Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-01 / 51. szám
I 1968. március 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megyei gazdásznap Szolnokon Búzakalászos meghívó érkezett szerkesztőségünkbe. A megyei gazdásznap rendezőbizottsága küldte. Négy év után újra találkoznak a megyeszékhelyen a Szolnok megyei mező- gazdasági szakemberek. A program gazdagnak ígérkezik. Március 2-án délelőtt a Sngvári Endre megyei művelődési házban a Ki tud többet a mezőgazdaságról? vetélkedő megyei döntőjén derül ki, kik hogyan állnak a tudománnyal, s kik érdemesek a jutalmakra. Délután pedig dr. Soós Gábor miniszterhelyettes tart előadást az agrárszakemberek szerepe és a fejlődő falu életében címmel. Ezután következik a gazdászbál a Tisza Szállóban. Szóval kellemes farsangi rendezvénynek ígérkezik. Mégis több annál. A magyar mezőgazdásági szakembereket Európa szerte tisztelik, nagyra tartják szakmai körökben. Becsülik őket azért a gyors fejlődésért, amely néhány év óta jellemzője a magyar mezőgazdaságnak. Felszabadulás előtt megyénkben néhány uradalmi intéző, ispán működött csupán. Ma ezer agrármérnök, technikus dolgozik a megyében. Szinte hihetetlennek tűnik. Pedig nélkülük már el sem lehetne képzelni a mai falut. S ők sem tudnák elképzelni életüket a falu nélkül. — Megtelepedtek, beilleszkedtek ott. A falu népe tudásuk után kicsit lám- náeoknak is tart;a őket. Fáradságos munkájukat tisztelet, megbecsül 's övezi. Társadalmunkban szokás egy-egy szakma napját megülni. Van pedagógus nap, vasutas nap, építők napja. Gazdásznap nincs. Ezt is helyettesíti a megyei rendezvény. Kívánjuk, érezzék jól magukat. b. 1. Sok szakmunkást várnak Szakember utánpótlási tervet készítettek a mezőtúri termelőszövetkezetek. A város szövetkezeteiben jelenleg négyen vannak, akik egyetemet, s ugyanannyian, akik felsőfokú technikumot végeztek. A továbbképzés és utánpótlásról szóló terv értelmében tizenegy szakembernek egyetemi, tizenhétnek pedig felsőfokú, illetve középfokú technikumi végzettséget kell szereznie 1975-ig. Ojabb tizennyolc egyetemet, tizenhat felsőfokú, és tizenegy középfokú technikumot végzett fiatal fogadására is szükség lesz a közös gazdaságokban. Szakmunkásokból is sokkal többre van szükség a jelenleginél. Színesebbé kell tennünk a szövetségi munkát Beszélgetés Vass Lajossal, az MHSZ megyei titkárával Szolnok megyében is befejeződött a Magyar Honvédelmi Szövetség szervezeti átállása, az aktívák minden községben, városban az elmúlt hetekben taggyűléseken vitatták meg a szervezet- előtt álló feladatokat, a közös tennivalókat. Felkerestük Vass Lajost, az MHSZ Szolnok megyei titkárát, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre. — Hogyan sikerült a megyében a szervezeti átállást lebonyolítaniuk? Milyen gondolatok foglalkoztatták az aktivistákat leginkább a közelmúltban megrendezett taggyűléseken? — A Politikai Bizottság és a kormány határozatának megjelenését követően figyelembe véve országos központunk utasításait, határozatait is, felmértük a megyében, hogyan tudjuk szélesebb alapokra helyezni az MHSZ tevékenységét. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Szolnok megye mind a 69 községe ezer lakoson felüli, így mindenütt lehetőség van a korábbi alapszervezetek helyett klubok létrehozására. Ügyszintén minden ötszáz munkásnál többet foglalkoztató üzemben is meg tudjuk alakítani az MHSZ klubokat. A szervezeti átállás megtörtént. — Milyen klubokat I hoztak létre, bővült-e a társadalmi munkások száma? — Tagjaink hét fajta klubban tevékenykedhetnék. Legtöbben a lövészklubban és a tartalékos tiszti klubokban dolgoznak, A technikai klubokon belül lehetőség van a rádió, a modelleződ a vízi és az általános technikai klubok fejlesztésére. Jelenleg 228 klubunkban 4800 MHSZ- tag dolgozik. Ez a szóm azonban még nem végleges, mert a gyors átállást követően már újabbak jelentkeztek szervezetünkbe. Az elmondottakon kívül van még egy repülő és ejtőernyős klubunk, amely két kihelyezett szakosztályival működik a megyében. Továbbra is iskolarendszerben foglalkozunk a sorköteles fiatalok gépjármű kiképzésével, s a lehetőségeinkhez mérten helyet kap munkánkban a személygépkocsi és a motorkerékpárvezetői képzés is. Törvényszerű egyébként nálunk, hogy a tagok száma növekedjen, mert megnőttek feladataink is. Jelenleg az MHS/J-ben 20 százalékkal több aktíva dolgozik, min* korábban az MHS-ben. — Szeretnénk, ha ' szólna a megnövekedeU feladatokról is. — Feladatunk kettős: ele- f get tenni az MHSZ-en- belüli kötelezettségeknek, ezenkívül segíteni az állami, a társadalmi szerveket a honvédelmi nevelő munkában. Tehát a szövetségi munkát sokoldalúbbá, színesebbé kell tennünk, biztosítanunk a feltételeket a klubok eredményes működéséhez. Minden fiatalt katonai előképzésben kell részesítenünk, s erre a nagy feladatra fel kell készülnünk. Biztosítani a kiképzési anyagokat, az oktatói gárdát, hiszen több ezer fiatal rendszeres oktatásáról lesz szó. Az utóképzésre vonatkozóan: továbbra is tájékoztató oktatásban kell részesítenünk a tartalékos tiszteket, tiszthelyetteseket. s ha a feltételek biztosítottak lesznek, a tisztes és a honvéd állomány tartalékosait is. — Hallottunk arról, hogy a különböző állami. társadalmi és tömegszervezetekkel, a fegyveres testületekkel együttműködési terveket készítenek. Mire vonatkoznak ezek? — A honvédelmi nevelő munkában jelentkező közös feladatokat csak úgy tudjuk megoldani, ha e munkát koordináljuk, meghatározzuk a közös feladatokat, így például a megyei tanács oktatási és művelődés- ügyi osztályával megállapodunk abban, milyen közös tevékenységet kell kifejtenünk ahhoz, hogy az általános- és középiskolákban, az iparitanuló-inteze- tekben megfelelően oktassák a honvédelmi ismereteket. a KISZ-szel közös feladatunk, hogy a különböző táborokban lövészversenyeket, összetett honvédelmi versenyeket rendezzünk. — Ezenkívül különböző technikai szakköröket hozzunk létre a fiatalok részére. A mi feladatunk az Ifjú gárda tagjainak oktatása az alapvető katonai ismeretekre. Nekünk kel] biztosítanunk a tömeges lövészetekhez a technikai eszközöket. Nincs egyetlen olyan tömegszervezet sem, amellyel ne lenne közös feladatunk. — Befejezésül szeretnénk. ha ez évi programjaikról beszélne. — Tovább akarjuk bővíteni a fiatalok és katonák találkozóit, honvédelmi bemutatók számát, ismét megrendezzük az ÖVH-t, a tömeges lövészet megyei dön-, tőit, a tartalékos katonák járőrversenyét. Egyébként ebben az évben jelentős objektumok átadására kerül sor. Nyáron megnyitja kapuit gépjármű iskolánk, a repülőtéren átadják rendeltetésének az új hangárt, a Tisz-ligetben a víziklubot. E három objektum megközelítőleg öt millió forintba került. Van még egy problémánk. Az új lő- terünket szeretnénk olyan helyen felépíteni, ahol már a környezet is vonzó a fiatalok számára, ahol a kör- [ nyezet is méltó nagy, nem- 1 zetközi versenyek lebonyolítására. Reméljük, a városi tanács Szolnokon segítségünkre lesz abban, hogy a Tisza-ligetben, ahol egyébként már több objektumunk is létesült, megépülhessen a nagy, reprezentatív lőterünk — fejezte be nyilatkozatát Vass Lajos. V. V. A toronyszálló a főváros budai oldalán, a Rózsadomb és a Szabadsághegy között emelkedik. A hengeralakú épület 19 szintes. Minden szobából panoráma-ablakok biztosítják az elragadó kilátást. Már az építkezést is sokan megcsodálták, új módszerrel, úgynevezett „csúszózsalus” megoldással haladt, állványzat nélkül. Alig két esztendei munkával adták át az építők. — A szép kilátáson kívül mivel várják a vendégeket? — kérdezem a szálloda titkárát. — Elsősorban a minden igényt kielégítő, figyelmes kiszolgálással. Attól a pillanattól kezdve, hogy felvesszük a telefon- kagylót, egészen addig, míg távozó vendégünk előtt udvariasan kitárjuk az üvegajtót. Természetesen a vendég szórakozni és étkezni is kíván, méghozzá kellemesen. A tetőteraszon fedett és nyitott presszó várja vendégeinket, éjszaka pedig hanIlyen a hengerszálló lentről gulatos bár. Elsőrangú műsort nyújtunk, ismert énekesek fellépésével. — Éttermünkben egyszerre kétszáz vendég ülhet fehér asztalhoz. S hogy az ételek egyéni ízét biztosítsuk, Lukács Istvánt alkalmaztuk konyhafőnöknek, aki évekig a rotterdami magyar, vendéglő ínyenceinek elismerését vívta ki. A bolthajtás alatt egy régmúltból ittmaradt hűvös borpince illata terjeng. Igazi „boros” hangulat. A falakat ágíona- tokkal burkolták be, langyos meleget áraszt a zalai népművészeti búboskemence. Szenzációs az 1773-ból fennmaradt szőlőprés; az őszi szüreten még dolgozott az öreg masina... A legszebb göcseji nép- művészeti remekek hírnevét öregbítik az edények. A cseréppoharakból, a díszes mázos kancsókból jól esik az ital. Csúsznak is az egerkörnyéki borok a jó háziszalonnára. Regős István A szálloda legfiatalabb alkalmazottja Mire megnőnek a fák Nagykörűben A nagykörűi cseresznye híre régen túlnőtt a megye, sőt talán az országhatáron is, hiszen évről évre a termés jelentékeny része exportra megy a Tisza-menti kis községből. A falunak hírnevet és a gazdáknak jó pénzt adó cseresznyefák azonban eléggé kiöregedtek, a cseresznyéskertek felújítása, rekonstrukciója néhány év óta napirenden van Nagykörűben. Az ott gazdálkodó Haladás TermelőszövetkeA „lángszórós" lány Amikor levette a fekete védőszemüveget, nyomban cseftintettem egyet. Külsőre ennyit Magyar Editről. — Szerelme? — Egyelőre csak a hegesztés. — Hogyan csábította el* — Gimnazista voltam és gyakorlati foglalkozásra jártunk ide, a Hűtőgépgyárba. Akkor szerettem bele. — A gimnáziumhoz meg hűtlen lett, ugye? — Mit tagadjam, úgy elhagytam, hogy a szívem se sajdult bele két év „ismeretség” után. — Tavaly lett szakmunkás? — Igen. — Az ipari tanulók országos versenyén kapta meg i bizonyítványt. — Sajnos csak hatodik lettem. Tudja, összekevertem két vezetéket. — Szereti a munkáját? — Nem kifejezés. Imádom. — Nincsenek vele további tervei? — De igen. Tanulni szeretnék, hogy technikus lehessek. — Mondja, nőnek való a hegesztés? — Ideális női munka. Nem nehéz, és könnyű kezet kíván. — Tudom, hogy fiatal szakmunkás, de mégis kiváncsi vagyok, mennyi a havi keresete? — Kétezren felül keresek itt az abszorpciós üzemben. Kétezerkétszáz, kétezerháromszáz forintot — Ne mondja! Akkor jó lesz vigyázni, mert a fiúk ostromolni fogják. Ilyen jó parti, mint Editke, kevés akad. — Nem félek, mert ha nagyon terhemre lesznek, elrepülök. — Rendben van, (el ne bízza magát!) nagyon csinos lány, de azért nem angyal, hogy szárnyai lennének. — Nem is úgy gondoltam — nevetett. — Az ejtőernyős sportot űzöm. — Már ugrott is? — Még nem, majd márciusban lesz az első. Addig elméleti kiképzést kapunk, és tornatermi edzéseket tartunk. — Nem fél, ha majd ugrásra kerül a sor? — Azt nem mondom De nem fogom mutatni. — Sok szerencsét, Editke> — bognár — zet például 90 holdon telepít nagyüzemi gyümölcsöst. Már a múlt őszön beültettek 30 holdat, leginkább cseresznyefával, — most tavaszon újabb 30 hold beültetését tervezik. S majd folyamatosan a hiányzó többi területet is „benépesítik” gyümölcsfával. A Haladás Tsz vezetői azonban nemcsak a kis fákkal törődnek, hanem azokra is gondolnak, akik a fát nevelik majd. Az a merész terv fogalmazódott meg Nagykörűben, hogy a szakmunkásképző iskola kihelyezett osztályát nyitják itt meg. — Szeptemberre 25—30 olyan általános iskolát végzett fiatalt várnak a Haladás Tsz-be, akik kedvet éreznek e szakma iránt. A tanuló képzési idő három év. A terv nagyon szép, de mindjárt az első pillanatban kitűnt, hogy nagyon költséges is. Ezért valószínű mégis az a megoldás kínálkozik majd, hogy a termelőszövetkezet megszervezi a tanulócsoportot, szerződteti a fiatalokat, de azok Jászberényben a gyümölcstermesztő szak- isko’án kannak elméleti oktatást. Mindenesetre akármelyik út is lesz a járható, a szövetkezet elgondolása igen jónak látszik. Mire felnőnek a fák a községben, kész szakemberekké lesznek a cseresznyéskertek gondozói is.
