Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-02 / 52. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI I* megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja«aSSBassfiBnH XIX. évfolyam, 52. szám. Ara: 70 fillér 1968. március 2., szombat. TERVEK — pántlika nélkül Országos Tervhivatal, 1968 A munka nem látványos, legalábbis a Tervhiva­tal épületében és „rövid távon’’ semmi esetre sem az. A mai népgazdasági-tervezési munka „látvá­nyos” eredménye esetleg csak néhány esztendő múl­va lesz látható mindennapi életünkben. Mindezt be kellett látnunk, noha azzal a céllal érkeztünk a Ná­dor utcai épületbe, hogy ahova csak lehet, benézünk: hol mi készül, ki mit csinál. A munka valamennyi szobában látszólag azonos, a lényeges különbség a tartalomban van, s ennek megismerése kiadós beszél­getést kíván. Házigazdánk: dr. Kálmán György, az O- T. Titkárságának vezetője. — Az elmúlt esztendők­ben, ilyenkor, év elején, sokkal hangosabb volt a ház, — mondja bevezető­ként Kálmán elvtárs. — Vitatkozni, kilincselni jött nagyon sok látogatónk. E2 a régi tervezési mód ter­mészetszerű következmé­nye volt. A tervet minisz­tériumokra bontottuk: a tárcák vállalatokra bontot­ták le a legfőbb mutató­kat. Régebben pontosan meghatározták azt is, hogy ki kinek szállítson, meny­nyit és mikor. A munka „forrás” oldalát is ponto­san- felosztottuk: ki meny­nyi anyagot kap, mennyi pénzt, hány embert fog­lalkoztathat, milyen beru­házást kap és így tovább Az összegeket megpántli­kázták — ismert hasonlat volt ez a szakembereik kö­rében. Ennyit erre, annyit arra költhetsz. Ebből követke­zett, hogy sokan általában . igyekeztek lefaragni va­lamit a féladatokból, a „forrásból” pedig többet „meríteni”. Jöttek tehát ér­velni, kérni, vitatkozni. Ez­zel és a tervek lebontásá­val temérdek munka volt. De a pépgazdasági tervezés akkori rendszere még en­nél, is többet igényelt. — A Tervhivatal fel­adata tehát most megvál­tozott? — A feladat nem. Az változatlanul a. tervezés. A feladat minősége és az esz­közök változtak meg. A részletek kimunkálása most a vállalatok dolga, a ter­veket nem bontjuk fel, tár­cákra sem, összegeket nem állapítunk meg s nem pántlikázunk. A népgazda­ság fejlődésének fő bá­nyáit és arányait kell meg­terveznünk, a leglényege­sebb összefüggések elem­zésével, Ebből következik, hogy hosszútávú terveket készítünk — 10—15 évre szólókat, s azokra alapoz­va középtávú terveket dol­gozunk ki. már sokkal konkrétabb formában Makroökonómiai — népgaz. dasági szélességű — dönté­seket javasolunk valójában, és a mikroökonómiai — a vállalati körű — döntések már nem tartoznak többé a mi hatáskörünkbe. Most közvetett eszközök­kel kell a gazdaság egé­szét céljaink elérésére ösz­tönözni. a piaci egyensúlyt, az egészséges arányokat megtartani, illetve kialakí­tani. Sokkal bonyolultabb munka ez. így1.. A tervcélokkal mindig összhangba kell hozni a közgazdasági sza- bálvzóeszközöket. A hitel- politikát az ár-, a bér-, a jövedelem politikát, a Vám \ politikát, a dévizagazdáiko- i dás szabályait mindenkora középtávú tervekhez kell igazítani. E szabályzók egy részét a kereslet-kínálat összefüggéseinek megfelelő­en gyakrabban lehet vál­toztatni. másokat csak hosz- szabb időközönként, több­nyire a középtávú tervidő­szakonként. így például az egyes árkategóriák összeté­telét, — tehát, hogy me­lyik termék tartozzon a rögzített, a maximált, vagy a szabadárak csoportjába — aránylag gyorsan alakít­hatjuk. Gyakrabban változ­tatható a fövidlejáratú hi­telek kamatlába, ágazaton­ként is. A jövedelem elvo­nás szabályait azonban már nem szabad rövidtávon vál­toztatni. — Az 1968-ax népgazda­sági terv már a közgazda- sági szabályzó eszközöket is tartalmazza. — Mivel már az idei ter­vet sem bontottuk le vál­lalatokra. tárcákra. így ez természetes. Az idei terv g teljesítések várható, s az egészséges fejlődés szem­pontjából kívánatos mér­tékeket tükrözi. A szabály­zók „beszabályozása” ezek­nek a „mértékeknek” meg­felelően történt, ugyanak­kor a gazdasági növekedés alakulásának „kiszámítá­sánál” figyelembe vettük a szabályzók várható hatását. A szabályzók és a tervcé­lok kidolgozása együtt tör­tént — összegezésképp az idol terv legfőbb célja az, hogy a gazdasági fejlődés ki­egyensúlyozottabbá, az egyes ágazatok növekedése arányosabbá váljék — a közgazdasági szabályozó eszközök megszerkesztésekor is e? volt a fő törekvés. S azon belül is pontosan az, hogy a fizetőképes kereslet ne „futhasson el” sem a ter­melőeszközök. sem a fo­gyasztási cikkek piacán, mert a kínálat a jelenlegi kapacitások, külkereskedel­mi lehetőségeink mellett egyszerre túl nagy ugrásra nem lenne képes. Ez ihdo- kolja a vállalati jövedelem­ből, a vállalatnál maradó hányad, koriatok közé' szo­rítását, a bérfejlesztés át­lag 4 százalékban történt maximálását. G. F. ’ Megszívlelendő javaslat: j még nagyobb összefogást a népművelésben Ülést tartott a megyei Népművelési Tanács, ame­lyen az elmúlt két évben tartott fontosabb kulturá­lis rendezvények tapaszta­latait vitatta meg, állást- foglalt az ez évi fontosabb kulturális megmozdulások ügyében, majd a népmű­velési munka rendelkezé­sére álló anyagi eszközök felhasználásáról tanácsko­zott A Tanács megállapítot­ta, hogy az elmúlt két év­ben jelentősen javult a népművelési munka haté­konysága, a rendezvények politikusabbak, igényeseb­bek, színesebbek és álta­lában differenciáltabbak voltak, mint a vizsgált időszakot megelőzően. A tájjellegű tömegkultu­rális rendezvények általá­ban jól beváltak. Örven­detes, hogy a falusi lakos­ság körében is lényegesen növekedett az érdeklődés, a látogatottság. A közre­működők nagy tábora is to­vább nőtt, a rendezvénye­ket előkészítő, irányító szervek együttműködése és munkamegosztása jelentő- sen javult. A különböző szervezetek, intézmények áldozatvállalással, felelős­séggel végzik, vagy segítik a népművelési munkát. — Különösen kitűnt aktivitá­sával a szolnoki Verseghy A Csemege bővíti érdekeltségi körét Április elsejétől Szolnokon is beváltják az IKK A utalványokat — Csemege ABC áruház a város- központban — Cél a konkurreneia Amikor ianuár elején be­léptem a Kossuth úti nagy csemege üzletbe, meglepőd­ve fedeztem fel a baloldali „melléknyílást”. Kíváncsis­kodva néztem körül: a kö­zépen felsorakozó gondolá­kon és a fal mentén mű­anyagáru, üveg, zománc és alumínium edények, ház­tartási cikkek, illatszeráruk hívták fel magukra a A- ‘ gyeimet. Első pillanatban azt gondoltam, hogy talán valamilyen kooperáció, együttműködés jött létre a csemege és az iparcikk kis­kereskedelmi vállalat kö­zött. De mint megtudtam, erről szó sincsen. A cse­mege kibővítette a profil­ját; élelmiszerek és élve­zeti cikkek forgalmazásán túl úgynevezett „abc áruk” értékesítésével is foglal­kozik. Az évente több mint másfél milliárdos forgalmat lebonyolító országos Cse­mege Kiskereskedelmi Vál­lalatnak Szolnok megyében három üzlete van, Szolno­kon kettő, és egy Jászbe­rényben. Valamennyien ta­pasztaljuk, hogy a csemegeüzletek valósá­gos kincsesbányái a ke­reskedelemnek. A bő áruválaszték, az ízlé­ses. színes belső elrende­zés miatt sokan legszíve­sebben a csemege boltok­ban vásárolnak. A jászbe­rényi üzlet meggyőzően bi­zonyítja ; a színvonalas, választékos, ióminőségú áruval a közeli ABC kis- áruház megnyitása után is megtartotta a vevőket. A szolnoki nagy csemege bővítése. újabb üzletek nyitása és a profilbővítés után érdeklődve felkeres­tük dr. Vörös Józsefet, a Csemege Kiskereskedelmi Vállalat kereskedelrrv igazgatóját. A t>eszélgetés során megtudtuk, hogy a forgalmazott termékek kö­rének bővítése nem jelent „konkurrens előrelépést”, az eddigi gyakorlattal szemben az érdekelt ipar­cikk kiskereskedelmi vál­lalatok iránt Egyszerűen a csemege — eddigi hivatá­sának megfelelően — gya­rapította az érdekeltségi körét. Mert a csemege üzleteket ele­ve konkurrens céllal hozták létre, azért, hogy a nagyobb vá­rosokban egy-egy színvona­lasabb üzlet megnyitásával a helyi kereskedelmi vál­lalatokat serkentsék sa­ját üzlethálózatuk korsze­rűsítésére és az árukínálat javítására. Jelenlegi hálózatfejleszté­si tervük szerint az or­szágban több mint 18 új egységet kívánnak létre­hozni. Közöttük lesz a szolnoki ni városközpontban épü­lő Csemege ABC Áru­ház is. Ugyanakkor már készül a Kossuth Lajos utcai üzlet átalakítási terve: a volt fodrász, patyolat gyümölcs üzletek helyén igazán széo. nagyforgalmú. ABC áruhá­zát tudnak kialakítani. Er­re a vállalat saját erőbő' hatmillió forintot irányzott elő. A megyében máshol egyelőre új üzletet nem nyitnak, ugyanis az or­szágban van még olyan megye, ahol a vállalatnak nincs boltja, s ott szeret­nék kiaknázni a lehetősé­geket A csemege kereskedelmi vállalat fő kísérletezője az új kereskedelmi szolgálta­tásoknak. A házhozszállítási akció jól bevált, kedvelik a ve­vők, viszont az előren­delés iránt alig-alig ér­deklődnek. Az előrendelési lehetőség igénybevétele pedig mind a vásárlónak, mind az üzlet dolgozóinak is kedvez. Április elsejétől kiváló minőségű külföldi borok, kakaó, csokoládé beszer­zésével az IKKA-tól át­vett ajándékutalványok beváltási akcióját is megindítják. Erre a vállalat külön de­vizakeretet kapott, a me­gyében egyelőre csak a szolnoki nagy csemegében vezetik ezt be. A jobb áruválaszték, a klfogástalanabb minőségű áruk beszerzése körültekin­tően történik. A csemege üzletek árualapjának vi­szonylag nagv része szár­mazik a vállalati központ által elosztott keretből. Ugyanakkor a csemegeköz- pont termelő üzemeket is foglalkoztat, amelyek min­dig friss áruval (cukrász- sütemények. hidegkonyhai készítmények, cukorka és csokf'" "4 áruk) látják el az űzi leket. — petres — gimnázium, a MÉSZÖV, 2 szolnoki járási tanács, a kisújszállási városi tanács, a mezőtúri, túrkevei és a jászalsószentgyörgyi műve­lődési otthon. A statiszti­kai adatok alapján meg­állapítható, hogy az elmúlt évben körülbelül 130 ezer ember vett részt a külön­böző, fontosabb kulturális rendezvényeken. A népművelés rendelke­zésére álló anyagiak fel- használását illetően az a megállapítás született, hogy csak az anyagiak koor- dináltabb felhasználása esetén lehet kulturáltabb, sikeresebb népművelési munkát végezni. Ezért a magyei Népművelési Ta­nács — gazdasági önálló­ságuk tiszteletben tartása mellett — felkéri a Ta­nácsban képviselt szervek vezetőit, hogy a rendelke­zésükre álló anyagi eszkö­zök felhasználását fokozot­tabban ellenőrizzék, gon­doskodjanak arról, hogy a kulturális célra fordít­ható költségeket a rendel­tetésüknek megfelelően használják fel. A költségek terhére vállaljanak részt a konkrét népművelési j fel­adatokból, vagy a 4/1965. MM. sz. rendelet alapján előre meghatározott ősz- szeggel támogassák a köz­ség, város népművelési in­tézményeit. Á győzteseknek 28 ezer forint Eredményesek voltak a Tisza Cipőgyártian a fiata­lok kezdeményezte verseny- mozgalmak. A szakma if­jú mestere vetélkedőbe hatvanhétén kapcsolódtak be tavaly. A nemrég lezajlott érté­kelések szerint a ver­senyzők többsége helyt­állt. A szakmai és politikai is­mereteik alapján ötvenné­gyen értek el első, má­sodik, illetve harmadik he­lyezést. A kiváló ifjú mérnök, technikus, közgazdász mozgalomban tizennyol­cán vettek részt. Nekik három vonatkozás­ban kellett bizonyítani ki- ; válóságukat: újítások elké- : szítésében és bevezetéséljen, ! szakdolgozat készítésében és a továbbképzésben. A pályázók közül nyol­cán értek el első helye­zést. A népszerű mozgalmak­ban részt vevő fiatalok kö­zött eredményes munkájuk anyagi elismeréseként csak­nem 28 ezer forint jutalmat osztottak ki a napokban. Mexőgaxdasági szocialista brigádok országos vetélkedője Szolnokon Megyénk székhelyén ren­dezik meg a mezőgazdasági szocialista brigádok szelle­mi vetélkedőjének országos döntőjét, március 16-án. A Mezőgazdasági; Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szak- szervezete rendezésében a megyei művelődési házban kerül sorra az országos döntőbe jutott hat brigád „összecsapása”. A város ezen a napon a Városföldi Állami Gazdaság Komarov, a nagyéri Vöröslobogó Tsz Tyereskova, az Enyingi Ál­lami Gazdaság Május 1, a Kiskunhalasi Állami Gaz­daság Gagarin a Hódme­zővásárhelyi Állami Gaz­dasági Április 4, a Puszta­szabolcsi Gépállomás Kan­dó Kálmán szocialista bri­gádjait látja vendégül. Sajnos Szolnok megyei szocialista brigád nincs az országos döntőben vetélke­dők között. Reméljük, hogy jó szórakozásban lesz részük a vendégeknek, hi­szen a műsorban a szolno­ki Szigligeti Színház mű­vészei is fellépnek. Pénzt teremtő fiatalok Iparági versenyben vet­tek részt tavaly a Tisza- menti Vegyiművek fiatal­jai. A sikert segítette, hogy hatvan résztvevővel — az addigi öt mellett — két új brigád is alakult, amelyek a szocialista címért is ered­ményesen küzdöttek. A hétből egy brigád vezetett. Ök két tagúk igazolatlan mulasztása miatt nem nyer­ték el a szocialista címet. Legjobb eredményt a három szerelő brigád ért el. Ök két hónappal a ha­táridő letelte előtt fejez­ték be a munkát, a por­festékgyár szerelésénél. Az „A” sav-üzemnél 200 ezer forint értékű többletter­melést értek el azzal, hogy a generáljavításokat négy nappal a határidő előtt fe­jezték be a javító brigádok. Az oleum üzem építésénél közreműködő fiatalok is hamarabb fejezték be a munkát, mint ahogyan azt várták. Kétszáznyolcvan­ezer forint többlettermelés elérésére teremtettek ezzel lehetőséget. Az üzem fiataljai sok más, nagyon jelentős ter­melési és szervezeti felada­tot is vállaltak a verseny időszakában, amelynek alapjában véve kifogástala­nul eleget tettek. Eredmé­nyeiket a legutóbbi tanács­kozásán megelégedéssel összegezte az üzem KISZ bizottsága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom