Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-01 / 26. szám
1968. február 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 JÁSZKUNSÁG XIII. évfolyam 4. *%ám Jelentős késéssel jelent meg a Jászkunság új száma. A tavaly esedékes folyóirat szám még csak a napokban került az olvasóhoz. Elkényeztetett talán bennünket a negyedévenként megjelenő folyóirat, mert azt kell megállapítanunk, hogy a mostani szám tartalmi gazdagsága bizony alatta marad a Jászkunság már megszokott színvonalának. Nem a cikkek tudományos értékére gondolunk elsősorban, hanem a folyóirat hagyományos sokszínűségét, választékosságát hiányoljuk. Ügy érezzük. kompromisszumokkal készült el, mintha a válogatás lehetősége gyérebb lett volna mint máskor. Két mezőgazdasággal kapcsolatos cikk van a folyóiratban, Bódi Imre tollából az egyik, szakmai beszámoló A szolnoki járá^ mezőgazdasági szakemberei az NDK-ban címmel, — hasznos, jó olvasmány — s a másik Sári Mihály: A szovjet—magyar kapcsolatok jelentőségéhez megyénk mezőgazdaságában című rövid cikke, amely szintén inkább csak az úti élmények igényével készült. Kovács Gyula a középiskolai kémia órákon lehetséges esztétikai nevelésről publikál, érdekes adalékokat szolgáltat az anyagok esztétikumáról. Oelmacher Annától Szabó László szobrászművész munkásságának méltatását hozza a folyóirat, Selmeczi László pedig a Damjanich János Múzeum elmúlt évi régészeti leletmentéseiről számolt be, amelyben elsődlegesen a Tiszajenőn feltárt honfoglaláskori nagy család temetőjének a leírása figyelemreméltó. Dr. Kormos László egy török időkből származó magyar nyelvű oklevelet ismertet, Szabó László a Tiszazug népi építkezéseiről, dr. Lakatos Károly pedig a tiszai hajóséletről írt. A jelen szám legfigyelemreméltóbb cikkét megítélésünk szerint dr. Ster- betz Istvántól kaptuk, aki a Nagykunság időszerű természetvédelmi problémáiról vet fel hasznos gondolatokat. Az Ifjúság fóruma sorozatban Rónyai Zsuzsa a Tiszazug internacionalistáit mutatja be. — ti — Pályaválasztás előtt A Szolnok megyei Pályaválasztási Tanács hasznos tájékoztatót adott ki az 1968—69-es tanévre. Abból megtudni, hogy az idén előreláthatólan 8200 tanuló végez általános iskoláinkban. A megyei tanács vb művelődési osztályának felmérése szerint azoknak mintegy 37,8 százaléka tanulhat tovább középiskolákban. Tekintve, hogy középiskolai hálózatunk szerteágazó, érdemes a tovább tanuló gyermekek szüleinek is meditálni azon, hová írassák gyermekeiket. Például tizenkét féle szakközépiskolában kilencszáz gyereket várnak őszre. A már hagyományosnak számító képzés mellett új is van, — például három egészségügyi első osztály nyílik .a szolnoki Tiszaparti Gimnázium és szakközépiskolában. A szakközépiskolák mellett ipari technikumokba 160, mezőgazdasági technikumokba szintén 160 tanulót írathatnak be. Gimnáziumi első osztályokba 1900 gyermek számára van hely. Mezőgazdasági szakmunkásképzésben 370, ipari szakmunkásképzésben — kb. 3280, kereskedelmi szakmunkásképzésben 150 fiatal vehet részt. A Pá’yaválasztási Tanács említett kiadványa részletesen szól minderről. A különböző intézmények képzési módjának ismertetése mellett járásonként, városonként hírül ad;a azt is, hogy melyik termelő- szövetkezet, állami gazdaság, kisipari szövetkezet vagy vá’lalat milyen szakmákra szerződtet tanulókat. Ilyen vonatkozásban meglehetősen bő a választék. S. B. divatképek MOSZKVÁBÓL Hagyományos orosz kötényruha mai változata, pamutszövetből Horgolt gyapjúruha fiatal lányoknak. Az 1967. évi moszkvai Nemzetközi Divatfesztiválon bemutatott modell Tavaszi-nyári utcai kosztümök, hosszított, kétsoros kabáttal. A szoknya hólos, vagy rakott. Tartozékok: fehér selyemblúz és nagyon nagy filckalap Gyapjú sportkosztüm — utazáshoz PINTÉR ISTVÁN: ÉVII Mégsem lett király 13. 3 Le Idismsrefi konfliktus németül ...Miközben legbizalmasabb hívei, az Ostenburg-különítménye- sek a Parlament környékét és a parlamentet megszállva tartják, hogy kormányzóvá választását biztosítsák. Horthy ott áll a küldöttség előtt és csodálkozik, hogy kormányzóvá választották. Mintha halvány sejtelme sem lenne arról, hogy kerek három hónapon keresztül a nemzetgyűlési választásokon teljes erővel folyt érdekében az agitáció. mintha sohasem hallott volna a katonaság által megszervezett városi és megyei törvényhatósági feliratözönről, amely az ő kormányzóvá választását követelte és amelyet a katonai cenzúra a'att működő sajtó naponta közölt. Mintha Ostenburg Gyula valami játékos csínytevése lenne, hogy különítményével körülveszi a Parlamentet és tisztjeivel megszállva tartja az üléstermet és a folyosókat. Horthy úgy tesz, mintha minderről nem tudna semmit, s mindenen csodálkozik. De néhány perces kapacitálás után már tudja „mivel tartozik a nemzetgyűlésnek”, hajlandó a küldöttséggel elmenni a Parlamentbe. hogy személyesen közölje a nemzetgyűléssel elhatározását. A különítményes tisztek sorfala mellett vonul be a parlamentbe. Még nem az ülésterembe. _ dehogy. Tárgyalni kezd a nemzetgyűlés és a pártok vezetőivel. Egyre csak azt ismételgeti, amit a Gellért Szállóban már elmondott. Csodálkozik. Ö igazán nem számított arra, hogy kormányzóvá választják meg. A nemzetgyűlés tisztikara, élén Rakovszky István elnökkel, és a pártok vezetői úgy tesznek, mintha elhinnék: a fővezér úr méltóságát nagyon meglepte, hogy őt választották kormánv- zóvá. Kérlelni kezdik, vállalja el a kormányzói méltóságot, akármilyen nehezére is esik. Horthy németre fordítja a szót, magyarul ki sem tudja felezni. hogy milyen lelkiismereti konfliktusban vergődik: mint katonatiszt, felesküdött a királyra, de ha most elfogadja a kormányzói t;sztséget. akkor most új esküt kell tennie az alkotmányra és a nemzetre, mi lesz, ha a kettő összeütközésbe kerül? A politikusok erőt véve idegességükön. kénytelen-kelletlen részt vesznek a komédiában és igyekeznek Horthyt megnyugtatni. Magvarázzák, hogy nem lehet mit tenni, az antant nem járulna hozzá a király újbóli trónra lépéséhez, s különben is. a rammet nehéz helyzetben van, s abból csak olyan avatott kéz, mint Horthyé. emelheti ki. Erre aztán Horthy „lelkiismereti konfliktusa” is megoldódik, s tekintetbe véve. milyen nehéz helyzetben van a nemzet, közli a Ház egyik különtermében ösz- szegyűlt vezető politikusokkal, hogy hailandó föláldozni magát, de az áldozatit izatalnak feltételei vannak. Rakovszky István, a nemzet- gyűlés elnöke leül az íróasztalhoz, tollat ragad és ezt mondja: — Diktálja ön a követeléseit. A parlament teljesíteni fogja azokat. Horthy diktál S most kibújik a szög a zsákból; elfogadja a választást, ha kiterjesztik a kormányzói joakört. ha ugvanolyan jogok illetik meg majd őt is, mint a királyt, kivéve a nemességadományozást és a legfőbb kegyúri jogokat, vagyis megkapja a házfeloszlatás jogát is. amelyet már előzőleg követelt. Be- niczkvtől. de a kormányzó személyének megválasztása előtt megszavazott 1920. évi I. törvénycikkből még kimaradt. A pártok vezetői jegyzőkönyvet írnak alá, amelvben ígéretet tesznek: revízió alá veszik az 1920. évi I. törvénycikknek azokat a rendelkezéseit, amelvek- kel Horthy elégedetlen. Az 1920. évi XVII. törvénycikkben aztán a parlament ki is terjeszti a kormányzónak a Ház-feloszlatással kapcsolatos iogát. a törvények visszavetésével kapcsolatos jogát kegyelmezési jogkörét és háborús veszély esetére biztosítja számára, az országgyűlés és a kormány utólagos jóváhagyása mellett, a hadseregnek az ország határain kívüli alkalmazását. Ezután már nincs akadálva annak, hogy Horthy Miklós díszes tengerészegyenruhájában bevonuljon a nagyterembe és letegye az esküt. — Én. Horthy Miklós, Magyarország megválasztott kormányzója, esküszöm az élő Istenre, hogy Magyarorszáehoz hű leszek, törvényeit, régi jó és helyben hagyott szokásait megtartom és másokkal is megtartatom, függetlenségét és területét megvédem, kormányzói tisztemet az alkotmány értelmében a nemzetgyűléssel egyetértésben a felelős minisztérium útián gva- korolom és mindent megteszek, amit az ország javára és dicsőségére igazságosan megtehetek. Isten engem úgy segéljen! A kormányzóvá vedlett tengerésztiszt ezután mindenesetre beköltözhet a budai Várba, a magyar királyok egykori rezidenciájába. S ezután felesketted magára mindazokat, akik azelőtt a királyra esküdtek. Húsvétkor a nemzeti hadsereg a Vérmezőn díszszemlét tart, ünnepli fővezérének kormányzóvá választását. A kaszárnyákból hosszú sorokban trombitaharsogás közepette vonulnak a darutollas csapatok a helyszínre. A körüskörül felállított tribünökre csak meghívóval lehet bejutni. Ott szorong a főváros színe- viréga. Grófok, hercegek, gyárosok, törvényhatósági bizottság' urak, vagyis mindenki, aki ebben a világban számít. A felsorakozott csapatokkal szemben pálmákkal, díszcserjékkel. zászlókkal ékesített díszsátorban tábori oltár. Mellette helyezték el a miniszterek az antant misszió tagjait, a nemzet- gyűlési képviselőket és egyéb előkelőségeket. Ott van Simonyi- Semadam miniszterelnökkel 15 Huszár Károly utóda) az élén csaknem a teljes kormány. A díszsátortól balra egv magas gépkocsiban Horthy Miklósné ül a lányával, Paulával, egv másik kocsiban a kormányzó két sü- völvónykorban levő fia. István és Miklós kap helyet. Magdolna hiányzik már a családból, 1918- ban torokgyíkban meghalt. Az egész elhelyezés királyi szemlére emlékeztet, _ a legfőbb helyet most nem a királyi, hanem a Horthy-család tagiai foglalják el. (Folytatjuk,) 01010000000001020201010101010101010001000102480201090702000200024853235353235353482348534802482348 ^
