Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-09 / 58. szám

VIIAr; PPOIPTÄRIAI, EGYESÜLJETEK» SZOLNOK MEGYEI | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE» TAHACsTÁrÍa^BBMMBM XIX. évfolyam, 58. szám Ára: 70 fillér 1868. március 9., szombat Körzeti orvosok Országszerte sokat beszélnek ezekben a napok­ban, hetekben orvosaink helytállásáról. S méltán, mert az influenzajárvány idején valóban éjt nappallá téve tevékenykednek. Az ő munkájukon is múlik, hogy viszonylag kevés a szövőd­ményes eset, és az, hogy az ilyen betegek rögtön gondos orvosi felügyelet alá, kórházi ápolásra ke­rülnek. Most elsősorban mégsem Minek a rendkívüli idő­szaknak a sajátos kérdései­ről szólnak, hanem — az Egészségügyi Minisztérium illetékes vezetőivel való konzultáció alapján — a vidéki körzeti orvosi ellá­tásnak azokról az időszerű problémáiról, amelyeknek megoldása egész egészség­ügyi hálózatunk s a kor­mányzat gondja. Általános tapasztalat, hogy az orvos a rendelési időnek kis részét tudja még ma is a beteggel közvetlen foglalkozásra fordítani, többek kö?t azéirt, mert sok az adminisztrációja. Az egyszerűbb adminisztrációt az Egészségügyi Min:sz(é- rumnak kell kidolgoznia, egyik-másik túlhaladott előírás megváltoztatásával, korszerűsítésével. De ezen túlmenően, fontos feladat, hogy a feltétlenül szüksé­ges adminsztrációt tényle­gesen ne az orvosok, ha­nem segédeik, az orvosi r- nokok és körzeti ápolónők végezzék. Egészségű gji hálózatunk fejlődését tükrözi, hogy a vidéki körzetekben átlago­san ma már alig három­ezer lakosra jut egy orvos. Ahol viszont ezt még nem sikerült elérni — s egye­lőre jónéhány ilyen körzet is van -—, kívánatos, hogy az egészségügy helyi ve­zetői szükség szerint egy­két órával hosszabb rende­lési időt szabhassanak meg. Ebben a szellemben kíván­ja a minisztérium az új szabályozást elvégezni. — Minderre azért is szükség van, mert a korszerű gon­dozási módszerhez, amelyet egyre inkább általánossá tesznek az országban, hoz­zátartozik az idiilt betegek tervszerű irányítása, elő­jegyzéssel, a kevésbé zsú­folt időszakokra. Mindez azt célozza, hogy az orvosok több időt tud­janak fordítani a betegek­re, a velük való foglalko­zásra. Azt is rendkívül fon­tosnak tartjuk, hogy a ren­delőkben kultúráltabb vi­szonyokat teremtsünk. Az Új gazdaságirányí­tási rendszerben méginkább számot kell vetni azzal, hogy csak azokba a közsé­gekbe fognak pályázni or­vosok, s főleg csupán ott fognak végleg megteleped­ni, ahol megfelelő munka- és életkörülmények közé kerülhetnek: ahol érzik a tanács, a lakosság megbe­csülését. Szabad munkavál­lalás van, és így az orvo­sokat sem lehet olyan szol­gálati helyen megtartani, ahol nem érzik jól magu­kat, mostohák a körülmé­nyeik. A rendelő, a lakás hiánya az oka többnyire annak, hogy vidéki kör­zeti orvosi, gyakran körzeti ápolónői állást hosszú időn át nem tudnak betölteni; a telefon, a gépkocsi hiá­nya pedig nagyobb bajt is okozhat, amikor az orvos­nak súlyos beteget, vagy sebesültet kellene sürgősen felkeresnie. Eddig zömében az ered­ményesebb orvosi munka tárgyi feltételeiről beszél­tünk; azokról, amelyeknek megléte valóban: nagyban hozzájárulhat hivatásuk jobb betöltéséhez. Szóljunk valamit a személyi felté­telekről is. Az egészségügyi hálózat legkisebb egysége a körzeti egészségügyi szol­gálat A vidéki körzeti or­vos nagy önállósággal tevé­kenykedik; gyakran kell azonnal döntenie, komoly felelősség nehezedik rá Ép­pen ez munkájuk égjük vonzóereje. Jelentős részük távol él a rendelőintéze­tektől, kórházaktól; ez vi­szont arra figyelmeztet, hogy széleskörű szakmai ismeretekkel kell rendel­kezniük. Az állandó ké­szenlét állandó feszültséget is okoz, és ezen csak az ügj-elet jó megszervezése segíthet. A körzeti orvos ma már nem egyedül dolgozik, ha­nem egy kis csoport veze­tője. Az együttes az orvos­ból, a körzeti ápolónőből, a védőnőből, a segédasz- szisztensből (orvosimokból) áll, s 1070-re már minden két-három körzetre jut majd egy fogorvos is. Az önállóság sem feledtetheti azonban, hogy a körzeti orvos nem képe« egymaga vagy közvetlen segítő tár­sai közreműködésével kor­szerű ellátást nyújtani a lakosságnak. Hiszen ma már minden negyedik-ötö­dik esetben szükség van a szakorvosok — röntgen-, laboratóriumi-, fülcsz-, sze­mész-, tüdőgyógyász­szakorvos — közreműködé­sére; a baj természetének megnyugtató tisztázásához, vagy a beteg helyes gyógy- kezeléséhez, esetleg más okból, például a keresőké­pesség helyes orvosi elbírá­lásához. Viszont az is bi­zonyos: hiábavaló a legki­válóbb specialista, ha hiá­nyos a körzeti orvosi munka. Integrálni kell tehát’ az egészségügji szolgálat kü­lönböző intézményeinek együttműködését; ez az egészségügy minden színtű vezetőinek egyik legfonto­sabb feladata. Helyileg is közelebb kell hozni a kör­zeti orvosokat egymáshoz, s ahol lehet, a rendelőinté­zethez, a kórházhoz is. Ha a közlekedési -viszo­nyok megengedik, a jövő­ben körzet-központi rende­lőket szükséges létrehozni, ahová két-három körzet egészségügyi szolgá’atát le­het koncentrálni. Ezektől az elképzelésektől, tervek­től függetlenül sok más módja, lehetősége va.n a körzeti orvos, a rendelőin­tézet és a kórház közti ál­landó szoros munkakaDcso- lat fenntartásának, ápolá­sának. Minden lehetőséget fel kell használni arra, hogy a legtávolabbi falu körzeti orvosa se érezze magát magányosnak, s kü­lönösen ne „számkivetett­nek”, hanem reálisan tuda­tában legj'en szerepének, annak, hogy a saját helvén döntő fontosságú fogaske­reke az egészségügyi szol­gálat nagy gépezetének. — Ideie, hogy ez tudatossá váljék, mert az elavult né­zetek gátolják a fejlődést, enélkül pedig nem lehet lépést tartani a szocializ­mus építésében egészség- ügyi hálózatunkra háruló növekvő igényekkel. ü. U r Árutermelés az egyszerűbb szövetkezetekben Tavaly 30 millió forint árut értéheaíteltek Megyénkben 150 egysze­rűbb szövetkezet, illetve társulás működik. Ezek zöldség-gyümölcs, tojás, méz és csiperkegomba ter­meléssel, a növényvédelem szervezésével, libahizlalás­sal, nyúl és galamb te­nyésztésével foglalkoznak. E társulások keretében na­gyon sok ipari munkás, tsz-tag, nyugdíjas, pedagó­gus és alkalmazott haszno­sítja szabad idejét. Az egyszerűbb szövetke­zetek árutermelése az utób­bi években sokat fejlődött. 1965-ben például 23 millió, tavaly már csaknem 30 millió forint értékű árut közösen értékesítettek.. (Az önfogyasztást és a helyi étékesitést felmérni nem lehet, összességében azon­ban jóval több a közösen eladott áru értékénél.) Az egyszerűbb szövetke­zetek tavaly több mint 1>5 millió forint értékű zödséget és gyümölcsöt, 66 vagon libát, 29 vagon mézet. 2,5 millió tojást, 40 ezer nyulat, 43 ezer galambot és 15 mázsa gombát adtak, el az tosz-eknéL Aa -sg^sseröMf raövetke­zetek az általánsa fogyasz­tási és értékesítő szövetke­zetek szervező1, munkája nyomán jöttek létre ' és ezek irányításával működ­nek. Választott . vezetősé­gük van, s időnként köz­gyűlésen vitatják meg fel­adataikat. E' társulások meghono­sítják és terjesztik a kor­szerű termelési eljáráso­kat. Az fmsz-ek segítségé­vel tojóhibrideket, tenyész­állatokat, gépeket, felszere­léseket szereznek be. Né­hány évvel ezelőtt még idegenkedtek a libatömőgé­pektől, most sok helyen alkalmazzák már. A villa­mosenergiával meghajtott géppel percenként 2—3 li­bát lehet megtömni. Megyénkben 10 ezer kát. hold a zártkertek területe. Ezek fejlesztésében a hegyközségek igen sokat segíthetnek. összesen 4 millió gyü­mölcsfa van megyénk­ben. Ebből 3,5 millió a házi- és zártkertekben. Tavaly 80 hold területnek megfelelő gyümölcsfa sza­porító anyag telepítését szervezték meg. Ám ennél jóval nagyobb területet kellene felújítani. A kor­szerű baromfi fajták meg­honosításának is csak a kezdetén vagyunk. A lehe­tőségek nagyok a háztáji gazdaságokban is. Ezért sokat tehetnek a társulá­sok, egyszerű szövetkeze­tek. A tojás és hústerme­lést ugrásszerűen növelhet nék a hibridek elterjeszté­sével. A télen sok helyen ren­deztek szakelőadásokat az fmsz-ek. Ezekre neves ku­tatókat, szakembereket hívtak meg a háztáji áru­termelés fejlesztése érde­kében. A társulások közös alap­ja tavaly 460 ezer forint­tal növekedett a megyé­Meg-megtréfál bennünket az időjárás. A tél utolsó erőfeszítései miatt napon­ként emelkedik vagy csök­ken a hőmérséklet. S bár a meleget hozó Sándor, Jó­zsef, Benedek névnapjai úgymond a küszöbön van­nak, a téli kabátra még szükség van. E szélsőséges időjárás ellenére már tavasz van — ben, s elérte az a másfél millió forintot. Ennek jeletős része gép. s egyéb állóeszköz, melyet a tagjaiknak kölcsönöznek ki. Termékeiket az fmsz-ek útján nagy tömegben érté­kesítik. Ez mindkét fél számára előnyös. Ugyanis a kialakított szabad felvá­sárlási árnál a zöldség­gyümölcsnél 10—15 száza­lékkal, a tojásnál kilo­grammonként 1,80, a nyúlnál 1,50, a galambnál 2 forinttal magasabb árat fizetnek — az árrés terhé­re — az értékesítéskor. — Ezt az összeget az állóala­pok képzésére használhat­ják fel. A különböző társulások, s az egyszerűbb szövetke­zetek fontos szerepet tölte­nek be az árutermelésben. Termékeiket a népgazda­ság nem nélkülözheti. ßpp ezért helyes, ha az ér­dekelt szervek — minde­nekelőtt az általános és fogyasztási szövetkezetek — a lehetőségek szerint tá­mogatják működésüket. — m. L — . vasú .. ti boltokban. Kosztümöket, nylon harisnyákat, tavaszi cipőket keresnek a vevők. Sőt akadnak, akik húsvéli kölnivizet szeretnének vá­sárolni. A kereskedelem felké­szült a várható tavaszi na­gyobb forgalomra — A Centrum Áruházba napon­ként érkezik áru. Új időközi tanácstagi választások „Yent érint minden hiixséget a megyében Lemondás, elköltözés és elhalálozás miatt szüksé­gessé vált, hogy megyénk városainak és községeinek egy részében új, időszaki tanácstagi választásokat tartsanak. Vasárnap reggel 7 órától 54 tanácsi válasz­tókerületben járulnak majd az állampolgárok az urnák elé. A március 10-1 választást a korábbihoz hasonlóan bo­nyolítják le. A szavazat­szedő bizottságok — ame­lyek a közhírré tett helye­ken várják a választópol­gárokat — minden felvilá­gosítást megadnak. Az új időközi tanácstagi választás Szolnokot, Jász­berényt és Karcagot. vala­mint megyénk falvainak egy részét nem érinti. Az említett 54 tanácsi vá­lasztókerületben több mint tízezer állampolgár jogo­sult a szavazásra. Több mint egymillió fo­rint értékű női, férfi és gyermekcipő van raktá­ron. A hagyományos fekete mel­lett a tavaszi színek is megtalálhatók. — Gazdag színárnyalatú a kötöttáru választék Is. A készruhák a jövő héten érkeznek meg. de már van szembiztos nylon ha­risnya és bő választék­ban francia kölni. Tavasz a kirakatokban — ilyen címet adhatnánk az iparcikk kiskereskedel­mi vállalat boltjai kiraka­tának. Tavaly még luxus számba ment, ha nylon in­get láthattunk, ma viszont több színben és minőség­ben kaphatók. Kevés azon. bán a slágernek számító női szivacskosztüm. Kelendő az átmeneti női kabát is. Egy hét alatt csak Szolno­kon több mint 60 ezer fo­rint értékű fogyott el. Ügy látszik az idén még­inkább divat lesz a kalap. Az eddigiektől kissé szé­lesebb karimájú és élénk színűek keresettek. I Egy hét múlva ezekből is bő választék áll majd a vásárlók rendelkezésére. A megyei tanács rendelőintézetének Iskolafogászati szakrendelése 7600 isko­lás gyermek ellátásáról gondoskodik. A nehéz feladatot eddig egyedül ellátó dr. Csordás József főorvos tevékeny­ségét jelentős mértékben megkönnyíti az egyetemről most kikerült dr. Papp Ildikó fogorvosnő bekapcsolódása az iskolafogászat munkájába. (Foto: Nagy Zsolt) Tavasz a boltokban Színesebben öltözködhetünk — Szembiztos harisnyák Divat lesz a kalap

Next

/
Oldalképek
Tartalom