Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-03 / 28. szám

* SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1968. február 3. Általános felszabadító offenzíva Dél-Vietnamban Újabb terror-per Görögországban Kréta szigetén, Chania városában csütörtökön újabb terrorper kezdődött. A junta hadbírósága ezút­tal 29 személyt ültetett a vádlottak padjára, köztük három volt parlamenti képviselőt, két újságírót és egy papot Valamennyien Kréta szigetéről valók. A váditat szerint ez a csoport tervet dolgozott ki Pata­kosz belügyminiszter meg­gyilkolására, ezen kívül több bombamerényletet hajtott végre a szigeten. A vádirat megemlíti, hogy a csoport Szpandidákisz volt hadügyminiszter megölését is tervbe vette, akit azon­ban maga a junta fosztott meg tisztségétől. Athéni jelentések szerint a görög külügyminiszté­rium hat ismert magasran­gú diplomatát megfosztott állásától. Jóllehet Pipine- lisz külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az ille­tők ellen nem merült fel politikai kifogás, a UPI megjegyzése szerint politi­kai magatartásuk miatt bo­csátották el őket. SZUEZ Hz ENSZ főparancsnok közvetíteni próbál Lankadatlanul tovább tart a dél-vietnami népi felszabadító hadseregnek az ország egész területén meg­indított általános offenzi- vája. A harcok súlypontja változatlanul Saigon és környéke. Az AFP jelenté­se szerint a hazafiak pén­tekre virradó éjszaka négy alkalommal indultak ro­hamra ismét a főváros négy kerületében. Az ame­rikai vadászbombázók és helikopterek a partizánok támadását követően azon­nal a magasba emelkedtek s vaktában lőtték a harcok színterét A francia hír- ügynökség úgy értesült, hogy kétezer polgári sze­mély halt meg, illetve szen­vedett sebesüléseket, A DNFF harcosai eredményes akciót hajtottak végre a dél-vietnami kormánycsa­patok egyik legfontosabb üzemanyagraktára ellen és csapásokat mértek a fővá­ros több rendőrőrhelyé­re is. A szakadatlan harcok következtében egyre romlik a főváros élelmiszerellátá­sa. Saigon központjában katonái. A hazafias erők pénteken reggel ütőképes alakulatokkal támadásba lendültek Pleiku városa el­len is. Sikerült bejutniok a vá­ros középpontjába. Az AFP jelenti, hogy a dél-vietnami partizánok több gépfegyverrel felsze­relt katonai gépjárművet zsákmányoltak a saigoni kormány alakulataitól, — amikor rajtaütöttek egy amerikai gépkocsioszlopon a Bien Hoa-i országúton. A dél-vietnami forradal­mi hazafias fegyveres erők parancsnoksága felhívta a délvietnami népet, hogy részesítse odaadó támoga­tásban a forradalmi fegy­veres erőiket. E fegyveres erők — hangzik a felhívás — elszántan küzdenek azért, hogy megbuktassák a Thieu-Ky bábkormányt és szigorúan megbüntessék mindazokat, akik már hosszú ideje kínozzák, — pusztítják és rettegésben tartják a népet — jelenti a VNA, a felszabadulás hírügynökség adására hi­vatkozva. Pénteken a délvietnami forradalmi hazafiak újabb rohamra indultak a fővá­ros An Quang negyedében. Az AFP jelentése szerint jelenleg a Tan Són Nhut repülőtér környékén dúló csata átcsapott a város észak-keleti Gia Dinh ne­gyedébe is, s az amerikai ejtőernyősök véres küzdel­met vívtak a partizánok­kal. A főváros több negye­dében tűzvész pusztít. A hazafiak — mint az AFP tudósítója gyorshír­ben jelenti — fogságba ej­tettek gépfegyverrel fel­szerelt amerikai tábori csendőröket. Súlyos harco­kat jelentenek a Binh Lói híd és a híd szomszédsá­gában fekvő legnagyobb dél-vietnami hadianyag- raktár környékéről. A partizánok és a nép­felszabadító hadsereg ka­tonái egyre inkább urai­vá válnak a helyzetnek számos övezetben. Erre utal az AP amerikai hírügynökség egyik jelen­tése, amely szerint a par­tizánok egy csoportja pén­teken nyugodtan elkölt- hette reggelijét egy kínai vendéglőben. Amikor egy amerikai járőrosztag a vendéglőhöz ért, harcba- szálltak vele. A kínai ne­gyedet egyébként az ame­rikaiak és a saigoni had­sereg katonái nagy erőfe­szítés árán igyekeznek visszafoglalni. Gunnar Jarring, U Thant ENSZ-főtitkár közel-keleti megbízottja mostani — sor­rendben a hetedik — iz­raeli megbeszélései alkal­mából csak röviden érin­tették a Szuezi-csatoma ügyét Elsősorban az izraeli —arab konfliktus általános vonatkozásairól esett szó. Odd Bull tábornok, a Szuezi-csatoma térségében állomásozó ENSZ-megfi- gyelők főparancsnoka, aki 24 órás villámlátogatást tett az EAK fővárosában, Jeruzsálembe látogat, hogy közvetíteni próbáljon az EAK és Izrael vezetői kö­zött, elsősorban a Szuezi- csatornán megrekedt 15 külföldi hajó kiszabadítása ügyében. Az A1 Ahram, a tekin­télyes kairói napilap pén­teki számában megállapít­ja, hogy Egyiptom egyszer- s mindenkorra elhatározta: a csatornán rekedt hajók mindaddig a helyükön ma­radnak. amíg a közel-keleti válságot valamilyen formá­ban nem rendezik és nem nyitják meg a csatornát a hajózás számára. Egyiptom nem kezdheti újra a csa­torna megtisztításának Vietnam és a dollár munkálatait — hiába ígér­ne Izrael biztosítékokat a munkálatok zavartalansá­gára — mert ez azt jelen­tené, hogy Izraelnek bele­szólása van a csatorna ügyeibe. Heikal, az A1 Ahram cí­mű kairói lap főszerkesz­tője a lap pénteki számá­ban a Szovjetunió Egyip­tomnak nyújtott katonai segítségéről ír. Hangoztat­ja, hogy a szovjet katonai szakértőket az EAK nem „befogadta” — ahogy nyu­gati lapok feltüntetik —, hanem maga kérte a Szov­jetuniótól. A szakértőkre azért van szükség, mert a júniusi háborúban bebizo­nyosodott, hogy az egyip­tomi hadseregben hiányos­ságok voltak. Ami a Föld­közi-tenger térségében tar­tózkodó szovjet hajókat il­leti. Heikal rámutat, hogy a szovjet hadihajók „ki­egyensúlyozó tényező” sze­repét töltik be a 6. amerikai flotta túlsúlyával szemben. Heikal megállapítja: a szovjet segítség pozitív eredménye, hogy Egyiptom ma már megfelelő szerepet tud játszani a közel-keleti válság rendezésében. n. Jknuir 1968 / Nr.1783 DE WELTWOCHE zugárusok többnapos, szá­raz kenyérdarabokat árulnak, aki kenyérhez akar jutni, az az eddigi négy piaszter helyett kénytelen húsz piasztert adni. A szorongatott helyzet­ben lévő saigoni rezsim ve­zetői pénteken a kora reg­geli órákban tanácskozást kezdtek az elnöki palotá­ban. Az AFP értesülése szerint úgynevezett nem­zetbiztonsági tanácsot hoz­tak létre a rendkívüli hely­zetre való tekintettel. A tanács ülésén maga Thieu államfő elnökölt, mellette foglalt helyet — szeptem­beri megválasztása óta élő- 7 szőr katonaruhában — Ky alelnök. A hírügynökségi tudósí- | tós alapján megállapítható, | hogy Gazdasági háború1 n Hadat üzent De Gaulle elnöknek Joe Carroll, az amerikai felső tízezer által látogatott híres NewYork-i vendéglő, a „Crockk of Gold” tulajdonosa. — A francia államfő Amerika- ellenes nézetei elleni tilta­kozásul, csütörtökön este, többszáz ember szemelát­tára, a kanálisba öntötte francia borkészletét. Joe Caroll 120 dollár értékű italkészletnek járt a végé­re, de még a csigát is száműzi étlapjáról. „Gaz­dasági csapást akarok mér­ni Franciaországra. Remé­lem, más vendéglősök kö­vetik példámat” — mon­dotta. a főváros egyre inkább elszigetelődik a külvi­lágtól. Az AFP gyorshírben azt közli, hogy Saigon és Sin- gapore között megszakad­tak a telefon- és táviró- kapcsolatok, s igen rossz az összeköttetés a délviet­nami főváros és Hongkong között. A légijúratok a környező országokkal ha­sonlóképpen szünetelnek. A DNFF harci alakula­tai szilárdan megvetették lábukat Huéban, a régi császári fővárosban. Az amerikai hadvezetőség — mint a Reuter és az AFP jelentéséből kitűnik — hiá­ba küldött vadászbombá­zókat és páncélosokat a hűéi citadella ellen, a ha­zafias erőket nem sikerült kivetni az erődítményből. „Többórás harc után a Vietcong változatlanul ke­zében tartja a citadella déli részét, valamint a vá­ros nyugati kerületeit” — jelenti az AFP tudósítója. Ügy tetszik — folytatja a francia újságíró —, hogy jelenleg Huéban hullám- zanak a legelkeseredct- tebb utcai harcok. Az amerikaiak bombatá­madásai következtében az óvárosban tetemes anyagi kár keletkezett és a pol­gári lakosság súlyos vesz­teségeket szenvedett. A Reuter arról ad hírt, hogy az egyetem tőszomszédsá­gában közelharcot vívnak az amerikai tengerészgya­logosok és a délvietnami népfelszabadító hadsereg Karikatúrát közöl a nagy példányszámban megjelenő svájci hetilap, a „Welt­woche”: Uncle Sam, az amerikai nagybácsi 1948- ban két kézzel szórja a pénzt, zsebeiből jobbra- balra röpködnek a dollár- kötegek. A másik képen ugyancsak Uncle Sam mű­ködik, de már 1968-ban: rongyos ruhában, cilinderéi kezében tartva kéregét. A karikaturista túloz, de bi­zonyos mértékig mégis tük­rözi a helyzetet. A „mindenható” dollár védekezésre kényszerült. — Johnson elnök újév napján drasztikus takarékossági rendszabályokat jelentett be a dollár védelmében. A kongresszus két házának együttes ülésén elhangzott üzenetében megpróbálta a törvényhozók előtt is meg­indokolni a korlátozásokat. Okfejtései azonban nem hathattak túlságosan meg­győzően. Egyrészt ugyanis az infláció meggátlásáról. a nemzetközi fizetési mér­leg egyensúlyba hozásának elengedhetetlen szükséges­ségéről szónokolt, másrész! ugyanakkor kijelentette’ „Az Egyesült Államoknak változatlanul olvan katonai erőt kell fenntartania, amely képes elrettenteni minden, az ország bizton­ságát érintő fenyegetést, bármilyen is legyen az agresszió formája...” Az „agresszió” — John­son szóhasználatában, jelen­leg elsősorban Vietnamban „fenyegeti” Amerikát. Erre a célra kellenek elsősorban a dollármilliárdok. Az ame­rikai kongresszus valuta és bankügyi bizottságának elnöke joggal állapítot­ta meg. hogy a vietnami háborúban keresendő az Egyesült Államok nemzet­közi valuta-nehézségeinek legfőbb oka. A Johnson ál­tal bejelentett 186 milliárdos rekordköltségvetésben nem kevesebb, mint 43 száza­lék, több mint 79 milliárd a Pentagon által előirány­zott hadikiadás, három milliárddal több mint ta­valy. Ezen belül a vietnami háborúra 25,7 milliárdot szánnak. Érdemes megnéz­ni, hogyan is alakultak a vietnami agresszió költsé­gei. Amikor az intervenciós hadigépezet annak idején harcra készült, a Pentagon számításokat végzett, ame­lyek szerint a háború más­fél-kétmilliárd dollár! emészt majd fel. 1966-ban helyre kellett igazítani a számításokat, mert a há­ború abban az évben 12 milliárdba került. A For­tuna, a monopóliumok fo­lyóirata így írt 1966 áprili­sában: ,.A vietnami háború pénzügyi kísérlet is. meny­nyi katonai felszerelést tud meghatározott idő alatt egy modern ország meghatáro­zott területre irányítani” 1967. január elsejei kong­resszusi üzenetében az el­nök beismerte, hogy hibá­sak voltak az eddigi szá­mítások. ezért kérte: emel­jék duplájára a katonai hozzájárulást. Ez az összes azóta is jelentősen nőtt, s — pénzügyi szakértők vé­leménye szerint — a há­ború tényleges kiadásai évente 30. sőt talán 35 mil­liárd dollárra rúgnak. Nem kétséges tehát, hogy az amerikai stratégák által előre nem látott kiadásnö­vekedés ásta alá jelentős mértékben a kapitalista vi­lág legfőbb valutájának nemzetközi állásait A nehézségekhez járul még az egész kapitalista valutarendszer zűrzavara. Amikor a közelmúltban le­értékelték a fontsterlinget, sokan dollárjaikat aranyra váltották, hogy a dollár esetleges további romlása ne okozzon számukra vesz­teséget Ez alaposan le­apasztotta az amerikai aranytartalékot. — Ezért kényszerült Johnson arra, hogy kongresszusi üzene­tében kérje: csökkentsék a dollár aranyfedezetét a tör­vényben előírt 25 százalék alá. Milyen további intézke­dések megszavazását kérte az elnök az amerikai kong­resszustól a dollár védel­mében és a költségvetés egyensúlyának biztosításá­ra? Mindenekelőtt 10 szá­zalékos adóemelést. Ezt a kérést a képviselőház ta­valy elutasította. A pótadó révén elérhető 12 milliárd- ról pedig nem mondhat le a büdzsé, amely az elnöki üzenet szerint még ezzel az összeggel is 8 milliárd dol­lár hiányt mutat. A taka­rékossági rendszabálvok keretében egy milliárd dol­lárt kíván otthon tartani Uncle Sam 1948-ban és karikatúrái) úgy, hogy az USA külföldi tőkeberuházásait az 1967. évi öt milliárdról csökkent­sék négy milliárdra. Fél- milliárdot lehet megtaka­rítani — úgymond —, ha megnyirbálják az amerikai bankok által nyújtott kül­földi kölcsönöket. Az elnök arra számít, hogy újabb félmilliárd megtakarítást eredményezhet, ha az ame­rikaiak kevesebbet utaznak külföldre. További sok száz millió dolláros megtakarí­tást hozhat a külföldi ál­lami kiadások, mindenek­előtt az idegen területeken állomásozó amerikai csa­patok fenntartási költségei­nek csökkentése. Johnson tervezett lépése) Amerikának megtakarítást, a szövetségeseknek jelentős veszteségeket okoznak. — • MIN • DEN,. • FELQL NEW YORK Csütörtökön New York­ban folytatta munkáját az ENSZ 24-es bizottsága. Na­pirenden a gyarmati or­szágok és népek független­ségének biztosításáról ho­zott ENSZ-nyilatkozat meg­valósításának egyes kérdé­sei szerepelnek. A bizottság ülését U Thant ENSZ-főtitkár nyi­totta meg. Kijelentette, hogy egyes gyarmattartó országok vagy akadályoz­zák az ENSZ-nyilatkozat gyakorlatba való átülteté­sét, vagy pedig nem haj­landók együttműködni a világszervezettel a gyarma­ti rendszer felszámolásáról hozott határozat hatékony megvalósításában. U Thant szerint a leg­veszélyesebb helyzet Dél- Afríkában alakult ki. A kontinens másik részén Portugália akadályozza » népek felszabadításáról ho­zott ENSZ-határozat való- raváltását. Makacsul kitart fajüldöző politikája mellett a dél-rhodesiai rendszer is. NEW YORK Goldberg. az Egyesült Államok ENSZ delegáció­jának vezetője megerősí­tette az amerikai külügy­minisztérium szóvivőjének korábbi bejelentését, arról, hogy Washington kész el­fogadni a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság in­dítványát a Pueblo ameri­kai kémhajó ügyének a ko­reai fegyverszüneti bizott­ságban való megvitatására. DELHI Az indiai Guntur város­ban pénteken befejeződött az indiai—szovjet kultúr- kapcsolatok társaságának VIII. országos konferenciá­ja. A konferencia részvevői határozatot hoztak. — „A Szovjetunió a népek sza­badságának fő védőbástyá­ja”. — „A Szovjetunió szé­leskörű segítséget nyújt az amerikai agresszió ellen küzdő vietnami népnek és támogatja az arab népeket az imperialista hatalmak­kal szövetkező izraeli ag- resszorokkal szemben” — hangoztatja a határozat. S 1968 1968-ban — (A „Weltwoche" Amikor például Wilsonék leértékelték a fontot, arra számítottak, hogy ezzel még több jópénzű amerikai tu­ristát sikerül Angliába csa­logatni, hiszen a dollártu­lajdonosoknak olcsóbb lett az angliai utazás. Az an­golok 1968-ban félmillió amerikai turistára számí­tottak. Az elnök viszont, arra kéri az USA polgá­rait, hogy kevesebbet utaz­zanak. Az angolok most azzal „viszonozzák” John­son elképzeléseit, hogy máris lemondták amerikai repülőaéprendeléseiket. Az angolok, nyugatnémetek, japánok ugyanis így teszik fel a kérdést: miért vál­jék a font, a márka, a yen a dollár áldozatává? Gáti István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom