Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-11 / 35. szám

1968. február 11.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

9

BOKROS LÁSZLÓ: TANULMÁNY

TAMÁS MENYHÉRT t

GÖRÖGORSZÁG

Bár nem láttam köveid káprázatát,

kisebesedett, konok, tested,

mint dőlnek hanyatt rajtad az ájult ciprusfák,

mint vörösük a sírástól éjszakáid szeme,

ütődnek szikláidhoz a meggyötört emberarcok,

mint bal meg mindennap vállaidon a virradat,

fuldoklik homlokodon a sárral bekent értelem,

vérzik melled a könyörületet nem ismerő fegyverektől,

retteg iszonyú szakadékaid fölött az ég.

.. .Nem láttalak, aggódó képzeletem visz hozzád,

egyesít partjaid nyugtalanságával,

hol kötözött lábbal is szirtakit lejt fiad, Zorba;

kötözött

lábbal is

tánc a

a tánc,

homokba zuhant tündöklés az önkívület,

kötözött

lábbal is

tánc a

tánc kíséretül a mélység ritmusát zúgja a tenger és szabadságából megtért hullámaival mossa sebeidet.

Az aktív néző színháza

70 éve, 1898. február 10-én született Bertold Brecht, a láváié német drámairó és rendező.

Magyarország

története

Egész marxista történet- írásunk eddigi eredményein | alapul az új kétkötetes

! Magyarország története, amely nemrég jelent meg második, javított és bővített kiadásban. A könyvet író szerzői kollektíva Molnár Erik akadémikusnak, az 1966-ban elhunyt Kos- suth-díjas tudósnak vezetésével dolgozta fel történelmünket. A kiváló tudós életművének is mintegy betetőzése e két kötet, hiszen mind saját tudományos munkássága, mind tudományszervező tevékenysége főként hazánk történelmének kutatására irányult.

A mintegy 1300 oldalas művet népszerű tudományos összefoglalásnak szánták a szerzők. S az új Magyarország története valóban megfelel mind a tudományosság, mind a népszerűsítés követelményének. A könyv tudományosságát elsősorban a marxista történelmi materialista szemlélet következetes alkalmazása biztosítja: az osztályok harcának mutatják be a szerzők történelmünket, mindvégig konkrét és a tárgyalt időszak speciális jellemzőit felvázoló módszerrel. A gazdaságtörténeti és társadalomtörténeti elemzések képezik az egész mű gerincét; különösen e területeken ad jóval többet a könyv, mint a régebbi ösz- szefoglaló művek.

Viszonylag új ága történettudományunknak a hazánk területén élt nemmagyar népek története; az új Magyarország története a kutatások eddigi eredményeit is összefoglalja, mert — mint Molnár Erik a könyv előszavában kifejtette —, a szerzők egyik legfontosabb célkitűzése volt történelmünket ,,■minél jobban beágyazni az egyetemes történeti folyamatba, a magyar történetet a szomszéd népek történetével kapcsolatban kifejteni.”

A népszerűsítés igényeit is figyelembe véve, világos, közérthető stílusban írnak a könyv szerzői. Törekvésük arra irányul, hogy kutatásaik, vizsgálódásaik eredményeit minél áttekinthetőbb összegezésben tárják az olvasó elé. A könyv végén található, rendkívül részletes bibliográfiai tájékoztató pedig a tudományos ambíciójú olvasó alaposabb tájékozódását, az esetleges további tudományos búvárkodást is segíti.

G. F.

Aki Brechtben csak a költőt, a drámaírót akarja észrevenni, éppen úgy félreérti. mint aki benne csak a szellemes színpadi mestert látja meg, vagy éppen csak a marxista eszmék „propagátorát”. Brecht nemcsak kiváló drámaíró volt. aki mellékesen rendezéssel is foglalkozott, vagy fordítva: nemcsak

mester-rendező és színház- tervező. aki műsort is írt a saját színpada számára, nemcsak nagyszabású drámaíró és színpadművész,

aki világnézetének a marxizmust választotta, hanem páratlan művészegyé- niség. Élete céljának a szocialista színházművészet megteremtését tekintette. Ebbe a célba a dráma, a színpad és a világnézet egyaránt beletartozik.- a célkitűzés sérelme nélkül egyiket sem lehet a másiktól különválasztani.

A Koldúsoverá-han teljesedett ki Brecht „didaktikus’’ színháza, amelynek lényege a közönség intellektuális meggyőzése, legfőbb tárgya pedig a társadalomelemzés. Brecht meg akarta győzni nézőjét arról, milyen a helyes társadalmi berendezkedés: tehát megmutatta a kapitalista rendszer hibáit, embertelen vonásait. A didaktikus színpad csupán az észre számított: Brecht a közönség elé tárta társadalomelemző paraboláit, ítéletét kérte — azaz bizonyos hideg, kritikai távolságból mérte le az állapotokat és folyamatokat

A „hideg” és „kritikai” távolság — eZ a lényeges Brecht epikus színházának, nem pedig az, hogy epikus elemek kerülnek a drámaiak közé. hogv a pusztán megjelenítő drámaiság helyét epikusság, az elbeszélés veszi át. De még csak nem is abban rejlik Brecht epikus színházának lényege. hogy lazán összefüggő jelenetsorrá oldia föl a szervezett drámát. Az 6 epikus színpada kritikus, a cselekményektől — a bemutatott eseményektől — bizonyos távolságban maradó. a látottakhoz és hallottakhoz nem érzelmi beleéléssel és feloldódással, hanem intellektuálisan közeledő nézőt kíván.

Logikusan következik ebből: Brechtnek olyan eszközöket kellett alkalmaznia, amelyek megakadályozzák a nézőt abban, hogy elf elei tkezzék a színpadi illúzió kedvéért önmagáról és a valóságról. Ezért idegen Brechttől mindenfajta szóvarázs, mámor' és révület — helyettük művészi főeszközei az

irónia, a szatíra, a groteszk humor. Ezeken kívül a néző eszmél tét ését szolgálják az úgynevezett elidegenítő hatások, olyan eszközök, amelyek megakadályozzák, hogy a színpadi illúzió győzzön a tuda tos valóság fölött. Erre való a színpad és a díszlet számos fogása, táblák, feliratok. világítási effektusok, a meztelenre vetkőztetett színpadi világ, ezt szolgálták a ..song”-ok és a színészi játék. Maguk a darabszövegek nem sokat árulnak el az elidegenítés technikájából. Brecht igazi drámaíró volt, színpadra írt; igazi komédiás volt. s a szöveget teljes mivoltában a színpadon bontakoztatja ki. Szövege csak a színpad és a színészi játék sajátos b-echti eszközeinek

összhatásában érvényesült Amiken Hitler vette át az uralmat Németországban Brechtnek menekülnie kellett. Megkezdődött másfél évtizedes emigrációja, hontalan bújdosása Európa és Amerika különböző országaiban. Az emigráció, művészi pályáján, újabb emelkedést jelentett. A fasizmus elleni világharc. a népfrontpolitika, kiszélesítette Brecht művészi akaratának körét; tárgyai közé vonta most a jelen minden problémáját, központban az antifasiszta, később a háborúellenes küzdelemmel. A nemzetköz1 antifasiszta összefogással való együttműködése Brech- tet művészileg hagyományosabb módszerekhez közelítette, dialektikus szemlélete azonban nem változott. Az emigrációban születtek Brecht világszerte is” mert nagysikerű művei, a Kurázsi mama, amelyet rövidesen a Szolnoki Szigligeti S7-írház is bemutat, a Gallilei élete, a Carrar asszony puskái, az Állítsátok meg Arturó Uit. a Kaukázusi krétakör. Életműve ma is elevenen hat, darabjait világszerte játsz- szák, nemzetközi kultúr- eseménynek számít a Berliner Ensemble egy-egy Brecht-bemutatója.

Saját rendeltetésének és salát példájának mondana ellent, ha a történelem és

az ember állandó változására építő, a mindent ösz- szefüggéseiben megragadó dialektikus színház, melyet Brecht teremtett, valaha is megakadályozná, a továbbhaladást. De alkotójának helyét a változó történelemben csak akkor határozhatjuk meg helyesen ha ott jelöljük ki. ahová világnézeténél, kérlelhetetlen valóságábrázoló szándékánál és erejénél fogva tartozik; a szocialista realizmus mesterei között

Nekivágtak az éjszakának. Hat katona és a tiszt.

Valahol Darnozseli pere- . mén, a falu egyik kertjében az eső fémtárgyakat mosott ki a földből.

Az utcákon egy teremtett lélek. Az eső veri az aszfaltot, Csótári István, a tűzszerészek kísérője megállítja a gépkocsit: „Itt vagyunk!” Átfutott a gyalogjárón és egy kis ház ablakán kopogtat. A házigazda kijön az utcára. Izgatottan beszélgetnek, mea- kéri Zotov főhadnagyot, h'gy menjen vele a kertbe. Néhány perc múlva a tiszt visszatért:

— Aknák — mondotta. — Vonjatok kordont a hely körül.

A kerten átvezető meredek ösvényen Zotov főhadnagy már hozta is az első aknát, irtára Ko'-my őrmester a másodikat. Majd Gric és újra Zotov.

Hány évesek lehetne1- ezek az aknák? Huszonöt? Harminc? Zotov 26 éves. Kobzev és Gric 22 esztendősök. Lehet, hogy azokban a napokban születtek, amikor a fasiszták földbe

rejtették az ördögi töltetet?...

Derengeni kezdett. Az eső elállt. A hirtelen támadt szél szétkergette a felhőket.

— Készen vagyunk — mondta Kobzov, és a gépkocsira rakta az utolsó aknát

Az utcákon feltűntek az első járókelők. Közelebb jöttek. Ügy látszik, már tudták, mit csináltak a katonák az éjszaka.

— Jó reggelt, Mariska néni! — köszönt Csótári egy idősebb asszonynak, majd a katonákhoz fordul. — Férje és fia meghalt a háborúban. Unokája a Ma- gvnr Néphadseregben szolgál.

Az asszony üdvözölte a tűzszerészeket és meghívta őket reggelire.

...Kqsztya Gric és Iván Kobzev megtisztították csizmáikat, megmosakodtak, majd bementek a szobába.

A sarokban polcos állvány, kis asztalkán fekete tokban hegedű. Kobzov odalépett és hirtelen egy vprös bársonnyal szegélyezett képet pillantott meg a falon. Az őrmester hátralépett.

— Milyen ismerős arc — mondta csendesen és Kosz- tyának úgy tűnt, hogy az őrmester elsápadt. — En ezt az embert ismerem.

— Honnan? — kételkedett Gric.

— Az édesapám.

A szobába belépett Mariska néni, Zotov és a többiek.

— Főhadnagy elvtárs, gyerekek — szólalt meg Gric őrvezető. — Iván apja... Ott, a fényképen!

— Nem tévedsz? — kérdezte az őrmestertől.

Kobzev nem tudott elszakadni a fényképtől. A családban megőrzött fénykép alapján jól emlékezett erre az arcra.

— Nem, nem tévedek. Ez az apám...

— Atyéc? Apa? — kérdezte az asszony. Aztán hirtelen az orosz legényhez ugrott, átölelte, melléhez szorította.

Mariska néni arca egyszerre fejezett ki csodálkozást, örömet és szomorúságot. Sirt és nevetett, ráncos arcán nagy könnycseppek gurultak végig. Es beszélni kezdett.

*

...1944. Fagyos éjszaka. A szovjet katonák. egy csoportja Kobzev százados vezetésével átkelt a befagyott Dunán és váratlanul betört Darnozseli községbe. A fasiszták eleinte megzavarodtak. Azután dühödt ellentámadásba kezdtek és a szovjet harcosokat visz- szaszorították a Dunához. Mariska néni kertjében harc dúlt. A felrobbant lövedéktől kigyulladt a ház. Kobzev tüzelőállása nem volt messze. Amikor újra- töltötte géppisztolyát, a százados látta, hogy az égő házból egy asszony ugrott ki az udvarra, féltő gonddal szorítva melléhez egri/ gyermeket Ide-oda szaladgált, nem tudta, mihez kezdien. Ekkor a fasiszták gévvísztolysorozata lábát találta. Lezuhant, testével védte gyermekét a golyók elől.

A szomszédos pincében tért magához Mellette, katonaköpennyel gondosan betakargatva, ott feküdt a kis Gyula.

— Nagyon kevesen maradtak meg. mire a Dunán át megjött a segítség — folytatta Mariska néni.

— A katonák elmesélték: Kobzev százados mentett meg a kisfiúval együtt.

— Es a fénykép? Hogyan került magához a fénykép?

— kérdezte a főhadnagy.

— Amikor a kapitányt eltemették, egy orosz tiszt kivette a zsebéből a dokumentumokat, a leveleket és ezt a fényképet. En elkértem emlékül... Most pedig... vissza kell adnom Kobzev százados fiának.

Az asszony levette a falról a fényképet és átnyújtotta Kobzevnak. Az őrmester óvatosan fogta mea édesapja időtől megsárgult fényképét. Hosszasan nézte. Aztán a falhoz lépett és a fotográfiát előbbi helyére tette.

— Ez pedig Gyula — mondta Mariska néni, és eov másik fénvkévet mutatott. mely ott függött a százados képe mellett. A Manyar Néphadsereg tize- desi egyenruhájában erős. kerekképű legény nézett az őrmesterre kíváncsi szemekkel.

' V. Bo iko

törzsőrmester

| Aknák [ a kertben