Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-04 / 29. szám

j 1 APRÓ BÖLCSESSÉGEK HUMOR Már karácsony előtt né­hány héttel buzgón horgol­ni kezdett a fiatalasszony. „Karácsonyi ajándék a számodra”, súgta meg fér­jének. „Ezt igazán nem lett volna szabad elárulnod, drágám”, jegyezte meg a férj, most vége az egész meglepetésnek”. „Várjunk!” feleli a fia­talasszony. „Még magam sem tudom, hogy mi lesz belőle”. ☆ Miamiban betörtek Gor­don Dinkler milliomos la­kásába. A betörő revolvert szegezett a milliomos fe­leségére, és mintegy fél millió dollár értékű ék­szert vett magához. Távo­zása előtt azonban odalé­pett a rémült asszonvhoz, és gálánsán kijelentette: — Ne búsuljon, hölgvem, az On legértékesebb ék­szere úgyis ez a ragyogó szépség! ☆ A házigazda, aki ebédre hívta két barátját, az elő­szobából elteszi az eser­nyőket. A felesége meg­kérdezi : — Miért teszed el az er­nyőket” Azt hiszed, hogy a vendégeink közül valaki elemelheti? — Nem, de esetleg fel­ismerheti. ☆ — Ha a főnök nem von­ja vissza, amit tegnap mondott, nem fogok többé itt dolgozni. — No és mit mondott? ni « r * * áh — Azt mondta, hogy ke­ressen magának más mun­kahelyet. ☆ „Miért mondja fel me­gint állását?” — kérdezte a gazdálkodó az új béres­től. Hiszen elég tisztessé­ges bért kap!” „Ez igaz, de állatbarát vagyok és nem szeretném a lovaitól elvenni a mun­kát”. ☆ A vendég megkérdezi egy kis szállodaportástól: — önöknél a szobákban nincs függöny az ablakon? — Függöny nincs, de ha j cipőt óhajt tisztítani, nyu­godtan használja a heverő takaróját... A legsúlyosabb követ­kezményekkel járó hibákat követjük el a legkönnyeb­ben. Vannak esetek, amikor a remény rossz tulajdonság­gá válik. ☆ Ha egyik kéz mossa a másikat, mindkettő piszkos marad. iflf Az ízlés nem más, mint szőnyeg az élet köves út­ján. ☆ Az utóíz megveszteget­hetetlen. ☆ Még azoknak is, akik rossz emlékezőtehetségükre panaszkodnak, pontos em­lékeik vannak. ☆ Aki életébe hátsó kisaj­tót épített be, azt egy szép napon főkapuként használ­hatja. Alkatrészhiány .1 >. o » .. n : a <: h H b J * n a Sült H UMORA Egy bűvész mutatvány közben kihív a közönség soraiból egy gyereket. — Tehát fiacskám, mi nem ismerjük egymást, ugye? Most látsz engem először? — Igen, apukám. ☆ — Bözsi, igaz, hogy je­gyese vagy Róbertnek? — Igen Mari, körülbelül. — Hogy értsem ezt a fe­leletet? — En azt mondtam igen, ő azonban még nem szólt V — Na milyen Olaszor­szág? ...Sokfelé jártál? — Hogyne, bejártam ke- resztül-kasul. — És mondd, tényleg olyan csizma alakja van, mint a térképen? ☆ Egy párizsi ügyvéd egy szép asszonyt védett, akit egy évi elzárás fenyege­tett. Az ügyvéd védőbeszé­dében a következő szavak­kal fordult az esküdtek­hez: — Uraim, önöktől függ, hogy ez a fiatal és szép hölgy egy évre börtöncel­lába vonuljor. vagy haza­térjen csinos lakásába: Rou de la Paix 30 sz. III. em. balra. Telefon: Sain 155—685, ismétlem 155—6§5. Presszóban — Azért szeretlek, mert olyan okos vagyl Túlvilág! történet Pepinek könyvelőt hl* vatja a főnök. — Mondja Pepinek kar­társ, hisz maga a túlvilág! életben? A kérdezett zavarba Jőa a váratlan kérdésen, de azután megerőlteti magát ■ klnyögl nehezen: — Nem tagadom Igazga­tó kartárs, én még ebben nőttem fel... nem kételke­dem abban, hogy van túl­világ. — Ennek igazán örülök« mert most erről önnek va­lóban alkalma lesz meg­győződni. — ??? — Ugyanis a nagyma­mája, akinek a temetéséra tegnap előtt elkéredzke- dett, a telefonnál van. — Szeretne önnel beszélni. CSuMűR Két kakas találkozik a baromfiudvarban. — Hogy vagy 7 — kérdi az egyik. — O fáraszt es az örö­kös egyhangúság — felel a másik sokatmondó pil­lantást vetva a körülötte kapirgáló tyúkokra. — Megyek a közértbe. Szeretnék végre egy mez­telen tyúkot is látnil

Next

/
Oldalképek
Tartalom