Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-10 / 59. szám

1968. március 10; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ■ KORSZERŰEN BERENDEZETT TANMŰHE­LYEKKEL BŐVÜLT A FELSŐFOKŰ KERESKE­DELMI ÉS VENDÉGLÁTŐIPARI SZAKISKOLA. A HÁROMÉVES FELSŐFOKŰ SZAKISKOLA ELVÉG­ZÉSE UTÁN A HALLGATÓK A KÜLÖNBÖZŐ VENDÉGLŐTÓIPARI ÜZEMEKBEN HELYEZKED­NEK MAJD EL. Gyakorlati oktatás a szakiskola konyhájában ... Az iskola cukrászüzemében Bizony, ez is öngól Az egyik építőipari vál­lalat vezetője meséli. — Modern, az igényeket messze kielégítő, emeletes munkásszállásunkon gyak­ran játszódnak le érdekes kis epizódok. Magam is ott lakom, családomhoz időn­ként járok haza. Megbeszéltem a gondnok­kal, ■hogy mindennap szé­pen felmosott előcsarnoK várjon bennünket, mire munkából hazatérünk. Így is van. Elég volt csak egyet­len egyszer bejelenteni a szaktársaknak. — Elvtársak, látják, ez a ragyogó, tiszta kövezet ahe­lyett a tábla helyett van, hogy — „A lábakat tessék letörölni!’’ Nincs is szükség semmi­féle figyelmeztetésre Öröm nézni, mikor bemenet előtt már ösztönösen. gondosan ledörzsölik cipőtalpukat .j munkások Szorulna a töb­bitől, aki erről megfeled­kezne. Más. Egész csoport pa­naszkodik egy napon: „Elv­társ, ez azért igazán nem idevaló látvány ebben az új szállóban. Tessék meg­nézni. a mosdihelyiségben áll a víz. Megnézzük, valóban mél­tatlan helyzet a modern munkásszálláson, a lefolyó­nyílást vizsgáljuk, bizony annál szúrtak el valamit az építők — Elvtársak, — vakar­tam meg a fejem —, ezt hívják öngólnak... Igaz, na­gyon helytálló a kifogásuk, de... Ezt a munkásszáilást a m i vállalatunk dolgo­zói építették. M'a gunk- nak csináltunk selejtet... Nincs más hátra, mint ma­gunkat szidni. Gondolják el. Ha másoknak építjük, most hogy szidnának bennünket m á so k... T. I. Izgalmas, forró napok... Akik csodát vártak, csa­lódtak. Akik viszont reá­lisan gondolkodtak, azok előre számítottak arra, hogy az űi gazdasági mechaniz­musban egyszeriben nem szűnnek meg a gondok, legfeljebb a problémák az új viszonyok között új mó­don ütik fel a fejüket. A „váltás” lényegében jól sikerült a Hűtőgépgyárban éppúgy, mint szerte az or­szágban. Az eltelt 2 hónán mégsem volt zajtalan, sőt inkább izgalmas. Vajon a gyár éle­tének főbb eseményei ho­gyan tükröződnek vissza a pártmunkában, hogyan „váltottak” a kommunis­ták? Tóth Antal, az üzemi párt-végrehajtóbizottság tagja, ő helyettesíti né­hány hete a beteg titkárt. — Tavaly ellenőrzéseink során' meggyőződhettünk arról, a vállalat eredmé­nyesen. körültekintően, cél­tudatosan készült fel az új gazdaságirányítási rend­szerre. Ennek ellenére ja­nuárban számos, előre nem látott akadállyal került szembe a gyár vezetősége. Az új hűtőgépcsalád beve­zetése nem volt zökkenő- mentes. A termelés során jónéhány műszaki hibára, problémára derült fény. Ez természetes is. A kollektíva már jónéhány új gyárt­mány bevezetését élte meg, 'tehát nyugodtan viselte volna el a nehézségeket. Csakhogy: a termelés más okok miatt is akadozott Az alananvaegyártó vállalatok közül több nem igazolta vissza megrendplécpinket. Emiatt bizonyos értelemben belső munkanélküliség is volt. — Hogyan dolgozott a pártszervezet ebben a ne­héz időszakban? — Taggyűléseken, párt­csoport értekezleteken meg­beszéltük, megvitattuk, mit kell tennünk az adott hely­zetben. A gazdasági veze­tők beszámoltatása során szerzett információk alap­ján tájékoztattuk a kom­munistákat. milyen okok szülték a gondokat, bajo­kat. — Az eTső tapasztalatok­ból mit szűrtek le? — Tovább kell folytatni az űj gazdasági mechaniz­mus propagandáját. Az alapvető kérdésekben dol­gozóink többsége tisztán lát már, de még könnyen megzavarodnak és akkor a „stabil’’ régit emlegetik. Ezért úgv vél­jük, minden negyedévben p<tv sznKad nárfnanot az új gazdasági mechanizmusnak, népszerűsítésének szente­lünk Tovább folytatjuk a felvilágosító munkát, ma­gyarázatot adunk dolgozók kérdéseire. Bozsik Ferenccel, a hűtő­gép üzemek vártalapszerve- zetének titkárával i, beszél­gettünk. — A január kétségkívül rázós volt. A pártmunka középnontiában a termelés állt. mert a dolgozókat el­sősorban az foglalkoztatta. Meg kellett értetni a mun­kásokkal, nem az űi me­chanizmus bevezetése okoz­ta a szokásosnál több problémát. Többen azt mondták, ha a tervet nem teliesítiük. csökkennek a keresetek. Fbbon igazuk volt. A gazdasági vezetők létszámátcsoportosítással megelőztök ezt. Februárban hétszázzal több hűtőszpkrénvt vettünk le a szalagról, mint amenv- nyire a havi program szólt. A négyes számú párt­ái nőszervezet működési te­rülete a hűtőbútor, hűtő­elem és az edévyü zemre téried ki Pesti Jánosné a titkára. Elmondotta, a ter­melési problémák náluk ig koc-miöak voltak, mint a többi üzemrészben. A ja­nuári taggyűlésen forró volt a légkör, heves vita alakult ki. — Ne higgye, hogy csak a belső zavarokról volt szó. Többen őszintén elmond­ták, ők sem, de a munká­sok Közül szintén nagyon nem értenek egyet a nye­reségrészesedési • kategóriák közti arányokkal. A veze­tők túlzott anyagi megbe­csüléséről beszéltek. A hűtő­bútor és hűtőelem üzem kommunistái amiatt habo- rogtak, nincs folyamatosan anyag, nem tudnak dol­gozni. Tegyen valamit a pártvezetőség, ne tűrje a szervezetlen­séget Egyszóv’ál parázson táncol­tunk. A munkások egyre kérdezték, mi lesz, mikor kerülnek vissza az üze­mükbe, (Tudniillik átme­netileg átcsoportosítás volt). Az agitáció megélénkült, a pártcsoportok aktívabbá váltak. A’ szervezett és spontánul kialakult eszme­cserék. viták hasznosak voltak. — Másra futotta az ere­jükből? — Például a kádermun­kára is. A pártvezetőség kezdeményezésére két elv­társunkat nevezték ki a közelmúltban művezetőnek, egy másikat diszpécsernek. A Hűtőgépgyár kommu­nistái valóbán izgalmas, forró napokat éltek át ja­nuár óta. De urai marad­tak a helyzetnek. A meg­szaporodott feladatok mel­lett is tervszerűen dolgoz­tak. A párt-végrehajtóbi­zottság ezekben a hónapok­ban többek között a poli­tikai, agitácós és propa­ganda munka helyzetét ele­mezte. elkészítette az idei gazdaságpolitikai intézke­dési tervet, (az alanszerve- zetek úgvszintén) felmérte a pártoktatás első félévi tapasztalatait... F. P. Effy éré írtunk róla Mikor éri utói Alattyán Jásztelket ? Kilátástalan helyzetben volt tavaly ilyenkor az alattyáni Űj Élet Tsz. An­nak idején mégírtuk, hogy a szövetkezet vezetői nem várták meg, hogy leváltsák őket, maguk mondtak le. Gazdasági és pénzügyi ká­oszt, fegyelmezetlenséget hagytak maguk után. A ta­gok mindössze 19 forintot kaptak munkaegységeikre. De ezt is csak úgy, hogy a régi vezetők a zárszámadás adatait eltorzították. A me­zei leltár „értékét” s ezzel a forgóeszköz állományt 245 ezer forinttal „növelték”. Egyéb pénzügyi szabályta­lanságot is elkövettek, hogy többet oszthassanak. Amíg az alattyáni szövet­kezet süllyedt a szomszédos, hat kilométerre levő jász­telki Tolbuchin Tsz évről- évre feljebb emelkedett. Pedig az alattyáni földek jobbak, a közgazdasági adottságok is kedvezőbbek itt. Ezért az Űj Élet Tsz pártszervezete javasolta a közgyűlésnek: Kérje fel a Tolbuchin Tsz vezetőit, vál­lalják el az alattyáni szövet­kezet irányítását. Lázár Jó­zsef elnök. Jánosi Menyhért főkönyvelő lett Alattyán- ban is. Elnökhelyettesnek választották Szabó Pétert, aki üzemegységvezető volt addig a Tolbuchin Tsz-ben. Nehéz dologra vállalkoz­tak a jásztelkiek Alattyán- ban. Szabó Péter, az Űj Élet Tsz elnökhelyettese a Tol­buchin Tsz zárszámadó közgyűlésén is beszámolt végzett munkájukról. Jól­eső érzéssel hallgatták a jásztelki gazdák: — Eleget tettünk megbí­zatásunknak. A munkaegy­ség értéke a tervezett 3C he­lyett 35,60 forintra növeke­dett. Az egy dolgozó tagra jutó átlagos jövedelem nyolcezer forinttal nőtt- Gyarapodott a forgóalap és fél milliót tettünk a bizton­sági alapra. Ezt úgy tudtuk elérni hogy az emberek bi­zalommal voltak irántunk és támogattak bennünket. Ax idősebb testvér, a Tolbuchin persze sokkal jobban zárt. Ott tervszerű, megalapozott a gazdálko­dás. A jövedelem felét az állattenyésztés adja és ma­gas a növénytermesztés ho­zama is. A tagok 54 forin­tot kaptak munkaegységeik­re s az átlagos jövedelem 22 ezer forint lett. A biz­tonsági alapba 4,5 millió fo­rintot helyeztek... Egy év alatt az adottsá­gokhoz képest kimagasló eredményt értek el Alaty- tyánban. De ezért alaposan meg kellett küzdeni a veze­tőknek és a tagoknak. A bizalmat nehéz volt az új vezetőknek megszerezni. Nem csoda, hisz korábban többször csalódtak az em­berek. Sokan csak legyin­tettek : — Ugyan már, 30 forin­tos munkaegység? Nem lesz abból semmi. Nagy vihart váltott ki, amikor a tehenes gazdák­nak 300 forintot kellett fi­zetniük a legeltetésért. Az­előtt ingyen volt. Az elnök azzal érvelt: — A tsz-nek 120 ezer fo­rintjába került a legelő fel­újítása. Nincs „szociális legelőu Aki rászorul annak adunk segélyt zárszámadáskor. Adtak is. Az öregek 24 mázsa búzát kaptak és 30 ezer forinot osztottak ki kö­zöttük- Többet mint ameny- nyi a legelő térítési díja. — A nyáron nyolc kom- bájnos vitatkozott — mond­ja az elnökhelyettes —, hogy munkaegységre, vagy gépállomási műszaknorma alapján dolgozzanak-e. Nem bíztak a munkaegységben, ezért a készpénzt választot­ták. Már augusztusban lát­ták, hogy a munkaegység után naponta 45 forinttal többet kereshettek volna. Ekkor szűnt meg a jöve­delem miatti bizonytalan­ság. A vezetőség felemelte az előleg összegét. Azelőtt a brigádvezetők kilincseltek a munkásokért. A nyáron mindenki önként jelentke­zett. Munkát kértek, sőt kö­veteltek az emberek. A jogtalan követelődzők­nek is tudott a vezetőség nemet mondania Két trak­torost azonnali hatállyal le­váltottak, s gyalogmunkás­nak osztották be, mert a trágyarakásért, szórásért jogtalan pénzt követeltek és sztrájkolni akartak. Attól sem riadtak vissza, hogy az ittas műhelymunkásoknak figyelmeztető levelet küld­jenek. Valamikor elnézték az ilyesmit. öz Sándor fogatos, nyolc­ezer forintot vitt haza a zárszámadáskor. Egy év alatt 23 ezer forintot kere­sett. Az édesanyja sírva fo­gadta: fiam, hát ezt is meg­értük... Most a nyugdíjasok is munkát kérnek- A vezető­séghez huszonnyolc tagfel­vételi kérelem érkezett. Azok Is visszajönnek, akik elmentek a szövetkezetből. Igen, de magasabb jövedel­met, a bizalmat csak a rend, a fegyelem helyreállításá­val, a szakszerűbb irányí­tással sikerült elérni. Most először fordult elő, hogy nem maradt sxántatlan föld a tavaszra. A kalá­szosok szépek, megerősöd­tek. Építkeznek a tsz-ben, fejlesztik az állatállományt. A jelenlegi 1100 helyett 2 ezer sertést akarnak hizlal­ni. Az idén a tsz brigádja egy 600 férőhelyes hizlaldát és egy fiaztatót épít. Har­minc holdon kertészked­nek és több dohányt ter­melnek, hogy az asszonyok­nak elegendő és könnyű munkát adhassanak. Ez év tavaszán már 400 hold má­kot, borsót és árpát vetet­tek el. A napokban a brigádve­zetők és a pártcsoport-bi- zalmiak beszélgettek az idei versenyről. Ügy véleked­nek, hogy az állattenyész­tésben még nem, de a nö­vénytermelésben már az idén is elérhetik a Tolbuc­hin eredményeit. Ennek fel­tételeit már megteremtették Alattyánban. A zárszámadó közgyűlé­sen Juhász Gáborné borjú­nevelő társai nevében is meköszönte az új vezetőség munkáját- Az egyedülálló asszonyokat állandó kere­sethez juttatták. Egy év alatt kiemelkedő eredmé­nyek születtek Alattyán­ban. Dicsérte érte a hozzá­értő vezetőknek. Máthé László Hatezer üdülő;e|y — Több a íizikai munkás — Ha, óval az Al-Dunán A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A tanácskozáson több közér­dekű kérdést vitattak meg, többek között az üdültetés tavalyi tapasztalatait, s az idei lehetőségeket. Ismert, hogy a beutaló­jegyeket az alapszerveze­tek kapják kézhez és ad­Tavaly a számok így alakultak: 4804 felnőtt üdült szakszervezeti be­utalóval, mintegy négy­százzal több az előző évi­nél. 1966-ban mintegy 1600 fizikai munkás üdült a megyéből, tavaly pedig Az üdülési albizottságok sok helyen szorgalmasan propagálják a szakszer­vezeti üdültetés jutalom jellegét. Ez a főszezonra szóló beutalók odaítélésé­nél — amikor aránylag sok az igénylés — érvé­nyesül is. Megközelítőin sincs viszont olyan érdek­lődés az elő- és utóidény­ják tovább az igénylők­nek. A szakszervezeti me­gyebizottságok közremű­ködése után az alapszer­vezetek is igyekeztek köz- megelégedésre intézni a beutalásokat. — Nagyobb alapszervezetekben erre külön albizottságokat is hívtak életre. százhússzal több. Legtöbb beutalót, mintegy 800-at a mező- és erdőgazdasági dolgozók vettek igénybe és 500-nál több a kereskedel­mi, pénzügyi és vendég­látóipari dolgozók igényel­te jegy is. ben — júniusig és szep­tembertől év végéig — az aránylag kevesebb beuta­lót is nehéz érvényesíteni. Sok helyen az üzemi mun­ka idényjellege miatt ez érthető is, hiszen a cukor- gyártás, a dohány- és ba­romfifeldolgozás, stb. mind ezekben az időszakokban köti le az üzemi dolgozó­kat. A pedagógusokat a tanítási időszak, másokat — például a Tisza Cipő­gyár dolgozóit — a szalag­rendszerű munka gátol a jegyek felhasználásában. Aki nem üdül, fizet Az alapszervezetek — aránylag sok beutalót visszaküldték tavaly az SZMT-hez, mondván, hogy nem igényelték azt és nem is tudiák felhasználni. Ez évek óta így van és tavaly tovább növekedett a fel nem használt jegyek szá­ma. Kétszázegy beutalót nem vettek igénybe. Ez a mennyiség kétszerese az országban felhasználatla­nul maradó jegyek átla­gának. Ezeknek az árát az plnr>sapr'’e’7ptpknek meg kell téríteniük. A lehetőségek egyébként idén tovább növekednek. A legalább hatezernyi bel­földi lehetőség mellett külföldön csereüdüléssel, hajókirándulásokkal és tu­rista úttal több mint há­romszázötvenen tölthetik majd szabadságukat. Négyszázzal többen 3uta!om vagy nem ?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom