Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-08 / 57. szám

aak&i hóoirág, A tavaszi ünnepek sorát a Nemzetközi Nő­nap nyitja meg, sze­rény kis ünnep, nem pirosbetűs. Hozzátarto­zik az igazsághoz, hogy nem is mindenütt sike­rül a legjobban, hiszen ezt többnyire mi ren­dezzük, férfiak. Még jó, hogy segítségünkre jönnek a virágok, az első melegítő napsuga­rak, amelyek azt a gon­dolatot ébresztik ben­nünk, hogy lám Velük, az ünnepeitekkel kezdő­dik évről évre remé­nyünk a kitavaszodás­ban. Velük, az asszo­nyokkal, édesanyákkal és leányokkal, akiknek nevéhez annyi szépség és jóság fűződik, s ezek mindegyike külön-külön is rokon az élet értel­mével. Ilyenkor szép beszé­dek hangzanak el ná­lunk, a nő helyéről fel­szabadult társadalmunk­ban. Kell a beszédek tisz­telet adása, a köszöntő szavak emberi melegsé­ge. így legalább nem felejtjük el kötelessé­geinket hű társunkkal, a dolgozó nővel kapcso­latban. Morthiszen a szürke hétköznapokon olykor kevés a virág, kevés a*3Ó szó, keveseob a megbecsülés is irán­tuk, mint amennyit ér­demelnek. Nézzük csak meg egyes üzemek bér­listáit, azonos szakkép­zettséggel végzett azo­nos munkáért sokan kapnak kevesebb fizet­séget, mint a férfiak. A rég kialakult érték­ítélet még mindig ki­zárólag a férfit ismeri el családfőnek, pedig az asszonyok többségére ugyanígy illik ez a ki­fejezés. Ha nem jobban. Annál is inkább, mert az asszonyoknak oda­haza is helyt kell1 áll- V niok, azt egy férfi sem viseli el szó nélkül, ha a lakásban rendetlen­ség van, ha nincs főtt étel minden nap, vagy ha a gyerek rosszul tud­ja a leckét. Mert — hogy el ne felejtsük — a gyermeknevelést, ezt a legnagyobb türelmet, legnagyobb áldozatot kívánó, nem is mindig hálás, ugyanakkor rop­pant társadalmi felelős­séggel járó kötelességet is hajlamosak vagyunk rájuk bízni az édes­anyákra, majdnem tel­jes egészében. És ki kérdezi, hány órát dol­goznak egy nap — túl­óra nénz nélkül? Észrevesszük-e mini ‘férfiak és mint család­fők, mint apák és tár­sak mennyire elgépiese- dik az életük, mennyi­re elfáradnak mire le­megy a nap, de reggel azért megint nekik kell először felkelni, nincs vasárnapjuk, nincs mód­juk. ideiük „lazítani", amit a férfiak nagyon is igényelnek, enélkül lé­tezni se tudnak — ál­lítják és meg is teszik. Föifordulrta a világ, ha egyszer a nők is ugyan­ezt kezdenék művelni! De rnegsínvlené a tár­sadalom alappillér« a család, amelynek ki­fogyhatatlan energiáié robolosai az asszonyok, a mi mostani ünnepelt- jeink. Sokféle szabályra kel­lene ügyelnünk nekünk férfiaknak, ez nem vi­tás. Mint ahogy az sem lehet vita ^árgya, hogy egyéni mulasztásokat egyáltalán nem lehet helyrehozni egy csokor hóvirággal, de még száz szál piros szekfűvel sem. Akkor hát nincs értel­me a köszöntésnek? Ezt azért nem szabad mon­dani. Kell a jó szó, kell a szeretet, a megemlé­kezés, de nemcsak az újságok lapjain, a helyi ünnepségek beszédeiben, hanem valamennyi csa­ládi otthonban. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI TANÁCS LAKJA XIX. évfolyam, 57. szám. Ára: 70 fillér 1968. március 8., péntek. Tavaszi halfogásra készülődnek a szetevényi halászok. Bár a Körös még nem húzódott vissza medrébe, a varsákat már javítják. Állandó „őrség" az üvegfal előtt — Módosítják a postai felvevőszolgálat időbeosztását Nem kis bosszúságot okoz a postahivatalokban meg­fordulóknak, hogy pénz vagy levélfeladás miatt ,,tíz perceket” kell sorbaállni. Különösen hónap elején az első öt-hat napban fogyni nem akaró sor „őrködik” az üvegfal előtt. Ilyenkor szaporodnak a befizetések: lakbérek, gáz- és villany- számlák, hitelrészletek, kollégiumi díjak. Míg a napi forgalom ál­talában három-négyezer té­tel, hó elején hat-hétezer csekket, utalványt vagy át­utalási iratot kell kezelni az akalmazottaknak. S a helyzet nem javul, mert erősbödik a lakosokkal kapcsolatban lévő gazdál­kodó szervek törekvése, hogy a közvetlen inkasszá- lás helyett a postai befi­zetést követeljék meg. így a posta pénzforgalma megugrik, a hivatali sze­mélyforgalom megnő, ami­vel a hivatali kapacitás nem tud lépést tartani. So­kat segítene a helyzeten, ha a hó eleji csúcsforgal­mat valamilyen módon si­kerülne csökkenteni, szét­húzni, a havi második és harmadik dekádra is. Cél­szerű volna az érdekelt vállalatok vezetőivel meg­vitatni: a befizetési határ­idő eltolása hol nem járna különösebb nehézségekkel. Pénz zsákban A postai pénzátvételt már három évvel ezelőtt válla­lati befizetéseknél zsákos rendszer bevezetésével egy­szerűsítették. így a pénzát- számolási idő a felvevő­helyen nem terheli a sze­mélyzetet, a feladót sem. Ez év január 1-től a szol­noki hivatalban az ablakok­nál már csak az elismer­vény igazolását látják el, a további könyvelési mun­kát géppel végzik a köz­pontban. így a pénzfeladási idő egyharmadával csök­kent. (Ezt az egyszerűsítést célszerű volna bevezetni valamennyi nagyobb for­galmú postahivatalban is.) E y szaoad ablakot Levélforgalomban más a helyzet. A panaszok több­nyire abból adódnak, hogy a vállalati feladók tömeg­küldeményei megakasztják a folyamatos levélfelvételt. A szolnoki posta vezetői ezért a küzeljövőben a kö­vetkező változtatást vezetik be: a két ablak közül az egyik „Vállalati és egyéni feladás”, a másik pedig „Egyéni feladás” jelzésű táblát kap, s a vállalati feladók csak az előbbi he­lyen adhatják fel külde­ményeiket. így a kis tétel­lel jelentkező lakosok ré­szére egy szabad ablak mindig rendelkezésre áll. A levélforgalomban azon­ban nagy segítséget jelen­tenének. bár kevesen ve­szik igénybe, a hivatali helyiségben elhelyezett au-í tomata készülékek is. Bé­lyeget, levelezőlapot, sőt papírral együtt borítékot is lehet vásárolni, a megfe­lelő pénzérme kiválasztá­sának megkönnyítésére szolgál majd a jövőben be­állításra kerülő pénzváltó automata. Ezzel bizonyára a postai alkalmazottak kül­deménykezelési ideje is rö­vidülni fog. Tanácskozott a Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete Tegnap délelőtt 9 óra-kor Szolnokon, a Ságvári Endre művelődési ház színházter­mében ünnepélyes külső­ségek között nyitotta meg Gál Gyula, a Hazafias Nép­front bizottság megyei el­nöke a népfront megyei küldöttértekezletét, melyen mintegy kétszázhatvan kül­dött és meghívott vendég vett részt. Köszöntötte a megjelenteket, köztük Su­gár Jánosnét, az MSZMP KB tagját, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa fő­titkárhelyettesét; Csáki Ist­vánt, az MSZMP KB tag­ját, a megyei pártbizottság első titkárát; Fodor Mi­hályt, a Szolnok megyei tanács elnökét; Zagyi Já­nost, a megyei pártbizott­ság titkárát; dr. Soós Gá­bort, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter he­lyettesét; V. Nagy Ferencet, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa alelnökét, Ná- nási Lászlót, a SZÜVOSZ Felügyelő Bizottsága elnö­két, megyénk országgyűlési kép-viselőjét; a megye, a városok, a járások párt, ál­lami, társadalmi és tömeg­szervezeti vezetőjét, me­gyénk országgyűlési képvi­selőit, közéleti személyisé­geket Bevezetőül elmondta: A küldöttértekezletnek kettős feladatot kell ellátnia. Ér­tékelni, megvitatni a Ha­zafias Népfront elmúlt négy évben végzett tevékenysé­gét megyénkben, megszab­ni a további feladatokat* valamint megválasztani a Hazafias Népfront megyei bizottsága tagjait, a IV. kongresszus küldötteit. Ezután javaslatot tett a küldöttértekezlet 40 tagú elnökségére, valamint le­vezető elnökére. A küldöt­tek a javaslatokkal egyet­értettek. Levezető elnöknek Árvái Istvánt, az SZMT ve­zető titkárát választották. Kedves színfoltja volt a tanácskozásnak, amikor a nemzetközi nőnap alkalmá­ból Gál Gyula köszöntötte a küldöttértekezleten részt­vevő lányokat, asszonyokat, s a népfront megyei bi­zottságának munkatársai egy-egy csokor hóvirágot adtak át minden nőnek. Ezt követően Oláh János, a népfront megyei titkára tartotta meg a megyei el­nökség beszámolóját. A küldöttértekezleten elhang­zottak részletes ismerteté­sére holnapi lapszámunk­ban visszatérünk. Kilián napok a repülő műszaki főiskolán Március 12-án lenne hat­vanegy éves Kilián György, a magyar és nemzetközi munkásmozgalom mártírja. Születésének évfordulója alkalmából a repülő-mű­szaki főiskola parancsnoki állománya, a növendékek Kilián napokat rendeznek. A Forradalmi Ifjúsági Napok, 1968. keretében ren­dezendő ünnepségsorozat március 9-én. szombaton Iwzdődik. Gazdag sportmű­sor vezeti be a programot. Futóversenyt, kézilabda villámtomát és asztalite­nisz vetélkedőt bonyolíta­nak le, amelyekre meg­hívják a Zalka Máté Mű­szaki Katonai Főiskola nö­vendékeit, valamint az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet csapa­tok harcosait is. Szombaton délután 3 órakor a Kilián György Repülő-Műszaki * Főiskola múzeumában referátum hangzik el a névadó életé­ről, a kommunista ifjúsági A szolnoki hivatal veze­tői a jobb ellátás érdeké­ben március ICT-től módo­sítják a felvevőszolgálat időbeosztását. Januárban megfigyelték a napi for­galom alakulását, s a csúcs- időszakokra plusz munka­erő beállítását tervezik. A postatisztviselő is dolgozó mozgalomban végzett mun­kájáról. Bemutatják a Kilián napokra érkezett pályaműveket, azok alko­tóit és kiosztják a díjakat. A műsorról rádió felvételt készítenek, amelyet a Kossuth rádió 20-as stú­diója későbbi időpontban közvetít majd. Délután a főiskola irodalmi színpada ad műsort. V a s á r n a p délelőtt ismét sportversennyel kez­dődik a program. Az előző napi versenyszámok tollas­labda bajnoksággal és if­júsági cselgáncs bemutató­val bővülnek. Délután 16 órakor a Magyar Néphad­sereg Központi Művész- együttesének kamaraegyüt­tese szórakoztatja a részt­vevőket a fegyveres erők klubjában. Hétfőn a főiskola személyi állománya, vala­mint a vendégek megko­szorúzzák Kilián György szobrát, majd Brunszvik Pál főtiszt referátumá­ban ismerteti a mártír életútját. Dr. Svéd László, a Párttörténeti Intézet tu­dományos főmunkatársa Kilián élete és szerepe a KIMSZ-ben címmel tart korreferátumot. Résztvesz az ünnepségen a főiskola névadójának harcostársa. Fodor Zoltán, a Külügy­minisztérium munkatársa is, aki közös munkájukról, személyes élményeiről be­szél a résztvevőknek. A háromnapos program a fő­iskola múzeumának megte­kintésével ér véget. Azonban egy objektív tényt sem a posta vezetői, sem pedig a postai szolgá­latot igénylő lakosok nem hagyhatnak figyelmen kí­vül: a postán is napi nyolc órát dolgozó embereket al­kalmaznak. A tisztviselők hó elején nem dolgozhat­nak napi 12 órát a hó má­sik felének munkaideje terhére. Ugyanakkor egyet­len napon sem lehetséges úgy beosztani a dolgozók munkaidejét, hogy a 8 órát több részletben dolgozzák le, s így naponta néha 12 órát is töltsenek a hivatal­ban, mert hol két, hol pedig egy órát van szükség a munkájukra. A megoldást végső soron több négy, illetve hatórás dolgozó alkalmazásával le­hetne kielégítően megta­lálni. Petres Sándor Rendelet az állami telkek használati dijáról Az építésügyi és város- fejlesztési minisztej és a pénzügyminiszter az Or­szágos Anyag- és Árhivatal elnökének egyetértésével új rendeletben intézkedett az állami telkek után fi­zetendő használati és igény- bevételi díjakról, a külön­böző állami szervezetek és a szövetkezetek eddig in­gyen kaptak állami telke­ket és használati díjat sem fizettek. Az új rendelkezés alap­ján most már a telepü­lés jellegének, a telkek fekvésének és területi cso­portjának — lakóterületi vagy ipari övezet stb. — megfelelően négyszögölen­ként évi 3—60 forint telek­használati díjat kell fizet­niük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom