Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-01 / 26. szám
1968. február 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Néha a vevők, máskor saját kárukra tévednek Az árkalkulációs ellenőrzés tapasztalatai Az ellenőrző brigád tagjaival sorra jártunk több szövetkezeti, vendéglátó- ipari egységet. Cukrászdákat. éttermeket: vajon helyesen értelmezték-e a miniszteri rendeletet, s az ár- kalkulációkat az előírásoknak megfelelően készítik-e? Először a cibakházi harmadosztályú cukrászdában jártunk. Lipták Károly cukrász lelkiismeretesen, precízen vezeti a kalkulációs lapokat. Az elkészített sütemények súlyellen- őrzésekor azonban kiderült: ha így folytatná, akkor bizony jelentős leltárhiánnyal zárná az évet. A legtöbb készítménynél az előírásosnál több nyersanyagot használt fel. A cibakházi Csabagyöngye szövetkezeti vendéglőben Márton Tibor vendéglátóipari és Szabados Sándor MÉSZÖV előadó azonban hiányosságokat tár fel. Igaz, az étterem vezetője nemrég került oda, narr szakember, örül a segítségnek. Mint később kiderült, nemcsak ő volt tanácstalan több fontos kérdésben, néhol még a gyakorlott szakemberek sem értették teljesen a rendeletet. Jobban kellett volna előkészíteni őket... Kocsonya szakmai ma nyarázattal Cibakházán figyelmen kívül hagyták, hogy a zsír elszámoló! ára 18.50-ről 18 forintra csökkent Nem különböztették meg a feldolgozás nélküli és a feldolgozandó nyersanyagok haszonkulcsát így például a sajtnál 60 fillérrel többet kalkuláltak. S olyan elemi hibával is találkoztak a szakemberek, hogy előzetes árkalkuláció nélkül hoztak forgalomba különböző ételeket. Mikor később a kocsonyára terelődött a figyelem. valóságos szakmai magyarázat következett. — Drágának tartották a kocsonyát, s mint kiderült: nem amiatt volt 7 forint egy adag étel, mert több húst használtak fel, hanem azért, mert a szokásos fej és köröm helyett színhúst kalkuláltak. A Körös Étteremben Kunszentmártonban az italárak ellenőrzésére is kiterjedt a brigád figyelme. — Márk István, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője utánaszámolta a rendelet szerinti kalkulációkat. Pontos volt minden, csak érdekes módon a nagyfröccsöt egy deci szóda helyett „megszaporították” két decire, fgy poharanként 20 fillérrel többet fizettettek a vendégekkel. A salátaféleségeknél viszont a maguk kárára tévedtek. Zenés felárat egész napon át alkalmaznak, az ételekre és italokra egységesen 6 százalékot tettek. Az ételek fogyasztói árait is összehasonlítottuk. A marhapörköltet tavaly például nappal 8.20-ért, este pedig 9.40-ért számolták. Az idén egységesen egész nap 9 forint 10 fillérért adják. Rántott sertésbordánál az ár 13.90 és 16 forint volt. Most 15 forint 30 fillér. Ráfizeti ek a halételre Az étteremben január elseje óta kétszer főztek halételt. De erre alaposan ráfizettek. Ugyanis rosszul értelmezték a miniszteri rendeletet. így a halbontási veszteséget egyáltalán nem számolták fel. Emiat’ az ételekbe több halat használtak fel. viszont a kalkulációs árat emelni nem lehetett. A többi meglátogatott étteremben is hasonló problémákkal találkoztunk. Viszont külön érdemes a mezőtúri vendéglátóipari cukrászdával, valamint a szövetkezeti étteremmel foglalkozni. A cukrászdában már első pillantásra összehúztuk a szemöldökünket: 16 féle sütemény előtt csak három árcédula díszlett. Érdeklődésünkre az üzletvezetőhelyettes így válaszolt: a torták mind egyforma áron kaphatók, ezért nincs mindegyik előtt ott az árcédula. Mint utóbb kiderült, az árak különböznek. De ki tudott eligazodni a pénztárosnőnél talált összevissza javított árnyilvántartó lapon? 4 fándék a verőnek A sütemények súlyának Naoi postánkból Kunhegyes a fekete mágia hazája Egy kunhegyesi tsz-tag olvasónktól figyelemreméltó levelet kaptunk. Néhány nappal ezelőtt megjelent Kunhegyesi Fekete Mágia című cikkünkkel kapcsolatban mond el néhány dolgot. Várjuk a levélből közölt részletekre kunhegyesi olvasóink további véleményét. ☆ Mindnyájan figyelemmel olvastuk a Fekete mágia című cikket. Részünkre ez nem volt szenzáció. Mindnyájan jól ismerjük Margit néni bűvös ténykedéseit. Magam is azok közé tartozom. akik már vettek tőle egy-egy forintért egy csomag kankalin szárított gyökeret. ...Kunhegyes a fekete mágia hazája. Elég sokan foglalkoznak itt ilyesmivel. Ezért tűnt fel, hogy csak éppen Margit néni mágiáját hozta nyilvánosságra a szerkesztőség. Nemrég halt meg Rózsa bácsi aki a cigányok között élt, szintén spiritiszta volt és olyan művészettel használta a bibliai Áron mágikus vesszőjét, hogy mi mindnyájan csodáltuk, akik őt jól ismertük, a temetésén a papok mint különleges istentől ihletett emberről beszéltek róla... ...Egyes cigány nők ma is minden képzeletet felülmúló képességgel használják Áron mágikus vesszőjét, akiről tudjuk, hogy a sziklából vizet fakasztott vele. Jobbadán analfabéták, de nagyobb a tudományuk, mint bárkinek... Egy fiatalasz- szonyt az egyik ilyen nő évek óta biztatja, hogy összehozza egy férfival, mivel ez a fiatalasszony nem nagyon szereti a férjét Minden nap visz ezért élelmiszert. ősszel zsák kukoricákat. hasábfát, lisztet, egész kenyereket... Sok cigány nőnél van lelenc cigány gyermek, meri havi 300 forintot fizet ette az állam. Ügyes megoldás ez is. Egyik cigány elhagyja a gyereket. a másik kiveszi a lelencből és neveli az állam költségén... aláírás ellenőrzésekor mintha valaki megbillentette volna a, mérleget. Vagy talán a cukrászmesterek tévedtek, hogy véletlenül se találták el az előírt mennyiséget? Hol több, hol kevesebb lett a tortaszelet vagy a darabos kalács. Csokoládé- tortából 30 fillérrel többet, a puncstortából pedig 20 fillérrel kevesebb értéküt adtak a vevőnek. De 60 filléres eltéréssel is találkoztunk. A cukrászüzem dolgozóitól precízebb munkát kellene megkövetelni. Röpke számítással hamar kiderült: eddig elsősorban a „leltár kárára” méricskéltek. A körút végén közösen megállapítottuk: a kereskedők hol így, hol úgy tévedtek. A rendeletek eltérő értelmezése miatt nem szántszándékkal, hanem tudatlanságból, vagy túlzott óvatosságból, „félelemből’' néhol helytelenül számoltak. Az irányító szerveknek többet kellene foglalkozni a segítésükkel! Petres Sándor / Rés a harapófogón Az új alapanyag árak alaposan megtréfálták, de inkább próbára tették a kunszentmártoni fatömegcikk kisipari szövetkezet vezetőit. Nagy a gondjuk, főhet a fejük. Az új gazdasági mechanizmus nyújtotta lehetősé- • • Üröm az Ezzel partnereik jutottak előnyös helyzetbe, mert így nem kell fizetniük a 2 százalék jutalékot a közvetítő Vasért-nek. A szövetkezet viszont szabadon mozoghat a piacon. Az eredmény nem csekély; a nagykereskedelmi vállalatok az első félévre 2,5 millió forint értékű árura adtak megrendelést. Több csipeszt, vállfát gyárthat a szövetkezet, mint bármikor. Az örömbe üröm vegyült. Az elmúlt év júliusa körül a szövetkezet vezetői olyan információt kaptak, l\ogy a gyertyán és a bükkfa ára előreláthatóan 30— 60 százalékkal emelkedik. A kalkuláció e szerint készült, az árajánlatok is. A kereskedelem akkor nem tiltakozott, most viszont Igen. Miért? Amikor kijött a hivatalos árjegyzék, kiderült. hogy az alapanyagok elszámoló ára nem az előzetesen jelzett mértékben, hanem több mint száz százalékkal növekedett. Ugyanakkor a szövetkezet cikkei olcsóbbak lettek, például a csipesz 31 százalékkal. A vevők a történtek ellenére ragaszkodnak a szerződésbe foglalt árakhoz, nem hajlandók egy jottányival sem többet fizetni. Sőt. a második félévben árengedményt akarnak kicsikarni a szövetkezettől. Alapos okuk van rá; mert a szállítási költség a termékek árának 5—6 százalékát teszik ki, ugyanakkor az alkalmazható nagykereskedelmi árrés csak 6,5 százalékot érhet el. Ilyen csekély haszon mellett a megrendelők számára nerp Előnyös beruházási lehetőség Karcagon és Mezőtúron- A KOLTSfcGfcK Fd.'r AZ ÁLUM VIS£LI A gazdaságirányítás reformjával összhangban nagyjelentőségű intézkedés született a vidék iparfejlesztésének gyorsítására: az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter — az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel egyetértésben — együttes rendeletet adott ki az ipar arányos fejlesztése és a kitelepítési célkitűzések fokozott megvalósítására Az együttes rendelet a vidék iparosításának pénzügyi támogatására iparfejlesztési alap felállítását is előírja, amellyel a megyei tanács vb rendelkezik. A fejlődést tehát nemcsak jogszabállyal, hanem pénzzel is támogatja a kormányzat. A rendelet megjelöli azokat a városokat, településeket, amelyek az iparfejlesztés szempontjából nagyfontosságúak. Az itt felépítendő új üzemek költségeihez az állam vissza nem térítendő hozzájárulást ad a fejlesztési költség 20—50 százaléka erejéig, illetve a mindenkori hitelpolitikai irányelveknek megfelelően, hitelkedvezményt nyújt. Ide tartozik megyénkben Mezőtúr és Karcag (A Kunszentmártonba, Tiszafüredre és Kisújszállásra települő vá lalatok viszont csak hitelkedvezményt kapnak.) Az új gazdasági mechanizmus, a gazdaság- irányítás reformja általában a beruházásoknál is arra törekszik, hogy az üzemek, vállalatok saját anyagi eszközeikből valósítsák meg a fejlesztési terveket. A vidék iparosítása azonban nagyfontosságú népgazdasági érdek. Ez a magyarázata annak, hogy az iparfejlesztési alap létrehozásával jelentős anyagi támogatást biztosítanak üzemek vidéki telepítésére. gekkel okosan élve — a korábbi évek gyakorlatától eltérően — 1968-ra már nem a készletező Vasért- tel, hanem közvetlenül a nagykereskedelmi vállalatokkal kötöttek szerződést ruhacsipeszek és vállfák szállítására. örömben a legjobb üzletet jelenti a kunszentmártoni szövetkezet, függetlenül cikkeinek kelendőségétől. Jósolni sem mernek A kidolgozott. induló árak tehát alaposan „befürdették” a ktsz-t. pontosabban szólva az ütött vissza, hogy túlságosan bíztak az alapanyag árak emelkedéséről szerzett információ realitásában. Abból. hogy a vevők ragaszkodnak a szövetkezet eredeti ajánlataihoz arra is következtethetünk, hogy a vevők szerint a cikkeket magasabb áron már nem lehet továbbadni. A szövetkezet tavaly 14 százalékos nyereséget ért el, erre az évre a vezetőség mindössze 5—6 százalékot tervezett. De azt, hogy elérik-e vagy sem. az adott körülmények között ma nem merik megjósolni sem. A januári nyereségadót mindenesetre befizették. A harapófogón azért van még rés, amit tágítani is lehet. Ügy mondták, nem áthidalhatatlan problémával küzdenek. A kényszer- helyzetben gyorsabban kell gondolkodni. A házi fejtörő néhány kérdésben b’z- tató eredményeket hozott. Belső tartalékok Mindenekelőtt az anyag- takarékosságban látják a lehetőséget, az önköltség csökkentésének fő módját. A vállfát és a csipeszt párhuzamosan gvártják, így az utóbbi hulladékát az eddiginél jóval gazdaságosabban lehet felhasználni. Persze egy sor más műszaki, szervezési intézkedésre is készülnek a vezetők. Az adott viszonyok rászorították őket arra, hogy a termelést mélyrehatóan elemezzék, kritika tárgyává tegyék a technológiát, a munkaszervezést. A belső tartalékok feltárására hasznosítására égető szükség van. F. P. Ennek megfelelően a tanácsok a már korábban vállalt iparfejlesztési, beruházási, hozzájárulási kötelezettségeiket továbbra is teljesíthetik az iparfejlesztési alapból. Milyen esetekben nyújtható hozzájárulás az ipar- fejlesztési alapból? Akkor, ha az állami vállalatok új gyárat, új telephelyet létesítenek, vagy ha a már meglévő telephelyeken a bővítés a létszámot legalább 20 százalékkal, vagy legalább 100 fővel emeli, természetesen a korszerű technológia alkalmazása mellett. Valóban új, a vidéki ipar fejlődését segítő beruházásokról van tehát szó. Éppen ezért az iparfejlesztési alap nem használható fel a kitermelő iparágak (szén. érc, ásvány, kő, kavicsbányászat, olaj és földgáztermelés stb.) beruházásaira, vagy a kizárólag helyi szükségletet kielégítő ipari üzemek, továbbá a villa- “ mosenergia és a gázvezetékhálózat fejlesztéséhez. Az ipari beruházásokhoz kapcsolódó nem termelő létesítmények beruházási költségeit sem lehet az iparfejlesztési alapból fedezni. Az egyes megyék, városok, települések hosszútávú népgazdasági, fejlesztési tervek alapján végzik a beruházásokat. Az iparfejlesztési alap helyes felhasználása segíti a megye vagy a település perspektivikus fejlesztési céljainak megvalósítását, a távlati tervekben meghatározott ipari szerkezet kialakítását. Ezt a helyes célt, csak úgy lehet megvalósítani, ha az iparfejlesztési alapot úgy használják fel, hogy az új létesítmények: gyárak, üzemek kapcsolódnak a már meglévő ipari bázisokhoz és segítik ezek jó együttműködését. Az anyagi eszközök koncentrálása elősegíti, hogy jelentős üzemeket hozzanak lé’re vagy nagyobb arányú bő- I vítést valósítsanak meg. Az iparfejlesztés általános érdekeit segíti, hogy a rendelet nemcsak az állami szektorra, hanem a kisipari és háziipari szövetkezetekre, az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetekre, továbbá a szövetkezeti vállalatok ipa- ' ri üzemeire is kiterjed. ‘ B. I. TÖMEGSPORT — Fel kell lendíteni a tömegsportot — mondta tömören Csiga igazgató és szemrehányó pillantást vetett Cinegére. A sportfelelős elővette a bukszáját és kinyitotta. Üres volt. — Jól van, nem kell mindjárt vitatkozni — legyintett az igazgató. — Az annyi mint... — számolt — tízezer... vagy hatezer... azazhogy hajlandó lennék négyezer forintot rászánni... — Bízzon bennem, igazgató kartárs. — Négyezerből fényesen megvendégeljük azokat, akik teljesítményükkel fellendítik üzemünk sportéletét. Máris intézkedem, lesz itt tömegsport, de mekkora! Másnap öles plakát hirdette a porta melletti falon a nagyszabású vetélkedők sorozatát. Ping-pong, röplabda, sakk, természet- járás. Cinege a jéghokival is kacérkodott egy ideig, végül inkább a műkorcsolya mellett döntött. A jelentkezési íveket két napig körözték az üzemi étlap mellé csatolva, harmadik nap megkezdődtek a versenyek. Némi nehézség adódott, de szívósan leküzdötték. A röplabdára jelentkező négy dolgozót például két csapatra osztották s beállítottak hozzájuk egy labdaszedő gyereket. Ping-pongra ketten vállalkoztak: aránylag hamar megismerkedtek az asztallal és a hálóval, csak az ütőt fogták következetesen a lapátnál. A legnagyobb sikert a szimultán sakk aratta. A könyvelés üdvöskéje, leuka mérte ösz- sze képességeit Kulcsos bácsival, a portai dolgozóval. Tíz táblán játszottak, vágtattak az asztalok között. — Szép volt a mérkőzés-sorozat s ha leuka a lépéseket is ismerte volna, semmi sem menti meg az üzemi sakk királynő címétől. A bankett fényesen sikerült. Mintegy négyszázan tolongtak a kultúrteremben, az asztalok körül, elfogyott ki- lencszáz szendvics, két hordó sör, megszámlálhatatlan üveg bor és három asztalterítő. A négyezer forintot 127 forint 70 fillérrel túllépte Cinege, ezért komoly dorgálást kapott az igazgatótól. — Hja — védekezett a sportfelelős. — Ilyen méretű tömegsportra nem számíthattam. Kérem sürgősen megemelni a keretet, mert a focibajnokságot ennyi pénzzel el sem kezdhetjük. Ott kalóriát is kell adni a dolgozóknak... Várkonyi Margit
