Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-28 / 74. szám

W MWh : '■ '- äi

1 I^ár IkäI

|t»;

v.

' . 3

, •'..•< „ sX-xL-i • ' ' . B&Sv Ä*7''* ^ & -*£,*/-* Ä',v^-V, 5-»

' V> '* * > ?,. <* >

rs

*9 i i

$ - . £

i ip iS f* —Ms In i« H I! * * * T. 5 * í j

Sil llflilfilll'SKK'

Cj gimnázium épül Tiszafüreden

A művelődésügy és az egészségügy

A művelődésügy tervelőirányzatát teljesíteni fogjuk. A tervezet szerint 225 óvodai hely, a városokban 34 általános iskolai és 40 középiskolai tanterem, a 156 középiskolai diákotthoni férőhely, s a 21 műhelyterem épül.

A tervezett 34 általános iskolai osztálytermekből 16 már elkészült, s még 18 felépítése biztosítva van. A gyógypedagógia] iskoláztatás fejlesztése megfelel a tervezettnek. Kisújszálláson felépült az új 8 tantermes iskola, s megkezdte működését 8 új kihelyezett gyógypedagógiai osztály. Homokon befejeződött a gyógypedagógiai foglalkoztató intézet teljes rekonstrukciója. Megkezdődött a karcagi és szolnoki gyógypedagógiai iskolák diákotthonainak tervezése, beruházási előkészítése.

A tervezett 156 középiskolai diákotthoni férőhely 1968 végéig várhatóan 210- re növekszik. A középiskolák, elsősorban a tagozatos osztályok (természettudományi és nyelvi) s a szak- középiskolák felszerelése a tervezett ütemben korszerűsödött. A két év alatt 8 korszerű nyelvi lalmra tórium és 9 előadóterem létesült. A szakközépiskolák 10 tanműhellyel bővültek. Jászberényben 9 tantermet adtak át és felújítás alrtt áll a törökszentmiklósi szakmunkás- képző iskola 1970-ig Kisújszálláson 6. Szolnokon

12. Tiszafüreden 2 tanterem énül fel, s tárgvalá-ok foivnak a Kunszentmárton- ban — terven felül — énülő szakmunkásképző iskoláról.

10

Az óvodai helyek száma a terv szerinti ütemben fejlődik, s a városokra összpontosul. Eddig 75 férőhely bővítés történt,

A diákokat érintő szociális juttatások közül a napközi ellátottság a tervezettnek megfelelően fejlődött. A középiskolai tanulószobai és externátusi ellátottság most már kielégíti az igényeket. A továbbfejlesztést a lassabban fejlődő konyhakapacitás akadályozza. A tervben egyik kiemelt feladat volt a tanulóétkeztetés javítása, a konyhák gyors gépesítése. Erre az öt év alatt négy millió forintot terveztek, s az elmúlt két évben 1.9 millió forintot használtak fel. A következő két évre 4,5 millió forintot irányoztak elő a konyhák korszerűsítésére felújítására.

Az általános iskolai tanulók és tanulócsoportok száma a vártnak megfelelően évi körülbelül kétezerrel, illetve 30—40 tanulócsoporttal csökken. Ez iavítja a tantermek kettős váltásának arányát (bár rontja ezt a nagy számban megszűnő tanyai iskolai tanterem).

Az általános iskolát végzett gyermekek továbbtanulási aránya a tervezett szerint eléri a 80—85 százalékot. A középiskolában történő továbbtanulás az 1965. évi 42.7 százalékról ez évben 36,1 százalékra csökkent.

A szakrendszerű oktatás fejlesztése, a körzetesítés a terv szerint halad. E munkában 97.2 százalékos eredménnyel a megye országosan az első helven áll. W^O-ig felépül a iász- berénvi és a mezőtúri ta- nvai diákotthon, s ezzel a körzetesítés befejeződik.

A szakmunkásképzés ötéves tervének beiskolázol mutatói évenként 5—6 százalékkal növekednek. A szakmunkásképző iskolák első évfolyamára 1965-ben 3909 tanulót vettek fel az 19,68. évi terv 3900, ezt azonban túlteljesítjük. — Gondot okoz továbbra Is a leány szakmunkástanulók alacsony aránya. A tanulók

23,1 százaléka leány,

A felnőtt oktatásban elért eredmények az országos átlagot lényegesen meghaladják. A korábbi évekhez viszonyítva azonban visszaesett. Az analfabétizmus felszámolását segítő alapismereti tanfolyamok és hallgatóik száma elmarad a tervezettől. 1965-ben 108,

1966-ban 66. 1967-ben 95

felnőtt tanult alapismereti tanfolyamokon. 1966-ban 2185. 1967-ben 2801 felnőtt tanulója volt az általános Iskoláknak. A dolgozók középiskoláiban tanulók szúrna azonban e~ idő alatt 5234-ről 4375-re csökkent, s ezen csak az úi rendszerű szakközépiskolai oktatás bevezetése segíthet.

A népművelési intézményhálózat fejlesztése a helyi erőforrásokból történt. A művelődési otthonok fejlesztése viszonylag alacsony szintű. 1967-ben Aiattyánban, Jászfelső- szentgyörgyön és Szajolban nem volt művelődési otthon. A községek tervbe vették ezek felépítését, tervdokumentációkkal rendelkeznek. kivitelezésük azonban anyagi erőforrások hiányában bizonytalan. Szolnokon a megyei művelődési ház, Tiszafüreden a járási művelődési ház építésének megkezdése elhúzódik.

Könyvtárral valamennyi község és város rendelkezik. A könyvtárhálózat a megyében gyors ütemben fejlődött. 270 könyvtár, illetve fiókkönyvtár működik. Az ötéves tervidőszakban Jászberényben megoldódik a volt zsinagóga átépítésével a járási, városi könyvtár, s bővítették Szolnokon a Verseghy könyvtárat is.

A könyvállomány az elmúlt két évben — a tanácsi könyvállomány — 115 861 kötettel gyarapodott. 1967-ben az ezer lakosra eső könyvmennyiség elérte az 1829 kötetet. Az 1970-ig tervezett 2ÖÖ0 kötet teljesítése érdekében a községek. városok helyi erőforrásaira is szükség van. Tavaly a lakosság 18,32 százaléka — 80 817 fő — volt tagia a könyvtáraknak, 1970-ig biztosítottnak látszik a 20 százalékra történő fejlesztés.

Az állami mozik száma

1965- höz viszonyítva 122- ről 117-re, az ülőhelyek száma 22 715-ről 21 458-ra csökkent. Ez összefügg az egves helyeken elnéptelenedett mozik megszüntetésével. A niegye minden községében van mozi, a városokban több is. A csökkenés ösz- szefügg a televízió elterjedésével. a filmek minőségével. a filmpropaganda viszonylag alacsony hatásfokával Is.

A mozik korszerűsítésére a hitelt minden évben biztosítják. Ezt évente 2—3 mozi teljes felújítására, az egész mozihálózat tervszerű karbantartására fordítják.

A képzőművészetről: Mezőtúron kiállítóhelyiség létesült. Szolnokon a városi tanács a volt zsinagóga épületét állandó jellegű kiállítás céljaira megvásárolta. az átalakítás időpontia — költségek hiányában még bizonytalan.

A harmadik ötéves terv első két évében az általános orvosi körzetek száma öttel nőtt, míg a gyermek és üzemi orvosok száma 2—2-vel. Jelenleg megyénkben 155 általános orvosi. 9 gyermek- és 2 üzemi körzet működik. Az egy orvosi körzetre jutó lakosok száma 1965-ben 2823,

1966- ban 2745, 1967-ben

2813 volt. Az átlagszám nagy különbséget takar, mert l20í)—4000 lélekszámú körzetek is vannak.

<■ A szakorvosi órák száma két év alatt csak kis mértékben emelkedett. 1965- ben 1015. 1967-ben 1161 volt a szakorvosi óraszám. Eeves szakorvosi rendelések változatlanul zsúfoltak. Isv az egy gyógykezelésre jutó idő 9 Perc. intenzíven

szám közel háromnegyede szakképzetlen, kétharmada 14—15 éves és a fele leány.

2. A munkaképes korú

nők 49 százaléka jelenleg is eltartott, foglalkoztatásuknak gondjait szakkép- zetlenségük mellett nagy számuk is súlyosbítja.

A felsorolt két csoportból a munkára jelentkezők elhelyezése azért Is problematikus, mert a vállalatok munkaerőszükségletüket szakképzett munkaerőkkel

A harmadik ötéves terv első két évében folytatódott a megye iparosodása. A szocialista ipar bruttó termelésének értéke 1967-ben elérte a tlzmilliárd forintot. 1965-ben ez 8 milliárd forint volt. 1966—67- ben az ipar fejlesztésére 1.2 -milliárd forintot fordítottunk a megyében, ez az összes beruházások 30 százaléka.

Az ipari termelésben lekötött állóalanok értéke 1960-ban 4,8 milliárd, 1965- ben 5,4 milliárd és 1967- ben több mint 6 milliárd forintot tett ki. A produktiv te-melési alapokat szolgáló állóalaDokból a megyében az ipari termelés céljait szolgáló állóalapok aránya mintegy 97 százalékot tesz ki.

kívánják fedezni. A szakképzetlenek közül a nehéz fizikai munkák ellátására alkalmas munkaerőt keresik.

A megye lakosságának jövedelem-viszonyait, illetve annak reálértékét kedvezően befolyásolja a keresők számának növekedése. 1960-ban az összes keresők szúrna 214 700 volt.

1966-ban 220 700 és ennek nyomán a száz keresőre jutó eltartottak száma 115-ről 100-ra csökkent.

az egy fő iparban foglalkoztatottra jutó ipari lie- ruházások tekintetében a 7. helyen van.

A megye produktív ágazatait vizsgálva a bruttó termelési érték és a termelési célokat szolgáló állóalapok és a gazdasági ágazatok sorrendjében az ipar az első helyet foglalja el. a foglalkoztatottak számát illetően első a mező- gazdaság.

\ niegye gazdaságában jellemzővé vált az ipar és a mezőgazdaság együttes, arányos fejlődésének biztosítása. A mezőgazdaság fejlesztésénél előtérbe került a természeti, gazdaságiközgazdasági adottságok figyelembe vétele, az üzemek szakosítása. A gabona,termeié* fokozódott és csökken az aránytalanság a növénytermelés és az állat- tenyésztés között.

A növénytermelés fejlődésének üteme a tervidőszak első két évében megfelelt az ötéves terv időszakára kialakított koncepcióknak. Ugyanakkor a szőlő, gyümölcs, zöldség- termelés fejlődése elmarad a lehetőségektől, nem elégíti ki a fogyasztók igényeit

Nem csökkent a feszültség a takarrnánytermelés és az állattenyésztés takarmányigénye között, mert a szemestakarmány-terme- lés hozamai a kívánt mértékben nem emelkedtél:. Az állattenyésztés hús és állati termék hozamai na vonatkozó célkitűzések csak részben realizálódtak. Előreléptünk a tej, a marhahús és a baromfihús termelésében.

1967-ben a mezőgazdaság — valamennyi ágazatot figyelembe véve — a bruttó mezőgazdasági termelés értéke 5,5 milliárd forint volt. Az állami és szövetkezeti felvásárló kereskedelem útján realizálódott árutermelés értéke 2,9 milliárd forintot tett ki. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek árutermelése a két év alatt 14 százalékkal, az állami gazdaságok árutermelése 19,6 százalékkal, az erdőgazdaság teljes

Az ipar szerepe a megye gazdasagában

A megye iparában a foglalkoztatottak száma 1967- ben meghaladta a 41 000-et. (Ennél magasabb az iparban dolgozó aktív keresők száma, mert az eljárók nagyobb hányada megyén kívüli üzemekben dolgozik.) A szocialista iparban foglalkoztatottak száma 39 600, mely 4200-zal haladta meg az 1965. évi létszámot.

Az ipar szerepe népgazdasági vonatkozásban is tovább növekedett, a bruttó nemzeti terméket figyelembe véve a megye részesedése 1960-ban 2 százalékos. 1965-ben 2.7 százalékos. 1967-ben mintegy

2.9 százalék volt. Az iparban elhelyezkedettek száma is növekedett, mert 1960-ban 2,3 százalék,

1965-ben 2 4 százalék, 1967- ben 2.8 százalékot tett ki a megye részesedése.

Az iparosodás pozitívan fejlődött, de Szolnok megye a megyék sorrendjében — a tízezer lakosra jutó iparban foglalkoztatottak számát tekintve — a 12., a szocialista iparban foglalkoztatottak számából való részesedését illetően a 1'.. az egy lakosra jutó Ipari állóeszközök értékénél a 10.,

Készülnek a panofix bundák a Pannónia kunszentmártoni szőrmeflzemében

termelésének értéke 38 százalékkal emelkedett folyó árakon számolva.

A megye mezőgazdaságának ágazataiban — állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek, erdőgazdaság, vízgazdálkodási szervek — 1987- ben 82 000 ember dolgozott. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 1960-ban 95 ezer, 1965-ben 88 ezer volt. A mutatkozó tendencia csökkenő.

A mezőgazdasági termelés céljait szolgáló alapok fejlesztésére 560 millió forintot fordítottunk. (Az összes fejlesztési célokat szolgáló eszközök 37 százalékát.)

A mezőgazdaság állóalapjainak értéke 1967-ben 7.3 milliárd forintot tett ki. (Ebből a VÍZIG állóalapja

3,1 milliárd, melynek többsége a gátak, műtárgyak értéke.)

A megye két főágazatának jellemzőit összehasonlítva a következő képet kapjuk:

— az összes foglalkoztatottakat tekintve a mező- gazdaság részaránya 43,9 százalék, az iparé 29,3 százalék volt 1966-ban;

— Az iparban a termelés céljait szolgáló állóeszközök volumene az ösz- szes megyei állóeszközből 26 százalék, a mezőgazdaság részesedése 17,5 százalékos;

A legutóbbi öt év átlagában az állóeszközök növekedésének éves üteme az iparban 20—22 százalék, a mezőgazdaságban 8—10 százalék;

— az egy foglalkoztatottra eső — megközelítő pontossággal számított — bruttó termelési érték az Iparban 235 000 forint a mezőgazdaságban 67 400 forint 1967-ben;

— a mezőgazdasági üzemek árutermelése növekedett, a megye élelmiszer- iparát biztonságosan ellátja alapanyaggal, ugyanakkor az élelmiszeripar csak kis mértékben fejlődött. Mezőtúron, Szolnokon kialakított és indokoltnak ítélt élelmiszeripari üzemek fejlesztésében, bővítésében alig jutottunk előre.

Az ipar és a mezőgazdaság termelőerőinek színvonala — az összehasonlító számítások alapján — a mezőgazdaság számára hátrányos helyzetet jelez. — Amíg az iparban egy foglalkoztatottra 142 800 forint, a mezőgazdaságban egy dolgozóra csak 89 300 forint állóeszköz esik. E mutatók egyértelműen jelzik a mezőgazdaság) tér-