Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-17 / 13. szám
1968. január 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A TV KÉPERNYŐJE ELŐTT ditiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiii TETSZETT a Dusán Vukoticról készült színes és gazdag portréfilm. A zágrábi rajziskola Oscar-díjas vezetőjét végre mi is megismerhettük. A művészi életút egy-egy állomását felvillantó remekművekből egy rendkívül gazdag művészegyéniség bontakozott ki előttünk. — Lépésről lépésre szinte, s igen szerencsés volt, hogy maga az alkotó vezetett be műhelyük titkaiba, hiszen világhírű kollektíva vezetőjeként érkezett hozzánk. Kísérletező kedvű, gazdag képzeletű művészt ismerhettünk meg a csak felnőtteknek alkotó, már- már klasszikusnak számító fiatal zágrábi rajzfilmesben. Kellemes szórakozást hozott a Hartog színpadi művéíből készült (1952) Családi ágy is. Az érdekes módon megoldott filmben a Lili Palmer és Rex Harrison kettős színpadi asszóját remekbe szabott riposztok tették izgalmasan élvezetessé. A fáklyától a reflektorig második befejező adása értékes illusztrációs anyagával emelkedett ki az ismeretterjesztő műsorok sorából. Illés György operatőr világítástechnikai villámbemutatója önmagában is figyelmet érdemelt volna. A sort az FTC bravúros angliai győzelmének helyszíni közvetítése zárhatja — jó minőségű képekben. IDEGENNEK ÉREZTEM mind Vértessy Sándor, mind Fábián Gyula riportfilmjét A bennük felbukkanó szentimentalizmus, bizonyos ál-líraiság tette idegenné őket. Az a mód, és az a hang ahogyan a mai régek életét idézte Vértessy, s ahogyan Telki- bánya, az eldugott kis falu múltjába és jelenébe vezetett el Fábián Gyula. A mai határőrök élete, ha küzdelmes is, aligha jellemezhető az egykori végvári vitézekről szóló Balassi-sorokkal. — Esért vált már a kezdetén túlzottan patetikussá a Kapcsoljuk, s az eléggé közhelyes „családias” riportjai révén érdektelenné, mesterkélt beállításaival modorossá. • A tartalmasabb falu- portré képét pedig túlságosan gyakran és hosszan beiktatott népi szokásokkal „terhes” életképek erőtlenítelték. A riporter közvetlenségre törekvése mindenáron, olykor népies ízeskedése alanyaival erősen disszonánssá tették a szociális gondokkal, bajokkal küszküdő faluról készült szociografikus szándékú filmet. A Körkép — kultúrpolitikai műsor — pedig az erőtlen riportszerű beszélgetések, valamint a műsorvezető Fekete Sándor feltűnő indiszponáltsága révén vált egyhangúan unalmassá, néha még bosszantóvá is. Jánossy professzor „vitajellegű” párbeszéde sem vitt közelebb a relativitás elméletéhez; alighanem az ugyanerről a kérdésről most megjelenő könyvéhez kell folyamodnom. NYUGTALANÍTOTT a Hallo leg-es műsora. — Nemcsak azért, mert a legek is untatnak, ha tömény formában kapom őket, hanem főként amiatt, hogy az óesztendőt is leg-esekkel búcsúztatta a Halló, a Ki mit tud? győzteseit vonultatta fel. Most 1967 „sztárjai” sorakoztak fel, akárcsak egy élő panoptikumban. A sok „ismerős” között két vidéki fiatalemberre is felfigyelhettünk, a szántó- és a kombájnverseny győzteseire. — A többiek általában a művészet, a sport különféle berkeiből érkeztek. Éhben a környezetben a két rokonszenves fiatalember árvának érezhette magát, ök képviselték az életet, mármint a hétköznapi életet. Amitől bizony messze került a népszerű Halló! Az élet (érvényesülés) kisebbnagyobb csúcsaira feljutott, boldogan köccinígató fiatal sztárok kirakat-pillanatai a Hallóban — az -juoduiazs as3[3A3u Sesnfji jából aligha talál célba. Szép az is, ha valaki a hegyre feljutott, de azoknak, akik ugyancsak a hegyre szeretnének mászni, hasznosabb és izgalmasabb lehetne azt a küzdelmes útszakaszt felvillantani, mely a csúcs felé vezet. — Amiben talán kevesebb a csillogás, de több az élet. A leg-ek után ideje volna, hogy a Halló végre megtalálja új hangját, tartalomban és formában is megújhódjék. Különben még azt hiszem, hogy a zsindely, amelyről Aradsz- ky énekelt a Halló házát fedi, s a pókháló (Lovas— S. Nagy) a Halló ablakát lepi. ELSZÓR 4 KOZTA TOTT Tabi László Kutyaszerencse című televíziós vígjátéka. Ha nem is valami friss módon, de mégis mulatságos formában tette nevetségessé társadalmi életünk egy-két torz jelenségét, amelyek valóban pellengérre kívánkoznak. Az utóbbi időben sok szó esik a kritikátlan idegenimádatról, különösen ha az idegen idegenbe szakadt hazánkfia. Divatos betegség lett a kultúr- sznobság — egyes körökben, s társadalmi sikk a „dörgölőzhetném”. A szatíra görbe tükrében ezeket a fertőző és ragályos jelenségeket láthattuk viszont. A legtöbb derűt mégsem ezeknek az egyértelműen negatív jelenségeknek a karikatúrája okozza, hanem a nyugdíjas Müncz Mihály oktondian furfangos kálváriája a váratlanul beköszöntött szerencsével. Az alakok rajzát tekintve is övé a legteljesebb, s talán egyedüli vígjátéki figura, akinek a jelleméből fakad komikuma. A többiek kisebb, nagyobb szerepükben résztvesznek a komédiában, s korántsem jellemük szerint cselekszenek. Egy-egy komikus helyzet kellékei, vagy jelenség illusztrációi. A szerteágazó és mozaikszerű drámai cselekményt nem sorolhatjuk a vígjáték erényei közé. Néhány szellemes rendezői megoldás révén (Seregi László) és Rajz János nagyszerű komikai teljesítményével a Kutyaszerencse mégiscsak kellemes perceket szerzett. BOSSZANT OTT viszont a Dukla—Honvéd kézilabda mérkőzés közvetítésé felvételről. Mi értelme Volt több mint fél órán át azzal „szórakoztatni” a néző-szurkolót, hogy egy számára megalázó vereség képeit lássa, mikor már az utolsó percek egyenes közvetítésében ízelítőt kaphatott a játék lehangoló képéből s a végeredményről is. Ettől a bosszúságtól a tévé megkímélhetett '•olna bennünket V. M. SZENVEDÉLYES PÉNZGYŰJTŐ Hegedűs Lászlót, a szolnoki városi tanács közelmúltban nyugdíjazott ipari előadóját sokan ismerik a megyeszékhelyen. Vannak akik szerénységéért, közvetlenségéért, mások a szorgalmáért, a köziért vállalt fáradozásaiért — tanácstag, s a népfront-mozgalomnak is tevékeny munkása — tisztelik, becsülik. Érdekes, hogy még a szenvedélye is olyan, amiről csak elismeréssel szólhatunk. Gyermekkora óta gyűjti a pénzt Persze nem a forgalomban lévő fizető eszközöket, hanem a ritkaságnak számító ezüst dénárokat, krajcárokat és papírpénzeket. Laci bácsi hirtelen számát sem tudja, hogy mennyi pénze van. Amikor rakosgatja, rendezgeti, újból és újból rádöbben : történelem sugárzik az érmékről, a papírbankókról. Lajos dénárok — Rákóczi polturásai Gyűjteményének legrégebbi darabja az 1517-ből származó II. Lajos dénár, amelyet Körmöczbányán ezüstből vertek, a másik Lajos dénár dátuma 1526, a mohácsi vész éve. Az 1600-as évekből való a III. Zsigmond hat krajcárosa, I. Lipót egy polturása. Sikerült szereznie egyet- kettőt II. Rákóczi Ferenc 1704—1705-ben kiadott pol- turásaiból is. Találhatók gyűjteményében ugyancsak az 1700-as évekből származó lengyel krajcárok, bajor garasok is. Az az öt krajcáros szintén ritkaságnak számít, amelyet I. Ferenc Gyulafehérváron készíttetett. Általában ekkor az úgynevezett osztrák veretű krajcár volt forgalomban. Kossuth bankó — A direktórium koronásai Az 1848—1849-es szabadságharc emlékét idézik a különböző címletű Kossuth- bankók, Kossuth Lajos aláírásával. Érdekesek az ugyancsak ebben az időben közkézen járt egy, három és hat krajcárosok, amelyek bronzból, illetve ezüstből készültek. Űjabb jelentős történelmi dátumra emlékeztetnek az 1918—1919-ben kiadott pénzek. Laci bácsi birtokában egyetlen „fehér pénz” van, egy huszonöt koronás, amely 1918-ban készült. Csak az egyik oldalán van szöveg, a hátlapja tiszta. Szükségpénzként adta ki Sopron város azt a 10 és 50 filléres utalványt, amely 1918. május 1-től 1919. június 30-ig volt érvényes. Féltett kincsként őrzi Laci bácsi azt a két koronás papírpénzt, amelyet 1919. május 7-én Moson vármegye Direktóriuma bocsátott ki. A direktórium körbélyegzője és három tagjának aláírása szerepel a pénzen. A Szombathelyi Takarékpénztár R. T. szintén a szombathelyi városi és Vas-vármegye direktóriumai megbízásából adott ki öt és tíz koronást 1919 májusában. íhező milliomosok A Vörös Hadsereg pénze Az 1920-as években forgalomban lévő különböző címletű korona, majd a Horthy-érában használt pengő után olyan pénzeket nyújt át a gyűjtő, amelyek egy keserves időszakra, az inflációra emlékeztetnek. Milliomosok voltunk, s majdnem éhen haltunk, mert; a mill-pengők, bilipengők értéke rohamosan csökkent — mondta Laci bácsi, majd talán, hogy a rossz emlékeknél ne sokat időzzünk. újabb boríték után nyúlt. Abban olyan pénzek voltak. amelyeket még soha nem láttam. A Vörös Hadsereg parancsnoksága adta ki egytől- ezer pengős címletekben a Magyarországon használt pénzt, azért, hogy a népen segítsen. A dátum rajtuk 1944. A jó forint, a piros százas, a régi külföldi pénzek, s a különböző emlékérmek mind megtalálhatók Hegedűs László gyűjteményében. Kossuth, Táncsics, Petőfi, Liszt Ferenc, Gutenberg, Jókai portréját ábrázoló érem mellett gazdagítja a gyűjteményt az első Szegedi Szabadtéri Játékokról, vagy a mező- gazdasági kiállításról készült, s még sok egyéb érem is. A család, a barátok, jó ismerősök, más pénzgyűjtők segítsége mellett egy életen át végzett szorgalmas gyűjtőmunka eredménye mindaz, amiből csupán csekélyke ízelítőt adhat közre a krónikás. N. K. Téli gépjavítás a Középtiszai Állami Gazdaság 1. számú kerületében, Bánhalmán — (Foto: Nagy Zsolt) Áz árak és a gazdasági fejlődés A gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésével egyidejűleg árrendszerünk is megváltozott. Korábban a termelői, a mezőgazdasági, a külkereskedelmi és a fogyasztói árgk .többsége hatósági ár volt s a piaci feltételekét, a fogyasztó értékítéletét tükröző szabadárak csak szűk körben érvényesültek. A hatósági árakat a stabilitás, a gazdasági változásokkal szembeni merevség, érzéktelenség jellemezte. — Ezek az árak nem tájékoztattak sem a költségviszonyokról, sem a piacon végbemenő változásokról; nem befolyásolták sem a termelés, sem a fogyasztás összetételét. A termelői, a külkereskedelmi és a fogyasztói árak egymástól is elkülönültek. A hatósági árak tehát alkalmatlanok voltak az értékarányok kifejezésére, állandósították a társadalmi és a vállalati érdek ellentétét, nem adtak információkat a gazdasági döntésekhez, nem segítették a gazdaság belső aránytalanságainak felszámolását. végső soron a fejlődés ütemét is fékezték. A gazdaságirányítás új rendszerének az a legfőbb célja, hogy meggyorsítsa a gazdasági fejlődést Nyilvánvaló, hogy ez a cél csak erre alkalmas árrendszer segítségével valósítható meg. Ebből az összefüggésből az is kitűnik, hogy az új árrendszer nem egyike a számos mechanizmuselemnek, hanem azok legfontosabbika, amely nélkül nem kapcsolható össze a tervszerű központi irányítás és a piaci mechanizmus. Mi jellemzi az új árakat? A termelői árak általában a társadalmi ráfordításokat — tehát az érték- viszonyokat — veszik alapul. Szerves kapcsolat létesült a külkereskedelmi és a termelői árak között; a vállalatok exportból szár- mazó bevételét és az importtal kapcsolatos költségeit a külső piacok értékítélete, a deviza-ár szabja meg. Megváltozott a fogyasztói árrendszer is. Eddig a lakosság árualapjának mintegy 10 százaléka került forgalomba az értéknek megfelelő áron; a fogyasztási cikkek és a szolgáltatások zöme a közgazdaságilag indokolt árnál drágább, vagy olcsóbb volt. A fogyasztói árreform (éves szinten 3.8 milliárd forintot kitevő árcsökkentéssel és 2.4 milliárdos áremeléssel) szerény mértékben kiszélesítette a fogyasztói, valamint a külkereskedelmi és a termelői árak kapcsolatát; azaz a fogyasztói árakat a társadalmilag szükséges ráfordításokhoz közelítette. Ám mindez — az új termelői árak kialakítása, a fogyasztási cikkek jelentős részére kiterjedő ármódosítás — még nem árreform, csupán nagyszabású árki- igazítás, amely létrehozta a pillanatnyi helyzetnek megfelelő célszerű árarányokat. A mostani árváltozásokhoz azonban új ár- mechanizmus is társul, amely lehetővé teszi a piaci feltételekhez igazodó ármozgást. A piaci mechanizmus — a műszaki fejlődés, az igények, a kereslet-kínálat árszabályozó hatása — a legteljesebb mértékben a külkereskedelmi és a termelői árak kapcsolatában érvényesül. De jelentős szerepe lesz a belső piacon is a termelők és a felhasználók, a termelés és a fogyasztás egymásra hatásában. Mennyiben segíti az űj árrendszer és az árak szabályozott mozgása — az ár- mechanizmus — a fejlődés gyorsítását? A helyesebb arányok s a társadalmi ráfordításokhoz igazodó árak reálisabb választ adnak — mind nép- gazdasági, mind vállalati szinten — az olyan kérdésekre: mennyibe kerül, mit ér, mennyi ráfordítást (költséget) igényel és mennyi jövedelmet biztosít? De az új árrendszer és a piaci hatásokat tolmácsoló ármechanizmus nemcsak tájékoztat, hanem a termelők és a fogyasztók magatartását Is tevőlegesen befolyásolja, a termelés és a fogyasztás összetételére is hatni fog. Utalnunk kell arra, hogy nemcsak az -árrendszer és az ármechanizmus változik, hanem az irányítás eszközei és a vállalati gazdálkodás lehetőségei is újak s egymással összhangban érvényesülnek. Ebben az ösz- szefüggésben: az árak egyrészt informálnak, de a nyereség-érdekeltség révén egyúttal kényszerítenek is arra, hogy a vállalat termelését, gazdálkodását a piaci feltételekhez, tehát a fogyasztók, a felhasználók szükségleteihez igazítsa. Az új árrendszerben — a fix áraktól eltekintve — nem lesz eleve garantált vállalati nyereség; annak mértékét egyaránt befolyásolja a piac értékítélete és a tényleges termelési költség. Az új árrendszer s a nyerségérdekeltség természetesen egyéb vonatkozásban is (gyártmányfejlesztés, választék, minőség stb.) a termelés és a fogyasztás egyik fő szabályozója, mozgató rugója lesz. Az árak nemcsak jelző- rendszerként működnek, hanem a keresletnek, a piaci értékítéletnek megfelelően a különféle gazdasági folyamatokra is hatnak, ott hozzák létre a nagyobb fejlesztési alapot és teszik kifizetővé a beruházást, ahol a termelés gazdaságos, vagy ahol a termelés még nem elégíti ki a társadalom, a piac szükségleteit. • * Összegezve megállapíthatjuk, hogy az új árrendszer és ármechanizmus a gazdasági struktúra aránytalanságainak folyamatos megszüntetésével — amiben természetesen a tervszerű központi irányításra is sok feladat hárul — a kiegyensúlyozott és gyorsabb gazdasági fejlődést segíti. Garamvölgyi István Szolnok megyei Tanács V. B. Egészségügyi Osztálya 500-as kulcsszámú építészmérnököt keres főmérnöki munkakörbe 1968. február 1-i belépéssel. Mérnöki oklevéllel és legalább 5 évi gyakorlattal rendelkezők jelentkezését kérjük.
