Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-29 / 50. szám

1968. február 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban öt végzős pedagógus volt egy hónapig gyakorló tanításon. Most visszatérnek Szegedre, az egyetemre. Képünkön a három fizika-szakos tanárjelölt: Varga Ibolya, Szolcsvai Ildikó és Vigh József a rádiópadon kísérleteznek. — N. Zs. — Doktor mezőgazdászok Á szolnoki szimfonikus zenekar hangversenye Még a múlt nyáron Berekfürdőn a lubickoló fürdőzők. a gondtalan pi­henők között könyv fölé hajló középkorú férfira fi­gyeltem. Ismerős arc, oda­mentem hozzá. Szabó Béla volt. a tiszaföldvári Lenin Tsz főmezőgazdásza. Míg a család nyaralt, ő tanult. Készült a doktori disszer­tációra. Azóta már dr. Sza­bó Béla. A búzatermesztés technológiája — amely or­szágos hírnevet szerzett a közös gazdaságnak is — külön tudományos minősí­téshez segítette a főagro- n ómust. Szabó Béla életében a nagy dolgok közé tartozik a doktori cím. De mi van ezen újságba való? — kér­dezhetné az olvasó. Mind­járt kitűnik. A tiszaföld­vári doktorátus minden erőltetés nélkül része tár­sadalmunk történetének, legalábbis a szocialista me­zőgazdaság históriájának. Nem általános még. De a túrkevei Búzakalász főag- ronómusának, Szabó Sán­dor bácsinak a neve előtt is ott a rangos rövidítés: dr. A Mezőtúri Állami Gaz­daságból induló leveleken is ott szerepel már az alá­írás: dr Csath András igaz­gató. Magán számvetésem szerint csak ismerőseim köréből legalább tíz mező­gazdasági szakember dok­torált a megyében az utób­bi öt esztendőben. S egyre többen szánják rá magu­kat. áldozva rá esztendőket is szabadidejükből, hogy a vonzó minősítést megsze­rezzék. Talákoztam vegyészmér­nökkel. aki egy hónapi fi­zetésnélküli szabadságot kért. hogy tisztességesen felkészülhessen disszertá­cióiának megvédésére. — Iparban, különösen az ál­lamigazgatásban, tanácsok­nál egyre több a doktor szakember. De a mezőgaz­daságban különösen érde­kes a folyamat. Aki ismeri a magyar fa­lu átalakulását, visszaem­lékezhetik a közelmúltra. Tíz éve még hány meg hány termelőszövetkezet­ben egyetlen mezőgazdász sem működött. A szocialis+a állam nagy áldozatai árán évről évre nagy számban érkeztek egyetemekről, főiskolákról, technikumokról, sőt külor­szágok felsőoktatási intéz­ményeiről is a szakembe­rek. Hihetetlen gyorsan történt meg a magyar falu „szakemberellátása”. Nem egy olyan szövetkezete van már Szolnok megyének, mint a törökszentmiklósi Aranykalász, a mezöhéki Táncsics Tsz is, ahol tlzen- négy-tizennyolc oklevelest foglalkoztatnak, közöttük hat-hét agrármérnököt. S megjelentek szö­vetkezeteinkben az első doktor mezőgazdászok. Tíz esztendeje még az volt a nagy újság, amikor az első diplomás megérkezett a kö­zös gazdaságba. Igaz, ma is létezik még megyénkben is olyan tsz, ahol nincs szakember. Elvétve, és sa­ját maradiságukból adó­dóan. De a jellemző az, néhánv év alatt nagyszá­mú értelmiség alakult ki a faluban. Nagyrészt nekik is köszönhető az a biztató, ígéretes szép fejlődés, amelynek tanúi vagyunk mostanában az ország s a megye mezőgazdaságában. Népes táborukban egyre több az olyan ember, aki szinte meeszállottia szak­máiénak. hivatásának. A doktorokat, s a leendő doktorokat is ez a szakma) szeretet fűti. Túl tisztelet­re méltó egyéni becsvágyai­kon, amikor maguknak is rangot vívnak ki. A tudás nagyhatalom, szoktuk mon­dani. A nagyobb tudás, a magasabb képesítés vissza­térül a termelésben, gya­rapítja a nemzeti jövedel­met is. A szaktudás a mi nemzeti kincsünk lehet. És biztatóan gyara­podik ez az „össznépi va­gyon” nálunk. Sokasodnak a szakmunkások, a közép- és felsőképesítésű szakem­berek. Van is nagy pótolni valónk. Az úri Magyarország azt tartotta: elég a paraszt­nak annyit tudni, hogy eresz alá álljon, ha esik az eső. A mi társadalmunk születése __pillanatától hir­d etted a szocialistán társa­dalomnak tanult, művelt emberekre van szüksége. A jelszó még mindig aktuális. Még messze vagyunk a tel­jes megvalósulásától. De elkezdődött a folyamat, s nagyon szépen gyorsul. Borzák Lajos Jó áruellátással, megfe­lelő ' szolgáltatással több mint 30 millió forintos for­galmat ért el tavaly a iászalsószentgyörgyi fmsz. Az idén ezt az eredményt tovább növelik. Részben a hálózatfejlesztést, részben pedig a szolgáltatás továb­bi bővítését tokintik elsőd­leges feladatuknak. Ennek megfelelően március 3-án, vasárnap vas-műszaki bol­Kedden este a megyei művelődési ház szimfonikus zenekara jól sikerült hang­versenyt adott. A lelkes hallgatóság hosszú tapssal jutalmazta a nagy oda­adással játszó zenekart és karmesterét. Báli Józsefet. Rossini: A tolvaj szarka című nyitánya volt a hang- verseny első száma. A szí­nes, szellemesen sziporká­zó, egyik-másik részében bravúros művet, az éppen száz éve meghalt Rossini, a hasonló című, kevésbé si­került opera nyitányának írta. A zenekar, a kezdeti elfogódottság után. jól for­málta meg a nehéz művet. Talán r-sak. a Rossini ze­nére oly iellemző, bravú­ros tempók, a zenekaron végigszaladó ritmikai és daliami poének hiánvoriak. A hatalmas műsorban Schvbert: V. B-dúr szim­fóniája következett. Ez a szimfónia nem tar­tozik Schubert mesteri szimfóniái közé. Fiatalkori alkotás, amelyben állandó­an nyomon követhető az ih­lető. Mozart- g-moll szim­fóniája. A feltűnő hason­latosság főként az első há­rom tételen vonul végig, míg a negyedik tétel in­kább Havdn emlékét őrzi. Az önvallomésszerű. kama­rahangzású mű előadása ennek »Remére elkerült vál­lalkozás vett. De. mert a mű mozartion k’asszik"s, fur^a ellentmondás. elő­adásának kevésbé schuber- t“snek kelle+t volna lenni». Főként a másod-'k tétel volt romantikusan áradó, itt-ott indokolatlanul szentimen­tális. a neovedtk. tétel ro- irokós frázisn't nagvon pon­tosan. a szellemes dallamai és ritmikai ..bukfencek” marad°ktalan megvalósítá­sával kell e’őadni. (A tétel indításakor volt a legnrob!e— mafikusfvbba dolog, amikor n knorc-tmestpr a karmes­tertől független tempóban indult el.j Óriási vállalkozás vol* MuszorgszkH; Fi o kővár hnmien című, szimfonikus költemény műsorra tűzése. Muszorgszkij óriása nenn­tet nyitnak. Egy régi épü­letet alakítottak át mint­egy félmillió forint költ­séggel. Az új egység több mint egymillió forint érté­kű áruval várja a vásár­lókat Tervezik, hogy még az Idén reprezentatív borha- rapót alakítanak ki, s hoz­záfognak egy korszerű tu- házati. bolt építéséhez is. csak az orosz Ötöknek, de az egyetemes zenetörténet­nek is. A modem zene egyik nagyjelentőségű el­indítója. Nagyszerű élet­műve az orosz nép életéből, mesevilágából, zenéjéből nőtt ki. Ez a remekműve *s az orosz népmese látomá­sának szellemes zenei képe. Az öt belső részre tagolt szimfonikus költemény programját Muszorgszkij adta meg a kéziratban: „Szellemhangok földalatti zaja”. „A sötétség szelle­meinek, a sátánnak meg­jelenése”. „Hódolat az ör­dög előtt fekete mise”, „Boszorkányszombat”. „Virradat”. Roppant differenciáltan kell rät a bonyolult, misz­tikus mesét, mely zenében még összetettebb, megszó­laltatni. A mű éppen ezért inkább mozaikosabb, mint egységes. A zenekar bátor­talanul hangsúlyozta a ré­szeket, az itt-ott felcsen­dülő naturalista hangokat, szüneteket, mert nem ne­velkedett ilyen zenén és még nem bírja maradékta­lanul ezt a nagyon izgal­mas, nagyon kérlelhetetlen szókimondású Muszorg- szkij-i remek zenei nyelvet. ^ Csajkovszkij nagy itáliai álma, az Olasz capricco zárta a hangversenyt. Eb­ben a sziporkázó, zuhatagos kis remekműben Csajkov­szkij életvidám, színes ze­nei képet festett. A vég® is rondóvá fejlődő alkotás vé­gig táncos lejtésű, még a mollos részekben is. A mesterien hangszerelt mű előadása szintén nagy fel­adat. A zenekar, a hall­gatóság nagy tetszésére, jó színvonalon szólaltatta meg. A zenekar létszámban és együttes játékban örvende­tesen nagyot fejlődött. Egy­re jelentősebb tényezője életünknek, a zenekar to­vábbfejlődése érdekében helyes lenne olyan műve­ket műsorra tűzni, amelye­ket maradéktalanul meg tud valósítani. A rézfúvó- kart feltétlenül jó lenne fejleszteni, s könnyen meg­valósítható műveken, ta­nulmányokon, egységessé, biztonságossá tenni. Az egész zenekari munkában pedig arra törekedni, hogy mindenki beilleszkedjék az együttes munkába, hang­zásba. Báli József biztos kézzel, jó elgondolásokkal vezé­nyelte a hangversenyt. Ja­vaslom azonban, hogy kö­vetkezetes határozottsággal érvényesítse a teljes zene­karon jó elképzeléseit, s ne engedjen külön utakat A jó zenekari munkának a karmester az egyetlen irá­nyítója, a sok, jószándékú közös akarat egybekovácso- lója. K. A. Mű­terem­ben Úi bolt nyílik Jászalsószentgyörgyön in!llll!l|l|ll!!lllllllll!llllllllll!lll!l!lllllliri|||l!llll!l!ll!ll|il!llllllllll!llll!llllllllll!llllllll||||l!llll!l!llll!l!llllll!llllllll!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIM !!llil!l!!ll!llllllllllllllllllllll!li!llllllllllllMIM .... P INTÉR ISTVÁN: | Mégsem lett | király A mellkép elkobzandó! A propaganda azonban tovább folyik, a kormányzó környeze­téhez közelálló lapok szinte minden héten fotoriportot közöl­nek a kis főméltóságúról, a nemzet árváiéról, s a budapesti üzletek kirakataiban megjelenik a kormányzóhelyettes özvegyé­nek és kisfiának a képe „Min­dent a hazáért!” aláírással. A képeket a miniszterelnökség propagandaosztálya nyomatta, a Pallas nyomdában, amely a kor­mányzóhoz igen közel álló Stá­dium Rt. tulajdonában áll. A kormány egyik keze azonban nem tudja, mit csinál a másik, s november 28-án a főkapitány­ság kommünikét ad ki: ».•••A főkapitány rendeletére a mellkép bárhol található példá­nyait le kell foglalni és további terjesztését meg kell akadályoz­ni. A lefoglalt képeket a főka­pitányság bűnügyi osztályának kell megküldeni.? Időközben az 'a hajó, amely Brazíliából hozza haza Miklóst, a kormányzó egyetlen élő gyer­mekét, kiköt Triesztben, s onnan ifj. Horthy Miklós vonaton foly­tatja útját Budapestre. Apja a pályaudvaron várja őt. A fotóri­portereket kizárják az érkezés­ről: a kis Horthy olyan rossz bőrben van, hogy egyelőre nem szabad a fényképét közölni. Meg­érkezése után azonnal szanató­riumba is megy. hogy gyomer- és epebaját kezeltesse. Ami szel­lemi képességeit illeti, azoknak valamit használt a tengerentúli kirándulás. Már egészen jól el lehet vele beszélgetni, érthető és világos válaszokat ad. jóllehet gyakran előfordul még. hogy be­szélgetés közben egyszerűen el­felejti. miről is volt szó. Egyéb­ként nem mondanak igazat a pletykálok, akik azt terjesztik, hogy ifj. Horthy Miklós, miután különvált feleségétől, gróf Káro­lyi Consuelától, összeköltözött a budai Goldberger Leó lányával, sőt Brazíliába is magával vitté őt. Nem. ifj. Horthy M’klós sen­kivel sem él együtt. Sok szervi baja egyszerűen lehetetlenné te­szi ezt. Mialatt a Horthy fiú a szana­tóriumban tartózkodik, atyja fó­rumot teremt számára, hogy be­kapcsolódhassák a politikai élet­be; 1942 decemberében a felső­ház tagjává választatja fiát Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatósági bizottságával. Aztán — noha katonai szolgálat­ra teljesen alkalmatlan — Szege­den. a felsorakoztatott „Horthy Miklós háziezred” előtt tartalé­kos hadnaggyá avatják. Az ifj. Horthy Miklós saját apjának es­küszik hűséget ö lesz a Magyar Üszók Szövetsége elnöke is — soha annyit nem szerepelt úszó­verseny a magyar filmhíradóban, mint ebben az időben. Az opera­tőrök többet fényképezik a dísz­páholyt. mint a versenyzőket. Az apa azonban meg sem pró­bálkozhat azzal, hogy István f;a helyett Miklós fiát választassa meg helyetteséül. Véleménye sze­rint ugyan Miklós már annyira meggyógyult, hogy alkalmas len­ne erre a tisztségre, de a német csapatok sztálingrádi veresége és a magyar hadsereg voronyezsi katasztrófája után a helyzet eS,T- általán nem kedvez Horthy di­nasztikus kísérleteinek. Hol van az a nimbusz, amelyet Horthy- nak, mint „országgyarapítónak”, ideig-óráig sikerült kialakítania maga körül? Egyre nyilvánva­lóbb, hogy ez a rablóháboru, amelybe a kormányzó a konc re­ményében sodorta az országot, kudarcot vallott. .Az oly magasra kapaszkodott egykori tengerész­tisztnek most már csak az le­het a törekvése, hogy maga és családja minél kisebb veszteség­gel kerüljön ki a háborúból. De a családi politikának nem vet véget — miért tagadná meg ön­magát — éppen a legnehezebb időkben? Amikor különböző bé­ketapogatózásokba kezd — ter­mészetesen elsősorban az ango­loknál és az amerikaiaknál. Hi­szen a nyugati hatalmaknak kö­szönhette tizenkilencben is az uralomra jutását — mindezeknek az irányítására ifj. Horthy Mik­lóst nevezteti ki Kállay minisz­terelnökkel. a Horthy-nemzetség legnagyobb gondia — miként le­hetne úgy túlélni a háborút, hogy a rendszer és első embere megmaradjon, (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom