Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-10 / 7. szám

1968. január 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1 'i——— 3 TV KÉPERNYŐJE ELŐTT Kissé talán meglepő, de ezúttal egy, a gyermekek­ről és gyermekekkel ké­szült riportfilm kívánko­zik az e heti krónika élé­re; nyugtalanító és nagyon is mai kérdései révén meg­előzve még a szerelemről tudakozó, igen szórakoztató tévéfilmet is. Kihez lehetsz őszinte ? Erre a kérdésre keresett választ a közelmúltban több száz 13—14 éves fiü és leány és közülük emelte ki Kende Márta, a riport­film rendezője nagy körül­tekintéssel azt a néhányat, akik rendkívül talpraesett módon, s meglepően maga­biztosan ,,olvasták” a fel­nőttek fejére, miért is nem lehetnek hozzájuk sokszor bizalommal. Az okok kö­zött méltatlankodva emlí­tik, hogy nem akarják em­berszámba venni őket; és hogy bizony olykor őszin­teségükért fecsegéssel fize­tünk vagy éppen lenéző mosollyal illetjük őket; s ha netán ellenünkben iga­zuk akadna — ilyen is előfordulhat — soha nem adunk igazat nekik. Kende Márta nemesen adagolva sorakoztatja fel érveiket egyrészt beszélge­tés formájában, másrészt egy-egy „írás” gondolatait szerzőjével fennhangon idéztetve, vagy olvastatva. A lényeg azonban: rend­kívül meggyőző módon, a gyermekek természetes megnyilatkozási vágyára építve. Gyermekek beszél­nek. de csak részben szól róluk a film, valójában a felnőttek lelkiismeretére apellál, azt kívánja moz­gásba hozni. A szülőét, aki nem érti meg, kineveti, esetleg kicsúfolja gyerme­kének érzéseit és gondola­tait; a nevelőét, aki lélek­ben távol került tőlük, stb. Mert a gyermekek kivé­tel nélkül bizalomra vágy­nak, csakhogy ennek egyet­len feltétele, úgyis mond­hatnánk alfája és ómega ja: őszinteségükre csak őszin­teséggel lehet válaszolni. Ebből a szempontól a fel­nőttek körében még sok az ellentmondás. Az ártatlan­nak induló gyermekripor­tokból tehát végül is el­gondolkoztató tanulság ke­rekedik ki, s a szépen megoldott, érzelmi felhan­gokkal gazdagított Kende- riportfilmnek ez a leglé­nyegesebb társadalompeda­gógiai haszna. Kérdések a szerelemről Egyáltalán nem ismeret­lenek. Bárki halandó vá­laszolhat rájuk. Még ösz- szeválogatásuk is eléggé esetleges. Találomra ra­gadjunk ki belőlük! Szakí­tással kezdődik a szerelem? Válasz: Van rá eset. Van-e korhatár a szerelemben? Mondhatnánk: Nincs, leg­feljebb a szerelem tartal­ma változhat. Kell-e ész a szerelemhez? Minek! A szerelem úgyis vak. Rényi Tamás is megpróbált vála­szolni rájuk. Nem általá­ban, az erkölcsi kódexek szerint, hanem újszerűén, egyéni módon. Sőt a szere­lem mai képeit látva már- már az az érzésünk, nem is a kérdések voltak a fontosak számára, hanem az, hogy felszabadultan, játékosan beszélhet a mai „szerelmesekről”; a szakí­tás után ismét tüzet fogott szerelmespárról, a pórul­járt pocakos úrról, akinek kalitkájából kirepült a féltve őrzött madárka, a túltáplált szerelmi kétku­lcsosról, aki végén a te­metőben köt ki, stb. Mulatságos jelenetek, mulatságos figurák. Külön­böző színvonalon és hőfo­kon. Némelyik csattanója mesterkélt vagy közhely- szerű (udvarlás a vonaton, németül; vagánykodás ide­gen gépkocsival). A látás­mód és a rendezői alap­állás azonban közös neve­zőre hozza őket. A legteljesebbnek Pécsi Sándor „gőzös” - és- beger- jdet figurájának rajzát éreztük (vérbeli Moliere-i alak, de a szituáció is). Szellemes csattanóban sem volt hiány — például a gittet áruló kisfiú a kíván­csiskodó öregek „vesztére”. Dómján Edit röpke pro­dukciója is emlékezetes. Mindezen túl Rényi Tamás a groteszk képi humor egész garmadáját vonultat­ja fel. Főként a már emlí­tett Pécsi-jelenetben érez­hettük elemében. Legszür­kébbnek s megoldásában Is legfáradtabbnak az er- kölcsrendészet hálójába ke­rült, parkban csókolódzó, hét éve házas „szerelme­sek” képeit éreztük. Most rajtolt új formájában és módosult tartalmában a Zenélő órák. Ezúttal a Bánk bán, Erkel operája került terítékre. A gondosan felépített kereszt- metszet maradéktalan ze­nei élményt nyújtott; a ki­egészítő kérdések viszont a kort, a zenemű megszüle­tésének körülményeit vilá­gították még puritán ro­konszenves formában. A század nagy tudományos szenzációjának, a relativi­táselméletnek kérdéseiről szóló előadássorozat Is most indult. A világhírű Jánossy professzor „dialógusai” azonban kissé nehéznek tűntek. Népszerűbb megol­dásokra lenne szükség és bővebb illusztrációra. A gyermekek két új is­merőst üdvözölhettek. — Szombaton Mario mutatko­zott be, a sí-csodagyerek; vasárnap Dickens legked­vesebb regényhőse, Cop­perfield Dávid. Az előbbi­ben a csodálatos téli ké­pek, a hóborította Alpok, az utóbbiban a jellemző fi­gurák, Dickens-i alakok hívták magukra a figyel­met. Ezen a héten láthattuk a Parnasszus első adását is Ernst Barlachról. A gaz­dagon felvonultatott rajz és szoboranyag láttán plasztikus képet alkothat­tunk e drámai erejű mű­vész állandó remény és kétségbeesés között hányó­dó életéről és groteszkül drámai látásmódjáról. A Szegény Dániel Odry Színpad-i előadásából Bár­di György „stílusosan” megformált rendőrbiztosá­ra emlékezünk vissza szí­vesen. V. M. A Szolnok megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vál­lalat Szolnok, Vöröshadsereg n. 33. felvételre ke­res egy KÖZGAZDÁSZT, egy építésztechnikust és •"* gyakorlattal rendelkező érettségizett gyors- és gépírót. Jelentkezni lehet a személyzeti osztályon 7—12 óráig. A föld törvénye Meghangosított disszertáció a szó noki rádióban n Szerdán érdekesnek ígér­kező riportsorozat indul a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiójának műsorában. Az ötlet is nagyon merész. Tudniillik egy háromszáz oldalas doktori disszertá­ció adta a gondolatot rá­diós kollegáinknak, A föld törvénye című sorozathoz. Arról van szó, hogv hat ec-f-maoj m^^rős és j^^v- zetfüzetes gyűjtő munká­ja után Szabó László, a szolnoki múzeum néprajz­kutatója elkészült „Munka* szervezet és termelékeny­ség a magyar parasztság­nál a XIX. és XX. szá­zadban’’ doktori disszer­tációja. amelyet a debre­ceni Kossuth Lajos tudo- mányegvetem néprajzi tan­székére nvújtott be. A doktori értekezés meg* határozza azt a tökéletes paraszti munkaszervezetet, amellyel a legnagyobb hasznot biztosítja a terme­lés. S szerzője azt vizsgál­ja a Dunától keletre eső országrészeken — nagyrészt Szolnok megyében —. ho­gyan marad el az ideális szinttől a paraszti munka- szervezet. A tudományos dolgozat legizgalmasabb része természetesen az, amely napjaink történetét vizsgálja. Hogyan jutott el évszázadok során a ma­gyar parasztság munkaszer­vezete a termelőszövetke­zetekig, a néprajzkutató szemével milyen a mai magyar falu társadalma? Erre éPül a szolnoki rá­dió riportsorozata. Miután a tudományos dolgozat megállapítja, hogy a pa­Oriás­olvasstó VU3JJVW i km r'ii.t'trrio“ A Szovjetunió Vaskohá­szati Minisztériuma jóvá­hagyta a világ legnagyobb, 3000 köbméter hasznos tér­fogatú nagyolvasztójának műszaki tervezésével kap­csolatos technikai megol­dásokat. Ezek az óriásol­vasztók 1969-re készülnek el a krivojrogi és a nyu­gat-szibériai kohászati üze­mekben. — Eddig a világ leg­nagyobb, 2700 köbméter hasznos térfogatú kohója a krivojrogi kohászati üzem­ben működött. A szovjet hatalom félévszázados ju­bileuma alkalmából he­lyezték üzembe — mondja Mark Kutner, a kohászati üzemeket tervező ukrajnai intézet nagyolvasztó-részle- i gének vezetője. • raszti munkaszervezet min­dig életformát is jelentett, a riporter arra keres vá­laszt, az úi termelési vi­szonyok között fennma­radtak-e a régi hagyomá­nyok, melyek módosultak, szűntek meg, a meglevők közül melyek hasznosak, melyek nem ésszerűek már? az egységes paraszti osztály kialakulását az A1‘ földön, közte Szolnok me­gyében. milyen tényezők a segítői s a gátlói? Az első, a szerdai adás arra válaszol, miért éppen a Nagykunság volt az új paraszti munkaszervezet, o termelőszövetkezeti mozga­lom bölcsője. A ma esti adásban megszólalnak a karcagi, túrkevei első tsz- alapítók. A továbbiakban — minden szerdán sor ke rül a sorozat folytatására — azt feszegetik többek között a riport készítői, a régi falu elkülönült szóra­kozási formáiból — például a rétegenkénti olvasókö­rök — mi maradt meg, mivel pótolják? A meghan­gosított disszertáció a mai alföldi falu ré^rejzi króni* kájának ígérkezik. A karcagi Általános Szerelő Ktsz-ben tavaly 15 da­rab fűzvessző hasogatót készítettek különböző ktsz-ek részére. — Az idén 5 darabot gyártanak Idegenforgalom félen Hazánkban nincs, vagy fordítva: éppen ezek hiá- alig van téli idegenforga- nya okozza, hogy az ide­te^k“téhérídengenforgataI genforgalom továbbra is a létesítményeket Vagy meg- nyárra korlátozódik? Egynyári virág Kétségtelen tény; Ma­gyarország idegenforgalma — nyári ■ virág......Minden évben újra kell „ültetni”, táplálni, fejleszteni, hogy a Balaton partján, vagy néhány romantikus nevű „pusztai centrumban” hó­dítson. De a tél befagyaszt­ja az idegenforgalom ös­vényeit. Ami marad: a belső forgalom, elsősorban magyarok és kevés külföldi részvételével. A Hungária Szálloda és Étterem Vállalat szállodái­ban eltöltött vendégnapok száma 1960 és 1966 között 35 százalékkal emelkedett A külföldi vendégek túl­nyomó többsége a főidény­ben vette igénybe a szál­lodákat, s a magyarok többsége előtt is csak a főszezonban való üdülés­nek volt eddig becsülete. Adatok bizonyítják: a ma­gyar idegenforgalmat csak további szállodafejlesztés­sel lehet növelni. Szobafoglalás egy évvel korábban Az őszi-téli hónapokban a Turistaházakat Kezelő Vállalat 41 turistaházában 1800 vendég szállhat meg. Nemrég bővítették, javítot­ták ki a klastrompusztai, a csikóváraljai, a salgói tu­ristaházakat, „téliesítettek” a vaskapuit és korszerűsít­ve átadták a közkedvelt bükkszentkereszti turista­házat Mindez azonban ke­vés a jelentkezők, az ér­deklődők nagy számához viszonyítva. így aztán Nem csoda, ha a Hajdú-Bihar megyei Természetbarát Szövetség az 1967. novem­Á hosszú élet újabb titka Manapság nagyon sok fi­gyelmet fordítanak az em­ber egészségére. Egyik hölgyismerősöm elhatároz­ta, hogy fogyókúrával pró­bálja meghosszabbítani az életét Rendszeresen fo­gyasztó napokat tartott. Egyszer magam is tanúja voltam ennek a kísérlet­nek. A hölgy egyik vasárnap vendégeket hívott ebédre, és néhány üveg kefirt tett az asztalra. Bejelentette, hogy fogyni akar. A vendé­gek egy része azonnal tá­vozott. A többiek megpró­bálták lebeszélni őt. de a hölgy hajthatatlan maradt. Leültünk ebédelni. A házi­asszony és a vendégek hő­siesen elfogyasztották a ke­firt. Ügv adódott, hogv az éj­szakát is nála töltöttem. Éifél körül léDtek zajára riadtam fel. Háziasszonyom belonakodott a konvhába, kinyitotta a hűtőszekrénvt, és lakmáro-mi kezdett. Pil­lanatok alatt elpusztított egy heti élelmiszert, majd az évi konzerv-készlet fo­gyasztásához látott, aztán megnyugodva visszament aludni. Ezek után arra az állás­pontra helyezkedtem, hogy a fogyókúrás nap nem ideális eszköz az élet meg­hosszabbítására. Amikor ismerőseim közül valaki bejelenti, hogy fogyókúrát kezd, azt tanácsolom neki, hogy gyomorrontás esetére jó előre szerezzen be or­vosságot. Tegnap még azt a taná­csot kaptuk, hogy ne va­csorázzunk, s ma már a reggelitől is eltanácsolnak. Nem sok idő kell hozzá, s a fogyókúrás napok olyan bevett szokássá válnak, mint a kéz- és fogmosás, és a fogyás régi módszerei már ugyanolyan ritkaságok lesznek, mint a mámmut- csontok. Otthon feleségünk nagy jelenetet rendez: — Lám, a szomszéd egy egész hónapig éhezett, és bundát vett a feleségének. Te meg egv hetet sem birs7 ki. Annvira szeretném, ha mindig fiatal maradnál! — tesz) hozzá gyengéden. Ha ennek nincs hatása, tudományos alapokon indít támadást. — Nézd csak, itt az áll, hogy egy magas vérnyomá­sú ember egy hónapig éhe­zett és leszállt a vérnyo­mása. Ilyen érveknek nehéz el­lenállni. Fogyni kezdünk. De a túlzásba vitt éhe­zést nem tanácsolom sen­kinek. Mindenki tudja, hogy a gyengén fejlett or­szágokban ez milyen szo­morú következményekkel jár. Éhezni a reggeli előtt fél órával, az ebéd előtt négy órával és a vacsora előtt öt órával tanácsos. Az éhezés különösképp éj­szaka hasznos, mert elő­segíti a jó alvást. Az ilyen éhezés nem veszélyes, nem esik az ember nehezére, és nem vált ki éhségérzetet. Végezetül megemlítek még egy olyan módszert, amellyel meghosszabbít­hatjuk életünket. — Mi az ön hosszú éle­tének a titka” — kérdez­tem egy ősz-öreg aggas­tyántól. — Ez na svon egyszerű: naoonta 24 órát alszom — válaszolta az aggastyán és elszunnyadt. S most új járvány veszi kezdetét... J. O. bér 7-i kettős ünnepek tú­ráira egy évvel korábban lefoglalta 250 tagja részére a zempléni turistaházakat Ha valami fellendítené Ma­gyarországon a téli holt­szezon idegenforgalmát, ekkor ez az ország kü­lönböző vidékein elhelyez­kedő sok kis olcsó turista­ház lenne. Az ország teteje: a Mát­ra. Ennek a festőién szép hegyvidéknek téli idegen- forgalmi lehetőségei sincse­nek kellően kihasználva. A Mátrában évente 23 500 szakszervezeti beutaltat látnak vendégül; most ter­vezik, hogy Mátrafüreden 300 személyes SZOT-üdülő épül, továbbá felújítják és bővítik Mátraháza szak- szervezeti üdülőit Sok a panasz a kereskedelemre, amelynek rendkívül gyér a környékbeli hálózata, s a leglényegesebb: a Mátrá­ban nincs szálloda! Pedig ez — a síelésre, téli spor­tolásra kitűnően alkalmas — vidék nyilván sok ezer turistának szerezhetne vi- lám téli órákat, pihentető napokat. Szállodát kíván, vár tehát a Mátra, s vele együtt a terület általános kereskedelmi-, út- és köz­mű-fejlesztését Harkányi Mekka A téli idényben a többi hegyvidéki szállodák bo­nyolítják le a legnagyobb vendég-forgalmat. Telt ház van az aggteleki cseppkő- barlangnál, az ózondús er­dők között felépült Tenger­szem szállodában; téli üdü­lésre csábít a soproni kö­vérek Fenyves luxus-szál­lodája, ahol egyébként té­len leszállított árakkal fo­gadják a vendégeket Nép­szerű a Vértes és a Ba­kony tövében a bodajki műemlék-kastély, s azok­nak az útja, akik télen gyógyhelyet keresnek, a hévizi Palatínus szálló vár- szerű, impozáns épületébe vezet Harkányfürdő a „reumások Mekkája”, Haj­dúszoboszló pedig ugyan­csak az ízületi betegségben szenvedők paradicsoma. A magyar utazási iroda a téli üdülés szervezésén kívül minden évben meg­rendezi a disznótoros Ki­rándulásokat; rendszeresen szervez ilyen utakat Rét- ságra, Dunabogdányba, Zsámbékra, Bujákra, Pá­rádra, Soltra stb. Kedvel­tek az IBUSZ két-három- napos téli túrái is. B. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom