Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-11 / 35. szám

1968. február 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s BUDAPESTEN HARCOLTAK Pénteken, szombaton, illetőleg vasár­nap 20.20-kor láthatjuk a háromrészes tv-filmet, amelyet Csillák Gábor és Sop­roni János írtak. A forgatókönyv alap­jául Csillik Gábor néhány éve megjelent hasonló című könyve szolgál. A szerző ugyanis résztvevője volt a fasiszta meg­szállók elleni partizánharcoknak, mint a legendás hírű Sár-csoport egyik tagja. Ez egyben a film műfaját is elárulja: doku­mentumalapokkal rendelkező játékfilm. Másrészt kalandos történet, hiszen a Szir­csoport 1944 márciusától — megalakulá­sétól — 1945 január elejéig közel fél­száz fegyveres akciót hajtott végre a megszállók és hazai csatlósai ellen. A csoport, mint a párt egyik fegyveres akciószerve fiatal kommunistákból állt, még pontosabban olyan munkásfiatalok­ból, akik éppen a harcok során váltak kommunistákká. Az alkotók nem törté­nelmi tablót akartak készíteni, hanem a csoport tagjait emberi egyszerűségükben, belső küzdelmükkel együtt ábrázoló művet. II összetáncolt" fül Betegvándorlás ? Halkan beszél a két óra közötti szünetben. Inkább csak suttog — Nagyon köszönöm, olyan jók1 o társaim. Szeme riadt bogárként vergődik a szemüveg alatt. Hallgatunk. A csend jó. — Nem tudtál semmit a társaid készülődéséről? — Nem. — Szüleid? — Anyukám sirt. Apa azt mondta, hogy nem kel- lett volna elfogadni. — Miért? — Talán szégyenlx. (Később beszéltem az édesapjával. Megismételte Marikát. Sőt kérte, ne ír­jam le a nevét.) — Mikor veszitek meg a készüléket? — Már megriásároltuk. Leveszi feketekeretes szemüvegét, amelynek szá­rába beépítve ott van a parányi hallókészülék. & F. Marika úgy végezte el az általános iskolát, hogy nem hallotta a tanárai hangját. Megpróbálta le­olvasni az ajkakról a han­gokat, búita a könyveket. Nehezen boldogult a tan­anyaggal. Végül is akarat­ereje győzött, s bár na- gvot hallott, sikeres vizs­gát tett. A tanulást nem hagyta A párizsi művészeti kö­rökben nagy szenzációt keltett az a hír. hogy eey Rubens festményt találtak. Madame Reiman 1951- ben egy festményt vásárolt, amelyet a szakértők véle­ménye szerint a Rubens- i‘■■kólához tartozó művész festett. A kép, amely sár- kányölő Szent Gvörgyöt ábrázolta, sokáig Reiman asszony lakáséban függött, amíg eeyik barátja nem javasolta, hogy vigvék el a festményt restaurátorhoz. Amikor a vászonról le­szedték a legutóbbi restau­rátorok által felvitt festék három rétegét. gyönyörű kép tárult a szakértők szeme elé, amely kétségte­lenül a nagy flamand mes­ter műve. Minden szakér­abba. Tavaly ősszel a kö­zépiskolában kezdődött minden élőiről. sőt az anyag elsajátítása még ne­hezebben ment. Nem pa­naszkodott senkinek, társai mégis segítségére siettek. — Anyukám a szülőt munkaközösség elnökhe­lyettese — mondja a har­madikos Török László. — Tőle tudtam meg. hogy a munkaközösség segíteni akar Marilián. Az iskola KISZ végrehajtó bizottsága ülésén megemlítettem. — A mindig kezdemé- nnp-’ö KlSZ-esek ezúttal is hűek maradtak önmaguk­hoz — veszi át a szót Sza- lav Júlia, a KISZ vb tit­kára. — A javaslatok kö­zül a szalaga-vató bál be­vételének felajánlását fo­gadtuk el. Soha olyan lelkesedéssel nem szervezték a szalag­avatót. mint ezúttal. Be­kapcsolódott valamennyi KlSZ-tag. Segítettek a ta­nárok is. Valósággal moz­galommá terebélyesedett a kezdeményezés. A bevétel 700 forint lett. — Kerek összeget akar­tunk adni, $ úgv döntöt­tünk, hogy a tablóbál be­vételéből még hozzáteszünk háromszáz forintot — foly­tatják. 4- Ezek szerint összetán­coltátok a pénzt tő ezen a véleményen van. Sőt, mi több, úgv vélik, Rubensnek ez az egyik leg­jelentősebb alkotása. Érdekes, hogy a műértők már régóta ismernek egy hasonló kompozícióid és ugvanezt a témát megörö­kítő. Rubensnek tulajdoní­tott festményt amely II. Erzsébet angol királynő magán gyű j temén vének büszkesége. A két fest­ményt összehasonlítva a szakértők egységes követ­keztetésre jutottak: Rei­man asszonyé az eredeti. Az angol királynő tulajdo­nában levő festmény vi­szont egy későbbi másolat, amelyet Rubens halála után egyik tanítványa ké­szített. — Így is mondhatjuk. — S miért segítettetek? — LAttuk a magábazár- kózottságát, hogy a játék­ban. a szórakozásba^,, nem tart velünk. Azt akartuk, hogy olyan legyen, mint mt Vidám, játékos. — Hogy élvezze az éle­tet, úgy tanulhasson, mint mi. Majnár József Néhány hete különösen vidámak a tornaórák a szolnoki Dobó István úti óvodában. Hogyisne len­nének. amikor az ovi mun­kaközössége nagyszerű já­tékokat készített a cseme­téknek. A Művelődésügyi Minisz­térium óvodai osztályától erre az oktatási évre fel­adatul kapták az óvodák, Elkészült a jászberényi kórház 80 ágyas új belgyó­gyászati pavilonja. A tele­víziónézők január 31-én szemtanúi lehettek az épü­let átadásának is. A jelen­legi, több mint szó-éves, földszintes, a minimális követelményeket sem ki­elégítő épületben elhelye­zett belgyógyászati osztály azonban a mai napig sem „mozdult” helyéről. Több oka van ennek. A kórház vezetői jó gaz­da módjára nem tartják megfelelőnek ahogyan az Építési és Szerelőipari Vál­lalat a hiánypótlási jegy­zőkönyvben szereplő hibá­kat kijavította Az építő­ipari vállalat vezetőinek vi­szont az a véleménye, hogy a hiányosságokat megszün­tették, ám azért nem ve­szi birtokába a kórház, mert nincs meg az úi pavi­lonhoz szükséges berende­zése. Mi az igazság ? Az, hogy a legszembetű­nőbb hibákat január 31-ig kijavították az éPítők. Az már más lapra tartozik, hogyan. Sammiesetre sem megfelelően. Az nem igaz, hogy az új épületet nem tudja a kórház bebúto­rozni. Be tudja. Csak nem a korszerű gyógyítási köve­telményeknek megfelelően. A legnagyobb problé­mát nem ez a két sajná­latos dolog okozza, nem ezért kell a betegeknek a ma már szinte elképzelhe­tetlenül alacsony szintű kórházi elhelyezést „élvez­niük”. Vannak nagyobb gondok is, amelyek a jász­berényi kórház igazgató fő­orvosát és gazdasági veze­tőjét nyomják. Elkészült ugyan az új belgyógyászati pavilon, de nem épült új csatornaháló­zat és szennyvízderítő, ho­lott a jelenlegi már évek­kel ezelőtt idejét múlta. Va­lamikor a 120 ágyas gyó­gyító . intézmény kiszolgá­lására tervezték. A derítő hogy javítani kell a gyer­mekek testi nevelését. — Amikor erről beszélgettek a szülői munkaközösség értekezletén két, gépjaví­tóban dolgozó anyuka fel­ajánlotta: megkérnek két szocialista brigádot, segít­senek a gyermekeken, ké­szítsenek tornaszereket. — így történt, hogy a szolno­ki gépjavító Kossuth és már egyáltalán nem képes deríteni a kórház szenny­vizét, így az változatlan ál­lapotban került a Zagyvá­ba. A Zagyva vizét pedig öntözésre használják. Ál­landó veszélyt jelent az ivóvíz szennyeződése ;s, melyre intő például szolgál a szolnoki megyei kórház­ban történt ivóvízfertőzés is. A kórház konyhája sem tudott lépést tartani a több mint háromszáz ada­gos növekedéssel. Az élel­miszerek raktározása, fel­dolgozása és elkészítése naP mint nat> óriási nehézsé­gekbe ütközik. A kórhá­zakban megkövetelt szigo­rúbb higiénia betartása szinte lehetetlen, a KÖ­JÁL is régóta kifogásolja a konyha állapotát. S most, az új belgvógvászati pavi­lon használatba vételével újra 40—50 adaggal kell növelni a napi mennyisé­get Hasonló nagy gondot okoz a víz és az energia Nyári időszakban az ala­csony hálózati nvomás mi­att az emeleti kórtermek­ben nincs víz, vagv csu­pán cserepenként jön a csapokból. A vízhálózat is 50 esztendős, elavult és a jelenlegi követelményeknek a felét sem képes ellátod. Ugyanez vonatkozik a vil­lamosenergiára is. A kór­házon kívül elkészült egy új nagyteljesítményű transz­formátor állomás, amely egy 850 ágyas kombinátot is képes villanvárammnl ellátni. Ugyanakkor a kór­ház,. régi. elavult transz­formátorállomás lebontás­ra van ítélve. A kinti tra­fóról idén. a n. negyedben kellene átkötni a vezeté­ket az úi kórházi fogadó állomásra. A tervdokumen­táció már régen elkészült, csupán az építkezésre Szamuely szocialista bri­gádjainak tagjai gyakori vendégek lettek az ovi­ban. És nem is olyan ré­gen, a két brigádvezető Csillik János és Hartyányi Zsigmond átadták a gye­rekekének a két brigád ajándékát, a mászóáll­ványt és a meserácsot. Ezt a két nagyszerű, különbö­ző tornagyakorlatok elvég­zésére alkalmas szert, — melyeket hulladék anyag­ból készítettek. A két áll­vány mintegy 210 munka­órával készült, hatezer fo­rint értékben. Az óvoda vezetőinek vé­leménye szerint ezekkel a tornaszerekkel bátorságra, leleményességre, ügyesség­re nevelhetik a gyerekeket amellett, hogy a testedzést biztosítják számukra. Ott- jártunkkor meggyőződhet­tünk róla, mennyire szere­tik a gyerekek a torna­órákat. S a szülők, most újabb munkába fogtak: a kiscsoportos ovisok szülői munkaközössége készíti a harmadik tornaszert, a mászórácsot, amelyen a függeszkedést, a lengést gyakorolhatják a kicsi­nyek. erősítve ezzel kar­izmaikat. Az óvónők nagy elisme­réssel szóltak a szülői munkaközösségről, amely­nek tagjai nagyon sokat segítenek az óvédának. Ok készítettek íárdét az épü­let köré, ők ültették el zuhogó esőben a több mint kétszáz cseriét és a napok­ban ők festették át a bú­torok csővázait. Tavasszal már mind a három tornaszert birtokuk­ba veszik a gyerekek. To­vábbi jó tornaórát ovisok! V. V. nincs anyagi fedezet. Kri­tikán aluli állapotok ural­kodnak a fertőző osztá­lyon is. Az elmondottak ellenére a jászberényi kórház az elmúlt években két új épü­lettel, a szülészeti és a most átadott belgyógyásza­ti pavilonnal gazdagodott. A sebészeti pavilon tete­jére húzott emelet pedig a gégészetnek adott megfe­lelő kórtermeket és megol­dotta a nővérszálló problé­mát Fejlődés tehát van a jászberényi kórházban. A baj azonban ott kezdődik, hogy amíg az egyes épüle­tek, létesítmények elké­szülnek hosszú idő múlik el. A belgyógyászati pavi­lonnak sem az idén, ha­nem 1965-ben kellett volna elkészülnie. A megyei ta­nács végrehajtó bizottsága határozatot is hozott a két éwél korábbi átadásra. Egyáltalán nincs kilátás arra, hogy az 1968-ra ter­vezett kétmillió forintos beruházás — melyben új derítő is szerepelt — meg­valósuljon. pedig a megye kórházai közül a jászberé­nyi az, amelynek a leg­rosszabb az ágyellátása. A körzetébe tartozó 96 ezer lakosnak 220 kórházi ágy áll rendelkezésére. A tíz­ezer lakosra jutó országos vidéki kórházi ágy 43. A Szolnok megyei átlag 39 ágy, a jászberényi kórház­ban ez a szám mindössze 22—23. Az Orvosi Hetilap 1967 novemberi számának egyik cikkében, mely az új gaz­dasági mechanizmussal fog­lalkozik. arról olvashatunk, hogy .,ma még csupán egyesek és kevesek megkö­zelítően kifogástalan kór­házi ellátásáról beszélhe­tünk, de a tömegeknél a legjobb egészségügyi szer­vező és gyógyító munka el­lenére sem mondhatjuk ugyanezt.” Ha ez országos szinten igaz, akkor me­gyénk viszonylatában a tö­megek kórházi, ellátása a jászberényi kórház körze­tébe tartozókra is vonat­kozhat. Az átlagosnál !s alacsonyabb szintű kórházi elhelyezés lehetőségek csökkentik a betegek bi­zalmát a jászberényi kór­ház iránt és már mutatko­zik bizonyos betegvándor­lás a más, korszerűbben felszerelt modernebb kór­házakba. üzemi »erü'etef keresünk Budapestről vidékre telepítendő üzemünk részére kb. 4 hektár közművesített, bekö- tőúttal és vasúti ra­kodási lehetőséggel rendelkező területet keresünk. Ajánlatokat: „Sürgős üzemi kitelepítés 1132” jeligére a Magyar Hir­detőbe (Budapest, V., Felszabadulás tér 1) kérünk. A Szolnok Megyei Ta­nács Vasipari Vállala­ta felvesz gyakorlott láng és ívheqesz*őket marós szakmunkásokat. Jelentkezni lehet a központi gyártó üzem­ben. Szolnok, Hunyadi J. u. 4. 7—12 óráig. Kapaszkodnak, csúsznak a meSerácson a Dobó Ist- I ván úti ovisok. Kié az igazi Rubens ? TORNAÓRA MESERÁCCSAL

Next

/
Oldalképek
Tartalom