Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-09 / 33. szám

1968. február 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az Általános Munkásegylet 100. születésnapjára 1868-ban, egy február eleji hétköznapon, zöldszínű, kisalakú röpcédulát adtak kéz- ről-kézre a fővárosi műhelyekben. — Ta­nácskozásra hívták össze a munkásokat. Mint ahogyan a meghívó hírül adta: egy ,»általános mun­kás-egylet” megalakí­tásáról lesz szó. A jelzett napon zsúfo- ’■** lésig megtelt a gyű­lés színhelye, az Üllői úti kis asztalosműhely. Feszült figyelemmel hallgatta min­denki a szónokokat hiszen olyan munkásszervezet megalakításáról volt szó. amely szakmára való te­kintet nélkül, valamennyi munkás anyagi felemelke­déséért. politikai jogaiért száll harcba. Száz eszten­dővel ezelőtt, 1868. feb­ruár 9-én, ebből a kis asz­talosműhelyből indult küz­delmes útjára a magyaror­szági szocialista munkás­mozgalom. 1868. február. — Egy év telt el a „nagy nem­zeti vívmány’’ dicsfényével övezett osztrák—magyar kiegyezés óta. Az új, „ön­álló” magvar kormány berendezkedését a gaz­dasági élet felélénkü­lése kísérte: nagy vál­lalkozások. lázas üzlet­kötések, gyáralapítások ide­je köszöntött be. Az Álta­lános Munkásegylet meg­alakulására szinte senki sem figyelt Ki sejthette volna ekkor még. hogy a néhánv száz szervezett mun­kás hívó szava nemsokára tízezrek ■ szívében talál visszhangra, s hogy a proletármozgalom gyorsan növekvő ereje egy félszá­zad múltán szétzúzza a tő­kés társadalom épületét. Az első munkásszervezet tagjai még nem tudtak el­igazodni a társadalom bo­nyolult ellentmondásai kö­zött, de azt tudták — nap­ról napra tapasztalniok kel­lett —. hogy a munkás a nemzetnek nem egyenjogú tagja. Bár két keze munká­jával 6 teremt minden pompát éc gazdagságot, osz­tályrészéül csak száraz ke­nyér. keserű gond jut. Nem tudták pontosan, müven út vezet ki a nyomorból, jog- f osztottságból: Marx és Engels tanításait ez időben Magyarországon csak keve­sen ismerték s a hatvanas évek vézén Furóoa-szerte sok naivitás és illúzió jel­lemezte még a proletárok mozgalmát. A ha mi szocia­listák is az+ hitték, hotv az általános választóiog elnye­résével az ország irányítá­sa ..az egész nép” kezébe kerülhet. s a tőkés kizsák­mányolás is megszűnik, ha a munkások termelőszövet­kezetekbe tömörülnek. Az Általános Munkás­egylet tagsága — a szerve­zet fennállásának négv esz­tendeié alatt — számtalan ismeret és tapasztalat bir­tokába jutott. Mindenek­előtt azt ismerték fel. hogy a proletárok sorsa minden országban hözös: egvnek kell tehát lenni céljaiknak, törekvéseiknek is. bármely nvelven beszélnek bármely nemzethez tartozzanak is A proletárok együttes ere- i°be vetett hit vezette az Altalános Munkásegyletet arra a gondolatra. hogv összeköttetést keressen a munkások nagv nemzetkö­zi rsal-sdiával az 1 Inter- naeionáléval. ..A nesti mun­kások szövetsége” már 1868 nvarán táviratban W­S Trietat+o H7 Te+erriaráfinálé brüsszeli kongresszusát, üd­vözletét és együttérzését tolmácsolva a „proletariá­tus bátor bajnokainak”. A magyarországi szocialisták testvéri jobbot nyújtottak a soknemzetiségű Osztrák- Magyar Monarchia minden proletárjának, elsőként tör­ve át az uralkodó osztá­lyok szította nemzetiségi gyűlölködés vaspáncélját. Fennállásának rövid ide­je alatt az Általános Mun­kásegylet sokat tett a mun­kásság szocialista nevelései szervezése érdekében. Az úttörők áldozatvállalása a proletármozgalom feltétlen győzelmébe vetett hit ki­apadhatatlan forrásából táplálkozott. Ez adott erői ahhoz, hogy az izmot-ide- get ölő, egésznapi kenyér­kereső robot után gyűlése­ket tartsanak, szervezked­jenek, lapot szerkesszenek és agitáljanak fáradhatat­lanul. Harcoltak a munkás- osztály gyülekezési és egye­sülési szabadságáért, az ál­talános választójogért, tá­mogatták a sztrájkmozgal­makat, amelyek a nagyobb darab kenyérért, az ember­ségesebb bánásmódért rob­bantak ki. A szervezkedés rövide­sen vidéken is megindult. A nagyobb városokban fi­ókegyletek létesültek, — a szocialista munkásság sza­va itt—ott eljutott a fal­vak nincstelenjeihez js. Az a meggyőződés, hogy a munkásosztály igaza mi n- den ellenérvet legyőz, ösz­tönözte a munkásmozgalom vezetőit, hogy a szervezet soraiba hív'a a demokrati­kus érzelmű polgárokat, ér­telmiségieket is. Keveser voltak, akik megértették a proletárok hívó szavát, de a kevesek között ott volt az idős Táncsics Mihály, az 1848-as forradalom nagv alakja, aki rövid időre az egvlet elnöki tisztét is el­vé11 Mta. Ej1 orradalmi hagyomá- nvaink egyik leg­szebb mozzanata az a gyű­lés és tüntetés, amelyet az Általános Munkásegylet 1871. lúnius 11-én. a Pári­zsi Kommün vértanúi em­lékére rendezett. A gyász- szaiagos felvonulók nem­csak a mártírok emlékének áldoztak, hanem forradal­mi. lelkesedésük élő bizony­ságaként éltették „az új. az általános forradalmat” is. A hatalom képviselői, — akik eddig tagadták a1 ..munkáskérdés” létezéséi Magyarországon —. most erőszakkal támadtak a munkásmozgalomra. Az Ál­talános Munkásegvlet ve­zetőit letartóztatták, s nagyszabású pert rendez­tek ellenük. Az Általános Munkás- egylet megbénult, működé­sét nem folytathatta. A szocialista eszmék azonban, és főképpen az a nagv ta­nulság, hogy a munkásosz­tály ügvét csak a követke­zetes osztálvhare iuttathat- ia győzelemre, már mé- lven gyökerezett a proleta­riátus szívében. A régi szervezet helvét rövidesen úi foglalta el. amelv. tá­maszkodva az első szocia­lista szervezet eredményei­re. tovább folytatta a har­cot a oroletáriátus nagy célnak megvalósításiért. A z első szoeialis+a szer- vezet megalapítóira és küzdelmeire emléke­zünk. Bátor helytállásuk, áldozatos munkájuk hozzá- tártilt ahhoz hogy megva­lósul ion az úttörők álma. a mi valóságunk, az új, szocialista ♦--«.•jHalom S Vinczc Edit Szajoli Vöröscsepel Mg. Tsz eladásra felajánl: SZK 4-es szoviet kombájnt megegyezéses áron. Uj alapszabály, munkarend és ügyrend a jászberényi Kossuth Tsz-ben Háztáji föld csak a szorgalmas tagoknak jár A szövetkezeti törvény alapján megyeszerte ké­szülnek az új alapszabályok, az írásba foglalt munka­rendek és ügyrendek. Fontos okmányai ezek a terme­lőszövetkezetek tagjainak, mert rögzítik jogaikat és meghatározzák kötelességeiket. Az okmányok elkészí­tését — már a közgyűlés előtt —, szé!"skörű eszmecse­re, vita előzi meg. így voll ez a jászberényi Kossuth Tsz-ben is. A munkarend megfelelő követelményeket ír elő a különböző munkakörök be- töltésénél (szakképesítés, üzemi gyakorlat). Állandó­sítani akarják a különbö­ző posztokon dolgozókat, ezen csak indokolt esetben változtatnak. Befejezték a szenttamási hibridüzem korszerűsítését Tavaly tavasszal kezdték meg a Szenttamási Állami Gazdaságban a hibridüzem korszerűsítését, s néhány nappal ezelőtt fejezték be. Űj, francia gyártmányú szárító és morzsológépet szereltek fel a régi helyett Ez a gép magasabb víztar­talmú kukorica morzsolá- sára is alkalmas. Így az évente szokásos 5—700 va­gon termék feldolgozása nagyon jelentős üzemanyag megtakarítást jelent a gaz­daságnak. Az új gép minden féle aprómagot is szárít, amíg az előző ezt nem tudta „megtenni”. ,így a környé­ken működő termelőszö­vetkezetek termékeit is ke­zelhetik, száríthatják itt, ha erre szükség lesz. A korszerűsítés során új tárolószíneket és magtárt is építettek, összesen mint­egy 360 vagon befogadó- képességgel. A több mint öt és fél millió forint ér­tékű beruházás befejezése után megkezdték az üzem teljes karbantartását is, hogy a betakarítások ide­jére készen legyenek. A termelőszövetkezeti tör­vény kerettörvény. Lehető­séget ad arra, hogy az új alapszabályt a szövetkeze­tek belső sajátosságaiknak megfelelően dolgozzák ki. A törvény a kötelező mun­kanapok alsó határát a nőknek 100, a férfiaknak 150. tíz órás munkanapban állapítja meg. A Kossuth Tsz-ben eddig is magasabb követelményt szabtak. Nyil­vánvaló, hogy ezt az új alapszabályban sem csök­kenthették. Ezért az 53 éven aluli férfiak 220, az 50 éven aluli nők 180 munkanapot kötelesek dol­gozni. Az idősebb férfiak részére 190, a nőknek 150 munkanapot állapítottak meg. Természetesen figye­lembe veszik az orvos által igazolt betegséget, a tanfo­lyamra küldöttek távol­létét. A háztáji föld nagysá­gát a szorgalomtól teszik függővé. A maximális egy holdat csak azok kaphat­ják meg, akik az előírt munkanapokat becsülete­sen ledolgozták. A munka­teljesítmények arányában csökken a háztáji föld nagysága is. Akik a mini­mális munkanapot sem dolgozták le — férfiak 150, nők 100 — nem kaphatnak háztáji földet. A bizottságok hatásköre Az alapszabály tervezel rendezi a különböző bizott­ságok — ellenőrző, háztáji, szociális és kulturális — hatáskörét. Az utóbbi két bizottságnak javaslattételi joga van. A szociális és kulturális bizottság kezde­ményezi a segélyek fel- használását, ügyel a mun­kafeltételek, óvórendszabá­lyok betartására. Törődik a szövetkezet betegeivel, a bizottság tagjai megláto­gatják őket. A háztáji bi­zottság szervezi a háztáji gazdaságok termékeinek közös értékesítését. így a tagok megkaphatják nagyüzemi felár egy szét. Megszervezi a növény- védelmet, a legelő, takar­mányjuttatást. Az alapszabály pontosan tartalmazza a szakvezetők hatáskörét. Rögzíti a bri­gádok szervezeti felépí­tését. A brigádok vezetőit a beosztott agronómusok irányítják. A munkadíjazás eddigi rendszerén — a Kossuth Tsz-ben nem akarnak vál­toztatni. Megmarad a mun­kaegység, a kapásnövé­nyeknél pedig a részesmű­velés. (Az idei zárszámadá­son 21 211 forint volt a2 egy dolgozó tagra jutó át­lagos jövedelem.) a ré­A brigádvesetök felelőssége A termelőszövetkezetben elkészült a munkarend tervezet is. Korábban ez nem volt írásban rögzítve. A munkarend a gyakorlat­nak megfelelően alakult, emiatt vitára is alkalmat adott. A most kidolgo­zott tervezet a brigádveze­tőknek is nagyobb hatás­kört ad. Például hazaküld- hetik az ittas tagot. Tisz­teletben tartják azt az el­vet: a szakvezetők csak rendkívüli esetben szólnak bele a brigádvezetők mun­kájába. A napi munkái már előző napon megbe­szélik. Közük a munkakez­dés helvét és időpontját az emberekkel. A terhes anyákat közeli munkahelyekre a könnyebb munkára oszthatják be. Ugvanígy a kiskorúakat és csökkent munkaképességű­eket is. Viszont ügyelnek a fegyelemre, a munkából való egynapi távolmaradási a brigádvezető is engedé­lyezheti. Azon túl csak a főagronómus. A tsz-tagúknak is jár a fizetett szabadság. A ma­ximális 12 nap azonban csak a 250, illetve 180 munkanap után (az idő­szaknál arányosan csökken a kötelező munkanapok száma). De aki engedély nélkül hiányzik a munká­ból. kevesebb szabadságol kaphat. A háromszori iga­zolatlan hiányzás után megvonják a szabadságot A kiemelkedő, szorgalmas tagokat jutalomüdülésre küldik. &ZÍfLt£nifallflZ itfjÍL Az alapszabályt a közgyűlés szentesíti A munka minőségéért s brigádvezető és az agronó- mus is felelős. Ha az nem megfelelő, akkor térítés nélkül köteles a tag újból elvégezni. A munkarendben foglal­taknak megfelelően úí munka megállapodást köt a vezetőség a tagokkal. Eb­ben feltüntetik a munka idejét, módját, a díjazás arányát és minőségét is. A TOT és a tsz területi szövetség irányelvei sze­rint most dolgozzák ki az új ügyrendet. Ez a vezető­ségi ülések időpontjáról (kéthetenként) a közgyűlé­sek összehívásáról, napi­rendjéről intézkedik. Az új alapszabályt egyéb­ként a közgyűlés, a mun­karendet és az ügyrendet pedig a vezetőié” hagvja jóvá. — m. I. — Napi postánkból Mártírhalált halt • • • Lapunk nemrég cikkei közölt a túrkevei Finta testvérek életéről készített dokumentúmfilm szolnoki bemutatója alkalmából. A cikk megjelenése után le­velet kaptunk Bencze Lász­ló szolnoki lakostól, aki megemlékezik Finta Ár­pádnak a Tanácsköztársa­ság idején végzett munkás- mozgalmi tevékenységéről és mártírhaláláról. „Amikor a Tanácsköztár­saság uralomra jutott, ba­rátom megalkuvás nélkül állt a mozgalom szolgála­tába. Akkoriban a szolnoki megyeházán a kistisztvise­lők keserű kenyerét ette. A város munkásságának bi­zalmából beválasztották a forradalmi munkás-paraszt- katonatanácsba. Részt vet­tünk a szolnoki megyeházi bírósági, ügyészségi, város­házi hivatalok megszünteté­sében, amelyért a Tanács- köztársaság leverése után ,,hatóság elleni erőszak bűn­tette” címén a szolnoki ügyészség fogházába kerül tünk. % A bíróság I. emelet 44 számú tárgyalótermében 80 —100 embert zsúfoltak ösz­sze. Így tartott ez hosszú hetekig. Később a foglyok egy részét elengedték, de mi Finta Árpáddal még hó­napokig ott maradtunk. A megpróbáltatások súlya alatt egy pillanatra sem in­gott meg kommunista meg­győződésében. Védőt nem vett igénybe, s 1920 tava­szán elhurcolták Abonyba. Akkor derült ki, hogy tár­saival együtt mártírhalált halt, amikor sor került vol­na a büntető tárgyalásra. Az ügyész azt a megdöb­bentő bejelentést tette, hogy a vádlottakat nem tudta előállítani, a tárgya­lást megtartani nem lehet, és indítványozta az eljárás megszüntetését, mivel n vádlottak (az összetört, megkínzott foglyok) szökést kíséreltek meg és felkon­colták őket. Fintán kívül még számos munkásmoz­galmi harcos jutott erre 0 sorsra. Ügy érzem, ezzel a visz- szaemlékezéssel tartozom mártírhalált halt barátom emlékének”. Beneze László Szolnok — Képzeld, ho­gyan jártam — meséli a barátom — a bátyám fiá­val elég sok baj van. Elkényezte­tett. lusta gyerek, de annál nagyobb a szája. A nyolc általánost ugyan elvégezte, de sem­mire nem mutatott különös hajlamot. A család azt mondta. tanuljon autószerelést. De nem otthon. .lót tesz majd a fiú­nak, ha egy időre kikerül a mama és a nagymama szár­nyai alól. — Odavettük hozzánk a gyere­ket és le is szer­ződtettük esy mo­torszerelő mester­hez. Egy hónap múlva érdeklőd­tem a mestertől, nogyan halad az ocskös. — Kitűnő fiú — elkendezétt a mester, — ilyen jó tanuló még nem volt a kezeim alatt. Néhány nap múl­va megint felkeres­em a műhelyt. — — Kiváló gyerek — ismételte meg a mester korábbi vé- eményét. Na, gon­doltam. mit tesz a környezet és írtam . bátyámnak, hogy nics gond a fiúval. Tegnap azután is­mét ott jártam a műhelyben. — Vigye haza — fogadott a mester, — nem tudom lasználni a fiút. — De drága mes­er úr, kétszer is megdicsérte, most. meg elküldi ? — csodálkoztam. — Nézze uram — mondta a mester — mit kell tudni a jó íutószerelőnek? — Amikor jön a ..ma­zsola”. el kell mon­dani, hogy a baj igen nagy. renge­teg munkába és mvagba kerül a ja­vítás. Amikor elké­szül, fel kell di­csérni, hogy jobban 'ut, mint újkorá- oan. No, amíg ló- dításról volt szó. a fiú kitűnően bevált, — de végül a szak­mához is kell érte­ni. Azt ped's? soha lem fogja megta- iulni. Erős Az ÉVM Szolnok megyei Állami Építőipari Vál­lalat azonnali felvételre keres I rr rr Kőműves szakmunkásokat, kubikos brigádokat, továbbá 3—5 éves gyakorlattal rendelkező mélyépítő technikust, valamint ÉM. vizsgával rendelkező időelemzőt Jelentkezni lehet ÉVM Szolnok m. Állami Épí­tőipari Vállalat. Szolnok, Ady E. u. 117/c. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom