Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-24 / 71. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYE [ A MEGYE! PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA^BHÜHHB XIX. évfolyam, 71. szám. Ára: 1 forint 1968. március 24., vasárnap DCedvet OLoaióink I Néhány nap múlva befejeződik a szolnoki nyomda laprészlegének rekonstrukciója. Most már az eddiginél lényegesen jobb technikai feltételek mellett ismét „itthon”, Szolnokon nyomhatjuk a Néplapot. Az új rotációs gépen jó minőségű — később színes — nyomás, a lap gyorsabb, biztonságosabb előállítása válik lehetővé. A jobb technikai feltételeket szeretnénk a lap tartalmának további gazdagítására felhasználni. Tartalmasabb. színesebb, érdekesebb, olvasóink igényeinek még jobban megfelelő újságot gzej'etnénk. szerkeszteni. Olyat, amelyben minden olvasónk minden nap megtalálja az őt érdeklő témákat; amely gyorsan, pontosan ‘informál megyénk, az ország és a világ eseményeiről. Szándékunk nem jelenti lapunk szerkesztési elveinek megváltozását. Eddig is arra törekedtünk, hogy — szolgálva a Magyar Szocialista Munlzáspárt politikáját —, messzemenően kielégítsük olvasóink igényeit, Hisszük, hogy ez a törekvésünk eredményes volt, mert néhány év alatt — a szigorú papírgazdálkodás mellett is — megduplázódott lapunk példány szám a. Az elmúlt ép végén, néhány hónap alatt, újabb ötezerrel nőtt olvasóink száma. Számunkra minden v.j olvasó egyben szavazat w szerkesztési elveink, lapunk színvonala mellett. Ügy gondoljuk azonban, hogy a; ilyen általános érvényű vélemény-nyilvánítás mellett — mint az olvasók számának szaporodása — időnként szükség van egy pontosabb, konkrétabb felmérésre, az olvasói vélemények „feltérképezésére”, a kritikai megjegyzések összefüggésére. Ezért fordulunk ma olvasóinkhoz és kérjük, töltsék ki a mellékelt kérdőívet. A jobb technikai feltételek mellett lehetőség nyílik néhány régi elképzelésünk megvalósítására, trjy többek között elkezdjük a napi külpolitikai összefoglalók közlését, amelyben röviden összegezzük a világpolitika valamennyi fontos eseményét. Több képet. rajzot kívánunk közölni. Gyorsabb lesz o lap nyomdai előállítása, tehát megvalósulhat az a korábbi elhatározásunk is, hogy minden jelentős eseményről, történjen az akár az esti órákban is, másnapi lapunkban részletesen beszámoljunk. Ezek n mi szándékaink. de terveink, elképzeléseink kialakításához várjujc olvasóink véleményét, javaslatait is. Ezért kérdezzük meg —■ többek között — mi a véleménye lapunkról mit olvas abból szívesen, mit tart feleslegesnek; kérdezzük esetleges konkrét témajavaslatait Reméljük, minél többen beküldik közvéleménykutató kérdőívünket. Köszönjük fáradozásukat, s ígérjük, hogy minden kritikai észrevételt megfontolunk, a tanácsokat, javaslatokat felhasználjuk, hogy színvonalasabb, olvasóink igényeinek még jobban megfelelő lapot szerkeszthessünk. Az Építőanyagipari Vállalat törökszentmiklósi üveg- technikai üzemében tizenkilenc ipari tanuló szabadul (el június közepén. Képünkön Sknbila Géza szakoktató és B. Tóth Rozália ipari tanuló látható. — NZS — Párizs és Budapest Közelharc a forgalmi irodában Ezt is megúsztam! MA: Csak hivatalosan A nagy lecke Áttört függöny Betonhíd Ha: három elő és kilenc hidegétei Bemutató a Múzeum Étteremben ERRE GONDOLT? Vélemények a gazdasági reformról A jászapáti MS.M. 632. szakmunkásképző iskola harmadéves tanulóinak vizsga remekeiből tegnap délután kiállítás nyílt a Vágó Pál múzeumban. Képünkön Nagy Lajos technikus tanár a kiállítás anyagát készíti, elő. Ma délben féltizenkettő- től délután öt óráig nagyszabású ételbemutatóra hívják meg kedves vendégeiket a szolnoki Múzeum Étterem dolgozói. Szántó András szakács ezúttal mindennapin túli teljesítményt nyújt: az étlapon három márcsak hangzásra is ínycsiklandozó leves, 11 készétel, három elő- és kilenc hidegétel, valamint négy tésztafajta elkészítését vállalta. Űj, még eddig a Múzeum Étteremben nem forgalmazott ételek kerülnek bemutatásra. A vendégek kedvükre akár észt ebédet is fogyaszthatnak, illetve öszA mindinkább sokasodó történelmi évfordulók is jelzik, hogy a felszabadulás óta mennyit tett* alkotott munkás népünk. Sokan talán még úgy emlékeznek a nagy napra, mintha ma történt volna, pedig éppen két évtizede már, hogy 1848 márciusában sor került a száz munkásnál többet fog- lalkoztató üzemek, gyárak ! államosítására. Szolnokon a papírgyár, a cukorgyár, a téglagyár, a fűrésztelep és az áramszolgáltató vál- ' lalat államosítására. Váratlan, szinte hihetetlenül nagy esemény volt ez akkoriban. Nincs többé tőkés igazgató, munkáskizsákmányolás, kapitalista nyerészkedés. Az új élet szele, a remények melege szinte perzselt azokban a napokban. Spontán hangulatú ünnepi gyűléseken iktatták be a munkásoka soraikból kikerült munkásigazgatót és úgy jár- tak-keltek az üzemi csarnokokban, a gyárudvaroszeállíthatnak maguknak az étlapról, mert Szántó András olyan ételféleségekkel is kedveskedik, amelyeket észtországi tanulmányútja során ismert meg. De a bő választékban Horváth Mihály az olympiákon részt vett híres szakács receptjei alapján készült ételkülönlegességek is megtalálhatók. Szántó András kijelentette: a mai bemutatón legkedveltebbnek bizonyult ételeket a későbbiek során is készíteni fogják az étteremben, így a kedves vendégek nem egyszer találkozni fognak majd velük az étlapon, —p—s— kon, ahogyan saját portáján mozog az ember. Nagy esemény volt. Aki átélte, ma sem tud izgalom és meghatódottság nélkül gondolni rá. Ez esetben indokolt a nagy szó: valóban történelmi fordulat volt. A felszabadulást követő idők sokszor még zűrzavaros eseményei után az első nagy. meggyőző tett, hogy valóban a szocializmus felé haladunk, a nép nálunk is igazán szocialista módon gazdálkodhat az ország javaival, s elkezdheti azt az életet építeni, amelyet a kommunista párt programja olyan vonzónak rajzolt. A földosztás megszüntette hazánkban a feudális urak előjogait, a parasztok kezébe adta a földet. Mégis a gyárak, az üzemek államosítása volt a nagy hadüzenet az évszázados elmaradottságnak és biztosíték arra, hogy a feudális maradiságban tengődő agrárország fejlett ipari országgá válhat. Túlzás volna azt monPásztor Sándor, szolnoki taxisofőr: — Az idén már teljesen gebines rendszerben dolgozom. Én a régi fizetési formával kevesebb munkaóra alatt kerestem annyi pénzt, mint tnost. Az idén alig volt még szabad vasárnapom, mindig 12 órát dolgozunk és 12 óránk szabad. Ha a vállalat a bevételünkből valamennyi százalékkal kevesebbet fizettetne be velünk, jobb véleménnyel volnék. Kiss Margit, jászberényi rádióm űszerész: — A rugalmasság és lelkiismeretesség kell most leginkább a szövetkezetünkben. Sok újításunk, sőt szabadalmunk is van. A vezedani, hogy az államosítás csupán örömök, ünnepségek halmaza volt. Csak azok tudják, akik birkóztak vele. hogy mennyi gond, erőfeszítés kísérte a roppant vállalkozást. Szinte a semmiből kellett megteremteni az új szocialista ipart. Az úgyahogy helyreállított gyárakban, üzemekben kellett egy fejlettebb* igényesebb társadalmi rend követelményeinek megfelelő termelést megszervezni.. Mennyi csúfondáros ellenérv és ellenszenv kísérte a munkásigazgatók, a munkásból lett egyéb vezetők erőfeszítéseit. S akkor érte ellenségeinket talán a legkellemetlenebb meglepetés, amikor kiderült, hogy a munkások nagyon is alkalmasak az ország vezetésére. Szívük, becsületük, a nép iránti felelősségérzetük pedig megsokszorozza erőiket, akaratukat. Csak a történelmi sorsfordulóra volt szükségség ahhoz, hogy a munkásosztály bebizonyíthassa vezetői képességeit. Az államosítás óta eltelt két évtized már nem hagy kétséget aziránt, hogy a gyár jó gazdája csakis a munkás lehet Bebizonyította ezt a tőink ezek közül többet szeretnének bejuttatni ipari kiállításokra. Ahhoz, hogy mindenütt meg is szeressék termékeinket pontosan kell dolgoznunk. Törekszünk erre. Peredi Jánosné, jászágói háziasszony: — A cukor, a zsír most olcsóbb. Ami drágább lett, az mind olyan cikk, amit a magamfajta ember ritkán vesz. Ez nekem jó. Az is, hogy a fiam júniustól minden héten szabadszombatot kap a pesti vállalatnál. Kilenc kataszt- rálls hold növény művelésére szerződtem a tsz-nél. Azon az egy-egy napon ő is sokat segíthet. Magam nevelem a négy gyereket. NáfFolytatás a 3. oldalon) fejlődés üteme is. Gyáraink. üzemeink gyors talp- raállása. A rekonstrukciók, a bővítések, a korszerűsi- tések. s a jobban szervezett. több szívvel végzett munka nyomában biztatóan növekvő termelés A munkások keze nyomán új ipari üzemek, korszerű gyár- óriások nőttek fel hazánk földjén. Egyszóval a két évtized során ipari országgá lettünk. Ez a húsz év persze nem lehetett elég ahhoz, hogy minden jó terv valóra váljon. de megteremtődött a szilárd, jó alap. amelyre bízvást építhetjük a «zocia. lizmus falait. Az eddig elvégzett jó munkára épülnek a további tervek, tennivalók. Arra épül az új gazdasági irányítási rendszer, amely betetőzi, ki- teljesíti azt. amit a két évtized megteremtett. T7z a bizonyosság teszi *■* még örvendetesebbé a szép évfordulót, s ad bíztatást és még több kedvet a maga gyárában becsülettel munkálkodó vezető. irányító munkásosztályunknak a nagyobb, fe- leIőrségv-SI!.niásho7. az újabb erőfeszítésekhez. K. Gy. Két évtized
