Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-25 / 47. szám

10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. február 25. Magashegyi fizikai—földrajzi állomás Az Isszik-Kul tengerszemtől 60 kilométerre, a Terszkej-Alatau hegyekben működik a Kirgiz SZSZK Tudományos Akadémiájának fizikai-földrajzi állo­mása, ahol tanulmányozzák a magashegyi klímát, a hegyi kőzet mállási folyamatait, a gleccserek „vi­selkedését”, és megfigyelik a hegyi folyók meder­változásait. A Csőn Kizil-Szuu hegyszorosban lévő állomásra évente érkeznek gyakorlatra egyetemi hallgatók Kir­giziából, . Üzbegisztántól, és sok más köztársaságból. Képünkön: a kirgiz egyetem egyik hallgatónője heliográffal méri a napfénysugárzás időtartamát; — (Foto: E. Vilcsinszkij, APN)4 A HIPNOPEDIA - REÁLIS SZEMMEL Tizenkét moszkvai diák hetenként négyszer egy speciális nyelvstúdióban hajtja álomra fejét, hogy egy kellemesen lágy mik­rofon-hang angol szavakat suttogjon a fülükbe. Reggel a diákok, ami­kor felkelnek, azt tapasz­talják hogy a szavak meg­maradtak emlékezetükben- A moszkvai Prüfvda vé­leménye szerint az 1967. szeptemberében indult al- vatanulási tanfolyam csu­pán kiegészítője lehet a normális tanulásnak. Eleonóra Leon, a nyelv­stúdió vezetője a hipnopé- diával (alvatanulás) kapcso­latban kijelentette, hogy Egy már elveszettnek hitt ólengyel kézirat, amely a XI. századból származik, került elő most az Egye­sült Államokban, és adták át a lengyel hatóságoknak. Mint a lengyel lapok je­lentik, egy óegyházi szláv nyelven írt kalendárium 151 lapjáról van szó, — amely március hónapra szól és szentek legendáit, valamint néhány prédiká­ciót tartalmaz. Ez a kéz­irat, amelyet a második vi­lágháború idején a néme­tek a varsói nemzeti könyv­tárból raboltak el, a leg­régebbi lengyel írásműnek számít. A lengyel lapok tudósí­tásai szerint a kéziratot rö­viddel ezelőtt az Egyesült Államokban egy ismeret­len személy ajánlotta fel egy antikváriusnak. Az il­lető nem nevezte meg ma­„alvás közben senki sem tud megtanulni egyetlen idegen nyelvet vagy más tantárgyat sem.” A legtöbb, amit az alva- tanulástól várni lehet az, hogy a diákok memorizál­ják a nap folyamán tanult szavakat, vagy matematikai képleteket. A jelenlegi tanulási rend­szerben a diákok napköz­ben többször elolvassák a listán szereplő angol sza­vakat, majd amikor éjsza­ka a speciális nyelvstúdió­ban lefekszenek, a mikro­fonból még egy órán át állandóan hallják azokat. (Ford.: Tóth Eduard) gát. Miután a kéziratot a Harvard Egyetemen erede­tiként azonosították, az Atalanta cég. amely len­gyel sonkát importál Ame­rikába, 25 000 dollárért megvásárolta a kéziratot! "A vétel kalandos körül­mények között történt. Az ismeretlen eladó ragaszko­dott ahhoz, hogy az ügyle- ' tét a New York-i St. Pat­rick katedrálisban bonyo­lítsák le, és a vásárló a pénzt 20 dolláros címle­tekben tartsa készenlétben. Csak miután a bankje­gyeket tartalmazó koffert megkapta, nyújtotta át a kéziratot. Valójában a kéz­irat állítólag 350 000 dol­lár értékű. Az Atalanta- cég az iratot nemrég ün­nepélyesen adta át a wa­shingtoni lengyel nagykö­vetnek. (DPA) Az éleire kelteit iljú A téli éjszakában egy szibériai úton megfagyott ifjú élni fog. Valerij Novikov novo- szibirszki lakost megder­medve találták egy reg­gel. Az életnek semmi je­lét sem mutatta. A 18 fo­kos hidegben könnyű fel­öltő és nyári cipő volt rajta. Az orvosok két hétig harcoltak Novikov életé­ért. Belső szerveinek hő­mérséklete mindössze +20 fok volt. Az elektrokardio- gramm a szív alig észre­vehető fibrillációját mu­tatta. Amikor a szokásos eljá­rások nem segítettek, Alekszandr Bucsinov se­bész felnyitotta a mellkast és közvetlen masszázst al­kalmazott a szíven. Négy óra múlva a szív ritmiku­san dobogni kezdett. Hét óra elteltével a betegnél az öntudatra ébredés je­lei mutatkoztak, és továb­bi egy óra múlva beszél­ni kezdett. A gyógykezelés közben a fiatalember veséje meg­szűnt működni. Be kellett kapcsolni a művesét, majd felszámolták a kezdődő tü­dőgyulladást. Nyikolaj Rozovszkij. a novoszibirszkd vérkerin­géspatológiai intézet pro­fesszora, aki a konzíliu­mot vezette, ezt az esetet analógnak ítéli meg azzal, ami egy japánnal történt, aki a hűtőkamrában el­aludt. A novoszibirszki 34. szá­mú kórház, ahol a 18 éves Novikovot életre keltették, a közönséges klinikák egyike. Orvosai csak egy évvel ezelőtt kezdtek fog­lalkozni újjáélesztéssel, és ez idő alatt húsz embert mentettek meg, akik a ha­lállal határos állapotban voltak. (TASZSZ) A magnetofon elnevezésű mágneses hangrögzítő és lejátszó készülékeket 1939-ben kezdték gyártani, mégis sokáig ritka külön­legességnek számított egy­ség: a pagyobb sebesség ugyanis jobb hangminősé­get jelent a visszajátszás­nál. A stúdiókban másod­percenként 38,1 vagy 19,05 cm-es sebességgel fut a mok, valamint beszéd rög­zítésére alkalmas. A legki­sebb 2,38 cm/mp-es sebes­ség már nem zenei felvé­telekhez való, hanem csak beszéd rögzítésére, főként akkor, ha gazdaságosan ki akarjuk használni a sza­lagot, hiszen annál több szöveget vagy zenét tudunk felvenni a szalagra, minél lassabban futtatjuk. A hangesikok száma A nemzetközi megegye­zés alapján 6.25 cm szé­lességűre készített, vas- oxiddal bevont magnósza­lag a hangrögzítés „fősze­replője”. Kezdetben a sza­lag teljes szélességében ki volt téve a mágnesező fei hatásának. Hamar rájöttek azonban, hogy erre nincs szükség, az is elegendő, ha egyszerre csak a fél széles­ségre vesznek fel műsort, majd . a megfordítás után a másik fél sávra, ísv két­szeres szalagkihasználás ér­hető el. Az utóbbi években még ennél is tovább men­tek, amikor néeycsíkos fel­vételre alkalmas maenókat készítettek ég hoztak forga­lomba. Tekintettel arra, hogy az egycsíkós típusok ma már nincsenek forgalomban, a két- és négysávos között lehet csak választani. Áz utóbbinak az az egyetlen hátránya, hogv nagyon ké­nyes a beállítása, s ha az nem elég pontos, áthallás veszélye fenyeget a leját­majd meg ezeket a problé­mákat a XXI. század film­mérnökei? Az a legvalószínűbb, hogy a bioáramokhoz fordulnak. A bioáramokról már ma is sokat tudunk és sikeresen fel is használjuk azokat. A mozivásznon a színész, jókora ládával a vállán, felfelé megy a lépcsőn. Érezzük mennyire nehéz ez neki. Mintha mi magunk cipelnénk a terhet. Végre aztán feljut a fedélzetre és leteszi a ládát. A filmhős­sel együtt mi is megköny- nyebülünk. Nos, mindez a filmszala­gon rögzített bioáramok ré­vén történik. Azok a csodálatos jelzé­sek, amelyeket egy külön­leges berendezés a film­szalagról a képpel és a hanggal együtt reprodukál­ni fog, arra késztetik a nézőt, hogy a cselekmény részesévé váljék. Azt fogja érezni, amit az ejtőernyős, amikor a mélybe ugrik, vagy amit a búvár, amikor alámerül a titokzatos óce­ánba. Gyufafejnyi kristály A filimszalagot valószí­nűleg a meghatározott tu­lajdonságokkal rendelkező kristály fogja felváltani. A tudósok már rájöttek, ho­gyan lehet előre meghatá­rozott tulajdonságú kristá­lyokat előállítani sőt, a kristályrácsban egyes ato­mokat más elemek atom­jaival tudnak helyettesíte­ni. Ezeket az atomokat a szükséges sorrendben el­helyezve „kódozható’’ a filminformáció. Ehhez csak egészen feis. kristálvrg van szükség. Eljön az idő, ami­kor a kétórás film egész információs anvagát — márpedig ez a film lehe­tővé teszi a nézőknek, hogv lássák, hallják és érezzék mindazt, ami a mozivász­non történik — a mérnö­kök legfeljebb gyufafejnyi nagyságú kristályban fog­ják rögzíteni. (A ,,Szputnyik”-bóI.) szásnál. Egyébként a négy­csíkos rendszer gazdasá­gosságához nem fér kétség. 7 elepről, vagy hálózatról ? Áramellátás szempontjá­ból hálózati táplálású és telepes magnók közül vá­laszthatunk. A telepes magnóknál a kis méretre és súlyra való törekvés a legtöbb esetben gyengébb hangminőséghez vezethet. Az úgynevezett riporter­magnók természetesen így is stúdió-hangminőséget biztosítanak. Telepes mag­nót csak hálózati adapter­rel együtt célszerű besze­rezni, így ha rendelkezé­sünkre áll a hálózat, kí- mélhetiük a telepeket ki­rándulások, autóban való használat stb. Idejére. mikrofon és társai Jóminőségú. nagv szalag- sebességű készülékkel is csak akkor készíthetünk kifosástalan felvételt, ha a közbeeső „láncszemek” megfelelően illeszkednek a rendszerbe. Vonatkozik ez a rádiókészülékre, amely­nek műsorát rögzíteni kí­vánjuk. vagy a mikrofon­ra, melyen keresztül élő hangot akarunk felvenni. A magnó-technikával megvalósítható különleges hanghatások céljára jó szolgálatot tesz a magnón az úgynevezett trükk-kap- csoló. Ennek segítségével az eredeti felvételre egy másik felvételt is készít­hetünk anélkül, hogy a törlőfej a má°odik felvétel közben letörölné az első mágneses jeleit. B. I. Napóleon regénye Hosszabb ideje ismere­tes, hogv a fiatal Napóleon Bonaparte ..Clisson et Eugénie” címmel szerelmi regényt írt. amelynek meg­írására a marseillei De- sirée Clary kisasszony irán­ti szenvedélyes szerelme inspirálta. Napóleon a regényt két példányban készítette, s a kéziratot magával vitte száműzetésébe, eköz­ben az egyik fejezet más csomagba került. Az egyik kéziratot a császár orvosa Napóleon halála után egy lengyel grófnak adta el. Száz év­vel később egy Askenazy nevű kutató megtalálta és úgy, ahogy volt, hiányo­san közzétette. 1955-ben egy londoni árverésen nap­világra kerültek az elve­szett oldalak, össze lehe­tett állítani a regényt. A mű szerepelni fog a csá­szár összegyűjtött művei között, amelyeket 1969-ben. Napóleon 200. születésnap­ja alkalmából adnak ki. Magnetofon a szerelőszalagon — (MTI foto — Lajos György felvétele) egy ilyen szerkezet. Csupán az ötvenes évek elejétől beszélhetünk széles körii elterjedéséről. Ma már ott tartunk, hogy némi takaré­kosság után nem gond a beszerzése. Választék a sebesséf szerint A magnetofonok egyik fő jellemzője a szalagsebes­magnószalag a mágnesező fej előtt, hiszen a legké­nyesebb igényeket is kielé­gítő felvétel a cél. Házi, amatőr használatra a szo­kásos (szabványos) három sebességgel is megelégedhe­tünk. A 9.5 cm/mp-es se­bességet az igénves zene­kedvelők használhatják. A 4,75 cm/mp a kevésbé ké­nyes (kevesebb magas han­got tartalmazó) zeneszá­Amerihában herült elő a németek által elrabolt ólengyel kézirat Milyen lesz a mozi száz év múlva? A XXI. század filmszínháza Karaván halad a forró homokon. A vezérteve nya­kán egyhangúan szól a kolomp. Sivatag: sárga ho­mok, vakító napfény. Verí­ték gyöngyözik az arco­mon. Letörlöm a nyakam köré csavart kendővel. Kín­zó szomjúságot érzek. A homokbuckák mögül hirte­len gyümölcsösök tűnnek fel. — Káprázat? — kérdem aggódva a hajcsártól. — Nem. ez oáás — vá­laszolja. i Kimondhatatlan öröm fo­gott el. Végre! A forrásvíz olyan hideg, hogy szinte égeti a nyel­vem. Egy öreg arab barac- i kot kínál. Érzem, amint a kibuggyanó édes cseppek a kezemre hullnak. A bioramán hirtelen új, képsor jelenik meg, s most már minden oldalról ten­ger vesz körül. Fehér séta­hajó siklik szédítő sebes­séggel a tajtékzó hullámo­kon. Sugárhajtóművekkel ellátott vízisíjén egy lány száguld el mellettünk. A sós vízcseppek arcomba csapnak. Közeledik a part. Már minden kavics látható. A tengeri séta véget ért. A forró föveny égeti a mez­telen talpat. Virágzó mag­nóliák illatoznak. Köröskö­rül vidám, mosolygó embe­rek, kattognak a fényké­pezőgépek, szól a zene. A vendéglőben, közvetlenül a tengerparton, pecsenyét sütnek nyárson. Lesz ilyen mozi? A tudósok, a rendezők és az operatőrök arra törek­szenek, hogy a nézőt ré­szesévé tegyék a vásznon lejátszódó eseményeknek. A nézőnek reálisan érzékel­nie kell a műalkotást. Már­pedig manapság a mozi­előadás során a néző az in­formációk oroszlánrészét — 80 százalékát — vizuálisan érzékeli. Ám, ha rózsát lát­va nem érzi annak illatát, hengersort látva, nem érzi az izzó acél melegét, alig­ha hiszi el az esemény rea­litását. A környező világról teljes információt csakis valamennyi érzékszervünk — a látás, a hallás, a szag­lás, a tapintás és az ízlelés — révén kaphatunk. Amerikában az ötvenes években megpróbálkoztak a mozi új válfajával: a sza­gos mozival, az „aroma­rámával”. A feltalálók el­gondolása szerint a néző­nek éreznie kell a virág­zó almafák illatát, ha a vásznon gyümölcsös jele­nik meg, a puskaporszagot, ha háborús filmkockákat pergetnek, a filmhősök va­csoráját pedig az ételek ét­vágygerjesztő illatának kell kísérnie. A film vetítése közben a terembe egy különleges rendszerrel aro- matikus anyagot tartalma­zó, kondicionált levegőt adagoltak. Változtak a filmkockák. A kondicionáló berendezés kifogástalanul adagolta az űiabb és újabb illatokat, szagokat. Felvetődött azon­ban a probléma, hogy ho­gyan távolítsák el a régie­ket. A nagyteljesítményű ventillátorok sem tudták gyorsan kiszívni ezeket a szagokat, amelyek már, nem feleltek meg, sőt ellentét­ben álltak a filmkockák­kal. A mozivásznon az er­dőt már régen felváltotta a sivatag, de a teremben niég mindig gyanta- és fe­nyőillat terjengett. A bioáram mindent megold Az amerikai mérnökök a látási és hallási érzékelést szerették volna kiegészíte­ni egy újabbal a szaglálással, ám ez nem sikerült. A jö­vő filmmérnökei előtt sok­kal bonyolultabb feladatok állnak. Olyan mozit kell létrehozniok, amelvben a néző nemcsak a látás, a hallás és a szaglás útján érzékeli a film eseményeit, hanem a tapintás és az íz­lelés útján is. Ez a mai technikával elérhetetlen. Vajon hogyan oldják Magnósok figyelmébe \

Next

/
Oldalképek
Tartalom