Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-08 / 32. szám
I 1968. február 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az épülő Gyöngyösi Hőerőművet szolgáló vlsontai külfejtés ű bányában a nyitóárok kiásása során eddig 7,5 millió köbméter földet mozgattak meg. Ebben a hónapban a második, ugyancsak NDK-gyártmányú óriáskotrógép is munkába állt. A sokemeletes épületkolosszushoz hasonló marótárcsás kotrógép (képünkön) egy óra alatt többszáz kubikos napi munkáját végzi el ÜZEMI TITOK Az új Munka Törvény- könyv 34. paragrafusa új jogi kategóriát — az üzemi titok fogalmát alkotta meg gazdasági életünkben. Napjainkig ezzel az új paragrafussal még kevéssé értek rá foglalkozni a vállalatok. Számtalan, az önálló gazdálkodással szorosabb kapcsolatban álló szabály értelmezésével, alkalmazásával voltak eddig elfoglalva. Hogy hol, mi a titok, s miért az, s hogy titkolódzanak-e egyáltalán — ezeket a kérdéseket a legtöbb vállalatnál most kezdik behatóan vizsgálni. A szocialista társadalmi, gazdásági rendszerben valamennyi gyár érdekelt a műszaki színvonal általános emelésében, a népgazdaság gyarapodásában, mert a társadalomnak, mint tulajdonosnak érdeke, hogy egyre biztosabb és nagyobb jövedelemre tegyen szert. Miért jelenik meg akkor most az üzemi titok kategóriája gazdasági életünkben? A termelőeszközök változatlanul társadalmi tulajdonban vannak, — miért kellene akkor most titkolódzni a tulajdonostársaknak egymás előtt? E kérdések olyan embereket is foglalkoztatnák, akik egyébként testestől-lelkes- től hívei a megreformált gazdasági mechanizmusnak. A válasz lényege abban van, — ez a további részletezésből kitűnik —, ha ha lelkesítő céljai, alapelvei miatt elfogadjuk az új gazdaságirányítási rendszert, akkor nem mondhatunk nemet azokra a konzekvenciákra sem, amelyek a következetes megvalósítással elkerülhetetlenül együtt járnak. A csoport érdekeltség jogi támasza Az új Munka Törvény- könyv 34. paragrafusának megfogalmazása az önállóbb gazdálkodás, a fokozott anyagi érdekeltség megteremtésének természetszerű következménye az érvényesülő anyagi ösztönzési rendszer jogi kiegészítője. Nem sérti a „tulajdonos” érdekeit — a társadalom érdekeit —. ha becsületes erőfeszítésekkel elért teljesítmény %'an mögötfe. Ha nálunk ugyanis egy gyár „titkolódzik” és nem adja ingyen közre legjobb gyártási eljárásait, legkorszerűbb termékeinek rajzait és ezáltal a piacon olcsóbb, vagy kapósabb cikkel jelenik meg, mint versenytársai, s így ér e' nagyobb nyereséget — ebből a nagyobb nyereségből többet fizet saját dolgozóinak, de többet fizet be a közös kasszába is. Ha több jövedelem jut a társadalom pénztárcájába, akkor eb- . bői több anyagi eszköz jut esetleg annak a vállalatnak is, amelyik esetleg lemaradt a fejlődésben, s ha több anyagi segítséget kaphat, akkor lesz miből utolérnie az élen haladókat. Az pedig még az éleződő verseny körülményei között is kizártnak látszik, hogy egy vállalat csak azért kerüljön kritikus helyzetbe, mert a konkur- rens üzem nem osztja meg vele gyártási titkait. Tehát a termelőeszközök társadalmi tulajdona mellett a szabályzott piac körülményei között az üzemi titoktartás általában nem járhat társadalmi veszteséggel. A gazdasági verseny nélkülözhetetlen feltétele a hatékonyabb gazdálkodásnak, a gyorsabb műszaki haladásnak, s e célzott hatása miatt érdeke a társadalomnak, hogy népgazdaságunkban valóságos verseny bontakozzék ki Ez aligha" sikerülne, ha a vállalatok nem kapnák meg a rendelkezési jogot az általuk létrehozott anyagi és szellemi értékek felett. Az üzemi titok bevezetése ugyanis egyik jogi támasza az érdekeltségnek: védettséget nyújt a kollektívák szellemi értékeire. A vállalati önállóságból fakadó nagyobb érdekeltség a jobb eredmény elérésében, megteremtette a csoport érdekeltségét. Így mennél nagyobbak a vállalatok — csoportok — bir. tokában lévő szellemi értékek, annál nagyobb lehet a vállalat — a csoport — haszna a piacon, s annál magasabb az illető gyárnál a dolgozók jövedelme. A csoport érdekeltség hajtóerejének kibontakozásához, a versenykedv szításához Szükség volt a csoportérdek védelmének megteremtéséhez. A társadalom érdekeit jogi szempontból mindig is védte az államtitok, és a szolgálati titok kategóriája, s vannak jogi szabályok, az újítók, feltalálók érdekeinek védelmére. Ez a szerzői ioehoz hasonlatos. A vállalatok ..szerzői jogát” pedig az Ú1 Munka Törvénvkönyv 34. paragrafusa értelmében lehet megvédeni. A titok listája A szabály értelmében valamennyi vállalat szabadon dönt, hogy mit óhajt titokban tartani. A lista ágazatonként. a' termékek jellegének megfelelően hosz- szabb-rövidebb. A nagy termelő berendezéseket készítő gyáraknál rövid. Ezek a gyárak nem akarják túlságosan titkolni a megrendelők előtt a berendezések adatait, hiszen akkor költségesen nagy szerviz hálózatot kellene üzemben tar- taniok. (Ilyen termékek előállítását egyébként sem könnyen határozza el egy más vállalat.) A textilgyárak, a ruha, a cipő, műszer, rádió és tv-gyárak, közlekedési eszközöket előállító gyárak már hosszabb listákat állítottak össze az üzemi titokról. Ezek a gyárak olyan termékeket gyártanak, — amelyeknél gyors a fejlődés, a divat változásai gyakoriak, s ezek a gyárak általában nincsenek egyedül a belföldi piacon sem. Ezekben az üzemekben többnyire felkerült a listára a vállalati módszerek, kísérleti eredmények, az anyagok összetétele, célgéprajzok, üzemszervezési intézkedések, szerződések stb. Ezek közül sok tétel addig a tapasztalatcsere körébe tartozott. A lehetőség az ingyenes tapasztalatcserére az új körülmények között vitathatatlanul szűkebb lesz. Ezekután pl. egy-egy újítás átadására egy másik vállalatnak, csak az újító gyárának beleegyezésével történhet meg. Ez a beleegyezés többnyire csak akkor jön létre, ha az újítás átadása nem sérti az adott vállalat érdekeit s ha az újítás kidolgozásában szerepet vállaló üzem költségeit arányosan megtérítik. — Lényegében ugyanez az alapelv érvényesül majd más műszaki szellem eredmények „forgalmazásánál” is. Az üzemi titok lényegét így fogalmazta meg égyik nagy vállalatunk jogtanácsosa: „E jogszabály segítségével ezután nemcsak a termék képezheti a gazdálkodás tárgyát, hanem a gyártási eljárás, és az ehhez kapcsolódó valamennyi ismeret is. A gyár szellemi terméke — a gyár vagyonának része. Joga van hozzá a gyár egész kollektívájának — s ha az segítségükkel jön létre — a kötelességük is azt, valamennyiük érdekében megőrizni, és kamatoztatni”. Lehetnek, akik vitatják, majd ezt az álláspontot, de az bizonyos, hogy helyességét, továbbformálásának szükségességét végülis az új feltételek között zajló élet, a gyakorlat fogja megmutatni. Gerencsér Ferenc Tizenegyezer eljáró, öregek, egyedülállók szószólói a szakmaközi bizottságok A Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége a közelmúltban tárgyalt a szakmaközi bizottságok munkájáról. Ez alkalommal kértük meg Árvái Istvánt. az SZMT vezető titkárát, összegezze; — Hogyan értékelték a szakmaközi bizottságok tevékenységét? — Elnökségünk mindenekelőtt úgy ítélte meg, hogy a szakmaközi bizottságok többsége aktívan tevékenykedik és mindenkor igyekszik a rájuk érvényes szabályzatok szerint dolgozni. Megyénkben jelenleg 59 i! ven bizottság működik és tizenegyezer, lakóhelyétől távol dolgozó szak- szervezeti tagot fog össze, ennvi ember tartozik a kötelékébe. Tevékenységüket a községek és főleg a városok nehezen tudnák nélkülözni. Évről évre kezdményezik a szakmaközi bizottságok a községfsilesztési célok, tervek kialakítását, megvalósításukhoz kitartóan szervezik a társadalmi erőket, szorgalmazzák, hogy az otthonuktól távol dolgozó szakszervezeti tagok kapcsolódjanak be lakóhelyük fejlesztésébe. A szakmaközi bizottságok biztatására részesei a nemzeti ünnepe1', csa'ádi és társadalmi események szervezésének. Mindezek mellett a szakmaközi bizottságok közreműködnek a lakosság politikai és általános műveltségének növelésében. Főleg a felnőttek iskolarendszerű oktatásának, az ismeretterjesztő és politikai előadásoknak, va- laminj az író—olvasó találkozóknak a szervezésében figyelmet érdemlő kezdeményezésük. gyakorlatuk van. Megemlíthetjük azt a sok munkát, amit az áruellátás. a különböző kommunális szolgáltatások vonatkozásában észrevételeikkel végeznek. Most például sok helyen tanulmányozzák, ho'rv a ianuár elsején végrehajtott árintézkedések hogyan hatnak a nagy családokra, az esvedül álló nőkre, a nvugdíiasokra. Nem lenne teljes a tájékoztatás, ha nem szólnánk arról a sport, egészség- ügyi tevékenységről, amelyet szintén a szakmaközi bizottságok végeznek. Végül, de csöpnet sem mellékesen kell említenünk azt a következetességet, amellyel a nyugdíjasokról gondoskodnak. Mindjárt azt is hozzá kell ehhez fűznöm, ho«y a szakmaközi bizottságok munkája elsősorban ott eredményes, ahol a helyi pártszervek segítségét nem nélkülözik, ahol a munkájukat igénylik, szívesen veszik. S ilyen helv. község és város ewre több van a megyében. Néhány fogyatékosságról azonban az eredmények el;smerése mellett is említést kell tennem. Arról például, hogy több hűlvén egyenlőtlen, kiegyensúlyozatlan a szakmaközi bizottságok munká- ia, kamoányszerűen tevékenykednek. Ennek rendszerint megvannak az okai. Elsősorban az olykor indokolatlanul történő személycser ék, — A mai gazdaságirányítási rendszerben milyen feladatok várnak a szakmaközi bizottságokra?-— Gazdasági életünk váltásai azt igénylik, hogy a szakmaközi bizottságok mindenekelőtt jellegüknek megfelelő, elsősorban saját hatáskörükben elvégezhető feladatokat vállaljantak, azokkal foglalkozzanak. Munkájukat tehát helyes, ha az igényekhez, a követelményekhez és a feltételekhez mérjük. Ennek megerősítésére, meghatározására szolgál majd az a működési szabályzat, amely a közeljövőben a SZOT egyetértésével, jóváhagyásával nyilvánosságra kerül. Ez a működési szabályzat előreláthatólag megjelöli. hogy a szakmaközi bizottságok úgy mint eddig is a szórvány-tagság, a bejáró dolgozók, az alkalmazottak, a termelő és kisipari szövetkezetek nyugdíjasainak stb. összefogásába hivatott. Azt a célt segíti, hogy a szocialista demokrácia fejlesztésével szervezeti egységbe tömörítse ezeket a társadalmi rétegeket — Szervezeti erősítésre is gondol? — Nagyon fontos ez is. Mindenekelőtt ott lehet azonban erre sort keríteni, ahol az erősítés alapszervezeti, személyi és anyagi feltételei adottak, biztosítottak vagy legalább elérhetőek. Ahol mindez megvan, jelenleg is nagyon sok hasznos munkát tarthatunk számon, amit ezek a bizottságaink végeztek. Csakhogy egy példát említsek. jelenleg is nyolc szakmaközi bizottság szervezésében működik a megyében tanfolyam, amelynek keretében száz előadás hangzik majd el. Ezeken bizalmiakat, munkavédelmi felelősöket, társadalombiztosítási felelősöket, albizottsági tagokat oktatnak. képeznek. Azt hiszem, nem lehet kétséges, hogv az ilyen társadalmi beosztású emberek állásfoglalása milyen hatással van környezetükre, hogy ezeknek az embereknek a tevékenysége semmilyen szempontból nem lehet közömbös számukra. Tizennégy helyen társadalmunk időszerű kérdései tan folyamot szerveztek. Ezekre is olyan embereket vonnak be. akik hatással vannak környezetükre, akik igyekeznek pozitív módon beleszólni a közéletbe és ami szintén fontos: akiket más szervezet ez idő szerint nem tud átfogni. Mindaz a munka tehát, amit szakmaközi bizottságaink végeznek, sokrétű és nagyon hatásosan kiegészíti az üzemekben végzett szakszervezeti tevékenységet. Érdemes tehát segítenünk, támogatnunk őket és indokoltan várják ezt más szervektől is. B. E. cÁ l&cwasztá lotuma A húsárakról Tisztelt Szerkesztőség ! Mint háziasszony, gyakran az üzletek vásárlója vagyok, igy hetente többször megfordulok a város különböző húsboltjaiban is. Nem mindig vásárlók, mert ritkán van pont olyan hús, amilyet szeretnék- De amikor kiválasztok magamnak valamilyen húsrészt, akkor sem vagyok biztos abban, hogy olyan árat fizettem érte, amit hivatalosan kell. Mert egyszerűen a kiakasztott húsok fölött nincs árcédula és mivel a húsfajtákat közelebbről nem ismerem, minden egyes alkalommal bizonytalanság fog el. Gyakran előfordul az is, hogy qz eladó a fél sertésről, vagy marháról szeli le az általam kért húst. Ilyenkor is hiába tekintgetek a kiakasztott árjegyzéktáblára, amely szép sorjában feltünteti a húsfajták árait, nem tudom, vajon nem rövidítettek-e meg? Pesten már három éve több nagy üzletben bevezették, hogy a vágóhídtól egészben kapott húsokat még az üzletnyitás előtt minőség és ár szerint szétdarabolják, s valamilyen ötletes módon a vevő szeme előtt kirakják az egész választékot, s az árun jól láthatóan feltüntetik a kilogrammonkénti árakat. A kérdésem az volna: nem lehetne ezt valamilyen formában bevezetni az itteni húsüzletekben is? Ha nem mindenhol, de legalább a nagyforgalmú boltokban? Az ellenőrök dolgát is megkönnyítené ez, talán a visszaélés és jogtalan haszonszerzés is kevesebb lenne. Kovács Simonná Szolnak ☆ A levél kézhezvételekoi • azonnal körszemlét tartottunk a szolnoki húsüzletek, ben. Valóban seholsem találkoztunk külön ármegjelöléssel: a kiakasztotl húsféleségekről nem lehetett megállapítani, hogy milyen fajták. s mennyi a fogyasztói áruk. Kérdésünkkel először az egyik húsüzlet vezetőjéhe: fordultunk. A kapott válasz elutasító volt: A húi rendszeres előkészítése minőség szerinti rendezése lehetetlen, mert a vágóhíd nyitásidő alatt szállít. E? a kifogás nem fogadható el, mert a szállítás után is fel lehet dolgozni az árut — legfeliebb a vevők kiszolgálásával kevesebb eladó foglalkozik. A Szolnok megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat illetékes előadójától már részletesebb „magyarázatot” kaptunk. Húsz perces beszélgetés után már szinte szóhoz sem jutottunk a sorozatos ellenérvektől. Meg kellett kérdeznünl Most már tudjuk, hogy m lyen érvek szólnak a jí vaslat bevezetése ellen, c mi szól mellette? Ha Pe: ten már három éve alka mázzák, itt Szolnokon m ért lehetetlen? Vagy ti Ián a húseladók „érdeke akadálvozza a mielőbl megvalósítását annak, hog a boltba betérő vevő azor nal tájékozódhasson a hú< faitákról és azok árairól? Végül is az élelmiszei kiskereskedelmi vállalj megígérte: két héten beli a Ságvári úton és a piac téren, tehát a város legns gyobb forgalmú üzleteibe bevezetik a húsrészenkém árusítást külön ármegjele léssel, a Vörös Csillag úi ABC áruházban pedig elő recsomagolt, mérlegelt te kehúst hoznak forgalomb az eladótérben elhelyezel hűtőszekrényben. A Fa gyasztók Fóruma ellenőriz ni fogja az ígéret betartá sát.
