Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-26 / 72. szám

1968. március 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 v'-^- ■■■ ii A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola soroksári tele­pén dr. Somos András professzor újrendszerű fólia sát­rakkal kísérletezik. A műanyagvázas, kétszeres behu- zatú fólia sátrakat talajfűtéssel, vagy olajkályha fűtés­sel látják el. Az eddigi kísérletek szerint a fólia sátrak tökéletesen helyettesítik az üvegházakat. Képünkön: a talajfűtéses fóliaházakban szépen fej­lődnek a különböző növények. Mi köze ehhez a Néplapnak? Bérpanasszal fordultak szerkesztőségünkhöz a S,ur- jáni Állami Gazdaság ba­romfitenyésztői. A múlt év augusztus havi teljesítmé­nyükből tíz százaléknyi bért vontak le. Kissé fur­csa, hogy csak december­ben. Az indoklás sem min­dennapi; szakmunkás tanu­lók segítettek a tojás ösz- szeszedésében. Ezért négy asszonynak összesen 886 forinttal csökkentették a a bérét. A legtöbbet — 321 forintot — a többgyer­mekes Hasznos Sándorné- tól vettek el. Ahogy ilyenkor szokás, az asszonyok a vállalati munkaügyi döntőbizottság­hoz fordultak jogorvoslá­sért. Ez úgy döntött, hogy fizessék ki az asszonyoknak a jogtalanul levont mun­kabért. A tárgyalás ez év január 9-én volt, ahol az igazgató képviseletében Cs. Nagy Mihály főkönyvelő is résztvett. A döntéssel nem értett egyet a vállalat vezetősé­ge, de nem is fellebbe­zett. Ezek után azt hihet­nénk, ki is fizették a jog­talanul visszatartott bért. Ár bűvölök a pult mögött Nagyítóval sem lehetne találni olyan kereskedőt, aki kedveli az új árrend­szert. Nemcsak azért, mert több munkát, nagyobb gon­dosságot, figyelmet kíván az új és gyakran változó árak alkalmazása, hanem talpig szakembernek is kell lennie annak, aki el akar igazodni a szabályzatok, a lehetőségek számtalan va­riációja között.- A kalkulá­ció nem gyerekjáték. Az árért a boltvezetők, a cik­ken feltüntetett áron való értékesítésért pedig a be­osztott eladójí anyagilag is felelősek. Szabad, amit megengednek A problémát elsősorban a határok között mozgó ár okozza. A fix fogyasztói ár és a maximált árakkal könnyen boldogulnak. A szabadáraknál a szövetkezet elnökének vagy a vállalat igazgatójának utasításait kötelesek betartani. így az értékesítéskor a boltban a szabadáras termékek árai is adottak. A határok között mozgó áraknál az úgynevezett centrum ár az adott, melyet i központilag előírt formában képeznek, s ehhez lehet bi­zonyos százalékot hozzáad­ni. Ennél drágábban tilos eladni az árut. A probléma ott van, hogy a boltvezetők legtöbb esetben nem isme­rik a centrum árat, annak lehetséges növekedését sem. így a nagykereskedelmi vál­lalattól kapott beszerzési árat automatikusan meg­emelik a kiskereskedelmi haszonkulccsal és azon ér­tékesítenek. Ez „Patakinak" is lecke Az eddigiekből kitűnik, a boltokban megszaporodott a munka. Az átvett cikket a nagykereskedelemtől nem fogyasztói (ami korábban biztonságot jelentett a bol­tosoknak), hanem beszerzési áron kapják és ezt kell meg­szorozniuk a haszonkulcs­osai. Ha a boltvezető ellen­őrizni akarná, hogy a szor­zás eredményeként kapott ár nem magasabb-e a lehet­ségesnél, akkor minden egyes terméknél 14 számítá­si műveletet kellene elvé­geznie. Méghozzá számoló­gép és munkaerőfedezet nélkül! Éppen ezért az fmsz el­nökök és kiskereskedelmi vállalatok igazgatóinak a feladata, hogy a boltveze­tőknek az átszámításhoz egyszerűsítő segédletet, el­járási utasítást adjanak. A boltban elsősorban az enge­délyezett vagy kiszámított árakért legyenek felelősek. Azt, hogy a nagykereske­delmi vállalatok nem lé­pik-e túl az alkalmazható árat, az fmsz vagy vállalati központoknak kell ellen­őrizniük. Jelenleg ugyanis a kiskereskedelmi cégek nem­csak egy nagyker. lerakat­tok hanem több helyről is vásárolhatnak, ebből adó­dóan az árak különbözőek lehetnek. (Számtalan olyan termék van, amelynél vagy a beszerzési ár vagy a nagy­ker. eladási ár lehet a meg­egyezés tárgya.) A Szolnok megyei Ipár- cikk Kiskereskedelmi Vál­lalatnál ezen a következő módon könnyítenek. Az áruk megérkezése előtt a boltos a megrendelőlapot benyújtja a vállalat köz­pontjának, ahol kialakíta­nak egy egységes fogyasztói árat. Ezt valamennyi bolt­vezetővel közlik, úgy, hogy amikor a szállítmány meg­érkezik a boltba, ott köz­pontilag előírt áron értéke­sítik. Az általános fogyasz­tási és értékesítési szövet­kezeteknél nehezebb a hely­zet. Bár a boltvezetőket ed­dig több tanfolyamon is tá­jékoztatták az árazás mód­szereiről, mégis sokhelyütt előfordul pontatlanság. Ezért minden fmsz-nél ára­zási rendszert kell kidolgoz­ni, hogy a hibák, áreltéré­sek ne forduljanak elő. Az árak mozgásáról lé­nyegében elmondható, hogy azok a kiskereskedelmi vál­lalatok, vagy szövetkezet vezetőjének döntése szerint, de elsősorban a kereslet-kí­nálat hatására alakulnak a legtöbb ruházati és iparcikk árucsoportokban. P. S. Szó sincs róla. Megtagad­ták, sőt Püski Imre igaz­gató szóba sem akart állni ebben az ügyben hozzá for­duló munkás asszonyokkal. Az ipari tanulók nevelé­sével megbízott munká­sok öt, illetve tíz százalék bérpótlékot kapnak. — A mezőgazdasági munkások­nak ugyanezért levonás jár? Miért van ekkora sza­kadék e két ágazat között? Dobler Pálné bércsoport­vezető az Állami Gazdasá­gok Központjától kért véle­ményt. Ott ajánlották neki e furcsa eljárást. De vajon hogyan lehet a munkások és a tanulók teljesítményét elkülöníteni? Vajon szíve­sen foglalkoznak-e a mun­kások ilyen bánásmód mel­lett a tanulókkal? Ez kü­lön téma, melyről szintén érdemes gondolkozni. A tanítás többletmunka, mely­nek térítéséről tavaly még a gazdaság bérszabályzata nem intézkedett. A Surjánban történt tör­vénysértés szerencsére rit­kán fordul elő. Surján a megye egyik legjobb álla­mi gazdasága. Tavaly 13,8 millió forint nyereséget ért el, s a közeljövőben a ma­ximális 26 napi nyereség- részesedést fizeti dolgozói­nak. De ez feljogosítja-e a gazdaság vezetőit, igazgató­ját az önkényeskedésre? Ha nem értettek egyet a válla­lati munkaügyi döntőbi­zottság határozatával, miért nem fellebbeztek a Terü­leti Munkaügyi Döntőbi­zottsághoz. Ezt elmulasz­tották, ám a jogerőssé vált határozatot mégsem haj­tották végre. Pedig a 62/ 1967. (XII. 27.) számú kor­mányrendelet is kimondja: „aki a munkaügyi döntőbi­zottságnak, illetőleg a bíró­ságnak a dolgozó érdeké­ben hozott jogerős határo­zatát nem hajtja végre, szabálysértés miatt három­ezer forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható”. Az igazgató az ügy vizs­gálatakor bennünket is fe­lelősségre vont: ,,Mi köze ehhez a Néplapnak, milyen jogcímen foglalkozik vele?” A kérdést mi úgy tennénk Tel: az igazgatót mi jogo­sítja fel a törvénysértésre? Máthé László Nem szeretem a sziszegöhet Jásziványon az a szokás, a művelődési ház. mellett vaslábon álló üveg vitrinben havonta megje­lentetik a község, a .ter- melőszivetkezet eseményed­ről, életéről szóló fényké­peket. cikkeket, híradáso­kat. Manapság — nem tu­dom miért — nem igen di­vatos már a faliújság, pe­dig a jásziványi példa rá a bizonyíték, lehet érdekesen csinálni. Elolvastam rajta egy cikket Arról szólt, a faluban nagyon várták egy gazdasági épület elkészül­tét. Az ott lakók legtöbbje még a szemével is siettette a falak emelkedését. Pár ember viszont elkezdett sziszegni. Szszsz... úgy se lesz ez jó. szszsz... minek ez, szszsz... mire költik már megint a pénzt? Tóth László kultúrfelelős azzal fejezi be gondolatát milyen jó lenne a sziszegek nélkül élni, mennyivel jobb hangulatban telne az élet. Többször gondoltam azóta Tóth László fejtegetéseire. Mennyire így van. s nem­csak éppen Jásziványon, hanem országszerte, tár­sadalmi méretekben is. Igenis van nálunk egy szi­szegő réteg. A szisz égés hangutánzó főnév, eredeti jelentése a kígyó „beszé­dét’’ örökíti meg. A kígyó nemcsak fogaival mar be­lénk. Sziszegésével félénk­séget kelt. ijedtséget éb­reszt, hangulatot ront. Mint a társadalmi szí szegők is. Tessék csak nyomon kö­vetni őket. Van ugyanis nyilvánvaló bűnjelük. Min­dig az úi ellen szisszen­nek fel. Néhány évvel ez­előtt kezdődött Szolnokon a gázprogram megvalósítá­sa. Szszsz... csak a vezetők lakásában lesz gáz. Szszsz- •• nyöghet, akinek bevezetik, mért azért csinálják, hogy a fűtés drágább legyen. Szszsz... jaj, ahová beve­zetik, sok a szerencsétlen­ség. Azóta közkedveltté lett a gázfűtés Szolnokon, s akik még kimaradtak be­lőle, reménykedve vár­ják az elkövetkező éveket, amikor rájuk is sor kerül. De kezdetben igenis volt ellenhangulat. Ellent­mondásosan ugyan. De ha valamiről ketten, hárman többen elkezdenek sziszegni, hajlamosak vagyunk odafi­gyelni, észre se vesszük, amint hatásaként másként látunk dolgokat mint ed­dig. Egy jászsági termelő­szövetkezetben történt. Az elnök azt javasolta előbb a vezetőségnek, majd a köz­gyűlésnek. vásároljanak személygépkocsit. Minden Tehetségtelen tolvajok Az ember sosem tudhatja, mi kor esik krimibe. Szolnoki átszállásra várva töltöm az időt a ceglédi állomáson. Mind népesebb a nemdohányzó váróte­rem. ilyenkor már nehezebben megy az olvasás, hiszen az emberek — az élet — mindio érdekesebbek „néznivalónak” is, mikor ilyen szép számban verődnek össze. Előttem már két kiolvasott újság hever, alattuk a Nagyvilág márciusi szá­ma. Fontos ezt részletezni, az el­következők miatt. Mert egyszercsak rég látott szolnoki ismerősöm, S. J. — a monogram nem egészen ere­deti — köszön rám. Hol jártál? Hazafelé? No, akkor nem megyünk egyedül. — Meg ehhez hasonló banalitásokkal kezdjük a beszélge­tést. Aztán dolga akad. kimegy trafi­kért. Csak úgy megszokásból, vas­tagra tömött bőrtáskájára teszi a kezét, mielőtt indul. — Tartsd rajta a, szemed, kér­tek... Lehet, egy szódát is iszom. — Hogyne, kérlek. Mire megjön, én szomjazom meg, de betyárul ám. Most én kérem öt. — Vigyázz egy kicsit a cuccaim- ra. Ez a könyvtárunké — mutatok a Nagyvilágra... Iszom egy málnát a büfében. — Jó... — Az órára pillant — Nemsokára itt van a vonat, ha megittad a bambit, már ne ide gyere vissza. Kimegyek a peron­ra, viszem a dolgaidat is. — Kedves vagy. A málnára valóban sokáig kel­lett várni. Mire kijutok, S. J. az egyik piros pad mellett vár. Kövér, világos bőrtáskája a lóca végén, egyik hóna alatt a Nagyvilág és ez újságjaim. Előre mondja. — No, kihoztam mindenedé* .. Itt van a táskád is — nyújt fe­lém másik kezével egy csinos ak­tatáskát. — Hehe... köszönöm — mon­dom, s nyúlok az újságokért, fo­lyóiratért. A táskát azonban nem veszem el. Biztosan tréfál. azért akarja ideadni, bár... Igaz, hogy csak arra a tömött, dagadt táská­jára emlékszem. De csak tukmálná rám a kezében levőt. — Akkor... tessék... a táskád. — Táskám?... Ne viccelj... — Hát ez nem a te táskád? — Hát nem tréfálsz? — Nem... Elhoztam az asztalod­ról. Azt hittem, ez is a tif’d... — Hűha!... Gyerünk csak vissza! Mind a ketten. Bent vagyunk. Volt asztalomnál zgy hallgatag férfi ül magába ros- kadtan. Előtte, hogy jól szemmel tartsa, tömött táska. Szótlanul mu­tatjuk a tévedésből elvitt holmit, — mintegy jelezve —, itt van ám, visszahoztuk! Ö csak • néz, mit sem ért az egészből. A szomszéd asz­talnál kis társaság kártyázik. Csak úgy általában kérdezzük; — Kié ez i táska? — Az egyik fiatalember megfordul, összehúzza a szemét, mi­kor barátom kezében meglátja a táskát, -zz az enyém — mondja vontatottan. — S■ J. elnézést kér. — Ne haragudjon már... a ba­rátom elment fröccsöt... hogy meg­igyon egy szódát... és én azt hit­tem, hogy az övé... — Azt hitte? — Ismerjük ezt a trükköt... Mi se ma jöttünk le a fajvédőről. Összedolgoznak, mi?... Szép firmák, no. mindjárt... Pirospozsgás barátom sápadtsá­gáról ítéltem a magaméra is, mi­kor segélytkérően egymástól vár­tunk valami „kibontakozási”, Ez azonban aligha sikerült volna, ha nem. fut be a vonatunk. Ezer sze­rencsénk volt. Ezúttal igazán szé­gyen is. meg hasznos is volt a fu­tásunk. Ügy csörtettünk fal a vo­natra, hogy vártuk a hátunk mö­gött felhangzó riasztást: „Fogják meg! Tolvaj!” — Szolnokon sze­münkre húzott kalappal húzódtunk be a busz sarkába, s meghűlt ben­nünk a vér. mikor pár pillanat múlva egy rendőr is felszállt. Rend­kívül gyanúsan fixirozott ben­nünket. Tóth István valamire való szövetkezet­nek van már. A gyors jár­mű ebben a felgyorsított korban, ha iól hasznosítják, szinte megfizethetetlen. A tagoknak is jó — gyors betegszállításra például —, a vezetőknek is, hiszen gyor­san eljutnak üzletkötésre, értekezletekre, fél nap alatt bejárják vele a határt. Eb­ből indult ki az elnök is. De mit mondtak a szisze- gők? Szszsz... úr akar már lenni az elnök. Szszsz-•• majd elrobog már mellet­tünk. meg se lát ezután bennünket. Mire a közgyűlés elkö­vetkezett. a sziszegők meg­dolgozták a közvéleményt. Olyan ellenhangulat ural­kodott. hogy az elnök gyor­san félreállt javaslatától. Besenyszögön a következőt hallottam. Tudni kell, hogy a faluban eléggé esemény­telen az élet Az itteni gye­rekek koránt sem kapják meg azt. amit a városiak. Ebből is kiindulva a ter­melőszövetkezet két fiatal mezőgazdásza megnyerte a főnökeit egy lovasiskola lé­tesítésére. A község úttörő- csapatának csinálták.- Vál­lalták. hogy munkaidő előtt ők felnyergelik a lovakat. Eleinte nagy csapatban jöt­tek a gyerekek. Tetszett az újdonság Nem mindenkinek. Szszsz... látjátok, mint az urak régen. Szszsz... osz- szák ki a pénzt ne a lo­vasiskolára költsék. Szszsz... eddig is megvol­tunk enélkül. minek ez? Mikor ott jártam, ott tar­tott a dolog: kétséges volt hogy marad-e a lovasisko­la. A gazdászok keserű szájízzel szóltak róla, hogy kispolgároknak illették őket a lovasiskoláért Le­het. hogy a besenyszögi gyerekek megrövidülnek egy örömmel a sziszegők- nek köszönhetően. A sziszegők nem han­goskodnak. Csendben, alat- tomban, suttyomban dol­goznak. Sőt némák is tud­nak maradni. A nyilvános fórumokon, termelési ta­nácskozáson. közgyűlésen, munkaértekezleten, a kol­lektíva megbeszélésein hall­gatnak, mint a csuka, ök mindig a hátunk mögött dolgoznak. És mindig rá­érnek. Cukrászdákban ücsö­rögnek. boltok előtt ácso- rognak. piacon töltik az időt, s mindig van valami újdonságuk. És így terjed nagyon gyorsan hírverésük. Mennyi nemes, szép szándék bukott már meg a sziszegők ármánykodásá­ból. Szszsz... mit akar ez 9 fiatalember, a világot megváltani? Szszsz... no ebből a házasságból is mi lesz? Szszsz... mit gondol, miből vehették a kocsit? Szszsz... nézze csak. mi­lyen csinosan öltözik, hm. nem zörög a haraszt. Sziszeg pusmog, morog a kórus. Megromlik a jó hangulat, eluralkodik a gyanakvás, megmérgező- dik a levegő. Kis dolgok­ban és nagyban is. Nem szeretjük a sziszegőkét Mindnyájan ezt mondjuk. Kevés. Ne is hallgassunk rájuk! Bőrrák Lajos Uj bélyegek A posta kibocsátja az első negyedév bélyegeit. A Hegyeshalom és Záhony közötti vasútvonal villa­mosításának befejezése al­kalmából az „Évfordulók- események 1968.’’ bélyeg­sorozatban 2 forintos bé- lyeg kerül forgalomba már­cius 30-án. — tígyancsak egy hét múlva, már­cius 30-án, a bélyeggyűj­tők érdeklődésére számot- tartó, 8 értékből álló bé­lyegsorozat jelenik meg. A 20 és a 60 filléres, va­lamint az 1.—, az 1.20, az 1.50, a 2.—, a 2.50 és az 5.— forintos címletű bé­lyegek különböző fajtájú macskák fejét ábrázolják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom