgom bőven — ti — SZOVJET HÍRADÓFÁKLYA Gácsi Mihály: Épül a kiskora vízlépcső A Szovjet Híradó szerkesztősége helyt adott „olvasói kívánságának, megváltoztatta a lap címét. A folyóirat új címe: Fáklya. Március 10-i száma — az eddigi 24 helyett — 32 oldalon jelenik meg, ebből 10 oldal színes mélynyomással készül. Mindez természetesen növeli az előállítási költségeket, s ezért a lap új ára 3,— Ft. A felemelt oldalszám és a színes felvételek lehetővé teszik, hogy az olvasók több, érdekesebb olvasnivalóhoz jussanak- s egyéni kívánságaikat is jobban figyelembe vehesse a szerkesztőség. A kedvelt színes mellékleteket ezután is megtalálják a lapban az olvasók. ♦
