Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-15 / 38. szám

1963. február 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tito Gobbl, a világhírű olasz énekes három napig Bu­dapesten vendégszerepei. — Képünk: Budapestre ér­kezése után készült Kultúrált szórakozás Diákparlament Kedden népes diákparla­ment tanácskozott Tiszafü­reden. A gimnázium tanu­lói mellett részt vettek raj­ta az ipari tanulók képvi­selői is. Bár a Lőfincz Jó­zsef tanuló által elmondott beszámoló témája a kor­szerű műveltség volt, a vi­ta során kevés szó esett erről. Felszólaló pedig jócskán volt, huszonkettőn fejtet­ték ki véleményüket. Né­hány, a tanárok, illetve a községi vezetők számára megszívlelendő javaslat is elhangzott. így például az, hogy helyi autóbuszjáratot indítsanak, hiszen az új gimnázium a nagy kiterje­désű község szélén épül. Fontolóra lehetne venni azt a javaslatot is. miszerint Tisza őrs és Tiszaigarról is­kola búsét kellene indítani, annyi onnan a bejáró di­ák. Indítványozták azt is a lányok, hogy a testnevelé­si órákat lehetőleg a taní­tási nap végére tegyék, hogy legyen idő a zuhanyozásra Az ilyen jellegű véle­ménykifejtés azonban . el­törpült a jobb szórakozási lehetőségek követelése mel­lett. Sokan szóvátettek olyan dolgokat, melyek az iskolai rendtartás körébe tartoznak. — így a kollégi­umi kimenő meghosszabbí­tása, mozilátogatás, — s ezért nem is foglalkozunk velük. Elgondolkoztató azonban, hogy ilyen súlvt kapott ezen a tanácskozá­son a szórakozás, pontosab­ban szó'va a „kulturált szórakozás’’ lehetőségeinek követelése. Annál inkább feltűnő ez, mert a könyvtár, a mozi, a televízió, a művelődési ház látogatása mind-mind e 1 iftsafüreden fogalomkörbe tartozik. Az is igaz viszont, hogy a fia­taloknak több kell ennél. Szeretnek táncolni, társa­ságban tölteni az időt „S az is van, hogy egy fiú megismerkedik e ;y lánnyal, — ahogy az egyik felszó­laló mondotta, — akkor hol legyenek együtt? Kop­tassák a főutcát?” De nem­csak ezért kellene egy di­ákklub, ahol a tánc mel­lett vetélkedő, társasjáték, újságolvasási lehetőség is volna. Sokan szokták mondani Tiszafüreden is: az iskola az életre készít fel. Ezért hiányolom, hogy erről úgyszólván szó sem esett a diákparlamenten. Egyetlen diáklány vetette fel, s ő is csak annyit mondott; jó lenne a most érettségizőket képességeik és érdeklődés5 körüknek megfelelően a járásban foglalkoztatni. Egyszerűbben szólva: lakó­helyükön találni számukra munkát Szerintem azért is kel­lett volna egy kicsit több szót ejteni os érettségi utáni időkről, mert a gimnáziumok tanu­lóinak többsége lány, s el­helyezkedési gondjaik na­gyobbak, mint a fiúké. Tekintve, hogy a diák­parlamentekre általában meghívják a községek, il­letve városok vezetőit, — így volt ez Tiszafüreden is — és azok. vagy képviselő­ik meg is jelennek, érde­mes lenne szót váltani ve­lük. S. B. Illlllllllllil cA l&íwcnztó lómmá 1 ias telt Szerkesstőség ! Szombaton déli egy óra körül munkából hazafelé menet beugrottam az 1-es élelmiszer üzletbe, hogy friss kenyeret vásároljak a hét végére. Mikor otthon a feleségem megtapogatta a kilós jinomfehér kenye­ret, alaposán leszidott, hogy miért szerdai kenyeret vet­tem? Az 1-es árudának nem rendszeres, csak alkalmi vásárlója vagyok, munkaidőm után mindig másutt veszem meg a kenyeret, tgy nem egy alkalommal bosszankodom: hétköznapokon az esti zárás előtti órákban gyakran nincs kenyér az üzletekben. Igaz, több naposból bármikor válogathat az ember. Szombatonként pedig 0 kora délutáni órákban gyakran sorra kell járni több üzletet is, hogy friss ke­nyeret kaphassak. Szombat délelőttönként még rosz- szabb az ellátás,' mint délután. Vasárnap reggel sem árulnak friss kenyeret. Vajon akkor az egész héten visszamaradt mennyiséget próbálják „rásózni” a ki­szolgáltatott vevőre? , Lukács Adorján Szolnok A hétvégi kenyérellátásról Szerkesztőségi postánkat LuLo Bemutató a Szigligeti Színházban áttekintve a szolnoki ke­nyérellátással kapcsolatban az elmúlt hetekben több észrevételt találtunk. Egyik olvasónk például gyanak­vóan kérdezi: vajon nem az új mechanizmus túlzott „anyagiasságának” követ­kezménye ez? Mert 6 úgy hallotta, hogy állítólag az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat központja január elsejétől nem veszi vissza a boltokban, fennmaradó szikkadt kenyeret, s emiatt a boltosok inkább az el­látás rovására kevesebbet rendelnek. Nos, a körszemlénket kezdjük talán az utóbbi észrevétellel. Érdeklődé­sünkre a kiskereskedelmi vállalat áruforgalmi veze­tője elmondta: Tavaly a 72 óránál „idősebb” ke­nyeret a boltokból begyűj­tötték, s takarmányozásra eladták a vágóhídnak. A közelmúltban viszont a vágóhíd kevesebbet akart fizetni, ezért kénytelenek, voltunk olyan vevőt keres­ni, aki többet ad. Mivel a szikkadt kenyér forint veszteségét a vállalati koc­kázati alapból fizetjük, ta­lán érthető, hogy jobban kell takarékoskodni a bolt­vezetőknek. Viszont ez ro- holsem mehet az ellátás kárára, úgy kell megren­delni az árut, hogy még zárórakor Is 72 óránál ..fiatalabb” kenyeret ve­hessen a fogyasztó. Talán nem is ekörül van a probléma, hanem inkább ott, hogy mindannyian azt szeretnénk, ha a kenyér még meleg volna, mikor kifizetjük a pénzt érte. A sütőipari vállalat . tá­jékoztatása szerint az ilyen óhaj teljesítése lehetetlen. A vállalat üzemeinek ka-> pacitása véges, a fogyasz­tás viszont napról napra és napszakon belül is órán­ként ingadozó. Jelenleg a hét minden napján kicsit előre termelnek, úgy, hogy a pénteki sütést már telje* egészében a szombati el­látásra tartalékolják. Ezért szombaton délelőtt inkább szikkadt a kenyér, mint délután, mert ekkor mát a „szombatra virradó mű­szakok” sütéseit árusíthat­ják. Vasárnap reggel pedig a szombat déli 2 óráig ki­sütött kenyerek kerülnek forgalomba. Ezen csak a tervezett űj gyár üzembe lépésével tudnak majd se­gíteni. Hogy mégis mindezek után milyen javulás vár­ható a jövőben? A meg­sütött kenyér időbeni és gyakoribb kiszállításával azon igyekeznek, hogy tar­tani tudják a 16 órán be­lüli frisseséget. A többi már a kiskereskedelmen múlik, hogy megalapozot­tan rendel-e! Az élelmi­szer kiskereskedelmi vál­lalat igazgatója hét végére kenyérügyeletet rendelt el: ha valamelyik üzletben fennmarad bizonyos meny- nyiség, a másikban viszont nincsen, akkor gyorsan ki­segítik a kenyérhiányban szenvedő üzletet. Sokszor erőnkön felül dolgozunk, lótunk-futunk, idegeskedünk, — estére „hullafáradtak” vagyunk, ingerülten beszélünk a családunkkal — nem tud • juk, hogy miért — nem tudunk elaludni... Azokkal vitatkozva ír­tuk e pár sort, akik ilyen vagy olyan eszmefuttatás­sal (a sor elég hosszú: a mindent „megideológizálók- tól” a sznobokig) a kelle­mes, könnyed, elsősorban az arcizmot megmozgató színpadi játékon jól el szokták verni a port, mondván, hogy üres, sem­mitmondó „limonádé’’ és hogy, „még ilyet, valami jó drámát vártam...’’ Minden tisztelet a ne- hézveretű, gondolkodásra késztető színházi előadások kedvelőinek. a valós szük­séglet alapján követelőzők­nek. — de az aktív pihe­nést szolgáló színházi es­tékre is szükség van! A Szigligeti Színház pén­tek esti bemutatója Michel Andre—Fényes Szabolcs— Szenes jván zenés vígjá­téka, a Lulu ilyen fárad­ság és gondfeledtető két és fél óra. A francia szer­ző rafinált dramaturgiai megoldásokra felépített da­rabja észrevétlenül beront­ja a néző oondolatíságát a darabba, drukkoltat, ka­cagtat. Ezt, csak ennyit akar lV^chel André. ami sikerül is nek>. különösen, hogy a szerzőtársa Fényes Szabolcs ezúttal is olvan színpadi zenét komponált, amelyből a második felvo­nás zárászánta máris slá­ger. A harmadik szerző­társ az átdolgozó, és a dal­szövegeket író Szenes Iván jól „magyarosította” M- chet Andrét. a versek ál­talában színvonalasabbak a megszokott operett és ze­nés vígjátéki dalszövegek­nél. A címszerepet Kr asznál Klári játsza. kedves kis kalandvágyé francia lány­kát formál, de néha mint­ha túlságosan is felül akarná harsánykodni a boulevard-ok zsivaigását. Nagy mazgá -kultúráia ez­úttal is lói érvényesül: re­mekül táncol, nagy biz­tonsággal. színpadi akroba­tika amit csinál, de nem öncélú, egy pillanatra sem szakad ki a cselekményből. Ifjú tJjlaky László ha­tártalan könnyedséggel hoz- ta színpadra a hivatalnok­zenekarvezető alakját, és a szkeptikus, mogorva tudós, Higgins alakítása után — My fair Lady — Antoln Perin fiatalságával adott humorfürdőt a nézőknek. Nagy kedvvel, hatásosan, de nagyon ízlésesen komé­diáik. Hollósi Frigyes Migrain rendőrfelügyelője esetlen, könnyekig mulatságos. Pil­lanatokra ugyan „otthagy­ja” a figurát, de rögtön feledteti a félrecsúszást. Sebestyén. Éva Ellája,— Migrain „hű” hitvese az éltesedé „vamp” sikerült alakítás. Hálás szerepéből mindent kiaknáz, amit csak lehet. Ifjú Tatár Endrének is szép sikere volt Emile sze­repében és ez méy biztos fokozódna, ha játéka ol- dotfabbá i-álna. Tolnai Miklós rádióripor­tere, Legrand. kisegítette a zökkenőből a harmadik fel­vonás kicsit alábbhagyott mulatságossá gát. Vajda Lászlót láttuk mée a darabban, Fredo volt. a bamba rabló. Nem sok le­hetősége akadt, de a m«»e- lévőekkei ügyesen gazdál­kodott A zenekar Mies-'tménvs — karmester Pázmány Ti­bor — sajnos nem volt egyenlete*: előtörd"’tak so­ré csúszások és intenzitás zavarok. A zenés vígjátékot La.'Z- kó Mihály rendezte, abhan a mérs-'kletés. de a játék lényegét megfelelő“" h””?- súlyozó, már bevált felfo­gásban. ahogy azt a Sze­gény kis betörő a Kaktusz virága, és a7 ön is lehet gyilkos rendezésekor telte A Lulu színpadképeinek egyensúlya ugvan nem min­dig a legmegfelelőbb, de egészében elta'ált. sikeres munka, jó ütemű előadás, A koreográfus, Hegedő s Györgyi táncai nagyon me­részek. modernek, mutató­sak, Rég láttunk ilyen jó koero gráfiát. Fehér Miklós Jászai-dí'as díszlettervezőt, Jánoskát5 Mária jelmeztervezőt és Dobos Ferenc maszkmes­tert nem állította nehéz feladat elé a darab. — ti — ;!!iiii!tiiiii!iniiHniiiniiitinniininnniwnmmiiini!ifíitRniitiBiiiinii!iiniiiiiini!!iiiiiiiiii!iiiii!iiiii]ii:iiiiiiii[!!!iiii:i!iiiiiii!iiii!tiiiii(iiiiiiiiiit!ii!ii!iir PINTÉR ISTVÁN: Mégsem lett 1 király 25. m Ily leöntesz A kis Horthy végül is beadia derekát. Vállalja Ily grófnőt, vállalja a kormánvzóhelyettes- séget, vállal mindent. Hogyan bírna a főméltóságú szülőkkel, s az 6 mondókájukat hajtogató főurakkal? Horthy kormányzóvá választásának húszéves jubileu­mára bejelentheti, hog" legidő­sebb fia eliegvezte gróf Edels- he’m-Gyulai Ilona grófnőt. Tlv ke n tesz a Dísz-téri palotában készülődhet az esküvőjére. A mátkaság nem tart sokáig. A szülők mindkét részről sür­getik az esküvőt. Horthy István hiába szeretné meghosszabbítani még a legényélet édes napjait, ha már beleegyezett a házasság­ba. bele kell egyeznie abba is, hogy még áprilisban meglegyen az esküvő. Néhány nappal az esküvő előtt Horthv István és menyasszonya horvát földre repül, bemutatkoz­ni a menyasszony nagymamájá­nak, özv. gróf Pejacsevich Ti va­daménak, aki Nasicban, a híres Pejacsevich báni kastélyban la­kik. A nagymama a néhai hor­vátországi bán özvegye, szüle­tett Vay bárónő. A repülőgépet a vőlegény maga vezeti — hí­res sportrepülő, s a légierő tar­talékos főhadnagya, az A erő Szövetség elnöke. Húszéves ko­rában ült először repülőgénre, s 19?6-ban kapta meg a pilóta- din’omát. Mint tartalékos pilé- tafőhadnagv minden évben egv- egv hónapos tartalékos szolgá­latot teljesít. A kormányzó fia számára ez tulajdonképpen sza­badság. Ezalatt tetszés szerint katonai gépeken űzheti kedvenc időtöltését, a j-ePülést. Máskor meg kell elégednie saját kétmo- toros sportgépével, amellyel es­küvője előtt Horvátországban is jár. A hazaérkezés után megtart­ják a polgári esküvőt. Maga a polgármester,' Szendv Károly ad­ja össze az ifjú párt odafenn a királyi Várban. S jóllehet az egyházi esküvő előkészületeihez még idő szükséges, a főméltósá­gú asszony felhívja a fiatalok figyelmét, hogv az unoka érke­zése nagyon sürgős. S mire fel­virrad 1940. április 27-e, az es­küvő napia. már útban van a „kormányzói unoka”. A Horthv-család ünnene az egész hivatalos Magyaror­szág nagy eseménye. A legnagyobb belvárosi sza­lonokban éjjel-nappal dolgoz­nak a szabásznők és varrólá­nyok; Károly király koronázása óta talán nem is volt Budapes­ten ekkora társadalmi esemény. Ily grófnő az Edelsheim-Gy"- lai család rokonaival a Dísz-tért Edelsheim-palotában készülődik a nászra. A Budapestről készült valamennyi idegennyelvű útmu­tatóban látni lehet a palota ké­nét. A tipikus „Old Family House”-nak a homlokzata a Dísz-tér felé nyílik. Tizenkét kék színű ablaka van a sárga falú, kétemeletes palotának. Márvány­ból és gipszből faragott két óri­ási atléta-termet vállán pihen a hatalmas emeleti erkély. A nagykaput érdekes cirádák dí­szítik. az ajtó nappal is zárva van. A joviális portás hűen őr­zi a naíota titkait. Az árkádos kaoualj egy kisebb udvarba tor­kollik. az udvaron tűi. a palota hátié számván, amelvnek abla­kai már a Vérmező felé nyílnak, lakott a ház Ily lánya, aki most készül beköltözni a Várpalotába: Búcsúzik a szülői háztól, amely a vérmezői oldalról nézve egy kis börtönnek tűnik. Szűk ábla- kok. rajtuk karvastagságú vas­rács. A kis ablakok és a nagy vas­rács mögötti három egymásba nyíló szoba volt Ily konteszé. világoskék bútorokkal. A kö­zépső szoba nagy kerek, maha­góni asztalán most gyönyörű meisseni vázában virágzó cse­resznyefa ágak. Itt, az asztal mellett várakozik néhány per­cig a díszmagyarba öltözött vő­legény. és sógora gróf ifj. Ká­rolyi Gyula, akik átkísérik a kor­mányzóságra. vagyis a vőlegé­nye« házhoz a menyasszonyt és legközelebbi hozzátartozóit. Az illendőség kedvéért Horthy Istvánékat néhány percig vára­koztatták. pedig a menyasszony már órák óta elkészült. S ami­kor végre megielenik — valóban gyönyörű. Tizenhat méter ne­héz selyembrokátból készült hó­fehér menyasszonyi ruháját 70 hímzett rózsa díszíti. Négy gyöngyözőnő három héten át éjjel-nappal kalárissal. ezüst zabszemekkel és habgvöngcvel díszítette a menyasszonyi ruhát Gróf Batthyány Gyula tervezte, aki szorgos kutatást végzett a megőrzött régi főúri menyasz- szonyi ruhák között Herceg Es­terházy Pál kincseket érő régi ruhatárában ráakadt egy kék bársonyból készült, arannyal, ezüsttel hímzett és korállgyön­gyökkel díszített pompás eskü­vői ruhára, amelyet 208 évvel azelőtt Thököly Éva viselt la­kodalmán. Ennek nyomán ké­szült Ily grófnő menyasszonyi ruhája. A nászmenet a Várpalotából indul a Szilágyi Dezső-téri refor mátus templomhoz. Élén a rend­őrség motoros osztagai haladnak, ugyancsak motoros rendőrség zárja be a menetet. A hét kor­mányzósági gépkocsi nem a szo­kott legrövidebb útvonalon, a Hunyadi János úton jut le a Várból, hanem az Űri utcán, a Bécsi-kapu téren, a Széna téren, a Maréit körúton a bámuló tö­meg sűrű sorfala között és ki- kanvarodik a budai Duna-partra és így érkezik meg a Szilógvi Dezső-térre, ahol már nagy rend­őri karhatalom biztosítja a ren­det. Fehér lovasrendőrosztag ad díszőrséget a református temp­lom bejáratával szemben. Már több mint egy órával az ünnepélyes aktus előtt megkez­dődik a templomhoz a gépko­csik felvonulása. Miniszterek és főpapok, tábornokok és követelj szállnak ki belőlük. A hölgyek természetesen a legkáprázato­sabb toalettekben, az urak frakkban, vagy méginkább dísz­magyarban. A meghívott előke­lőségeket a kormányzó szertar- tásimesteri hivatalának tisztvise­lői fogadják. Közvetlenül a ro­konság részére fenntartott pad­sorok mögött foglal helyet gróf Teleki Pál miniszterelnök. (Folytatjuk.) 5323485353535348534853235348534853532353484848535348535353005323484853535353535348534853482353

Next

/
Oldalképek
Tartalom