Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-21 / 43. szám

1968. február 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Nincs szekerce A Kunszentmártoni Já­rási Építőipari Ktsz szele- vényj telepének ügyintéző­je és anyagraktárkezelője vagyok, s azzal a feladattal bíztak még, hogy a szük­séges szerszámokat besze­rezzem. Az ácsok nélkü­lözhetetlen szerszámának, az ácsszekercének a kivé­telével mindent meg is tu­dok vásárolni. Ácsszekercét azonban már két éve nem kapok. Több vegyes- és vasboltvezető azt a választ adta ezzel kapcsolatban; azt sem tudja már, milyen az ácsszekerce. A munkások szerszám nélkül dolgozni nem tud­nak. Régi szekercéik már nem használhatók. Kérem, legyenek segítségemre, hogy az ácsok munkájához nélkülözhetetlen szerszámot beszerezhessem. Kovács István Szelevény Hiánycikk a tv-antenna A minap betértem a tiszaföldvári vas- és műszaki boltba azzal a szándékkal, hogy egy televíziót vásá­rolok, Az üzletben van is tv bő választékban, de an­tennát nem tudnak hozzá adni. Ez nagyon bosszantó, mert nélküle használhatatlan a készülék. Szeretném tudni, miért nincs Szolnok megyében tv-antenna? Kurucz Sándor Tiszaföldvár Sártenger a Tófenék utcában Tizenegy aláírással leve­let kaptunk a szolnoki Tó­fenék utcából, amiben a rossz útra panaszkodnak. Az utca forgalmára jellem­ző. hogy itt szállítanak minden anyagot az ingatlan- kezelőséghez nagy teher­Köszönet az autókkal, amik naponta csúsznak le az úttestről rakományaikkal együtt. Az utcát sürgősen rendbe kel­lene hozni, mert a közle­kedés nem biztonságos — kérik az utcabeliek. önzetlen segítségért Négy év óta járóképtelen beteg vagyok, s ez idő alatt nagyon sok orvossal találkoztam, akiknek hálá­val és köszönettel tartozom. Azt tapasztaltam, hogy az orvosok többsége nemcsak foglalkozásnak, hanem hi­vatásnak tekinti az orvosi pályát. Ez úton szeretnék köszönetét mondani lelkiismeretes munkájukért és ön­zetlen segítségükért a szolnoki rendelőintézet orvosai­nak, az ismeretlen véradóknak, s nem utolsósorban a mentőállomás valamennyi dolgozójának. Segíteniaka- rásukkal, udvariasságukkal lelki megkönnyebbülést és erőt adtak nekem. Vad Sándor Szolnok Se töb'-et, se kevesebbet Február 9-i lapszámuk­ban olvastam egy szolnoki háziasszony levelét, mely­ben kifogásolja, hogy a húsboltokban nem függesz­tik ki az árcédulát Mi jászberényiek is sze­retnénk. ha jól látható helyre tennék ki az ár­jegyzéket. Ám még akkor is előfordulna olyan eset, ami velem történt a közel­múltban A jászberényi Le­hel vezér téri húsboltban egy kilogramm sertéscom­bot kértem és csak otthon vettem észre, hogy az egy kilónak számolt sertés­combban 11 dekagramm ol­dalas van. Sokszor fordul elő ilyen eset, hogy a kért húshoz néhány deka ol­csóbb fajta húst is tesznek, s így megkárosítják a ve­vőt. Sápi Lászlóné Jászberény Sorba i."r.ak az ivóvírért B. J.-né tiszapüspökl olvasónk arról panaszkodik szerkesztőségünknek, hogy Tiszapüspökin, az Árpád út környékieknek nincs megoldva a vízellátásuk. Ugyan­is egyetlen kútról hordhatják az ivóvizet. Nyáron minden nap 3—4 órát kell sorba állniuk, mire két kanna vizet tudnak meríteni. Még késő este is öt-hat személy várakozik a kútnál vizes edényével. Hozzászólás cikkeinkhez Szabályos a keverés 1968. február 14-i lap­számunkban . Brikett, szén­porral vegyítve” címmel mező*úri olvasónk levelét közöltük. Ezzel kapcsolat­ban válaszolt a Szolnoki Tüzelőszer- és Építőanyag­értékesítő Vállalat. A le­vélben megírja, hogy a me­zőtúri telepen régi tárolású brikett is volt a kérdéses időpontban. A központ be­leegyezésével brikett gar­madát készítettek, mely­ben a friss brikettet a ré­givel keverik úgy, hogy az elkészített garmadából a 0—10 mm-ig terjedő szem­nagyság — mint törmelék — az összmennyiség 6—8 százalékát tette ki. A szabvány a tűrt törme­lék. illetve a por százalé­kát 20 százalékban álla­pítja meg. 1968. január 19-én 290 mázsa dorogi A.- brikett érkezett, amit az AKÖV gépkocsi hordott a Fóti úti telepre és ehhez mindössze két gépkocsi ré­si szenet garmadáztak be. Tehát nem lehet szabály­talannak nevezni a keve­rést A higiénia érdekében. .. Két héttel ezelőtt „Higiénia óh” címmel panaszt közöltünk, melyre dr. Csépányi Attila, a szolnoki kor­ház igazgató-főorvosa válaszolt. Közli, hogy a kórház­ban rendszeresen végeztetnek féreg és patkányirtást. Leg­utóbb ez év január 3-án volt féregirtás a sebészeti osz­tályon, Az irtás után itt-ott újra feltűntek a bogarak, s ezt jelentették is az ingatlankezelő vállalatnak, ugyanis ennek a részlege végezte a rovarirtást. Ígére­tet kaptak a munka megismétlésére, de ez sajnos ez ideig nem történt meg. A férgek ellen egyébként házilag is védekeznek. De sajnos ez irtószerek nem tökéletesek, a petéket nem semmisítik meg, így későbbi a bogarak újra fel­tűnnek. Hatásosabb szereket a téli időszakban nem al­kalmazhatnak, mert használatuk után 4—5 órára telje­sen ki kell üríteni a kórtermeket, amire most nincs mód. A betegeket nem tehetik ki ilyen rossz körülmé­nyeknek. Vevőankét a húsüzletben Uralkodó, nyugdíj előtt című január 25rén megje­lent cikkünkben Csizmás Mihály szolnoki húsüzlet vezetővel kapcsolatosan pa- noszos leveleket és az élel­miszer kiskereskedelmi vál­lalat válaszát közöltük. — Kommentárként megjegyez­tük: „...aki kivételez az értékesítésben, annak min­dig van olyan vevője, aki vele elégedett s van olyan, aki viszont elégedetlen.” Majd a cikk befejezésében kijelentettük: „Semmiként sem helyeselhetjük azt a gyakorlatot, hogy a kihe­lyezett árut megtagadják a vevőktől”. A kiskereskedelmi válla­lat igazgatójától kapott újabb válaszlevelet rövi­dítve közöljük: „Vállalatunk újólag meg­vizsgálta a boltvezető ma­gatartását, a fogyasztókhoz való viszonyát. Január 27- re vevő ankétot hirdet­tünk a boltban, ahol az említett napon negyvenöt vevő jelent meg, s mon­dott véleményt Csizmás Mihály munkájáról. A meg­jelentek kijelentették, hogy velük a boltvezető nem go­romba. viselkedését jónak tartják, s nincs ellene ki­fogásuk. Mindezek ellenére nem vitatjuk, hogy H. M. nevű vásárlónak nem volt igaza. Vállalatunk úgy határo­zott, hogy a boltvezetőt (Csizmás Mihály betöltötte a nyugdíjkorhatárt) 1968. március 31-i határidővel nyugdíjazza és helyette másik személyt állít a bolt élére.” Szerkesztői üzenetek Mondok László szolnoki olvasónk hozzászólt lapunk február 9-i számában kö­zölt Bemcze László „Már­tírhalált halt---” című le­Szurmay Ildikó. Szol­nok; Az úttörők és KISZ- tagok találkozójáról közölt hírünkkel kapcsolatos ész­revételük jogos. A kertvá­veléhez. Arra kérjük Mon- rosi iskola pajtásai írtak dók Lászlót, szíveskedjen pontos lakáscímét velünk közölni. ■ár „Sokat utazó” jeligére kö­zöljük, hogy szóvá tettük lapunk február 15-i számá­ban, miért nincsenek me­netrend táblák az autó- buszmegállókban. Remél­jük, az AKÖV illetékesei intézkedni fognak. a találkozóról, s levelük befejező mondatának félre­értéséből adódott a hiba. Igazuk van, amikor bíráló soraikban megírják; ezen a találkozón az úttörő őrs tagjai nem kaphatták meg KlSZ-tagsági könyvüket, hanem a Verseghy gimná­zium iiI/a KISZ alapszer­vezetének tagjai vették át a taggyűlésen új KISZ-tag- sági könyvüket Éjjeli menedékhely az irodaházban E? gyik este úgy belemerültem a munkámba, hogy megszűnt számomra az idő. Még ar­ról is megfeledkeztem, hol vagyok. Csak akkor kaptam fel a fejem, amikor a síri csendet hirte­len megtörte a mély szuszogás, a hortvogás. Ek­kor döbbentem rá, hogy nem otthon vagyok, ha­nem a Kossuth téri irodaházban. Dehát akkor ki horkol? Ránéztem az órám­ra, 10 óra. Elindultam felderítő útra. A harmadik emeletig csalogatott a hang. Közben az is eszembe jutott, hogy korábban, ott a lépcsőfordulónál a folyosón láttam egy rekamiét. Ezt szemelte ki magának a hívatlan vendég, s hanyattfekve a kényelmes fekhelyen, teljes hangerővel „fújta a kását”. Az éjszaka további részét azután olyan he­lyen töltötte a horkolós férfi, ahová a,.meseautó” szállította. Gondolom, tudtára adták, hogy az iro­daház nem éjjeli menedékhely. Ezzel pontot is tehetnénk a történet végére, azonban egy-két kér­dés válaszra vár. Mi helye van egy középület folyosóián érv rekamiénak? Arra mindenesetre alkalmas — mint a példa bizonvít;a —, hogy aki felfedezi ezt a kis zugot, ott aludja ki a részegség mámorát. A másik kérdés is idekívánkozik; helyes-e. hogy il ven gazdátlan az irodaház. A késő esti kapu­zárásig vagy kora regae! is az ion be, aki akar. Így aztán nem csoda, hogy vannak, akik éjjeli szállásnak szemelték ki az épületet. A fentem- lített eset nem az egyetlen példa erre! — nk — s * i I I 1 I 1 s IP! : u 1 H mmen£MKfc HONJWI HANNA 75 EVES Kopott közhelyek kö­zött is legel csépeltebb: az örökifjú. Fáradt fiatalok aggatják rá jelzőként ener­gikus idősekre. Csodálatot és sóvárgást jelez azok iránt, akiket szenvedélyes munkájuk kedélyben és egészségben, emlékezetben és erőben tartósított. Azok iránt, akik olyan lendü­lettel és sikerrel alkotnak, hogy észre sem veszik a felettük elmúlt időt. Leg­többször kapta meg az örök fiatal jelzőt Honthy Hanna, aki sokkal találé­konyabb, változékonyabb és színesebb volt félévszá­zados színészi pályafutása alatt, mint azok, akik írtak erről a pályafutásról. A monarchia színpadain kezdte primadonnái kar- raierjét. Beragyogta sike­reivel a két háború közötti pesti színpadokat, nemcsak a zenéseket, hanem a pró- ziakat is. Most, amikor az operett- [ műfaj kedvelői és színját- ' szó művészetének tisztelői hetvenötödik születésnap­ját ünnepük, a csodálkozás keveredik alig titkolt kér­désekkel : Hogyan, még mindig diadalmas és fölé­nyes asszonyokat elevenít meg a színpadon? Még mindig nem szűrődik édes­kés mosolyába semmi fá­radtság? Nem érződik az elmúlt évtizedek tanújának csömöre és keserűsége? — Mintha valami megbotrán­koztató lenne abban, hogy Honthy Hanna az elmúit ötven év történelmén átka­cagta. keresztüldalolta és mosolyogta magát, belene­vetve, belecsicseregve ma­gát a magyar színháztörté­net halhatatlanságába. Ko­rn :sz ötven év volt. De Honthy Hanna állan­dóan figyelmeztetett ben­nünket, hogy nem szabad elkedvetlenedni, nem sza­bad lemondani, az élet győ­zelmeire emlékeztetett: túl­lépve vereségeken, túl kí­nokon, túl a gyászon és túl azokon a reménytelen ál­lapotokon, amiken becsü­letes vívódással keresztül kellett esnie mindenkinek, túl mindenen: szeret élni. Honthy Hanna titkot hor­dozott mindvégig a színpa­don, Pesten vagy Budán, Pozsonyban vagy Velencé­ben, Becsben vagy Moszk­vában, ahol ugyanolyan kedvenc, mint idehaza, s ez a titok — ha jól értjük —, az hogy a végén min­den jóra fordul. Nemcsak a színpadon, hanem az élet­ben is. A végén, majd jóra fordul, de azért nagyon fontos a jelen is. A hetvenötödik születésnap előtt néhány nappal új szerepben lépett fel. Oscar Wilde: Bunbury- jének Lady Bracknellje- ként. És félve az új fel­adattól, a szokatlantól, az ismeretlen szövegtől gyöt­rődve és rettegve, (ami minden igaz színész saját­ja), egy finom alakítást hozott létre. Nem a bevált­ból. A kockázatos újból. Színpadjainkon még évti­zedekig elélhetne sikeres fogásaiból, de ő olyan al­kotói gyötrelmek között, mintha először lépne fel, más feladatra vágyott és mást oldott meg. A hetvenöt éves. alkotó ereje teljében lévő Honthy Hannának jó egészséget kí­vánunk. És magunknak egy fá­radhatatlan Honthy Han­nát. M. G. P. Jogi tanácsadó 4 táppénz alapftíí Az 1968. január hó 1-én hatályba lépett rendelkezé­sek szerint a vállalati dol­gozók részére járó táppénz (a szülési szabadság idejé­re járó terhességi-gyer­mekágyi segély) összegé­nek megállapításánál fi­gyelembe kell venni a bérköltség, valamint a ré­szesedési alap terhére ki­fizetett prémiumot, év végi részesedést és jutalmat, a költségvetési rendszerben gazdálkodó szervek dolgo­zóinak pedig a béralap terhére fizetett juttatáso­kat, a jutalmazási keret és a pénzügyminiszter ál­tal meghatározott egyéb keret terhére fizetett díja­zásokat. A táppénz összegének megállapításánál nem le­het számításba venni azokat a juttatásokat’ — amelyek nem bérjelle- gűek. így különösen: a kikülde­tési költséget, a különélési díjat, a más vállalattól ka­pott célprémiumot, a sza­badságmegváltás címén adott juttatást, az újítási díjat, a munkáltató külön meebí2ása alapján a dol­gozó munkakörébe nem tartozó és nem fizikai munkáért járó díjat (pl. vizsgadíjat, fordítói díjat, konziliumi díjat), a költöz- ködési illetményt, a repre­zentációs költséget, a biz­tonsági őrszolgálatért ka­pott díjat, a hűsésiutal- mat. a jubileumi j’atalmat. a segélvt, a tanulmánvi ösztöndíjat kivéve, ha kü­lön jogszabálv ettől elté­rően rendelkezik, végül a lakásépítési akció átvállalt dolgozó! hozzájárulását. Vállalatnál a bérköl‘ség és a részesedési alap ter­hére folyósított juttatások képeznek táppénz alapot. képeső munkabér de csak abban az esetben, ha a dolgozó az adott jut­tatást, például a prémiu­mot vagy a jutalmat kere­sőképtelensége tartamára nem kapja mgg. Ha a dolgozó a prémiu­mot- vagy a jutalmat ke­resőképtelensége tarta­mára is megkapja, e jut­tatások után táppénzt fo­lyósítani nem lehet. A vállalatnak a táppénz összegének megállapítása esetén közölnie kell, hogy a prémium, illetőleg a ju­talom milyen időtartamra szól. Ha például azt közli a munkáltató, hogy a juta- -lom a kifizetés hónapjára szól és a dolgozó a kere­sőképtelenség hónapjára nem fog kapni jutalmat, akkor a jutalom táppénz­alapot képez. Ha a mun­káltató azt közli, hogy a jutalmazási időszak az előző jutalmazástól a leg­utóbbi jutalmazásig tart és a dolgozó keresőképtelen­ségre tekintet nélkül min­dig csökkentés nélkül kap jutalmat, a jutalom után táppénzt, folyósítani nem lehet. Lényegében véve ugyanez a helyzet a pré­mium, illetőleg az év vé­gi részesedés után folyósí­tandó táppénz tekinteté­ben is. Nemcsak a pénzben ki­fizetett jutalom, hanem a tárgyju'alom is táppénz­alapot képez, éspedig an­nak a könvve'ésben / (ju­talmazási keretben) elszá­molt pénzbeli értéke fi­gyelembevételével, termé­szetesen abban az esetben, ha a dolgozó keresőképte­lensége tartama alatt nem részesül jutalomban. Az ismertetett rendelke­zéseket a terhességi ■— gyermekágyi segélv kiszá­mításánál is alkalmazni kell. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom