Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-20 / 67. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI 1 A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I^ÉIÍBÉBÉBMII XIX évfolyam, 67. szám. Ára: 70 fillér 1968. március 30., szerda. A bonyolult ember 11 EFEJEZŐDTEK ter­** melőszövetkezeteink- ben a zárszámadások, amelyek általában arról tanúskodnak, hogy közös gazdaságaink jó irányba és erőteljesen fejlődtek. Javult a tagok hangula­ta és szilárdult a közös­ség erejébe vetett hitük. Az eredményekben a tagság szorgalmas mun­kája mellett ott találha­tó a vezetők sokirányú és hasznos tevékenysége is. S azokban a szövet­kezetekben, ahol az idei zárszámadás során gon­dok, problémák jelent- * keztek, azok az esetek többségében a nem meg­felelő vezetés következ­ményei voltak. Hiszen a szövetkezetek életében talán legjlentősebb a ve­zető és a szövetkezeti tag egymáshoz' és a munká­hoz való viszonya. Tapasztalhatjuk, hogy az emberek az anyagi ér­dekeltség mellett egyre jobban igénylik a velük való törődést, a megér­tést és a türelmet Még­is találkozhatunk esetek­kel. amikor nem ez a fontos tényező határozza meg a vezetőknek a ta­gokhoz való viszonyát. Gyakran használjuk a jelzőt: egyszerű ember. Azonban az „egyszerű ember” nagyon is bonyo­lult, hiszen megannyi érzés, megfontolás vezeti. S amelyik szövetkezeti ve­zető nem ezt a bonyo­lult embert látja maga előtt, az súlyos hibákat követhet el. 4 NÉLKÜL, hogy túl- zásokba esnénk — hiszen a szövetkezeti ve­zetőnek szerteágazó a tevékenysége —, azt kell mondani, hogy szakmai alkalmassága mellett legyen emberhez értő, nevelő is. A jó vezető szakmailag és általánosan képzett, tapasztalt, ismeri a kü­lönböző embertípusokat. Ezen keresztül minden­kihez megtalálja az utat. A jó vezető szereti az embereket. Természete­sen a vezetőben ezek a tulajdonságok nem ala­kulnak ki egycsapásra, csakis önvizsgálódás so­rán, a különböző for­mában érkező bírálatok és elismerések helyes értékelésével. Több helyen tapasztal­ható még. hogy a terme­lőszövetkezeti tag be­megy a tsz irodába és aztán vár, vár, hogy va­laki szóljon hozzá. Majd odavetik neki: most nem érek rá. A vezetőnek időt kell szakítania arra, hogy meghallgassa azt, aki őt gondjával, vagy éppen javaslataival fel­keresi. Hiszen a vezetőt, az ember iránt érzett fe­lelősségen és szereteten kívül, a közösség érde­keinek szemelőtt tartásán kívül semmiféle más el­vek nem vezérelhetnek. J7 BBÖL következik * J az is, hogy a veze­tő számára az ember mindig ember, még ak­kor is, ha az előzőleg már mulasztásokat köve­tett is el. Ez mindjárt egy másik kérdés tisztá­zását is megkívánja, azt, hogy a vezető a mulasz­tásokat, az elkövetett hi­bákat rendszeresen kérje számon. Ne gyűjtögesse az ..ügyeket”, s aztán amikor már valakinek sok van a rovásán, ak­kor „betelt a pohár”! — felkiáltással a legvégső eszközökhöz nyúljon. Bizonyos, hogy a ter­melőszövetkezeti elnök, főkönyvelő, főagronómus, brigádvezető számtalan­szor nehéz helyzetbe ke­rül. Azonban döntéseik­ben az emberség éppen javukat szolgálja, a tag­sággal szembeni bizalmat táplálja Talán sablonos már, amikor kijelentjük, hogy: az embereket nem úgy kell elfogadni, ahogy sze­retnénk őket, hanem ahogy adva vannak. Az emberek nagyon külön­bözőek. Ha mind keve­sebben is, akadnak ál­szerények. hivalkodók, törtetők, pénzért reszke- tők is a becsületesek, az őszinték, a közösségért élők nagy többsége mel­lett. S, hogy mindegyik­hez közel jusson a ve­zető, ahhoz fel kell de­ríteni valamennyi be­osztottja, munkatársa főbb emberi tulajdonsá­gát. Zárszámadások utón vagyunk. S ilyenkor mint mondottuk, a szö­vetkezeti vezetők szám­adást végeznek emberi kapcsolataikat illetően is. Nyilván egyesek részé­ről el is hangzanak véle­mények. bírálatok a jö­vőre vonatkozóan. — Ha ezek a legnagyobb dolog­időben is vezérelni fog­ják őket. az lesz igazán hasznos. Az lesz a jó. ha egész éven át nem vétik szem elől, a bonyolult embert. V. Gy. ifjú szerkesztők tapasztalatcseréje megyei diákújságok ;esztői részére kétna- találkozó volt Kisúj- ison. Résztvettek a »erényi, jászapáti, kar­törökszentmiklósi, »túri, kisújszállási Láziumok és a szolnoki pari technikum diák­jainak szerkesztői. — isztalataikról, terveik- elképzeléseikről be­szélgettek. vitatkoztak. — Megegyeztek abban: az a cél, hogy a diákújságok szí­nesen, sokrétűen tükröz­zék az iskolai életet. A különböző városok diák­szerkesztői a levelezésen és lapcserén túl időközön­ként más és más városban rendezik meg az újabb ta­lálkozókat. Gépkocsit szerelnének nyerni a mezőtúriak Sok ügyfele van a város bankjának Vetik a vörösherét a jászárokszállásl Táncsics Tsz-ben. (Foto: Nagy Zsolt) Az Országos Takarék- pénztár mezőtúri fiókja összegezte az 1967. évi eredményeit és azt is, ho­gyan indult az idei eszten­dő. A mezőtúriaknak si­került megőrizniük a ta­karékos város címet. Tavaly év végén 51,6 millió forint volt a be­tétállomány, amely feb­ruár 29-ig 59,5 millió fo­rintra emelkedett. Megnőtt az érdeklődés a gépkocsinyeremény-betét- könyvek iránt, ami érthe­tő. hiszen Mezőtúron az utóbbi fél évben két gép­kocsit t nyertek. Jelenleg 560 mezőtúri ember ren­delkezik gépkocsinyere- mény-betétkönywel. Az iskolai takarékbélyeg eladásában a takarékos­ságra való nevelésben is vannak kiemelkedő ered­mények mind a bel-, mind a külterületi iskolákban. Az új iskolai évben feb­ruár végéig 165 ezer fo­rintot helyeztek el taka­rékban a tanulók. A városban hat jól műkö­dő KST van, amelynek 531 tagja mintegy 350 ezer forintot rakott taka­rékba Az ' OTP-fiók 26 733 000 forint hitelt folyósított. Eb­ből több mint öt millió fo­rintot áruvásárlásra. -Segf­Megérkeztek a gólyák előőrsei ..Átlépték" a déli or­szághatárt a gólyák elő­őrsei. Az első csapat ked­den „landolt” a Fekete-víz mentén. Ez a táj — a lá- pc-s, ligetes Ormánság — hazánk egyik legsűrűbben „lakott” golyós vidéke- iega'ább száz fészket tar­tanak nyilván a környé­ken. tette a takarékpénztár a háztáji állatállomány fej­lesztését, gyümölcsösök, kertészetek létesítését is a mezőgazdasági termelési hitellel. A családi ház építtetők közül negyven­nyolcán vették igénybe az OTP segítségét, részükre és más építkezésekhez adott kölcsön együttes ösz- 6zege meghaladta a 3 mil­lió forintot. A lakosság 30 —40 százaléka rendszeres kapcsolatot tart az OTP- fiókkal, s egyre többen ve­szik igénybe szolgáltatásai­kat. Nagy érdeklődéssel látogatja a közönség a Budai Vár épületében a nyilvánosságnak átadott helyiségeket. Ké­pünkön : látogatók a nyugati palotaudvarban feltárt Zsigmond-korabeli árkádok alatt. Megakadályozzék a jégesőt Tárgyalások kezdődtek arról, hogy — egyelőre kí­sérletképpen — hazánkban is bevezessék azt a mód­szert. amely alkalmas a jégesők keletkezésének meg­akadályozására. Az előzetes elképzelé­sek szerint — amint erről dr. Wirth Endre, az Or­szágos Meteorológiai Inté­zet tudományos munkatár­sa adott tájékoztatást — a Szovjetunióban elméletileg is megalapozott módszel - rel, rakétákkal juttatnák fel a jégesővel fenyegető zivatarfelhőkbe az ezüst- iodid kristályokat. Ezek az apró tízezred milliméteres részecskék ugyanis fenn a magasban szétterülve meggyorsítják 3 jégkristályok kialakulását de úgy, hogy jóval na­gyobb számú és ennek megfelelően sokkal kisebb jégszemcsék fejlődnek ki Az ilyen kis jégkristályok pedig régen ártalmatlan esőcseppekké olvadnak mire megteszik a hosszú utat a felhőtől a földig. Azt, hogy melyik felhőből várható jégeső, a földön el- helyezett radarkészülékek elég nagy valószínűséggel meg tudják állapítani. __ Elsőnek egy körülbelül ezer négyzetkilométeres te­rületen állítanák fel a ra­darhálózatot és tartanának készenlétben néhány raké­takilövő gépkocsit. Mestersége* ssárítópa'iták 1 hsafiireden A hevesi dohányfajta a külföldi piac keresett cik­ke. Hazánkban mintegy ezer holdon- termesztik. A hevesi dohány azonban ak­kor értékes igazán, ha zöld állapotban szárítják meg. Az ipar ezt a tevé­kenységet egyedül nemigen győzi. Most a mezőgazda­sági üzemek is megpróbál­koznak vele. Megyénkben a tiszafüredi Szabad Föld Termelőszövetkezet jelen­tette a Magyar Dohány­iparnak. 1963—69-ben két mesterséges szárítópajtát akar építeni. A mesterséges .szárító a dohányszárításon kívül fel­használható kukorica, gyógynövények, hagyma, paprika és zöldségfélék szárítására, gyümölcsasza­lásra. burgonya előcsíráz- tatásra, termények és be­rendezések tárolására. A szövetkezet azontúl, hogy maga szárítja a dohányt, még igen sok előnyét látja a mesterséges szárítópaj­tának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom