Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-03 / 1. szám
I 1968. január 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Munkaszüneti napon nehéz eljutni a megyeszékhelyre Egyik vasárnap délelőtt 9 órára megyei sportértekezletre kellett volna mennem Szolnokra. A gépkocsi, ami bevitt volna, közben elromlott, Így vonat, vagy autóbusz után kellett néznem, f Sajnos, az eredmény lesújtó volt. Sem vonattal, sem autóbusszal nem tudtam eljutni a megyeszékhelyre délelőtt 9 órára. Hiába élünk a vasút menti községben, a 4-es számú főközlekedési út mellett, munkaszüneti napon Szolnokra legkorábban negyed tizenegyre lehet beérni. Nem csupán a magam nevében Írok. Megemlíthetném azokat az embereket is, akik kórházban lévő hozzátartozóikhoz utaznának látogatóba. S végül, de nem utolsósorban vannak, akiknek vasárnap, ünnepnap is munkába kell menniük. A visszautazás ugyanilyen nehézkes. Hétköznap, amikor a hivatalos ügyek elintézése esetleg délután öt óráig is Szolnokra kényszeríti az embert, nem tudja sokszor megvárni egy-egy értekezlet végét, mert az utolsó vonat — kivétel a péntek —, amivel még aznap hazaérhet, 16.58-kor indul Szolnokról. Bizony jó lenne, ha az új menetrend összeállítói figyelembe vennék ezt. Bogdán Kálmán Kenderes Fenti problémával foglalkoztunk már lapunk 1967. június 14-i számában, amikor Bognár Sándor kenderes! olvasónk hasonló témájú levelét közöltük. Mivel cikkünkre az illetékesek nem reagáltak, levelet írtunk a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium I. Vasúti Főosztályához. Idézzük a válasz lényegét: „Munkanapokon a reggeli órákban az Abádszalókról induló 5040la sz. és a Kál- Kápolnáról induló 5040 sz. vonat érkezik Kisújszállás állomásra. Miután munkaszüneti napon az utaslétszám csak egy vonat közlekedtetését indokolja, ezert a rövidebb szakaszon közlekedő 5040/a sz. vonatot csak munkanapokon közlekedtetjük. A két vonat közül a hosszabb útvonalon közlekedő, s egyébként is fontosabb érdekeket szolgáló 5040. sz. vonat közlekedik naponta." Megtudtuk még, hogy időközben a MÁV illetékesei tárgyalást folytattak a Posta és a MA VAUT szerveivel. Amennyiben mód van rá, az 1968/69. évi menetrend összeállításakor figyelembe veszik a ken- deresiek kívánságát is. A tájékoztatás szerint erre remény van. (Szerk.) Klub kellene a társtatanoknak, magányosoknak Szolnok szép nagy város. Az új épületek szinte naponta nőnek ki a földből. Senki sem törődik viszont a házrengeteg között egyedül élő emberek problémáival. Az Önök lapjában sem igen olvasok erről a kérdésről. Szolnokon is bizonyára benépesedne egy olyan ícíub. ahol a magányosan élő nők. férfiak kicserélhetnék gondolataikat, megvitathatnák problémáikat, esetleg társat találnának, tgy talán nem éreznék any- nyira számkivetettségüket. Igen sokan élünk Szolnokon magányosan, s bár sokunknak megvan az otthona, üresnek találjuk azt. Ha jól emlékszem, hasonló kezdeményezésről a Népszabadság számolt be, részben lengyelországi, részben budapesti üezemek ilyenirányú próbálkozása alapján. Az ötlet jó. az egyedül élő emberek feltétlenül örömmel üdvözölnének egy ilyen klubot Szolnokon is. ha akadna, aki támogatná. 40 éves asszony Emberségből elégtelen Ezt az osztályzatot tudnánk adni az Országos Baromfiipari Vállalat törökszentmiklósi gyáregysége azon dolgozójának, aki 1967. december 16-án a tiszasasi fmsz felvásárlóhelyére árut átvenni érkezett. A kocsi teljesen üres volt, a felvásárlóhelyen sem volt sok áru, így az átvétel gyorsan haladt. Kicsit késve, már a rakodáshoz érkezett egy termelő, 29 szerződött hízott libát hajtott Messziről jött, ezért késett —- mentegetőd- zött Az átvevő azonban kijelentette: nem veszi át a libákat amiért a termelő nem érkezett idejében. A jelenlévők az elkésett termelővel együtt könyörögtek az átvevőnek: vegye át a libákat Az átvevő azonban hajthatatlan maradt. Sajnos, a fenti eset nem egyedülálló. Volt már máskor is hasonló példa. A teljesség kedvéért meg kell említenem: az átvevők között vannak megértő, embertársaikat becsülő dolgozók is. De akadnak embertelenek, akik talán még örülnek is, ha egy-két termelővel „kiszúrnak”. Tiszasason az elmúlt két évben háromszorosára emeltük a szerződéses hízott liba mennyiségét Sok munkájába került ez a szövetkezet dolgozóinak, ennek érdekében sokat kellett agitálnunk. A fenti eset bizony rontja a termelési kedvet s ez nem lehet közömbös sem a vállalatnak, sem a népgazdaságnak. M. L. Tiszasas Kalauz nélküli járat 7Í napokban sürgős dolgom akadt Szolnokon. Ügyeim intézése közben autóbusszal utaztam ide-oda. Roppant tetszett a kalauz nélküli járat. Rengeteg pénzt takarít így meg az AKÖV. Csak azt nem tudom, hogy bírja idegekkel ezt a gépkocsivezető? Egy-két „épületes’' vitának tanúja voltam. Angyali türelemmel oktatta, tanítgatta az' utasokat, akik csak nehezen értették meg■ tízesükkel nem mennek semmire, illetve sehova. Ahhoz viszont nem volt szerencsém, hogy ebédelés közben lássam a busz „pilótáját". Gondolom, a legcsendesebb utcákat választva, vezetés közben falatozza be a hazulról hozott elemózsiát. A kalauz nélküli járat utasainak is jó dolga van. Ajánlatos ngyan az ünneplő tyúkszemet otthon hagyni ilyenkor. A leggyönyörűbb mégis az. hogy feltűnés nélkül hozzásimulhat az ember egy-egy csinibabához. Egy ici-picit az viszont kellemetlen. ha piacról kosarakkal utazók hada közé keveredik a gyanútlan utas. Ilyenkor az ember orrát, karját, oldalát Tarzan majmának. vagy éppen edzőbábúnak vélik, mint a Honvéd bokszolok, amikor a csarnokba érnek. T. Gy. Nagyiván Hozzászólás cikkeinkhez Mi is elítéljük a% állatkínzókat Bizonyára emlékeznek még olvasóink a lapunk 1967. november 22-i számában megjelent „Állatkínzók” című cikkünkre. A kis írásra Lucz Istvántól, a Kenderes! Községi Tanács vb-elnökétől az alábbi levelet kaptuk: „A Szolnok megyei ÉPSZER Vállalat dolgozói, akik hanyag munkájukkal aly sok bosszúságot idéztek elő a művelődési ház építésekor, az állatkínzással ezt tetézték. Az eset így történt: az ÉPSZER Vállalat mégy fiatalembert küldött a művelődési ház tetőszerkezetének lefedéséhez, mert az beázott. A bitumen-szurok melegítéséhez használtak egy nagy üstházat, amikor azt begyújtották, az arra haladó kismacskát megfogták, szurokba mártották és élve bedobták a tűzbe. Nem kenderes! emberek tette ez az aljas állatkínzás, hanem olyanoké, akiknek a község adott munkát. Mi, kenderesiek elítéljük az ilyen magatartásé embereket. Nagyon szeretnénk, ha az ÉPSZER Vállalat nyilvánosságra hozná azoknak az embereknek a nevét, akik élő állatot dobtak a lángoló tűzbe.” Ilyennek képzelem . Én egyszerű asszony vagyok és ezért elnézést kérek a levelemért. Olvastam lapjuk 1967. december 17-i számában az ..Űjabb terveket készítenek” c. cikket. Ebben arról írtak, hogy a felszabadulás 25. évfordulójára pályázatot hirdettek egy Szolnokon felállítandó szoborra. Én is elképzeltem egv szobrot. így: Szögletes lépcsős talapzaton egy álló alak, boldogságot, örömet kifejező arckifejezéssel. Egyik kezében egy daloló pacsirta, a másikban sarlót és kalapácsot szorít. A háttérben egy német katonai köpeny, előtte egy bilincs. A sarlót, kalapácsot szorító kézen meglátszik a bilincs helye. Németh Lászlóné Törökszentmiklós Vigyázzunk a levélszekrény kulesá ra ! 1967 december 20-i lapszámunkban Szeleczkv Je- nőné szolnoki olvasónk panasza alapján közöltük az ..Aranvkulcsocska” — mint hiánycikk című cikket. Gondoltuk, a probléma közérdekű, mással is megeshet, hogv elveszíti levél- szekrénye kicsiny kulcsát. Emberi gyarlóság már ez Nos. hát. aki elveszíti, magának kell annak pótlásáról gondoskodnia Erről tájékoztatta szerkesztőségünket a megyei postahivatal vezetője. A lépcsőházi levélszekrények felszerelése után a Posta az illetékes házkezelési felügyelőségeknek jegyzőkönyvileg adta át azokat. A házkeze- lőségek a levélszekrényeket a ház tartozékaként tartják nyilván. s kötelességük a továbbiakban karbantartásukról gondoskodni. A Posta első alkalommal minden levélszekrényhez adott kulcsot, pótlásáról — akárcsak a lakáskulcs esetében — már a bérlőnek kell gondoskodnia. A Posta a lövőben sem tud kulcsot adni az elveszett helyett, csupán olvan segítséget, hogy a rendelkezésre álló mintakollekcióból a fél által kért számú kulcsot rövid időre — amfg a levélszekrényt kinyitja. illetve a kulcsot pótoltatta — kiadia. Azonos időben több igényt nem tud kielégíteni, mert egy fajtából csupán egy-egy kulcs van birtokában. Az illetékesek intézkedtek Az első negyedévben várható az új telefonkönyv V. S. szolnoki ólvosónk panaszát tettük közzé „Nincs telefonkönyv” címmel lapunk 1967. december 13-í számában A Debreceni postaigazgatóságtól kaptunk az észrevételre rövid, de reményt keltő választ, dr. Kiss Zoltán üzemviteli Igazgatóhelyettes aláírásával. Íme: »•••az Ú1 megyei telefonkönyv kéziratát nyomdai feldolgozásra az illetékes szervnek mér elküldtem. Az új telefon könyv megjelenése 1968. első negyedévé, re várható Addig az előfizetők szíves türelmét kérem.’? Jogi tanácsadó Döntött a megyei bíróság A közelmúltban a megyei bíróság több termelőszövetkezetet érintő ügyben hozott döntést, melyben rámutatott arra, hogy a szocialista szervezetek egymással kötött szerződéseik teljesítése során fokozott mértékben történő együttműködésre kötelesek. Ki a felelős a haszná'hatatlan sző akarókért? Az egyik jászsági termelőszövetkezet a földművesszövetkezet ellen indított pert. mert a tőle vásárolt 300 ezer szőlőkaró nagy része közvetlenül a föld felett eltört és ezért használhatatlanná vált. Az illetékes járásbíróság helyesen állapította meg hogy a szállított áruban fellelt hiba, rejtett hiba fogalma alá esik, de mivel azt a termelőszövetkezet késve észlelte, szavatossági igényével elkésett. A megyei bíróság kötelezte a földművesszövetke- zetet 121 624 forint kártérítés megfizetésére, mert megállapította, hogy a szavatossági jog érvényesítéséhez szükséges nyilatkozat megtételére kiszabott 6 hónapos határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a hiba gondos vizsgálat mellett egyáltalán fel- fedezhetővé vált. A termelőszövetkezet a szőlőkarók átadásakor nem végezhetett laboratóriumi vizsgálatot, mert erre sem szakközege, sem berendezése nincs. A tsz a hiba észlelése után azonnal megtette a nyilatkozatát, melyet a földművesszövetkezet elutasított. Ekkor fordult a termelőszövetkezet a szőlőkarók megvizsgálása céljából a Faipari Kutató Intézethez, s a vizsgálat lefolytatása után határidőn belüí benyújtotta keresetét. Mivel reitett hibáról volt szó. a dolog hibás volta csak a szakvélemény birtokában volt kétséget kizáróan megállapítható. így a szolgáltatás megvizsgálása lényegében a szakvélemény elkészítésével nyert befejezést, s az igény érvényesítésének lehetőségét ettől az Időponttól kell vizsgálni. Ki fizeti meg a drágább kavicsot? Az egyik termelőszövetkezet bórjúnevelő létesítésére kötött építési szerződést. az építőipari szövetkezettel. A szerződéskor költségvetés is készült, amelyben az építkezés során felhasznált kavics ára is fel volt tüntetve. Az építkezés befejezése után az építőipari szövetkezet csaknem 20 ezer forint megfizetésére kérte kötelezni a termelőszövetkezetet. azzal, hogv az általa ténylegesen felhasznált kavics többe került. A megyei bíróság nem találta alaposnak az építőipari szövetkezet igényét, rámutatott arra. hogy a szerződő felek a tervfegyelem betartására és fokozott mértékben történő együttműködésre kötelesek. E kötelezettségből eredően a feleknek a szerződésszerű teljesítést kell elősegíteniök. A szerződésszerű teljesítéshez kell ragaszkodni, abból kell kiindulni, hogy a szerződés megkötésekor a szolgáltatásokat, a körülményeket általában számításba veszik. A szerződéstől való eltérésnek csak indokolt esetben lehet helye, ha ahhoz a másik fél is hozzájárul. Ellenkező álláspont gyengítené a szerződésekbe vetett bizalmat, s a szerződési és tervfegyelem lazulásához vezetne. Az építőipari szövetkezetnek a szerződéskötéskor az adott lehetőséget fel kellett volna mérnie, s megfelelően tájékozódnia, hogv milyen minőségű kaviccsal tud’a az építkezést elvégezni. Ezt elmulasztotta. A szerződéskötési gondatlanságból eredő követ- kezménveket nem hárfthat- ia át a termelőszövetkezetre. Dr. V. N. Nyugalom a Költői út 2-ben 1967, október 21-i lapszámunkban a szolnoki Költői út 2. sz. alatt lakó olvasónk panaszát közöltük ..Nincs nyugalmunk” címmel. A panasz ioeosnsk bizonyult. s a Szolnok Városi Tanács V. B tervosztályától kapott levélválasz már az intézkedést nyugtázza. Eszerint a volt izraelita templomépület ablakait a szolnoki cukorgyár — az épület ielenlegi bérlőié — bedeszkáztatta. az aitókat, kulccsal és lakattal lezáratta. A tanács az udvari részen kerítést építtetett, külön utcai bejárattal. A Koltói út 2-be így nyugalom költözött, a lakók nem szenvednek már a pajkos gyermekek ricsajától. felelőtlen felnőttek éjszakai ..szerenádjától". S az s«m közömbös, hogv az épületet nem rongálják többé. Csak azt nem értjük. miért kellett ehhez az újság nyilvánossága. Ugyanis olvasóink nem a szerkesztőséghez fordultak először panaszukkal. Szerkesztői üzenet Sz. A.-nénak űzeniük Cl- szászra: A 6/1967. (X. 8.1 Mü.M. sz. rendelet 13. § (4) bekezdés cl pontjának rendelkezése szerint a 10 éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt munkában nem töltött időre. legfeljebb azonban t évre. függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e táppénz. illetőleg gyermekgondozási segély, a dolgozót megilleti a szabadság is. Figyelemmel fenti jogszabályi rendelkezésre, vállalatától helyes táiékozta- tást kapott, mert csak egy évre jár fizetett szabadság is a gyermekgondozási segély folyósítása ideje alatt Ezt a szabadságot kiveheti a dolgozó a gyermekgondozási segélv folyósításának ideje előtt és befejezése után is. A dolgozó szempontjából az az előnyösebb, ha a gyermekgondozási segély folyósításának megszv. nése után veszi ki a szabadságot. mert ez esetben gyermeke mellett tovább maradhat. A gyermekgondozási segély folyósítása ugyanis csak* a gyermek két és fél éves korának eléréséig lehetséges.
