Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-21 / 68. szám

1968. március 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kurázsi mama és gyermekei A szolnoki Szigligeti Színház bemutatója Jeges tavaszi szél süvít a mezők fölött. Két fegy­veres vigyázza az ország­utat, hogy az arra járó fiatal férfiakat „beszervez­ze” a hadseregbe. Ha le­het, szépszerével, ha kell erőszakkal. 1624-et írunk, a helyszín: Svédország. A svéd király, a protestantiz­mus legfőbb őre meg akar­ja támadni a katolikus Lengyelországot A vallási jelszó gazdasági érdekeket fed. Hat éve folyik már, ennek jegyében, az Euró­pát dúló háború, amely „30 éves” néven vonult be a történelembe. A svéd— lengyel mérkőzés csak epi­zód. A lengyelek ellen to­boroznak embert, a kato­nák az országúton. Itt ta­lálkozunk először a mar- kotányosnő, Kurázsi mama ponyvás szekerével. Két szép erős fia befogva a rúdnál, ő maga és leánya, a néma Kattrin a kocsin. 1941-ben, a fasizmus dü­höngése és a második vi­lágháború pusztítása idején gördült be először Kurázsi mama kocsija a semleges Svájc zürichi színházának színpadára. A kép: a tett- rekész kisember, aki elég bátornak és ravasznak ér­zi magát ahhoz, hogy a hatalmasok torzsalkodása közepette is megvédje tu­lajdonát, az övéi érdekét és életét. A hatalmasok céljait szolgáló háborúból pedig bármilyen jelszavak alatt folyik is az, a kisem­ber sohasem húzhat hasz­not Kurázsi mama váltig abban bízik, hogy meggaz­dagodik a háborún, e he­lyett elveszti azt is, amije van. Gyermekeit, pénzét, aprócska vagyonát. Tizen­két év után eszelős öreg­asszonyként hagyjuk ma­gára, aki támolyogva húz- za-vonja az üres kocsit, szegényes tulajdonát, ame- Ivért az egész életét fel­áldozta, értelmetlenül. Saj­náljuk. hogv milyen sze­rencsétlen, idegenkedünk is tőle, hogy ennyire javítha­tatlan, ennyire botor. A Kurázsi mama 1958- ban szólalt meg magyarul a budapesti Madách Szín­házban. Századunk nagy német drámaírójának, Ber­tolt Brechtnek ez egyik legnagyobb mesterműve — most másodízben kapott hazai színpadot. A szolno­ki Szigliaeti Színház tehát hézagpótló feladatra vál­lalkozott és feladatát ki­válóan oldotta meg. Nem túlzás, hanem tény, hogy olvan előadást produkált, amely díszére válnék az ország bármelyik színpa­dának. Mindenekelőtt rá­termett főszereplőt talált Hegedűs Ágnes személyé­bem A művésznő valóban megfelelt a szerep minden feltételének. Erélyes egyé­nisége, erős hangja és jó énekhangja, határozott mozgása, kitűnő humora van, s mindezeket kellő helyen és kellő mértékben juttatja érvényre. A sze­rep fejlődésvonala — Brecht epikus színházi elveinek megfelelően — nem egyen­letes. hanem hullámzik, szeszélyes, mint maga az élet. A 3. színben Kurázsi mama elveszti kisebbik fiát, mert sajnálja a pénzt pz őrmester megvesztege­tésére. Elébe hozzák a halott fiút, s mint életé­ben. most halálában is meg kell tagadnia, külön­ben oda az áruval megra­kott kocsi. A természetel­lenes vagyonszerzési vágy és a legmélyebb anvai ösz­tön összeütközésének jele­nete ez. Kurázsi mama nem tigris-anya, szeretet­tel csügg gyermekein, de érzelmeinél erősebb benne a rögeszmés társadalmi kényszer, a birtoklás őrü­lete. Mindez benne van Hegedűs Ágnes játékában a kényszerűen torz mosoly-* bán, -mellyel a holttestet cipelő katonák felé forduL Csak akkor rogy össze, mikor már eltávoztak. — Alakításának kiemelkedő mozzanatai az ilyenek. A néma Kattrin fontos szerepét Szekeres Ilona alakítja, ő is egyénien. — Jellegzetessége, hogy szem- revaló és rokonszenves Kattrint fonnál akiben sok a természetes emberi gyöngédség és szeretet, s akiben a gyermek és csa­lád utáni vágy vénülve sem torzul patológiássá, önfeláldozása életébe ke­rülő dobolása a tetőn így nem kerül át a megszál­lottság szférájába, hanem tudatos és erkölcsileg szép emberi tett marad, ezáltal valóban hősi, anélkül, hogy patetikus lenne. Eilif, az idősebb fiú alakját Kránitz Lajos kelti életre, az 1. színben igen sikeresen, ké­sőbb kevésbé. A szerep nagy jelenetét, a 2. színben előadandó dalt a nőről, meg a huszárról s a hozzá tartozó vad kardtáncot saj­nos nem tudta kellő szín­vonalon megoldani. Stüsszi, a kisebbik fiú szerepének szövege talán több Eilifé- nél, de talán kevésbé igé­nyes: Kertész Péter külö­nösebb hiba nélkül for­málta meg. Horváth Sán­dor a szakács szerepében kiegyensúlyozottan és gya­korlottan játszott, inkább kedélyesen, mint „rámenő­sen”. Holott a szakács alapjában véve felelőt­len, „vagány”, érdes jel­lem, őt is csajt az érvé­nyesülés érdekelné — Ku­rázsi mama ezért találná meg benne élete párját. Orbán Tibor a tábori pap alakítója jó intellektuális alkat, szövegmondásának árnyaltságával, ha megszó­lal, magára vonja a fi­gyelmet; a Hórák dalát igen jól adta elő. Gyön­gy össy Katalin, Y vette megszemélyesítője előnyös megjelenésével, szép beszé­dével és jó mozgásával tűnt ki, csak a Cimboráló nóta szövegét nem mondta eléggé érthetően. A számos kisebb szerep alakítói kö­zül meg kell említeni Vaj­da Lászlót, aki — a rende­zés szándéka szerint — több színben egymásután fellépve új alakot, egy fia­tal katonát illesztett a da­rabba s figyelmet keltett. Az előadás rendezője, Berénpi Gábor kétségtele­nül feladata magaslatán áll. Egymásba illesztette a darab minden mozzanatát, megszabta a stílusát, me­lyet azzal jellemezhetünk, hogy kerülve minden fö­lösleges vagy kirívó hatást a lényegre tört, a darab reális erkölcsi emberi, tár­sadalmi mondanivalójának megértetésére. Pontos és fegyelmezett összjátékot tudott létrehozni. Az elő­adásnak nincsenek sztár­jai, senki sem játssza vagy mutogatja önmagát, a kö­zös célért dolgozik min­Kurázsi mama Hegedűs Ágnes denki. Rendezést méltób­ban dicsérni — vélemé­nyem szerint —nem lehet. Emellett egységes szépha­tásra törekedett, nem il­lesztett a játékba, mint a Kurázsi mama nemegy kül­földi rendezője tette, a köl­tői songok, a dalbetétek „ellensúlyozására” natura­lista részleteket; viszont a dalokat is természetes egy­szerűséggel adatta elő, nem változtatta meg a színt, nem alkalmazott „song-vi­lágítást”. Eszközeit tehát a természetesség fókán tart­va tudatosan szolgálta a rendezés a darab mély rea­lizmusát. A rendezői elgondolás­hoz alkalmazkodnak Fehér Miklós színpadképei, ame­lyeken semmi fölösleges, valamint Köpeczi Bócz Ist­ván jelmezei, amelyek nem hivalkodnak a szürkeség­gel. A Pázmány Tibor irá­nyította zenekar tiszta hangzása igen kellemes, s ha még azt is sikerül el­érnie hogy hangerejével sohase takarja az éneket, akkor kifogástalan lesz. — Tudjuk, hogy Brecht ének­betétei nem másodlagos díszítőelemek, hanem igen sokszor éppen ezekben fo­galmazza meg mondaniva­lójának summáját, ezek­ben fejezi ki erkölcsi téte­leit. A közönségnek tehát meg kell értenie az ének­lő színész minden szavát. Csak gyönyörűséget talál­hat benne, mert Brecht e drámájának olyan tolmá- csolója van, mint Nemes Nagv Ágnes, aki Brecht költöisége mellé egyenlő­rangú fordítást tud állí­tani. A Kurázsi mama és gyer­mekei a történelmi múlt­ban játszik, de magas er­kölcsi tanulsága hozzánk és minden korhoz beszél. A Szigligeti Színház ki­emelkedő teljesítményével emléket állított az 1956- ban elhunyt nagy költő­nek is sziüetése nyolcva­nadik évfordulóján. Vajda György Mihály Végét járja naprendszerünk legnagyobb holdja A Neptun bolygó két holdja közül a nagyobbik- nak, a Tritonnak, a jövő­ben vagy a Neptunra kell zuhannia, vagy olyan apró részecskékre kell szétesnie, mint amelyekből a Satur- nus gyűrűi állnak. A Tri­ton naprendszerünkben a legnagyobb holdak közé tartozik. Ugyanúgy, minta Jupiter holdja, a Ganimé- desz és a Saturnus holdja- a Titán, a Triton is körül­belül kétszer akkora, mint a mi holdunk. Általános vélemény szerint a Triton főleg megfagyott gázokból áll. A Neptunra való felté­telezett zuhanás a Neptun szempontjából nem jár ka­tasztrofális következmé­nyekkel, mivel e bolygó tö­mege igen nagy, 19-szerese a Föld tömegének Erre az eseményre csillagászati mértékkel mérve hamaro­san sor kerül: mintegy tíz­millió, de legfeljebb egy- milliárd év múlva. AZ ELSŐ A TANYA A YIHARBAN U j műfaj született Tíz évvel ezelőtt, 1953. március 21-én különleges élményben volt része a Magyar Televízió akkor még csekélyszámú (mind­össze tizenhatezer) előfize­tőjének.,. Ezen a napon sugározták ugyanis az első eredeti, önálló magyar tv- drámát Tanya a viharban címmel. Iróia Dobozi Imre, rendezője Katkics Ilona, egyik főszereplője pedig az azóta elhunyt Mányai La­jos volt. Ma a televíziónak több, mint egymilliókétszázezer előfizetője van. s a tv drá­mai alkotóműhelyében tíz év alatt mintegy kétszáz mű született. Az út persze nem volt ewenesvonalú. Jó. Nem jó. Kitűnő. Nono. Korszerű. Elvont és nem érthető. Szocialista alapál­lású. XJnyan. ez nem a mi világunk... Ilyen és ehhez hasonló — gvakran hom­lokegyenest ellentétes — vélemények pergőtüzében alakult, fejlődött és ért el emlékezetes sikereket a magyar tv-dráma. Ugyan ki ne emlékezne a Vacsora a Hotel Germán iá­ban című. krimiszerűen iz­galmas, döbbenetes hatású antifasiszta darabra, amely a harmadik volt a tv-já- tékok sorában?! Maradan­dó élmény volt a Stefan Zweig kisregényéből tv-re átdolgozott Sakk-novella, Major Tamás felejthetetlen alakításával. A Mihálrjfi Imre rendezte Államügyész, a Zsurzs Éra nevét híres­ei f »vő Nő a bárokban, a Cserhalmi Imre forrni ő- könyvéből készüR Ütőn, és egy sor más (Gömböc, A szerző ma meghal, Mene­külés a börtönbe. Hotel Germania. Epeiosz akció, Ok tudják mi a szerelem. Barbárok. Ezer év, Iván Iljics halála) tv-dráma hosz- szú Ideig beszédtéma volt a nézők között. S az évfordulón ne fe­ledkezzünk el a magyar tv- dráma magas nemzetközi rangjáról som... A nemzetközi mezőny­ben magas művészi és eszmei színvonalat képvi­selnek a Magvar Televí­zió drámai művei. Tíz év alatt tucatnyi nagydíjat, ki­tüntetést kaptak az ale­xandriai, rannesi. monte- earlói, prágai, kairói, tv­fesztiválokon. Arany Nimfa dijat nyert például a Nő a bárokban, az Eveiosz akció, az Ok tudják mi a szerelem. Az Arany Lótusz kitüntetést kapta a Barbárok (Móricz 7sigmond írását Zsurzs Éva dől górta át televízió­ra). Az Iván Iljics halála két díjat i, nyert: egyet Monte Corlóban, egvet Prágában. Legutóbb pedig — ez év elején —> a leg­jobb forgatókönyv nagy- díját hozta el Monte Cárié­ból a Távolsági történet (író: Vészi Endre, rendező: a fiatal, a pályát a televí­ziónál kezdő Hajduffy Mik­lós). E díjak értékét nagyban emeli, hogv a szóbanforgő tv-fesztiválokon magas mércével mérnek. S a tucatnyi kitüntetés rekord- számba megy. Szűcs Andor, a tv irodal­mi és drámai főosztályának vezetője elmondotta, hogy 1968-ban a múlt évi 34 he­lyett már 40 tv-játék ké­szül. Ezek többsége mai témát dolgoz fel, a jelen­kor égető, bonyolult és gyakran ellentmondásos problémáihoz kíván a mfi­E CÉLKITŰZÉS telje­süléséről már azzal is fel­világosítást kaphatunk, ha szemügyre veszünk néhány témát az eddig megjelent tizenkét kötet közül. Elsők között került kiadásra az idős tsz-tagok jogaira vo­natkozó előírások ismer­tetése, a tsz-tagok szociá­lis ellátásának összefogla­ló magyarázata, valamint a tsz-fiatalok helyzetét s jogait elemző kiskönyv. — Közérdekűségben nehéz lenne fontossági sorrendet megállapítani a sorozat olyan kötetei között, mint a munkamegállapodások megkötésének módját, for­máit tárgyaló, továbbá a garantált munkadíjazásról szóló, vagy a földtörvényt ismertető kiskönyvek. Időszerű témák gyors feldolgozása, kiadása a sorozat keretében segítsé­get adhat az olvasóknak, az érdekelteknek, hogy a szűkszavú , sajtó, vagy tv- híradásokat követően, be­hatóbban megismerkedhes­senek a számukra fontos rendelkezésekkel. Termé­szetesen ennek az is fel­tétele, hogy a tsz-tagok vészét eszközeivel hozzá­szólni. Tovább folytatják klasszikusok kiemelkedő műveinek adaptálását is. A televízió felkérésére Bara­bás Tibor, Cserhalmi Imre, Bencsik Imre, örsi Ferenc dolgozik már a Tanácsköz­társaság 133 napjának méltó emléket állító tv-já- tékon. Lengyel József pe­dig a Visegrádi utca tv- változatát írja. Ez évben több külföldi vendégrendezőt is meghív­nak a Szabadság téri stú­dióba... Egy szovjet, egy jugoszláv, egy csehszlovák, egy német és egy svéd ren­dező mutatkozik majd be a képernyőn — személyesen, és hazáiénak valamely tv- játékával. H. J. F. kiskönyvtárának kiadvá­nyai . valóban eljussanak azokhoz, akik számára el­sősorban íródott: a tsz- gazdákhoz. A tsz-ek könyv­terjesztői tehetnek ezért legtöbbet, hogy ne a szek­rények mélyén porosodja­nak azok a tartalmas kis­könyvek, amelyekből az emberek első kézből kap­hatnak tájékoztatást, ta­nácsot. A KOSSUTH KÖNYV­KIADÓ ma már a Terme­lőszövetkezetek Országos Tanácsával együttműködve dolgozik a tsz-tagok kis­könyvtára sorozat további köteteinek előkészítésén, kiadásán. A TOT témaja­vaslatai alapján rövidesen megjelenik a sorozat kö­vetkező kötete a tsz-ek melléküzemági tevékenysé­géről; még ebben az év­ben elkészülnek a tsz-ek területi szövetségeiről, a tsz-tagok foglalkoztatásá­nak problémáiról, a közös gazdaságokban dolgozó lá­nyok- és asszonyok hely­zetéről. jogairól, valamint a tsz-vezetők munkadíjazá­sáról szóló kiadványok. Ts% tagok kiskönyvtára Immár három éve, hogy a Kossuth Könyvki­adó útjára indította a Tsz-tagok Kiskönyvtára című népszerű sorozatát. A Kiadót — a szerkesztőket és a szerzőket — az a cél vezette e viszonylag kisterje­delmű könnyen kezelhető könyvek kibocsátásakor, hogy a termelőszövetkezeti gazdákat személyesen is érintő állami intézkedéseket, jogszabályokat közért­hető módon megismertessék az érdekeltekkel. Tehát tájékoztatni, magyarázni, tanácsokat adni olyan kér­désekben, amelyek így vagy úgy, a tsz-tagok közvet­len érdekeit érintik. PATIKA A NADRÁGZSEBBEN — Mi van veled, örgem? — Szúr az oldalam Megyek Kocsordi- hoz. Neki mindig van egy tucat tablettája. —■ Ezért ne fáradj hozzá. Nekem is van annyi, mint neki. Hol szúr? — Itt. Tapogasd meg. — Minek? Nesze, szopogass el ebből néhánvat, utána kutya balod lesz. — Hű. most meg a fejem kezd ha­sogatni. — Tessék, kapd be ezt a drazsét. — Ez mi? — A hasosratás ellen. Halál biztos. — Lenveltem. Hanem te... mitől sá­padtál el? — Fogalmam sincs... Rosszullét ke­rülget. — Ugyan, neked az semmiség. Hamar végy be valamit. — De mi az ördögöt? — Talán abból, amit nekem adtál. — Ne hülyéskedj, azt sem tudom mi­re... szóval izé... mire beveszem, már el is múlhat. — Mindenkinek doktora vagy, csak pont magadon nem tudnál segíteni? — Arról van szó hogv ez az izé... ez a tabletta nekem nem tett lót. — Akkor miért adtad be nekem? — Neked még jót tehet. — Jó tett helyébe jót várj. Ide süss- nekem is van egv csomó ilyesmim^ a nadrágzsebben. Mindig feliratok néhánv gyógyszert, jó az. ha kéznél van. Rá se ránts erre a kis rosszullétre, kapd be ha­mar ezt ni. Nyugodtan vedd be. öregem. Ha én mondom. így. rendben is van. — És körülbelül mikor hat? — Nem tudom pontosan, mert én még nem használtam. De mondják, nagyon jó. — Hm... milyen szép is ez. hogy így gyógyítgatiuk egymást. — Ügy ám. testvéries. — Mutasd csak azt a sárga drazsét. Ez mi? j — Nem tudom, de még ma kipró­bálom. — Hogyan? — Frontátvonulás van, ilyenkor ez az utálatos fráter, ez a Kocsordí szédeleg, és mindent bevesz, amit kínálnak neki — Csakugyan undok egv alak. — Megyek, és beadom neki. Majd meg­látjuk. mi lesz vele. — És ha megárt neki ez a sárga vacak? — Legfeljebb elmegy az orvoshoz. H. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom