Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-22 / 44. szám

Óriás a levegőben VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLMOK MEffltEI | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LkPJlTMmtSáSáámSEi XIX. évfolyam, 44. szám. Ara: 70 fillér 1968. február--22., csütörtök. Sörimport Pestről fogy a „folyékony kenyér“ Generáljavítás a fejiőiisemben MA: „Örökkön győz e had.,.66 A fogyasztó fóruma Százezer dallam [íoniiminisfa jogászok tanácskozása Szolnokon A vegyiműveket szerelj vállalat elkészítette és feb­ruár eleien a szolnoki pa­pírgyár udvarára szállította az új, száz köbméteres le­fúvató tartályt. A mintegy két és fél millió forint ér­tékű tartály 12 méter ma­gas, átmérője eléri a 6 métert, s éppen óriás mére­te miatt különleges tréle­ren érkezett a fővárosból Szolnokra. Az új tartály — ha a végleges helyén, a cellulóz­gyár mellett felállítják és üzembe helyezik, — a? eddigi 3 gömbfőző tartály­nak segít- Közreműködésé­vel hőenergiát nyernek vissza, amelyet a beadago­landó vegyszer melegítésé­re használnak fel. A 16 tonna súlyú óriás­nak elkészült a hat oszlo­pon álló beton alapzata is. Szerdán reggel hozzáláttak a tartály beemeléséhez A söripari vállalat szol­noki kirendeltsége január­ban több mint ötezer hek­toliter „folyékony kenye­ret” értékesített. Ebben a hónapban már úgy látszik, szomjasabbak az emberek, mert hatezer hektoliter sörre kapott megrendelést a kirendeltség. Hétfőig két műszakban dolgoztak a fejtőüzembén és csaknem négyezer hektó l aranysárga nedűt palac­kozlak néhány hét leforgá­sa alatt. A kommersz vilá­goson kívül, a Kinizsi, a Forter és a Délibáb minő­ségű sör a legkelendőbb. A fejtőüzemet három nappal ezelőtt leállították, hozzáláttak a gépek gene­ráljavításához Felkészül­nek a tavaszi nagyobb, és a nyári csúcsforgalomra. A munkálatok három hét:g tartanak. Tegnap a megyei pártbi­zottság székházéban a párt- bizottság meghívására ta­nácskozásra jöttek össze a megyében működő kommu­nista jogászok, valamint a járási és városi pártbizott­ságok titkárai és a járási, városi tanácsok vb elnökei. A tanácskozáson részt vett dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, igazságügyi miniszter, dr. Borics Gyu­la, az MSZMP Központi Bizottsága Közigazgatási és Adminisztratív Osztályának munkatársa, dr- Csendes Károly, a Magyar Népköz- társaság legfőbb ügyészé­nek helyettese. A megje­lenteket Zagyi János, a megyei pártbizottság titká­ra üdvözölte, majd dr. Zsmur'n Lajos, a pártbi­zottság közigazgatási és ad­minisztratív osztályának ve­zetője tartott vitaindító elő­adást. A tanácskozás lap­zártakor még tartott, így annak részletese' b ismerte­tésére visszatérünk. A jóképességű munkás-paraszt gyermekekért Ülést tartott a Szolnok városi tanács végrehajió bizottsága A SZOLNOK VÁROSI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA TEGNAPI ÜLÉSÉN — TÖBBEK KÖ­ZÖTT — A FIZIKAI DOLGOZÓK TEHETSÉGES GYEREKEIVEL VALÓ FOGLALKOZÁS HELYZE­TÉT TÁRGYALTA MEÓ. vagy ipari tanulónak jelent­kezik. Ezekből az iskolák­ból ugyanis lényegesen ke­vesebb az egyetemekre, fő­iskolákra kerülők száma. Megvizsgálta a végrehaj­tó bizottság azt is, hogy a meglévő eredmények mel­lett milyen nehézségek akadályozzák rríég 'a fizi­kai dolgozók jóképességű gyerekeivel való foglalko­zást és utasította az illeté­kes művelődésügyi szerve­ket. hdgy tegyék meg a szükséges és lehetséges in­tézkedéseket. Ki lesz a két és fél milliomodik ? Népművelés és termelés Községi művelődési ott­honvezetők, termelőszövet­kezeti népművelési ügyve­zetők, könyvtárosok tar­tottak szerdán ankétot ar­ról a Ságvári Endre me­gyei művelődési házban, mit jelent a népművelés termelést segítő funkciója, s hogyan lehet a követel­ményeknek megfelelni. Er­ről — a többnyire a szol­noki járásból verbuválódott hallgatóság előtt — Kalló Sándor, a megyei művelő­dési ház igazgatója előadá­sa hangzott el­Ebben hallottuk: a nép­művelésnek része a gazda­sági, műszaki propaganda, az iskolán kívüli nevelés, a politikai, a tudományos és a szakismeretek terjesztése is. A népművelésnek is fel­adata, az ország termelésé­nek, gazdasági teljesítő ké­pességének növelése. Az előadó iavasolta a fa­lusi népművelőknek; ké­szítsék el községük, üze­mük szakmai műveltségé­nek modelljét. Ez a fel­mérés tartalmazza: milyen ott az emberek anyag-, szerszámismerete, milyen fokú közgazdasági, keres­kedelmi stb. felkészültsé­gük, s milyen készségeik vannak az új termelési el­járások befogadására. F szellemi térkép elkészülte után, s erre alapozva ké­szülhet a jó népművelési terv. Papp Károly, a szolnoki járási tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osz­tályvezető helyettese a ter­melőszövetkezetek szociális és kulturális alapjainak felhasználásáról szólt. A vitában többek között szót kért Wesniczky Antal basenyszögi könyvtáros. Ö mondta el: csak azzal, hogy a mezőgazdasági szak­könyveket a könyvtár ab­lakába rakta ki, sok olva­só figyelmét hívta fél. Az MSZMP VIII. kong­resszusának határozata alapján ugyanis megszűnt a származás szerinti kate­gorizálás iskoláinkban, s a felső oktatási intézmények­ben új felvételi rendszert vezettek be. Ezzel egyidő- ben feladatul jelölte meg a kongresszus a tehetséges munkás-paraszt gyerekek­kel, fiatalokkal való meg­különböztetett foglalkozást azzal a céllal, hogy ezek minél nagyobb számban jussanak el a középisko­lákba és felsőfokú intéz­ményekbe. Az elmúlt években a művelődésügyi szervek már több alkalommal vizsgálták a határozat végrehajtását. Az iskolákban'a tarrtes— tületek egyénileg állapítot­ták meg, hogy kiket te­kintsenek a fizikai dolgo­zók gyermekei közül jóké- pességűeknek. Nem csupán az elért tanulmányi ered­mény volt a kiválasztás alapja, hanem azt is kutat­ták, hogy egy-egy gyengébb tanulónak milyen szakte­rületek iránt van érzéke. A tehetséges tanulók és a nevelők A szolnoki iskolákról meg­állapította a végrehajtó bi­zottság, hogy a fizikai dol­gozók jóképességű gyere­keivel való foglalkozást va­lamennyi oktatási intéz­ményben központi feladat­nak tekintik. A legtöbb is­kolában havonta megbeszé­lik ezen tanulók előrehala­dását, igyekeznek számuk­ra napköziben helyet biz­tosítani. Az .iskolai olvasó­termekben, tanulószobák­ban is állandó nevelői irá­nyítást kapnak. Rendszere­sek a családlátogatások, amikoris a pedagógusok út-! mutatást adnak a szülők­nek a tanulásban mutatko­zó nehézségek leküzdésé­hez. Külön feladatnak tekin­tik az iskolák a jófejű munkás-paraszt gyerekek művészeti, nyelvi nevelé­sét. Az iskolai művészeti és nyelvi szakkörökben megkülönböztetett figye­lemmel foglalkoznak ve­lük, szykség esetén a szü­lői munkaközösségek, az úttörő, vagy a KISZ szer­vezetek színházjegyet vásá­rolnák részükre, lehetővé teszik a tanulmányi kirán­dulásokon való részvételü­ket. A tanítási órákon való fokozottabb munkába vo­násuk jól szolgálja képes­ségeik fejlesztését, ennek eredménye, hogy a tanul­mányi versenyeken az utób­bi években mind nagyobb számban indulnak a fizikai dolgozók gyerekei. Az álta­lános iskolai tanulmányi versenyeken a két évvel ezelőtti 28 százalékkal szemben az idén már 57 százalékos a részvételük. A továbbtanulásra való felkészítésüket az igazgatók, osztályfőnökök és az ifjú­sági mozgalom vezetői munkatervükben előre meg­tervezték. A választott pá­lyának megfelelő szakkö­rökbe irányították a tehet­séges munkás-paraszt gye­rekeket és a felvételikre korrepetálásokkal készítet­ték elő. Továbbtanulásukról Megállapította a végre­hajtó bizottság, hogy a fi­zikai dolkozók jóképességű gyerekeinek középiskolákba és felsőfokú intézményekbe történő irányítása általában megfelelő. Nem tekinthető azonban teljesen megnyug­tatónak, hogy az általános iskolákból a középiskolák­ba jelentkezettek csupán egyharmada megy gimná­ziumba. a többi szaki: r zépiskolába, technikum1 Telő a Kert mozi fölé A Szolnok megyei Mozi­üzemi Vállalat 1968-ban — kaptuk a felvilágbsítást az igazgatótól — előrelátha­tólag 12—13 mozijának' felújítására kétmi'lió fo­rintot költ. A szolnoki Vö­rös Csillag Filmszínháznak 400 ezer forintért két NDK gyártmányú úi filmvetítő­gépet vásárolnak. A Szol­noki Kert moei fölé tetőt akarnak emelni. A terve­ket már készítik és, ha akad kivitelező vállalat, úgy az idén már esős na­pokon sem marad el az előadás. A magyar szerszámgépipar a világpiacon A statisztika szerint a világ szerszámgépgyártá­sának értéke az utóbbi időben elérte az 5,5 mil­liárd dollárt. Hét száza­lékkal emelkedett a ter­melés világviszonylatban. Az elkészült szerszámgé­peknek csaknem a negyed­része az európai szocialis­ta országokból származik. A világranglista élén az USA áll, követi az NSZK, a Szovjetunió, Anglia, Ja­pán, Magyarország a 15. he­lyet foglalja el és éven­te 32 millió dollár érték­ben állít elő szerszámgé­peket. Hasonló szinten áll Auszt­rália, Brazília. Ezek után következik Kanada, Auszt­ria a 22. helyen található, sorrendben Jugoszlávia, Hollandia. Dánia követi. Szerszámgépiparunk az utóbbi időben egyre je­lentősebb exportmegrende­léseket teljesít. Ausztriá­ban a nagy ipartelepeken, kis cégek műhelyeiben több mint 3000 darab kü­lönféle rendeltetésű be­rendezése működik a ma­gyar szerszámgépiparnak. Egy amerikai cégtől egy­millió-háromszázezer dollár értékű megrendelést vállait és öt éven belül szállít ér­te gépeket. Brazíliába másfél millió dollár értékben exportál ' szerszámgépeket. Elismeréssel fogadták konstrukcióit Kanadában, ahová első alkalommal a múlt évben szállított és 100 000 dolláros próba- megrendelésnek tesz ele­get. Világhírű cégek üze­meiben kifogástalanul mű­ködnek: a Rolls Royce Művek, a Dunlop- Philips. Dupont. Fiat, Olivetti. MAN. Krupp Művek rend­szeresen igénylik a ma­gyar gépeket, amelyeket a világon több mint negyven országban ismernek és használnak. — Jubileum előtt a Szigligeti Színház — \ Vörös Meteor Sport klubjának sziklamászói a nagy tátrai út előtt most edzőtáborba >,száműz­ték” magukat. Dömős felett, a Pilisben vertek téli tábort, s a Rám-Szakadék jégfalait próbálják na­ponta birtokba venni, ? Mikor döcögött először Thalia ekhós szekere a Ti- .zntájon, mikor hangzottól Szolnokon az első színészi szó? A magyar vidéki színé­szet hőskora alig hagyott maga után írásos emléket, — csak annyit tudunk, hogy a XVIII. század vé­gén, Pest—Budáról már az Alföldre is eljutottak a magyar szó papjai, a nem­zet napszámosai. Kik, melyik generáció hallhatott először Szolno­kon színészi szót? — nem tudjuk pontosan, megbíz­ható adataink csak 1951. augusztus 1-től vannak, az állandó szolnoki társulat megalakulásától- A Szigligeti Színházban most házi ünnepségre ké­szülnek: az állandó társu­lat megalakításától napja­inkig 6880 előadást tar­tottak és február 28—már­cius 3 között váriák a két és fél milliomodik nézőt, akinek a színház igazgató­sága szép ajándékokkal kí­vánja emlékezetessé tenni a lubileumoL Ki lesz a két és fél mil­liomodik? — ti —

Next

/
Oldalképek
Tartalom