Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-09 / 6. szám
1968. január 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Vizsgaidőszak 'a jászberényi tanítóképzőben Kilencven éve sziileieti Molnár Ferenc Kilencven esztendővel ezelőtt született a modern magyar irodalom egyik legvitatottabb egyénisége: Molnár Ferenc. Művészi pályafutását és a halála óta eltelt másfél évtizedet is a rajongó lelkendezés, illetve Molnár műveinek éles bírálata kíséri. Nincs még egy írónk, akinek neve olyan ismert lenne a világban, mint Molnáré: ugyanakkor nem alaptalan az a vélekedés sem, hogy színpadot hódító darabjainak jórésze aligha időtálló. A prózaíró Molnár Ferenc legsikerültebb munkái állnak hozzánk legközelebb. A méltán világsikerű és oly sok változatban megfilmesített ifjúsági regény, A Pál utcai fiúk mellett Az éhes város című regényt, Az aruvimi erdő titka és a Széntolvajok című elbeszéléseit említhetjük. Ezekben a fényes külsőségek közepette nagyvárossá növő Budapest szegényeivel vállal érzelmi azonosulást, és művészileg rangos ábrázolását adja a századforduló fővárosi életének. Ekkor még a humanista polgár érzései, indulatai vezetik. Az első világháború előtti publicisztikája ugyanezért jelentős. Egy haditudósító emlékei címen jelenteti meg 1916-ban frontriportjait, amelyekben a polgári eszményekből kiábrándulj de az imperialista háború mélyebb összefüggéseivel szemben tanácstalan író portréja rajzolódik ki. — Fordulóponthoz érkezett, s 6 visszariadt a következetesebb állásfoglalás következményeitől: nem előre ment, hanem hátrafelé. A bukott forradalmak után még az az óvatosan adagolt társadalomkritika is eltűnik darabjaiból, amely korábban Ady és más kiváló művészek bizalmát is megszerezte számára. A drámaíró Molnár Ferenc pályáján figyelhetjük meg leginkább a hanyatlás jfeleit. — Első színpadi kísérleti bohózatok: a századelő Budapestjének legnagyobb sikerei. A folytatás igényesebb. A Liliom, A testőr és A farkas már olyan szerzőt emel a magyar színházak — mindenekelőtt a fényes Molnár premiereket rendező Vígszínház — koronázatlan királyává, aki a hatás szerkezet és poén-időzítés formai eszközeit még figyelemre méltó gondolatok, hangulatok és érzések kifejezésében hasznosítja. Az önállósuló polgár, a budapesti középrétegek világ- szemlélete, emberről, hűségről, szerelemről, játékról és szegénységről vallott felfogása kap hangot ezekben a színjátékokban. A két világháború között viszont már csak szórakoztatni akar. Nyíltan meg- vallja, hogy a siker bűvöletében él. Csak olyan témák foglalkoztatják, amelyekről tudnivaló, hogy a polgári közönség érdeklődésére számíthatnak, biztosítják a táblás házakat, a gazdag honoráriumot, — nemcsak Budapesten, hanem Bécsben, Berlinben és New Yorkban is. Molnár kanyargó és ellentmondásos pályája is-, mét fordulathoz érkezik a harmincas évek végével. A fasizmus elől Franciaországba. Svájcba majd az Egyesült Államokba költözik, de nem talál igazi otthonra. Az egykor oly termékeny Molnár Ferenc jóformán elnémul. Csak az emlékeit rögzítő és hontalanságát panaszoló emlékiratát írja, amely Űtitárs a száműzetésben címmel 1958-ban jelent meg Budapesten. Molnár Ferenc néhány darabjában él színpadjainkon és java prózájában. Értékeit az értéktelentől segít különválasztani maga az idő. d. t. FELVESZÜNK azonnali belépésre két műszakos üzemünkbe meglévő műszerészünk mellé még egy gyakorlott VARRÓGÉP MŰSZERÉSZT. Jelentkezés: Háziipari Szövetkezet Szolnok, Magyar u. 14. Megyei tanácstagi beszámolók Meddig élnek a hidak ? Az acél is öregszik — Ahol sokezer vigyáznak magyar hídra Január 4—-töl február 26-ig a megyei tanácstagok beszámolnak választóiknak végzett munkáikról. Egyesek tanácsülésen, mások egy-egy városi, .vagy községi tanácstag körzetében, vele együtt tartják meg beszámolóikat. A héten az alábbi helyeken és időpontban lesznek megyei tanácstagi beszámolók: Január 9.: 14 óra, Tiszasüly, községi tanácsülés, ifj. Bakó Kálmán; Zagyvarékas, községi tanácsülés, 14 óra. Kalmár József ; Kunmadaras irodaház, 18 óra, Erdei József. Január 10.: Kunmadaras, Csatári Mária lakása, 18 óra, Csib- rány Mátyás; Jászberény. Tö- tevényi iskola, 14 óra, Vajda Jenőné dr.; Karcag, Tompa Mihály u. 13., 18 óra, Soós István. Január 11.: Rákócziújfalu, községi tanácsülés, 14 óra, Csótó István. Január 12.: Karcag, Lenin Tsz kultúrház, 18 óra, Csáki István; Jászszentandrás. községi tanácsülés, 14 óra, dr. Kasza Béla; Cserkeszöllö, községi tanácsülés, 14 óra, Czakó Sándor; Öcsöd, községi tanácsülés, 13 óra. Szántó István; Tiszajenő, községi tanácsülés, 8 óra, Tolna Károly; Tiszavár- kony, községi tanácsülés, 14 óra. Tolna Károly; Tiszaföld- vár, községi tanácsülés, 9 óra, Kálmán István; Kőtelek, községi tanácsülés, 19 óra, Radócz Mátyás; Nagykörű, községi tanácsülés, 14 óra, Radócz Mátyás ; Kunmadaras, Móricz Zsigmond út 25., Erdei József; Szolnok, irodaház. Barátság klub, 17 óra, Fodor Mihály. Január 13.: Jászkisér. községi tanácsülés, 9 óra, Szentesi László; Szászberek, községi tanácsülés, 8 óra, Kalmár József; Mezőhék, községi tanácsülés, 13 óra, Csótó István. Éviről évre emelkedik a gépjárművek által okozott károk összege. A kötelező glóp járműszavatossági biztosítás alapján 1964-ben 14 millió. 1965-ben 17 millió. 1966-ban 20 millió és 1967- ben már csaknem 30 millió forintot fizetett ki a biztosító az olyan autósok, motorosok helyett. akik mások járművében, vagyonában, testi épségében kárt okoztak. A balesetek rok* kantjainak fizetett iáradék összege tavaly meghaladta az 5 millió forintot. Egyetlen baleset is többszázezer forintos kárt okozhat. Személyi sérülésnél ugyanis nemcsak a gyógykezelési költségeket és keresetveszteséget kell megtéríteni, hanem ha a baleset következménye munkaképtelenség. vagy a munkaképesség csökkenése, a sérült számára (halál esetnél a hozzátartozók számára) járadékot is megállapítanak. Magyarországon a sze* mélyi és szövetkezeti tulajdonban levő járművekre a szavatossági biztosítás kötelező. A magánautók után egységesen évi 460 forintot kell fizetni, a motorkerékpárokért évi 100 forintot A biztosítás díja január l-én esedékes és a hónap végéig pótlékmenteAz amerikai Ohio-i híd tragikus összeomlásáról beszámoló hírek az áldozatok számának közlése után azt is megemlítették, hogy a szerencsétlenség két nappal azelőtt történt, mielőtt átadták volna a már megépült új hidat. Nem gyakoriak, de előfordultak már ehhez hasonló tragédiák. 3 éve Venezuelában dőlt ösz- sze egy függőhíd; ez azonban szabályos közlekedési balesetnek számít, hiszen az történt, hogy a sűrű ködben egy tankhajó nekiA hortobágyi Hazánkban több mint tízezer híd szolgálja a forgalmat; — felügyeletük a KPM Hídosztályának a feladata. — Előfordult-e már nálunk is ehhez hasonló szerencsétlenség? — kérdeztük Träger Herbert főmérnöktől. — Nem — hangzott a válasz. Aztán a Kossuth-hidat említi, amelyet éppen időben bontottak le. Közvetlenül a háború után épült, s számítottak arra, hogy legfeljebb egy évtizedet szolgál. Állandóan ellenőrizték. s amikor jelentős hibákra bukkantak, először a járműforgalmat állították le, majd később a gyalogosok elől is elzárták. — Volt olyan idő, hogy nyáron lehetett használni, télen viszont nem. Ennek az a magyarázata, hogy a hegesztési hibák a hidegben nagyobb veszélyt jelentettek. — Mi veszélyezteti a hidak biztonságit? — Minden anyag, még az acél is öregszik. A régebbi szerkezetű, sokpifléres hidak azonban biztonságosak. Fennmaradtak kőből épült kisebb hidak még a római sen fizethető be. (A magánautók biztosítási díja két egyenlő részletben januárban és júliusban is fizethető.) A gépjárműszavatossági igazolást és befizetési lapot az Állami Biztosító területileg illetékes fiókjai adják ki. A pontos fizetés az üzemben ütközött az egyik pillérnek. A legérdekesebb .hídössze- omlás az ugyancsak egyesült-államokbeli Tacoma- híd nevéhez fűződik. 1940- ben készült el, de csak néhány hétig engedélyezték rajta a forgalmat, mert kiderült, hogy nem biztonságos. Nemsokkal a híd lezárása után óriási szélvihar tört ki; négy széllökés végzett a szerkezettel. Az erről készült filmet azóta a műszaki egyetemeken vetítik, oktatási segédanyagként matuxsálem korból is. A legöregebb magyar híd a 9 lyukú hortobágyi, amely 1829-ben épült. A Margit-híd két parti nyílása is száz éves lesz nemsokára, A függőhidak szorulnak leginkább ellenőrzésre, ennek az a magyarázata, hogy konstrukciójuknál fogva több a hiba- lehetőségük. Hidak a telefon1 önyvben A fuggőhidakat elsősorban a szél és a tartókábelek korróziója veszélyezteti. A Tacoma-tragédiából azóta levonták a megfelelő következtetéseket Magyar- országon minden hidat a szabályzatban előírt módon ellenőriznek, egyetlen füg- gőhídunk, az Erzsébet-híd azonban különleges — és sűrűbb — vizsgálatoknak van kitéve. A főmérnök szabálykönyvet lapoz fel, ez tartalmazza a hidak ellenőrzésének előírásait. Negyedévenként egy technikus végzi a szemlét. évenként egy mérnök, s ez már mélyrehatóbb vizsgálatokkal jár. A nagyobb hidakat minden tíz évben alapos ellenőrzésnek vetik alá, amelynek során tartónak is érdeke. A késedelmesen fizetők géojár- művének forgalmi engedélyét a hatóságok bevonhatják. a hátralékot pedig közadók módjára behajtják. A szavatossági biztosítás befizetésének tgazo lását a gépjárművek mű" szaki vizsgáján is be kell mutatni. a hagyományos módszerek mellett ipari röntgenberendezéseket is használnak. A legtöbb hibaforrást a szegecskötések, a hegesztések, a függőhidaknál pedig a tartókábelek bilincskötései rejtik magukban. A korrózió ellen a gondos festési eljárások nyújtanak védelmet, ezért szüjtséges a festés rendszeres ellenőrzése is. A kulcsfontosságú pontokról időnként fényképfelvételeket készítenek, s azokat összehasonlítják. Az ilyen fővizsgálatok leglényegesebb eleme a hidak tengerszinthez viszonyított magasságának mérése, vagyis a süllyedés meghatározása. Jól megépített hidaknál nem fordulhat elő egy-két milliméternél nagyobb süllyedés. Egy-egy nagy hídnak kötetekre rúgó „egészség- ügyi lapjai” vannak. Évenként mintegy 12 millió forintba kerül a biztonsági okokból végzett vizsgálat — és javítássorozat az ország hídjain, A nagy budapesti hidak benne vannak a telefonkönyvben. Mindegyiknek van egv gazdája, a hídmes- ter, aki rendszerint ott is lakik, s állandóan figyeli a hídját. Nem ritka eset. Hogy reeeel telefonálnak a rendőrségről: az éjszaka uszály ütközött valamelyik pillérjének. Ilyenkor nyomban bizottság száll ki, megvizsgálja a következni én veket, de naevobb bajt eddig még nem állapítottak meg. Nem indokolt a veszélyességi peték A hidakat, amelyeknek átlagos életkora száz év, már megépítésükkor nagy biztonsággal tervezik. Az erősen igénybevett részek két és félszer szilárdabbak, mint amennyit az elképzelhető legnagyobb igénybevétel megkíván. Az ellenőrzés azonban szükséges, hiszen nagyon valószínű, hogy az Ohio-híd tragédiát is meg lehetett volna előzni. A leglényegesebb természetesen az a vizsgálat- sorozat, amelyet a híd megépülése után végeznek el. Ilyen a terhelési próba is. Az ennek során követ szállító génkocsivezefők gvakran veszélvességi pótlékot kémek. Ez azonban nem jár, hiszen a terhelési nróbát nem azért végzik, hogv megtudják. vajon ösz- szedől-e a Híd? így ellenőrzik a mérnökök számításaikat. s a legnagvobb biztonság vézülis az átgondolt tervezésben rejlik. Harminc millió forint kárt térítettek mea az autósok és motorosok helyett Benedek B. István S. O. S.M Kis feleségemet azért is becsiilöiji, mert a női divatról — ritka elfogulatlansággal nyilatkozik. Amikor annak van helye... Legutóbb is rendkívül karakánul jegyezte meg: — Mit gondolnak ezek a divatdiktátorok; csak úgy az ő kedvükért odadobom a fülem a tél martalékául? Felugrottam, s mindenre elszántan tudakoltam. — Kik akarnak a te vadrózsaszín füledből martalékot csinálni? Ne félj, nem engedem! Mire ő hálásan csitított és elmagyarázta. Téli kalapot sapkát, vagy kucsmát venne, de nincs amilyet ő szeretne. Tudniillik, amivel a fülét is eltakarhatná. Legyen bár egy kucsma, kalgp — női, ha már hideg ellen használja a dolgozó, akkor a fiile védelmét is belekalkulálja. Mondja szegény asszony, hogy az igazi és ál-szőrmekucsmákon teddyde-tedd- oda fövegeken, kalapokon egyaránt olyan szegélyeket eszközöltek készítőik, melyek n fülrehúzást megoldhatatlanná teszik. Illetve, a kalpagok szabása olyan, hogy ha a megjelenésére valamit is adó hölgy a fülére húzná alá őket. egyszeribe olyan ábrázatává válna amire jószívű adakozók menten az erszényükbe nyúlnának. Mire való doloa ez? Méa télkezdet van. lehet segíteni a bajon. A divatos kucsma- és kalapkészítők tervezzék mea sürgősen az olyan fazonú női fövegeket is, amelyek nem engedik, hogy a fagyveszély megtizedelje szeretett nőink fülét. Azor kát a selymes, illatos, harmatgyenge, halvány, kagylós, formás és nem utolsósorban valódi füleket. Mondom. valódiakat Mert tessék csak elképzelni. A kucsmadivat miatt egy csomó női fül ebek harmincadjál a kerül, — lefagy. Helyettük műfűteket kell nőinkre szereltetni. mert hogy nézne ki fül nélkül a leány, menyasszony, vagy n.ei? Namármost azonban... Nem az anyaniakért mondjuk — igazán nem — de valljuk be egymás közt; bármilyen fejlett is a müanyagivar. egy nőj mű fül cimpáján mi az ördögöt puszilna jóízzel a férfinép?! Ne késlekedjenek hát mulasztásuk pótlásával a női kucsmatervezők. Láthatják, milyen kínos következményei lehetnek figyelmetlenségüknek. ,. Ezúttal még csak műfülek... De mi lesz, ha más női ruhadarabok is ilyen unpraktikusak lesznek mint a kucsmák? Hol ez, hol az fagy majd le nőinkről s a végén nem tudjuk, mi rajtuk a valódi s mi a mű? T. L
