Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-27 / 73. szám
1968. március 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Tejbo t — de mikor ? Jó szolgálatot tett korábban a Vosztok úton levő vegyes élelmiszerbolt. Kicsi volt. de volt. örültünk nagyon aztán az új ABC- áruháznak. amely december utolsó napjaiban nyílt meg. Ügy hallottuk akkor, a régi vegyesboltot tejbolttá alakítják át. Naponta, munkába menet és jövet hát érthető módon izgalommal figyeljük a fejleményeket. Nagyon is szükséges a nagy lakótelepen egy tejbolt — mondogattuk. A mi tejbol- lunk azonban csak készül get, készülget. Fogalmunk s’ncs. mit alakítgatnak rajta ilyen sokáig. S. I. Szolnok Ebédidő és forga’om Cipőt akartam venni Szolnokon, a Kossuth téri cipőboltban■ igen ám, csakhogy amikor odamentem, délben fél egykor, az üzlet zárva volt. Ebédidő van 12-től 3-ig. Vajon jó-e ez a bolt dolgozóinak, nem tudom. Annyit azonban én is sejtek, hogy most. amikor kezdődik a szezon, amikor egyre több kit földi és belföldi turista fordul meg a városban, akik uram bo- csá’ — még vásárolni is akarnak valamit — esetleg cgy-két pár cipőt —. nem fognak délután háromig várni, inkább elmennek a Centrum Áruházba, amely szerencsére reggel 8-tól este 6-ig egyfolytában nyitva van. Most azt is mondhatnánk, hogy a helyiek vásároljanak öt óra után. Csakhogy... Az asszonyok ilyenkor a vacsorának valót veszik meg, tehát kevés az idejük, nem szólva arról hxcy abban az üzletben sem tudnak egyszerre nagyon sok embert kiszolgálni. Mérlegre kellene tenni, mi legyen tehát. Továbbra is három órás ebédidő, vagy folyamatos nyitva- tartás a vásárlók érdekében, s talán egy kicsit a bolti doloozók érdekében is. A vállalat érdek"-ól már nem is szólok. K, V. Szolnok Kerek ez a zsem'e, nem fér az eszembe Az fmsz szolnoki, Kossuth téri modern zöldségboltja hamar népszerűvé vált, különösen a húsáru részleg közkedvelt, a házi készítmények miatt, a környékbeli intézményekből, hivatalokból nagyon sokan ott vásárolják meg a tízóraijukat, ebéd-pótlékukat. (Tekintettel egyes üzemi konyháink „mineműségé- re”.) Népszerű, jó kis bolt, de-December, vevő; 15 deka füstölt kolbász... De jó lenne, ha tetszenének tartani zsemlét, vagy kiflit, nem kellene máshová menni.Eladó: Lesz kérem, lesz. Március, vevő; 10 deka bácskait... De jó lenne, ha... Eladó; folyamatban van, kérem. Dilemma: folyamatban levő zsemlét hogy harapjak a bácskaimhoz. Ha a kosárban lenne, akkor igen. A pulton. De a folyamatban.Egy szolnoki vevő Nagyiváni fiafalok gondja Nyolc nagyiváni fiatal hetenként egy alkalommal Tiszafüredre jár konzultációra autóbusszal. Havi bérletet iMtanak. s az a problémájuk, ha a bérlet lejár, s éPP akkor helyettesítő autóbusz megy, a kalauznál nincs nekik megfelelő bérlet, ilyenkor kénytelenek napi jegyet váltani, amelynek ára majdnem annyi (24 Ft), mint a havi bérletjegy (32.80 Ft). Szerkesztőségünktől arra kérlek választ a nagyiváni fiatalok: a helyettesítő járat kalauzánál kell-e mindenféle bérletnek lennie. A 7. sz. Autóközlekedési Vállalat tájékoztatása alapján megnyugtató választ adhatunk tílvasóinknak. A járati autóbusz kalauzának, kalauz nélküli járat gépkocsivezetőjének a kérdéses bérletjeggyel rendelkeznie kell és azt kérésre a díjszabási határozmányok mellett minden korlátozás nélkül ki kell adni. Szemétdomb, vagy üzlet? A martfűi önkiszolgáló élelmiszer üzletben nem nagy gondot fordítanak a rendre. Sőt, talán nem túlzók, ha azt állítom, hogy a gondozatlan eladótér miatt nem is éreznek lelkiis- meretfurdalást a bolt dolgozói. Március 22-én jártam ott, akkor a pultok, a gondolák között és alatt három-négy napos szemetet is találtam. Dicséretes az, hogy egy 120 ezer forintos forgalom lebonyolítására tervezett üzlet havonta csaknem 700 ezer forint értékű árut ad el, de ez nem lehet magyarázat a rendetlenségre, az alapvető higiéniai követelmények betartásának a hiányára. Már az ajtóban, a pénztárgépek környékén papírhulladék-tenger, a gondolák mellett göngyölegben a sörös üvegek. Felnyitott papírdobozokból válogathatnak a vevők, holott nem mindenhol telített az állvány, hogy az áru elhelyezésére nem volna hely. S ahol ez mégis megtörtént, ott pedig a papírhulladékot a polc alá hajították. Rendetlenség, felháborító látvány. A vevők, a bolt rendszeres vásárlói már nem egyszer szóvátették ezt. De válaszul mindig a nagy forgalomra hivatkoztak és minden maradt a régiben. Nem igaz az, hogy kissé nagyobb figyelemmel, lelkiismeretességgel, szorgalommal nem lehetne az üzlethelyiséget mindig rendben tartani. És még egy! A KÖJÁL-t szigorú szervnek ismertük meg. Határozatai „törvényere- jűek”, néha talán kissé túlzásba is vitték a követelményeket. Éppen ezért számomra érthetetlen, hogy miért járultak hozzá a szeletelt alma árusításához. A rohadt almát a vállalat állatp+efésrp adia el, s ne a fogyasztóknak tálalja a n.artfűi élelmiszerüzletben; kosárban, a cementlapra helyezve! Ügy látszik, az üzlet dolgozóinak erre van idejük. Mármint az alma felszeletelésére! P. S. Hozzászólás cikkeinkhez Köztünk élnek a tragédiák okozói Lapjuk március 20-i számában nagy érdeklődéssel olvastam a „Meghalt két fiatalasszony” című figye- temreméltó cikket. Itt élünk és dolgozunk abban a faluban, ahol a cikkben említett esemény történt. Ismeretes hát előttünk a két fiatalasszony tragédiája és beszélünk is róla. A cikk azonban egyáltalán nem közli, hogy milyen intézkedés történt a további tragédiák elkerülésére. Nem hisszük, hogy a történtekbe bele kell nyugodnunk. Meg kellene vizsgálni, hogy kinek, vagy kiknek áll érdekében, hogy az ügyre fátylat borítsanak. Falunknak igen lelkiismeretes és jó orvosa van. A felvilágosító munkában élen jár, mégis megtörtént a helyrehozhatatlan. Azoknak. akik a tragédiákat e’öidézhetik, a felvilágosítás, a figyelmeztetés kevés. Hathatós intézkedéseket várunk és követelünk. Nem szabad megelégedni a felszínes sírá-’^ozássel! Kuua Imre Bereczkj István Nagyrév Több emberséget! Érdeklődéssel olvastam a március 20-i lapban a „Segítséget remélt, de hiába” című levelet. Magam is rokkant vagyok, önhibámon kívül. Sajnos, gyakran tapasztalom az emberek közömbösségét, — sokszor lelketlenségét. Mindenkit érhet baleset — szól a mondás. Ez így is van. S utána? Egyikőnk így, a másikónk úgy kerül vissza a társadalomba. Nehéz így élni. Néha úgy érzem, nem is érdemes. Különösen olyan helyzetben, mint amilyenbe a közelmúltba is kerültem. Háromkerekű önhajtókocsim van. Ütközben elbomlott. Majd megszakadtam, mire haza értem vele. Sokan látták kínlódásomat, de senki nem jött segítségemre. Egy fiatal fiú — két lánnyal volt — szólt nekem: Néni, nehéz? Azt válaszoltam: Nem, álomkönnyű. Azt látom — mondta, s nevetve tovább ment a lányokkal. Arra kellene megtanítani az emereket, hogy segítsék bajba jutott társukat. Ne legyenek közömbösek, lelketlenek. Egy rokkant, Szolnok Az istálló egyelőre marad Lapunk január 24-i számában— e rovatunkban — adtunk helyet Nagy Sándor pusztamonostori olvasónk levelének „Istálló, trágyadomb — lakóházak között” címmel. A panaszra a Szolnok megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás válaszolt. A tájékoztatás szerint a Búzakalász Tsz lóistállója valóban lakott területen van, 28 lovat és 10 hízómarhát tartanak az istállóban. A szarvasmarhaállomány azonban gümőkór- mentes. Az istállóból naponta kihordják a trágyát a művelés alatt álló földek végére. Egyébként — informálta szerkesztőségünket a KÖJÁL — az érvényben lévő, vonatkozó jogszabályok nem tiltják Január 24-én e rovatunkban közöltük Czifra Kálmán kuncsorbai olvasónk sérelmét — „Palackcsere — gondokkal” címmel. (A túrajárat nem szállította ki a megrendelt gázpalackot.) Olvasónk jogosan reklamált. Bár január 8-án a járat indulása után adta le rendelését, január 15-én a járatkezelő mulasztása miatt maradt el a szállítás. A figyelmetlen dolgozót felelősségre vonták. ☆ Február 14-én — ugyancsak A szerkesztőség postájából rovatunkban adtunk helyet Kolozsj Fe- rencné újszászi olvasónk panaszának. „A háztól házig szállítás furcsaságai” című írásban azt kifogásolta: a címükre szállítandó árut a vasútállomáson rakták le, mégis a háztól házig szállítási tarifa szerint számoltak, meg fenti állatlétszámú istálló létesítését lakott területen. Az ellenőrzés. időpontjában nem is találtak olyan közegészségügyi problémát, amelynek alapján a kitelepítést elrendelhetnék. Tudomásunk szerint fentiekkel a KÖJÁL megkereste a községi tanácsot ebben az ügyben. Tény, hogy a nyár folyamán az istálló környékén lakóknak kellemetlen az állatszállás közelsége, közegészségügyi szempontból is jelentkezhetnek esetleg problémák. A termelőszövetkezetnek viszont az idén már nincs pénze arra, hogy az istállót kitelepítse a község területéről. Talán 1969-ben sor kerülhet erre? Mint a vizsgálat megállapította: a rossz út miatt nem tudták Kolo- zsiék lakására kiszállítani az árut, de erről elfelejtették értesíteni őket. — A 10,— forint többletköltség felszámolását viszont nem felejtették el. — Ez a gyakorlatlan diszponens „bűne”. •Sr Február 15-i számunkban fényképpel illusztráltuk, hogy nem tudjuk: „Mikor jön a következő?”. Mármint a következő busz. Nos, március 15-ével okosabbak lettünk. (Eddig ugyanis minden megállóhelyen kifüggesztették a menetrendtáblákat.) Szaladjon tehát minden érdeklődő a megállókhoz, ha még nem késő, s ízdbe írja le a menetrendet. — Mert nézzük csak az AKÖV válaszát. Szomorú képet kapunk. Az illetékesek intézkedtek Három panaszra válaszolt az AKOV 1967-ben, amikor megreformálták Szolnokon a közlekedést, minden megállóhelyen új tartókban ott lógott az új menetrend. De két hét múlva már hiányzott a háromnegyed része. A nyáron újból kicserélték a törött táblákat, illetve pótolták a hiányzókat. 1967. november 1—10 között ugyanezt megismételték. Egy hét múltán már csak egyhar- mada volt épségben. S még egy szám: 1967. május 22-től napjainkig mintegy 25 ezer forintot költöttek csak menetrendtartókra. Mit lehet erre mondani? Szerkesztői üzenetek Kovács Istvánná szolnoki olvasónk aziránt érdeklődik, ha az év folyamán nyugdíjba megy, kiveheti-e egész évi szabadságát. Ha az egész évi szabadságát kivette és munkaviszonya nyugdíjazás címén szűnik meg, levonást béréből emiatt nem eszközölhetnek. Ha a szabadságot nem vette igénybe, a nyugdíjazáskor pénzben megváltani az évi szabadságot csak a munkaviszonyban töltött teljes hónapok arányában lehet. F. A. és B. I. Karcag: Levelükben azt kifogásolják, hogy az utóbbi időben nem találják a lapban a karcagi mozi műsorát. B. I. még azt is írta: tanyán laknak, s a lapban megje- lenet moziműsort figyelemmel kísérték, s ehhez igazodva mentek be esetenként a moziba. Észrevételükre ezúton közöljük, hogy a lapban megjelent moziműsort a Moziüzemi Vállalat — vagy ahol a filmszínház a tanács kezelésében van, a tanács — hirdetésként megfizeti. A karcagi filmszínház ,-gazdái” ezt a költséget nem vállalták. Ebben az ügyben a közelmúltban tárgyaltunk velük — sajnos, eredménytelenül. K. L.-né, Szolnok: A munkaügyi miniszter 3/1887. számú rendeletének 1. §-a szerint a gyermekgondozásra igénybe vett fizetés nélküli szabadság megszakításának akkor van helye, ha azt a dolgozó nő személyi, vagy családi körülményei indokolttá teszik. — Ilyen indok lehet a férj, Illetőleg az eltartó halála, vagy tartós megbetegedése, katonai szolgálatra történő bevonulása, szabadságvesztés büntetése, az életközösség megszakítása, a nő újabb szülése, vagy tartós betegsége. Ha a dolgozó nő a szabadságot egyéb címen szakította meg és később folytatni kívánj a, a fizetés nélküli' szabadság további részére gyermekgondozási segély már nem illeti meg. A vállalat azonban egy alkalommal ilyen esetben is engedélyezheti a segély folyósítását. Levele szerint ön nem a felsorolt okok miatt szakított» meg fizetés nélküli szabadságát. és így ha később folytatni kivánja azt. gyermek- gondozási segély csak akkor illeti meg, ha a vállalat engedélyezi. Ismét több fiatal olvasónk kérésének teszünk eleget, — amikor közöljük a Made in Hungary című tánczenei műsorban elhangzott „Mindenkinek van egy álma” című dalt, amelynek zenéjét Fényes Szabolcs szerezte, szövegét Szenes Iván irta. Mindenkinek van egy álma, Az enyém te lettél. Van egy nagy-nagy ideálja Az enyém te lettél. Egy bolondos ideája Az enyém te lettél. Mindenkinek van egy tévedése, Jaj, nehogy te légy. Vigyázz, hogy szerelmes álmaink Ne tépje semmi szét. Mindenkinek van egy tévedése. Jaj, nehogy te légy. Vigyázz, hogy szerelmes álmaink Ne tépje semmi szét. Ne tépje semmi szét. Ne tépje semmi szét. Tavasz, forradalom Irodalmi ént a Ságvári művelődési húsban Jobb későn, mint soha, mentünk el a március 18- án elmaradt és hétfőn este megrendezett Tavasz, forradalom című műsorra. Ha Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas, Kiváló művész nem ajándékozott volna meg bennünket három döbbenetes szuggesz- tivitással előadott verssel, most azt írnánk: bár ne mentünk volna el... A meghívó irodalmi montázst ígért. Zrínyitől Soós Zoltánon keresztül Zelkig, — egy adott tematikán belül. A művelődési ház irodalmi színpadának tagjai voltak hívatva a szerkesztői elképzelések, a jól, rosszul összeválogatott szemelvények tolmácsolására. Három leány, három fiú birkózott megoldhatatlan feladatával, hogy a legkülönfélébb stílusú versekből, prózákból montázs legyen, hogy a két részes, elég hosszúra nyúlt, műsorral — a jóból egy élet is röpke perc — lekössék a közönség figyelmét. — Nem rajtuk múlott, igyek- vésűk dicséretes, szép előadásmódjuk néhányszor megragadó volt. Nem így a gondolatzu- hatag! Mert a montázs gondolatzuhatag volt, éppen ezért befogadhatatlan. Nem véletlen, hogy a legnagyobb előadóművészek is óvatosan bánnak a montázzsal, hiszen rengeteg tényezőre kell figyelni: a műből kiollózott gondolat önálló hatására — az idézet sokélű fegyver lehet —, a logikai kapcsolatokra, dramaturgiai funkciókra, stílus összefüggésekre és nem utolsó sorban a felvevő állomás kapacitására, — ez pedig a közönség. Sajnos a Tavasz, forradalom est montázsának szerkesztői nem tartották be ezeket az alapvető, törvény-rangú megfontolásokat. így nem érhették el a kívánt hatást. Kevesebb több lett volna! Megfontolandó az is, hogy ilyen formában célszerű-e öntevékeny versmondókkal együtt fellép- tetni az olyan kiforrott, nagy hatású művészegyéniséget, amilyen Major Tamás is. A kontraszt any- nyira éles, hogy ezen a legjobb szándék sem tudja túltenni magát. Major Tamás két József Attila és egy Ady vers elmondásával brillírozott, a szó nemes értelmében. A filozófus József Attila gondolatait tolmácsolta és a szenvedélyes, a fiatalokat harcba indító Adyt. Szívesen hallgattuk volna még, de hát a tematikus est ezt nem engedte, meg kellett elégednünk három verssel, pedig Major Tamás repertoárja kifogyhatatlan. A Tisza Táncegyüttes kedvtelenül. elég szétesően táncolta a Zorba kompozíciót (helyzetük ismeretében megértjük), bántóan naturalista zörejhatásokkal kísérve. A Csillagosok, katonák ígért vetítése elmaradt. Elromlott a vetítőgép. — ti —