Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-07 / 5. szám

1968. január 7. SZOLNOK MEGVEI NÉPLAP s A tsz-ek pénzügyi és hitel- rendszerének ú vonásai A homoki „világítótorony" A traxdasá™irányí­tás reformja során lé­nyeges változások követ­keztek be a termelőszövet­kezetek pénz- és hitel rendszerében is. Érvénye­sül egyebek között az az elv, hogy a tsz-ek önálló gazdálkodása érdekében le­gyenek olyan anyagi ala­pok, amelyek biztosítják a nagyüzem zavartalan mű­ködéséhez szükséges felté­teleket. Köztudomású, hogy 1967-ben már valamennyi állóeszköz értéke után ké­peztek a tsz-ek amortizá­ciós alapot, ami az elhasz­nálódó állóeszközök pótlá­sának legfőbb pénzügyi forrása. A termelőszövet­kezeti törvény kimondja, hogy a tsz-ek szociális-kul­turális. fejlesztési. része­sedési és jövedelem bizton­sági alapot is kötelesek lé­tesíteni. A részesedési alap a termelőszövetkezei által garantált munkadíjazás nélkülözhetetlen feltétele. Kormányrendelet írja elő, hogy — mikén1 az ál­lami vállalatok és egyéb gazdálkodó szervek — a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek is kötelesek pénzforgalmukat bank­számlán lebonyolítani. — Minden szövetkezet bank­számla-szerződést köt az illetékes bankfiókkal, s bankszámlája felett szaba­don rendelkezik. Intézke­dése nélkül vagy annak el­lenére csak végrehajtható bírósági, döntőbizottsági és államigazgatási határozatok alapján terhelheti meg számláját a bankfiók. A zavartalan gaz­dálkodás megköveteli, hogy a tsz házi pénztárában is legyen megfelelő összeg. Régebben utasítás írta elő, hogy miilyen esetben, leg­feljebb hány ezer forintot tarthat a szövetkezet ott­honi pénztárában. — Most már ilyén megkötöttség sincs; a közgyűlés dönt ebben á kérdésben is. fi- gvelembevéve az ésszerű­ség követelményeit. Ha a termelőszövetkezet a saját bevételeiből származó pén­zét meghatározott időre betétként helyezi a bank­ba, ákkor kamatot ’ kap utána. (Legalább félévre lekötött összeg után 2, egyévre. lekötött összeg után 3 százalék a kamat.) Előírja a kormányrendelet, hogy minden gazdálkodó szerv, tehát a termelőszö­vetkezet is csak az illeté­kes pénzintézettől vehet igénybe hitelt. Hitelnyúj­tási joga is csak a bank­nak van. Ez a rendelke­zés azonban nem zárja ki azt. hogy a termelőszövet­kezet 30 napot meg nem haladó fizetési határidő­ben állapodjon meg bár­melyik más tsz-szel álla­mi gazdasággal, vagy vál­lalattal. A. szövetkezetek gazdál­kodását. a tagok jövedel­mét jelentékenyen befo­lyásolják a hitelek. A Ma­gyar Nemzeti Bank első­sorban a hatékony, jöve­delmező. gyorsan megtérü­lő beruházásokat segíti hi­tellel. Előnyben részesíti azokat a befektetéseket, amelvek révén javul nép­gazdaságunk fizetési mér­lege. Fontos szabály, hogy hitelt csak az a tsz kap­hat, amelvik jövedelmező­en gazdálkodik, termékeit folyamatosan értékesíti és fizetőképes. Az a szövetke­zet. amelyik nagyobb ösz- szeget fordít a beruházás megvalósítására a maga erejéből, hamarabb jut hi­telhez, ha egyébként azo­nosak a hitelnyújtásnál mérlegelt körülménvek. — Előnyben részesíti a bank azt a tsz-t is, amely saját pénzét nagymértékű állami támogatással ösztönzött be­ruházásokba fekteti. (Ilye­nek például a szarvasmar­ha- és a sertéstartás épü­letei; ezek emeléséhez 70 százalékos támogatást ad az állam.) Rendkívül nagy je­lentőségű irányelv, hogy a beruházási hitel elbírálásá­val egyidejűleg határozni kell az állandó forgóeszköz­szükséglet finanszírozásá­ról is. A bank elsősorban a nagyobb és jelentősebb befektetéseket támogatja kölcsönnel. Szem előtt tart­ja, hogy a járulékos és a kapcsolódó beruházások az alapberuházással együtt va­lósuljanak meg. A beru­házásokra folyósítandó ter­melőszövetkezeti hitelek kamata évi 3 százalék. (A középlejáratú beruházási hitelt 4, a hosszúlejáratút 4—20. kivételesen 25 év alatt kell visszafizetnie a tsz-nek.) Természetesen nemcsak beruházási, hanem rövidle­járatú forsóeszköz-hitelt is igénybevehetnek a szövet­kezetek. Az ilyen hitelt a termeléshez szükséges ki­adásokra. beszerzésekre, a tagok és az alkalmazottak részesedésének, munkadíjá­A Pajtás, amely eddig 16 oldalas terjedelemben je­lent meg, — január 11-től duplájára növekedve, min­den héten 32 oldallal leni meg olvasóit. A jelentős esemény kapcsán megkér­deztük Vasvári Ferencet, a lap főszerkesztőjét, aki ed­dig a pécsi Dunántúli Nap­ló fŐszeb^észtÓje Volt, hogy tájékoztassön bennünket az új profilú Pajtásról. — A szerkesztőségünkbe érkező sokezer levél — hangzott a válasz — már régóta azt tükrözi, hogy a tíz-tizennégy éves úttörő korosztály tagjai színesebb ben, érdekesebben szer­kesztett újságot igényelnek. — Az új. terjedelmesebb Pajtás igyekszik minél job­ban kielégíteni ezeket az igényeket. A KISZ Intéző nak kifizetésére használ­hatják fel. Ha a várható bevételek nem fedezik a kiadásokat, akkor a bank nem nyújt hitelt; alapvető elv ugyanis a hitelképes­ség. (Fontos viszont tudni, hogy az állami támogatás fedezetnek számít.) A háztáji áruterme­lés érdekei megkívánhat­ják, hogy a közös gazdaság adjon műtrágyát, növény­védőszert, takarmányt a háztájinak. Ha a tsz erre a célra vesz fel hitelt, ak­kor a háztájiban termelt áruk szolgálnak fedezet­ként. A forgóeszköz-hitelek után a tsz-ek 5 százalék kama­tot fizetnek, (a vállalatok 8 százalékost). Ez a ked­vezmény azonban csak a mezőgazdasági jellegű te­vékenység finanszírozására vonatkozik. Ipari és keres­kedelmi jellegű tevékeny­séghez az általános feltéte­lekkel nyújt hitelt a bank a szövetkezeteknek is. Bizottságának határozata ugyanis azt tűzte feladatul elénk, hogy lapunk elégítse ki a gyermekek irodalmi, művészeti, esztétikai érdek­lődését, tudományos és technikai ismeretvágyát. A rovatok élére a gyer­meki világot jól ismerő pe­dagógusok, írók, újságírók, kerültek, mint pl. Hunyadi József, a „Hollós vitéz”, a ’.Pepito,” a „Kék hegyek kapitánya” című népszerű regények írója, — Papp László költő. Pető Gábor, az Élet és Tudomány volt rovatvezetője, — Állandó munkatársaink között van örsi Ferenc, a Tenkes ka­pitánya népszerű írója is. A 32 oldalas Pajtást — amelynek új ára 1.50 forint lesz, a posta — úgy mint eddig — az iskolába viszi. Homokon az Állami Gyógypedagógiai Fiú Ne­velő és Foglalkoztató In­tézetet 10.5 millió forintért fejlesztették, korszerűsítet­ték. A munkálatok végér­vényesen májusban feje­ződnek be. A teljesen ideá­lis feltételekhez most qvár csupán az épületek köz­ponti fűtésének a megol­dása hiányzik. E kis szép­séghibán kívül azonban minden kényelmet biztosí­tó intézet nyújt ma ott­hont kétszáz szellemi fo­gyatékos gyermeknek. A hét év óta stabil, szak­mailag jól felkészült és nagy gyakorlattal rendel­kező nevelő és gondozó­gárdának, valamint a ba­rátságos, szép környezet­nek köszönhető, hogy az ide bekerülő, s a szülők szerint szinte kezelhetet­len gyermekek nyugodt, kiegyensúlyozott gondozot­takká válnak. Többségük az intézetből kikerülve — ha megfelelő támogatást kapd) — a társadalom használható tagja lesz, merél a saját maga kere­setéből Az alábbi két kis törté­net is azt bizonyítja, hogy a homoki intézetben kiala­kított remek pedagógiai módszereknek, a lelkiisme­retes bánásmódnak köszön­hető, hogy gyermek és szülő egyaránt boldoggá, meg­elégedetté válik. Nemrégen egy szolnoki apa vitte el 11 éves gyer­mekét az intézetbe. Sze­rinte a kisfiú senkire sem hallgat, saját magában és szüleiben is kárt tesz. így búcsúzott: „lehet, hogy a kapuig sem érek, utánam jönnek és azt mond ják, vi­gyem vissza a gyermeket, mert nem bírnak vele”. „Ezzel a kisfiúval nem lesz semmi baj, mondták a nevelők, hiszen ez egy áldott jó gyerek.” Az apa egy hét múlva meglátogatta gyermekét és nem jutott szóhoz az ámu­lattól. Epv szófoeadó. ren­des kis fickót talált az ő tomboló, mindent törő. zú­zó fia helyett, aki ezzel fo­gadta: „Apuka, gyere ke­ressük meg Marika nénit, mert meg akarom puszil­ni”. Most, a karácsonyi szabadság harmadik nap­ján már vissza vágy ott Ho­mokra. Egy anya a boldogságtól sírva mondta, hogy végre biztonságban tudhatja 12 éves kisfiát, aki már sok intézetet megjárt és min­dig a betegszobák lakója volt. Ma semmi baja — mondta — és nem talál szavakat a hála kifejezésé­re, amelyekkel az intézet nevelőit illethetné. A tanárok, nevelők na­gyon őszintén megmond­ják, hogy semmi különöset nem tesznek. A szellemi fogyatékos gyermeknél a környezet, a kollektíva ne­velő hatása érvényesül el­sősorban. Kicsit méltatla­noknak is tartják magukat a szülők dicshimnuszára. Munkájuk elismerését az intézetből kikerült gyer­mekekben látják, azokban, akik önállóan is megállják helyüket az életben. Saj­nos az a többszáz levél, melyet a távozók írtak a tanároknak, nevelőknek, nem arról győzi meg leg­több esetben őket, hogy munkájukat siker koro­názta. A hiba ott gyökerezik, hogy a jó ellátást, kényel­met és szeretetet élvező intézeti gyermekek, ha el­hagyják Homokot, ismeret­len. szokatlan világba ke­rülnek, ahol bizony nagyon gyakran leselkedik rájuk veszély egy-egy rosszindu­latú, szellemi képességei­ket kihasználó „barát” ké­pében. A kifosztott vagy becsapott gyermek hová fordulhat segítségért? — Csakis azokhoz. akiktől szeretetet, megértést ka­pott 16—18 éves koráig. Ilyenkor jön a levél, hogy: „kedves tanár bácsi! Nagy bajban vagyok, az összes pénzemet kicsal­ta X. Y., azonnal tesscK jönni, mert nem tudom mi lesz velem”. Ilyenkor valamelyik ta­nár autóba vagy vonatra ül és sokszor az ország má­sik felébe utazik, hogy se­gítsen szegény a fiatalem­beren. A homoki intézet „világítótorony”, mely sok­szor évekig irányt mutat vagy erőt ad a helyüket nehezen megtalálóknak. Egy-egy állami gondozott szellemi fogyatékos gyer­mekre államunk egy év­ben 18 ezer forintot költ. Ez azonban nem elegendő. Hiányzik valami, ami nél­kül a hosszú évek áldoza­tos munkája és a nagy anyagi áldozat sem éri el célját. Az intézetből kike­rülők utángondozása, a vé­dett munkahely hiányzik. Ezek hiányában van olyan érzése a gyógypedagógu­soknak, hogy nem végez­tek teljes munkát, a nagy aprólékossággal felépített házra nem került tető és sokszor 8—10 év munkája egy-két hónap alatt romba dőlhet. Külföldön a védett mun­kahely szükségességét ré­gen felismerték és a szel­lemi fogyatékosokat a tár­sadalom számára ezzel te­szik hasznossá. A 16—18 éves tanuló átkerül az ipari vagy mezőgazdasági jellegű védett munkahely­re. A tőkés országokban 25 éves korukban helyezik el őket valamelyik cégnél. Hollandiában, a fogyatéko­sok munkaadói 70 millió holland forintot kapnak évente az államtól. Len­gyelországban a fogyaté­kosok részint a kisiparo­soknál, részint a szövetke­zeteknél nyernek elhelye­zést. A magánkisiparosnak egy fogyatékos alkalma­zottja után adója felét el­engedik. kettő után pedig teljesen adómentes. — A Szovjetunióban 30 éves ko­rukban vállalatokhoz ke­rülnek a fogyatékosok, — Munkásszállásokon helye­zik el őket, munkaidejük napi 6 óra. Magyarországon az utó­gondozásnak a legelemibb formája sem valósult még meg. Pedig tekintélyes szá­mú állami gondozott szel­lemi fogyatékos hagyja el évente az ország különböző intézeteit. A súlyosabb ese­tek egészségügyi intézetbe kerülnek 18 éves koruk­ban, de közülük is sokan alkalmassá válnak 25—30 éves korukban valamilyen egyszerű manuális munka végzésére. Csupán azok a' fiatalok számíthatnak vé­delemre, akik az intézetből a szülői házba mennek vissza és legtöbb­ször a szülők vállalatánál foglalkoztatják őket. Ez az egyik és legna­gyobb probléma, mely a homoki intézet tanári és nevelői karát foglalkoztat­ja. A másik az új pedagó­giai irányelv, mely az ed­digi foglalkoztató intézet tematikáját megváltoztatta és most már mindenki ré­szére kötelezően előírja az iskolai oktatást. Ennek kö­vetkeztében nagyon sok gyermeket évekig, minden remény nélkül elméleti ok­tatásban kell részesíteni. Csökkent a műhelyi foglal­koztatás óraszáma, ami el­sősorban azért nem kívá­natos minden fogyatékos­nál, mert a szellemileg visszamaradottabbaknak sokkal több műhelyfoglal­kozásra lenne szükségük, mint az értelmesebbeknek. Az intézet vezetőinek na­gyobb önállóságot kellene biztosítani, hogy maguk bí­rálják el kinek kell több elméleti és kinek több gya­korlati foglalkozás. A homoki intézet felet­tes szerveinek — a megyei tanács művelődési osztálya és a Művelődésügyi Mi­nisztérium gyógypedagógiai szakosztálya — vajon mi­lyen elképzelései vannak az utógondozás megoldásá­ra? Van-e arra lehetőség, hogy az intézet vezetői a jövőben maguk írják elő a gondozottak képességeinek megfelelően a nevelés mi­kéntjét. Bognár János BŐVÍTIK A KOMPRESSZORTELEPET A NAGYALFÖLDI KÖOLAJTERMELÖ VÁLLALAT EGRI TE­LEPHELYÉN (Foto: Nagy Zsolt) G. P. /VlffffMful a Pa'tás is Pedagógusok, írók, újságírók a rovatok élén

Next

/
Oldalképek
Tartalom