Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-26 / 72. szám
1968. március 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 v'-^- ■■■ ii A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola soroksári telepén dr. Somos András professzor újrendszerű fólia sátrakkal kísérletezik. A műanyagvázas, kétszeres behu- zatú fólia sátrakat talajfűtéssel, vagy olajkályha fűtéssel látják el. Az eddigi kísérletek szerint a fólia sátrak tökéletesen helyettesítik az üvegházakat. Képünkön: a talajfűtéses fóliaházakban szépen fejlődnek a különböző növények. Mi köze ehhez a Néplapnak? Bérpanasszal fordultak szerkesztőségünkhöz a S,ur- jáni Állami Gazdaság baromfitenyésztői. A múlt év augusztus havi teljesítményükből tíz százaléknyi bért vontak le. Kissé furcsa, hogy csak decemberben. Az indoklás sem mindennapi; szakmunkás tanulók segítettek a tojás ösz- szeszedésében. Ezért négy asszonynak összesen 886 forinttal csökkentették a a bérét. A legtöbbet — 321 forintot — a többgyermekes Hasznos Sándorné- tól vettek el. Ahogy ilyenkor szokás, az asszonyok a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz fordultak jogorvoslásért. Ez úgy döntött, hogy fizessék ki az asszonyoknak a jogtalanul levont munkabért. A tárgyalás ez év január 9-én volt, ahol az igazgató képviseletében Cs. Nagy Mihály főkönyvelő is résztvett. A döntéssel nem értett egyet a vállalat vezetősége, de nem is fellebbezett. Ezek után azt hihetnénk, ki is fizették a jogtalanul visszatartott bért. Ár bűvölök a pult mögött Nagyítóval sem lehetne találni olyan kereskedőt, aki kedveli az új árrendszert. Nemcsak azért, mert több munkát, nagyobb gondosságot, figyelmet kíván az új és gyakran változó árak alkalmazása, hanem talpig szakembernek is kell lennie annak, aki el akar igazodni a szabályzatok, a lehetőségek számtalan variációja között.- A kalkuláció nem gyerekjáték. Az árért a boltvezetők, a cikken feltüntetett áron való értékesítésért pedig a beosztott eladójí anyagilag is felelősek. Szabad, amit megengednek A problémát elsősorban a határok között mozgó ár okozza. A fix fogyasztói ár és a maximált árakkal könnyen boldogulnak. A szabadáraknál a szövetkezet elnökének vagy a vállalat igazgatójának utasításait kötelesek betartani. így az értékesítéskor a boltban a szabadáras termékek árai is adottak. A határok között mozgó áraknál az úgynevezett centrum ár az adott, melyet i központilag előírt formában képeznek, s ehhez lehet bizonyos százalékot hozzáadni. Ennél drágábban tilos eladni az árut. A probléma ott van, hogy a boltvezetők legtöbb esetben nem ismerik a centrum árat, annak lehetséges növekedését sem. így a nagykereskedelmi vállalattól kapott beszerzési árat automatikusan megemelik a kiskereskedelmi haszonkulccsal és azon értékesítenek. Ez „Patakinak" is lecke Az eddigiekből kitűnik, a boltokban megszaporodott a munka. Az átvett cikket a nagykereskedelemtől nem fogyasztói (ami korábban biztonságot jelentett a boltosoknak), hanem beszerzési áron kapják és ezt kell megszorozniuk a haszonkulcsosai. Ha a boltvezető ellenőrizni akarná, hogy a szorzás eredményeként kapott ár nem magasabb-e a lehetségesnél, akkor minden egyes terméknél 14 számítási műveletet kellene elvégeznie. Méghozzá számológép és munkaerőfedezet nélkül! Éppen ezért az fmsz elnökök és kiskereskedelmi vállalatok igazgatóinak a feladata, hogy a boltvezetőknek az átszámításhoz egyszerűsítő segédletet, eljárási utasítást adjanak. A boltban elsősorban az engedélyezett vagy kiszámított árakért legyenek felelősek. Azt, hogy a nagykereskedelmi vállalatok nem lépik-e túl az alkalmazható árat, az fmsz vagy vállalati központoknak kell ellenőrizniük. Jelenleg ugyanis a kiskereskedelmi cégek nemcsak egy nagyker. lerakattok hanem több helyről is vásárolhatnak, ebből adódóan az árak különbözőek lehetnek. (Számtalan olyan termék van, amelynél vagy a beszerzési ár vagy a nagyker. eladási ár lehet a megegyezés tárgya.) A Szolnok megyei Ipár- cikk Kiskereskedelmi Vállalatnál ezen a következő módon könnyítenek. Az áruk megérkezése előtt a boltos a megrendelőlapot benyújtja a vállalat központjának, ahol kialakítanak egy egységes fogyasztói árat. Ezt valamennyi boltvezetővel közlik, úgy, hogy amikor a szállítmány megérkezik a boltba, ott központilag előírt áron értékesítik. Az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezeteknél nehezebb a helyzet. Bár a boltvezetőket eddig több tanfolyamon is tájékoztatták az árazás módszereiről, mégis sokhelyütt előfordul pontatlanság. Ezért minden fmsz-nél árazási rendszert kell kidolgozni, hogy a hibák, áreltérések ne forduljanak elő. Az árak mozgásáról lényegében elmondható, hogy azok a kiskereskedelmi vállalatok, vagy szövetkezet vezetőjének döntése szerint, de elsősorban a kereslet-kínálat hatására alakulnak a legtöbb ruházati és iparcikk árucsoportokban. P. S. Szó sincs róla. Megtagadták, sőt Püski Imre igazgató szóba sem akart állni ebben az ügyben hozzá forduló munkás asszonyokkal. Az ipari tanulók nevelésével megbízott munkások öt, illetve tíz százalék bérpótlékot kapnak. — A mezőgazdasági munkásoknak ugyanezért levonás jár? Miért van ekkora szakadék e két ágazat között? Dobler Pálné bércsoportvezető az Állami Gazdaságok Központjától kért véleményt. Ott ajánlották neki e furcsa eljárást. De vajon hogyan lehet a munkások és a tanulók teljesítményét elkülöníteni? Vajon szívesen foglalkoznak-e a munkások ilyen bánásmód mellett a tanulókkal? Ez külön téma, melyről szintén érdemes gondolkozni. A tanítás többletmunka, melynek térítéséről tavaly még a gazdaság bérszabályzata nem intézkedett. A Surjánban történt törvénysértés szerencsére ritkán fordul elő. Surján a megye egyik legjobb állami gazdasága. Tavaly 13,8 millió forint nyereséget ért el, s a közeljövőben a maximális 26 napi nyereség- részesedést fizeti dolgozóinak. De ez feljogosítja-e a gazdaság vezetőit, igazgatóját az önkényeskedésre? Ha nem értettek egyet a vállalati munkaügyi döntőbizottság határozatával, miért nem fellebbeztek a Területi Munkaügyi Döntőbizottsághoz. Ezt elmulasztották, ám a jogerőssé vált határozatot mégsem hajtották végre. Pedig a 62/ 1967. (XII. 27.) számú kormányrendelet is kimondja: „aki a munkaügyi döntőbizottságnak, illetőleg a bíróságnak a dolgozó érdekében hozott jogerős határozatát nem hajtja végre, szabálysértés miatt háromezer forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható”. Az igazgató az ügy vizsgálatakor bennünket is felelősségre vont: ,,Mi köze ehhez a Néplapnak, milyen jogcímen foglalkozik vele?” A kérdést mi úgy tennénk Tel: az igazgatót mi jogosítja fel a törvénysértésre? Máthé László Nem szeretem a sziszegöhet Jásziványon az a szokás, a művelődési ház. mellett vaslábon álló üveg vitrinben havonta megjelentetik a község, a .ter- melőszivetkezet eseményedről, életéről szóló fényképeket. cikkeket, híradásokat. Manapság — nem tudom miért — nem igen divatos már a faliújság, pedig a jásziványi példa rá a bizonyíték, lehet érdekesen csinálni. Elolvastam rajta egy cikket Arról szólt, a faluban nagyon várták egy gazdasági épület elkészültét. Az ott lakók legtöbbje még a szemével is siettette a falak emelkedését. Pár ember viszont elkezdett sziszegni. Szszsz... úgy se lesz ez jó. szszsz... minek ez, szszsz... mire költik már megint a pénzt? Tóth László kultúrfelelős azzal fejezi be gondolatát milyen jó lenne a sziszegek nélkül élni, mennyivel jobb hangulatban telne az élet. Többször gondoltam azóta Tóth László fejtegetéseire. Mennyire így van. s nemcsak éppen Jásziványon, hanem országszerte, társadalmi méretekben is. Igenis van nálunk egy sziszegő réteg. A szisz égés hangutánzó főnév, eredeti jelentése a kígyó „beszédét’’ örökíti meg. A kígyó nemcsak fogaival mar belénk. Sziszegésével félénkséget kelt. ijedtséget ébreszt, hangulatot ront. Mint a társadalmi szí szegők is. Tessék csak nyomon követni őket. Van ugyanis nyilvánvaló bűnjelük. Mindig az úi ellen szisszennek fel. Néhány évvel ezelőtt kezdődött Szolnokon a gázprogram megvalósítása. Szszsz... csak a vezetők lakásában lesz gáz. Szszsz- •• nyöghet, akinek bevezetik, mért azért csinálják, hogy a fűtés drágább legyen. Szszsz... jaj, ahová bevezetik, sok a szerencsétlenség. Azóta közkedveltté lett a gázfűtés Szolnokon, s akik még kimaradtak belőle, reménykedve várják az elkövetkező éveket, amikor rájuk is sor kerül. De kezdetben igenis volt ellenhangulat. Ellentmondásosan ugyan. De ha valamiről ketten, hárman többen elkezdenek sziszegni, hajlamosak vagyunk odafigyelni, észre se vesszük, amint hatásaként másként látunk dolgokat mint eddig. Egy jászsági termelőszövetkezetben történt. Az elnök azt javasolta előbb a vezetőségnek, majd a közgyűlésnek. vásároljanak személygépkocsit. Minden Tehetségtelen tolvajok Az ember sosem tudhatja, mi kor esik krimibe. Szolnoki átszállásra várva töltöm az időt a ceglédi állomáson. Mind népesebb a nemdohányzó váróterem. ilyenkor már nehezebben megy az olvasás, hiszen az emberek — az élet — mindio érdekesebbek „néznivalónak” is, mikor ilyen szép számban verődnek össze. Előttem már két kiolvasott újság hever, alattuk a Nagyvilág márciusi száma. Fontos ezt részletezni, az elkövetkezők miatt. Mert egyszercsak rég látott szolnoki ismerősöm, S. J. — a monogram nem egészen eredeti — köszön rám. Hol jártál? Hazafelé? No, akkor nem megyünk egyedül. — Meg ehhez hasonló banalitásokkal kezdjük a beszélgetést. Aztán dolga akad. kimegy trafikért. Csak úgy megszokásból, vastagra tömött bőrtáskájára teszi a kezét, mielőtt indul. — Tartsd rajta a, szemed, kértek... Lehet, egy szódát is iszom. — Hogyne, kérlek. Mire megjön, én szomjazom meg, de betyárul ám. Most én kérem öt. — Vigyázz egy kicsit a cuccaim- ra. Ez a könyvtárunké — mutatok a Nagyvilágra... Iszom egy málnát a büfében. — Jó... — Az órára pillant — Nemsokára itt van a vonat, ha megittad a bambit, már ne ide gyere vissza. Kimegyek a peronra, viszem a dolgaidat is. — Kedves vagy. A málnára valóban sokáig kellett várni. Mire kijutok, S. J. az egyik piros pad mellett vár. Kövér, világos bőrtáskája a lóca végén, egyik hóna alatt a Nagyvilág és ez újságjaim. Előre mondja. — No, kihoztam mindenedé* .. Itt van a táskád is — nyújt felém másik kezével egy csinos aktatáskát. — Hehe... köszönöm — mondom, s nyúlok az újságokért, folyóiratért. A táskát azonban nem veszem el. Biztosan tréfál. azért akarja ideadni, bár... Igaz, hogy csak arra a tömött, dagadt táskájára emlékszem. De csak tukmálná rám a kezében levőt. — Akkor... tessék... a táskád. — Táskám?... Ne viccelj... — Hát ez nem a te táskád? — Hát nem tréfálsz? — Nem... Elhoztam az asztalodról. Azt hittem, ez is a tif’d... — Hűha!... Gyerünk csak vissza! Mind a ketten. Bent vagyunk. Volt asztalomnál zgy hallgatag férfi ül magába ros- kadtan. Előtte, hogy jól szemmel tartsa, tömött táska. Szótlanul mutatjuk a tévedésből elvitt holmit, — mintegy jelezve —, itt van ám, visszahoztuk! Ö csak • néz, mit sem ért az egészből. A szomszéd asztalnál kis társaság kártyázik. Csak úgy általában kérdezzük; — Kié ez i táska? — Az egyik fiatalember megfordul, összehúzza a szemét, mikor barátom kezében meglátja a táskát, -zz az enyém — mondja vontatottan. — S■ J. elnézést kér. — Ne haragudjon már... a barátom elment fröccsöt... hogy megigyon egy szódát... és én azt hittem, hogy az övé... — Azt hitte? — Ismerjük ezt a trükköt... Mi se ma jöttünk le a fajvédőről. Összedolgoznak, mi?... Szép firmák, no. mindjárt... Pirospozsgás barátom sápadtságáról ítéltem a magaméra is, mikor segélytkérően egymástól vártunk valami „kibontakozási”, Ez azonban aligha sikerült volna, ha nem. fut be a vonatunk. Ezer szerencsénk volt. Ezúttal igazán szégyen is. meg hasznos is volt a futásunk. Ügy csörtettünk fal a vonatra, hogy vártuk a hátunk mögött felhangzó riasztást: „Fogják meg! Tolvaj!” — Szolnokon szemünkre húzott kalappal húzódtunk be a busz sarkába, s meghűlt bennünk a vér. mikor pár pillanat múlva egy rendőr is felszállt. Rendkívül gyanúsan fixirozott bennünket. Tóth István valamire való szövetkezetnek van már. A gyors jármű ebben a felgyorsított korban, ha iól hasznosítják, szinte megfizethetetlen. A tagoknak is jó — gyors betegszállításra például —, a vezetőknek is, hiszen gyorsan eljutnak üzletkötésre, értekezletekre, fél nap alatt bejárják vele a határt. Ebből indult ki az elnök is. De mit mondtak a szisze- gők? Szszsz... úr akar már lenni az elnök. Szszsz-•• majd elrobog már mellettünk. meg se lát ezután bennünket. Mire a közgyűlés elkövetkezett. a sziszegők megdolgozták a közvéleményt. Olyan ellenhangulat uralkodott. hogy az elnök gyorsan félreállt javaslatától. Besenyszögön a következőt hallottam. Tudni kell, hogy a faluban eléggé eseménytelen az élet Az itteni gyerekek koránt sem kapják meg azt. amit a városiak. Ebből is kiindulva a termelőszövetkezet két fiatal mezőgazdásza megnyerte a főnökeit egy lovasiskola létesítésére. A község úttörő- csapatának csinálták.- Vállalták. hogy munkaidő előtt ők felnyergelik a lovakat. Eleinte nagy csapatban jöttek a gyerekek. Tetszett az újdonság Nem mindenkinek. Szszsz... látjátok, mint az urak régen. Szszsz... osz- szák ki a pénzt ne a lovasiskolára költsék. Szszsz... eddig is megvoltunk enélkül. minek ez? Mikor ott jártam, ott tartott a dolog: kétséges volt hogy marad-e a lovasiskola. A gazdászok keserű szájízzel szóltak róla, hogy kispolgároknak illették őket a lovasiskoláért Lehet. hogy a besenyszögi gyerekek megrövidülnek egy örömmel a sziszegők- nek köszönhetően. A sziszegők nem hangoskodnak. Csendben, alat- tomban, suttyomban dolgoznak. Sőt némák is tudnak maradni. A nyilvános fórumokon, termelési tanácskozáson. közgyűlésen, munkaértekezleten, a kollektíva megbeszélésein hallgatnak, mint a csuka, ök mindig a hátunk mögött dolgoznak. És mindig ráérnek. Cukrászdákban ücsörögnek. boltok előtt ácso- rognak. piacon töltik az időt, s mindig van valami újdonságuk. És így terjed nagyon gyorsan hírverésük. Mennyi nemes, szép szándék bukott már meg a sziszegők ármánykodásából. Szszsz... mit akar ez 9 fiatalember, a világot megváltani? Szszsz... no ebből a házasságból is mi lesz? Szszsz... mit gondol, miből vehették a kocsit? Szszsz... nézze csak. milyen csinosan öltözik, hm. nem zörög a haraszt. Sziszeg pusmog, morog a kórus. Megromlik a jó hangulat, eluralkodik a gyanakvás, megmérgező- dik a levegő. Kis dolgokban és nagyban is. Nem szeretjük a sziszegőkét Mindnyájan ezt mondjuk. Kevés. Ne is hallgassunk rájuk! Bőrrák Lajos Uj bélyegek A posta kibocsátja az első negyedév bélyegeit. A Hegyeshalom és Záhony közötti vasútvonal villamosításának befejezése alkalmából az „Évfordulók- események 1968.’’ bélyegsorozatban 2 forintos bé- lyeg kerül forgalomba március 30-án. — tígyancsak egy hét múlva, március 30-án, a bélyeggyűjtők érdeklődésére számot- tartó, 8 értékből álló bélyegsorozat jelenik meg. A 20 és a 60 filléres, valamint az 1.—, az 1.20, az 1.50, a 2.—, a 2.50 és az 5.— forintos címletű bélyegek különböző fajtájú macskák fejét ábrázolják.
