Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-17 / 13. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | V , ^ /. ) \ 1 y ‘fi , . . y v ' i - ’ «.•>'< XIX. évfolyam, 13. szám. Ara 70 fillér 1968. január 17., szerda. Fegyverrel, munkával • • • A munkásőrség évente visszatérő nagy eseménye az úgynevezett évzáró eeységgyölés: ezek keretében búcsúznak el a munkás őrök leszerelő, Illetve tartalékállományba menő társaiktól, s ekkor veszik fel ünnepélyesen soraikba azokat, akik sikeresen befeiezték a hathónapos előképzést. A hagyományos évzáró egységgyűlések jellege 3Z ezekben a napokban sorra- kerülő gyűléseken némileg megváltozik; az évzárás, egy esztendő tanulságainak számbavétele mellett a munkásőrség új képzési évének indv ísa. az ezzel kapcsolatos feladatok is szóba kerülnek a gyűléseken. „Fegyverrel, munkával, felvilágosító szóval mindig népemet. pártomat szolgálom-— hangzik fel ünnepélyesen az egy- séggyűléseben az úi munkásőrök ajkán a fogadalom, amelvnek nemcsak régi munkásőrtársaink, hanem a családtagok, a pártós tanácsi vezetők a felsőbb parancsnokság képviselői. a fegyveres testületek vezetői lg tanúi. A parancsnoki beszámoló összegezi az elmúlt év legfontosabb tapasztalatait. Ezek között az a legielen- tősebb, hogy a munkásőregy- ségek fegyelme, harckészsége, erkölcsi és politika! színvonala a gyakran nehéz feladatok, a fárasztó harcgvakorlatok, lövészetek közepette is tovább szilárdult- A munkásőrök s Itt nyugodtan általánosíthatunk — derekasan kivették részüket 1967-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyből. Többségük szocialista brigádtag. s nem egy olyan egység van az országban, mint az oroszlányi, amelynek tagiai 75 százalékban szocialista brigádokban tevékenykednek. A termelőmunkában végzett tevékenységüket is értékelik most az ünnepélyes egységgyűléseken. A szocialista versenymozgalom keretében, a „Kiváló munkásőr” és a „Kiváló parancsnok’’ címekért, jelvényekért folytatott vetélkedésben sokat számított az. hogyan állták meg helyüket a hétköznaoi munkában a munkásőrök. S mindezt nemcsak a parancsnokok ellenőrzik; az egységekben igazi, szocialista kollektívák kovácso- lódnak. amelyek évközben folyamatosan szemmel tartják, segítik a közösség tagia’nak fejlődését, magatartását, tevékenységét. Ünnepélyesen adják át a kiváló alegységek és eevségek számára kiírt vándorserlegeket, vándorzászlókat is. az öt illetve tíz év múltán leszerelő munkásőröknek pedig emlékjelvénvt. illetve szolgálati érdemérmet nyújtanak átC a szép jelvényeken, ^ kitüntetéseken túl munkásőreink ióleső érzéssel vehetik tudomásul, hogy példás helytállásukért. szocialista rendszerünk áldozatos szolgálatáért egész dolgozó népünk szeretete övezi tevékenységüket ü. L. I-jrfv Hiánycikk a határban: a hótakaró és a műtrágya Karcagon sok csatorna késsült — Cibakhásán gyönyörű a búsavetés Azt terveztük eredetileg, arról érdeklődtünk Mezei Jánosnál, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szak- felügyelői csoportvezetőjénél, hogyan telel a gabona a hómezők alatt. De hómezők nincsenek. Még csak tisztességes hótakaró sincs. — Egész télen nem esett annyi hó, hogy befedte volna a vetéseket. Egykét centinyi vastagságban ugyan volt pár napig a földeken hó, de vagy elhordta a szél vagy nyomban lehullás után elolvadt. Pedig a jó hótakaró' hozzátartozik a jó gabonaterméshez. Ezért van, hogy míg a vállalatok nagy része örül a hótalan télnek, a mezőgazdasági szakemberek kedvezőtlennek minősítik a telet a megyében. Noha szépen indultunk a télnek. December közepén a termelőszövetkezetekben elvégezték az őszi ’ vetések úgynevezett állapotmin ősi- tő becslését. A szakemberek úgy ítélik, hogy a megye kétezer hold híján 300 ezer holdas őszi vetése jó. Illetve 60 százaléka jó, 30 százaléka közepes, s csak 10 százaléka gyenge. Ilyen minősítési arányra is régen volt példa. Tavaly a jóminőségű gabona nem érte el az összvetés felét ilyentájban. Most a szikes talajokon s a későn bevetett földeken találtak hiányos vetést. A minisztérium egyik osztályvezetője, dr. Lőrincz József megszemlélte a karcagi határt, s kijelentette, ritkaság az ilyen szép vetés. Különösen Cibakházán, Tiszaföldváron, Mezőtúron találtak a szakemberek olyan búzát, hogy szebbet kívánni sem lehet Mint mondják, olyan, mint a gyep. Sőt, az őszi árpáról azt tartják, hogy a kedvező ősz következtében már túlfejlett is volt. Az őszön kevés csapadék hullott, de annyi igen, hogy a mag kikelt, s a növény szépen megerősödött. Mi lesz tovább? Nincs - olyan ember, aki meg tudná mondani. Mert amit a tél elrontott, egy jó tavasz, jó nyár még jóvátehett Eddig, noha 20 fokos hideget is mértek már, gabonakifagyásra nem panaszkodtak sehol. Bár elsősorban az őszi árpát féltik. Az már 'bizonyosnak látszik, hogy az idei tavaszon kisebb lesz a belvíz a szokásosnak A talaj ugyanis most száraz. A megye szövetkezetei ettől függetlenül jól felkészültek az esetleges belvíz elhárítására. Tavaly 15 millió forintból sokszáz kilométer belvízlevezető csatorna épült, vagy a régieket tették rendbe. Elsősorban Karcagon, Kisújszálláson, Zagyvarékason, Jászberényben, s a Jászság más belvízveszélyes helyein épült sok belvízlevezető csatorna. Mindez nagy előny a tavaszra, De ennél Is nagyobb, hogy az ősszel minden talpalatnyi földet felszántottak a megyében! Ez a fogalom ismeretlen volt az utóbbi években; Hiszen tavaly tavasszal is 50 ezer, azelőtt 70 ezer hold maradt szántatlan. Most csupán az árterületeket, a futóhomokot nem szántották fel, amelyet az agronómia úgynevezett mentesített területként szerepeltet, vagyis őszi felszántása céltalan lenne. De a 238 ezer hold őszi szánta nivalót száz százalékig elvégezték. S most már egyre több szó esik a tavaszi indulásról is. Már e hónap végére várják a megyébe a növényvédő repülőgépek érkezését. Tavaly még négy repülőgép dolgozott a megyében, az idén hét Indul. S már az első tavaszi munkából. a február elején kezdődő fej trágyázásból 80 ezer hold elvégzését vállalták a repülőgépesek. Ezenkívül még további 100 ezer hold fejtrágyázásra számítanak a mezőgazdasági szakvezetők, amelyet a termelőszövetkezetele földi gépekkel csinálnak, A növényvédő gépek javítása egyébként az idén Jászkisérről a Kisújszállási Gépjavító Állomásra került át. Ám azt tapasztalják, a szövetkezetek nagyrésze maga javítja gépeit. Nem is a gépjavítástól tartanak a vezetők. Sokkal inkább attól, hogy nitrogén műtrágyából kevés érkezik. Ez veszélyeztetheti a gabona fej trágyázását. A megnövekedett repülőgéppark lehetővé tette, hogy 1968-tól kezdődően repülőgépes körzetekre osszák fel a megyét. Eszerint a karcagi, túrke- vei, mezőtúri, abádszalóki körzetekben, valamint a szolnoki járás három körzetében — ahová a kunszentmártoni és a jászberényi járás is tartozik — dolgoznak a gépek éven át. Téli fakitermelés Tiszafüreden — (Foto: Nagy Zsolt) Ötszáz gyermek nyomában Vizsgálat a középiskolákban A megyében évente átlag ötszáz középiskolás hagyja abba tanulmányait. Mi lehet ennek az oka? — erre a kérdésre keresve magyarázatot a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya felmérést vágzett 12 gimnáziumban. Az 1963/64-es tanévben kezdő és az 1966/67-ben végző évfolyamot vették vizsgálat alá. Bár a 12 gimnáziummal a felmérést nem tekintik befejezettnek, az eddigi tapasztalatok általánosnak mondhatók, hiszen a megye középiskoláinak körülbelül egyhar- madának vizsgálatából adódtak. AZ ELSŐ LEPESEK Megalakult az FMKT a szövetkezeti iparban A KISZÖV vezetőségének és a KISZ megyei végrehajtó bizottságának együttes határozata szellemében a közelmúltban a szövetkezeti iparban is megalakították a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsát. E testület vezetőjévé Szu- nyogn Lászlót, a KISZÖV műszaki ellenőrző iroda dolgozóját választották meg A tanács az első ülésen elhatározta. hogy január 20-ig kidolgozza a fiatalok szakmai továbbképzési rendszerét, és a szövetkezetek előtt álló műszaki feladatokhoz kapcsolódó szakdolgozatok témajavaslatait. A fő figyelmet a műszaki, gyártásszervezési és újítási feladatokra fordítják. Február közepéig az elképzeléseiket megvitatják a szövetkezetben dolgozó műszaki beosztású fiatalokkal, hogy azok kiválaszthassák, melyik témát vállalják el ilyen megbeszélésre kerül sor a közeljövőben Jászberényben, Jászapátiban, Szolnokon, Karcagon, Kisújszálláson, Tiszafüreden, Mezőtúron, Törökszerjtmik- ióson és Kunszentmárton- ban. Az FMKT programjában az is szerepel, hogy a jövőben a szakmunkás tanulóknak nagyobb segítséget adnak a mesterség eredményesebb elsajátításához, valamint pártfogásukba veszik a szakma ifjú mestere mozgalmat. t. f. Nos, ami a lemorzsolódást illeti, annak okait viszonylag könnyű kimutatni. A kimaradt tanulók 46 százaléka bukás, szociális ok miatt 13, egészség- ügyi okokból 3, fegyelmi miatt pedig 2 százalékuk hagyta abba tanulmányait. A lemorzsolódottak 18 százaléka ismétel, vagy máshol tanul. Szakmát tanulni ment szintén 18 százalékuk. Ha figyelembe vesszük, hogy ez az évfolyam a középiskola általánossá tétele égisze alatt indult, tehát a kiválogatásra nem sok gondot fordítottak, s a más intézetekben továbbtanulók, szakmai képzésben résztvevők jelentős arányszámát is tekintjük, nem is a lemorzsolódások száma, hanem egyéb tényezők figyelemre méltóak. A lemorzsolódottak 90 százaléka fizikai dolgozók gyereke. Közülük kerül ki a bukottak 84 százaléka. Ezek az adatok — még ha magas számarányukat tekintjük, — akkor is gondolkodóba kell, hogy ejtsék a tantestületeket. Annál inkább szükség van erre, mert van olyan tantestületünk, amelyik az elégséges e!cmenetelű gyermekekért is mindent megtesz, míg a másik közepes rendűeket is viszonylag könnyen hagy elkallódni. Figyelemre méltó, hogy a szakközépiskolákban és a technikumokban általában kevesebb a bukottak száma, mint a gimnáziumokban. Azokba az intézményekbe ugyanis általában életpályát választva jelentkeznek a tanulók, míg a gimnáziumokba nagyon sokszor csak azért, mert máshová nem vették fel őket. Ez a tünet is arra vall: fejleszteni kell a szakközépiskolai hálózatot. Elgondolkoztató , a továbbtanulásra jelentkezettek, illetve a felsőfokú intézményekbe felvettek aránya is. A szóban forgó évfolyamról továbbtanulásra jelentkezett a negyedikesek 54 százaléka. A fizikai dolgozók gyermekei számarányuknál kisebb mértékben jelentkeztek. Egyetemre felvették a IV. osztályosok 14 százalékát. Ez a vizsgálat számos egyéb tapasztalatot is hozott. így például megnézték azt is: a bukóit gyerekek melyik általános iskolából kerültek ki. Kiderült, hogy szembetűnő különbségek vannak egy-egy általános iskola képzési szintje között. De érdemes meditálni a felvetődő kérdéseken a középiskolai tantestületeknek is, egy-egy osztály, vagy egy-egy intézmény eredményeit jobban összevetve. S. B.
