Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-07 / 5. szám
1968. január 7. SZOLNOK MEGVEI NÉPLAP s A tsz-ek pénzügyi és hitel- rendszerének ú vonásai A homoki „világítótorony" A traxdasá™irányítás reformja során lényeges változások következtek be a termelőszövetkezetek pénz- és hitel rendszerében is. Érvényesül egyebek között az az elv, hogy a tsz-ek önálló gazdálkodása érdekében legyenek olyan anyagi alapok, amelyek biztosítják a nagyüzem zavartalan működéséhez szükséges feltételeket. Köztudomású, hogy 1967-ben már valamennyi állóeszköz értéke után képeztek a tsz-ek amortizációs alapot, ami az elhasználódó állóeszközök pótlásának legfőbb pénzügyi forrása. A termelőszövetkezeti törvény kimondja, hogy a tsz-ek szociális-kulturális. fejlesztési. részesedési és jövedelem biztonsági alapot is kötelesek létesíteni. A részesedési alap a termelőszövetkezei által garantált munkadíjazás nélkülözhetetlen feltétele. Kormányrendelet írja elő, hogy — mikén1 az állami vállalatok és egyéb gazdálkodó szervek — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek is kötelesek pénzforgalmukat bankszámlán lebonyolítani. — Minden szövetkezet bankszámla-szerződést köt az illetékes bankfiókkal, s bankszámlája felett szabadon rendelkezik. Intézkedése nélkül vagy annak ellenére csak végrehajtható bírósági, döntőbizottsági és államigazgatási határozatok alapján terhelheti meg számláját a bankfiók. A zavartalan gazdálkodás megköveteli, hogy a tsz házi pénztárában is legyen megfelelő összeg. Régebben utasítás írta elő, hogy miilyen esetben, legfeljebb hány ezer forintot tarthat a szövetkezet otthoni pénztárában. — Most már ilyén megkötöttség sincs; a közgyűlés dönt ebben á kérdésben is. fi- gvelembevéve az ésszerűség követelményeit. Ha a termelőszövetkezet a saját bevételeiből származó pénzét meghatározott időre betétként helyezi a bankba, ákkor kamatot ’ kap utána. (Legalább félévre lekötött összeg után 2, egyévre. lekötött összeg után 3 százalék a kamat.) Előírja a kormányrendelet, hogy minden gazdálkodó szerv, tehát a termelőszövetkezet is csak az illetékes pénzintézettől vehet igénybe hitelt. Hitelnyújtási joga is csak a banknak van. Ez a rendelkezés azonban nem zárja ki azt. hogy a termelőszövetkezet 30 napot meg nem haladó fizetési határidőben állapodjon meg bármelyik más tsz-szel állami gazdasággal, vagy vállalattal. A. szövetkezetek gazdálkodását. a tagok jövedelmét jelentékenyen befolyásolják a hitelek. A Magyar Nemzeti Bank elsősorban a hatékony, jövedelmező. gyorsan megtérülő beruházásokat segíti hitellel. Előnyben részesíti azokat a befektetéseket, amelvek révén javul népgazdaságunk fizetési mérlege. Fontos szabály, hogy hitelt csak az a tsz kaphat, amelvik jövedelmezően gazdálkodik, termékeit folyamatosan értékesíti és fizetőképes. Az a szövetkezet. amelyik nagyobb ösz- szeget fordít a beruházás megvalósítására a maga erejéből, hamarabb jut hitelhez, ha egyébként azonosak a hitelnyújtásnál mérlegelt körülménvek. — Előnyben részesíti a bank azt a tsz-t is, amely saját pénzét nagymértékű állami támogatással ösztönzött beruházásokba fekteti. (Ilyenek például a szarvasmarha- és a sertéstartás épületei; ezek emeléséhez 70 százalékos támogatást ad az állam.) Rendkívül nagy jelentőségű irányelv, hogy a beruházási hitel elbírálásával egyidejűleg határozni kell az állandó forgóeszközszükséglet finanszírozásáról is. A bank elsősorban a nagyobb és jelentősebb befektetéseket támogatja kölcsönnel. Szem előtt tartja, hogy a járulékos és a kapcsolódó beruházások az alapberuházással együtt valósuljanak meg. A beruházásokra folyósítandó termelőszövetkezeti hitelek kamata évi 3 százalék. (A középlejáratú beruházási hitelt 4, a hosszúlejáratút 4—20. kivételesen 25 év alatt kell visszafizetnie a tsz-nek.) Természetesen nemcsak beruházási, hanem rövidlejáratú forsóeszköz-hitelt is igénybevehetnek a szövetkezetek. Az ilyen hitelt a termeléshez szükséges kiadásokra. beszerzésekre, a tagok és az alkalmazottak részesedésének, munkadíjáA Pajtás, amely eddig 16 oldalas terjedelemben jelent meg, — január 11-től duplájára növekedve, minden héten 32 oldallal leni meg olvasóit. A jelentős esemény kapcsán megkérdeztük Vasvári Ferencet, a lap főszerkesztőjét, aki eddig a pécsi Dunántúli Napló fŐszeb^észtÓje Volt, hogy tájékoztassön bennünket az új profilú Pajtásról. — A szerkesztőségünkbe érkező sokezer levél — hangzott a válasz — már régóta azt tükrözi, hogy a tíz-tizennégy éves úttörő korosztály tagjai színesebb ben, érdekesebben szerkesztett újságot igényelnek. — Az új. terjedelmesebb Pajtás igyekszik minél jobban kielégíteni ezeket az igényeket. A KISZ Intéző nak kifizetésére használhatják fel. Ha a várható bevételek nem fedezik a kiadásokat, akkor a bank nem nyújt hitelt; alapvető elv ugyanis a hitelképesség. (Fontos viszont tudni, hogy az állami támogatás fedezetnek számít.) A háztáji árutermelés érdekei megkívánhatják, hogy a közös gazdaság adjon műtrágyát, növényvédőszert, takarmányt a háztájinak. Ha a tsz erre a célra vesz fel hitelt, akkor a háztájiban termelt áruk szolgálnak fedezetként. A forgóeszköz-hitelek után a tsz-ek 5 százalék kamatot fizetnek, (a vállalatok 8 százalékost). Ez a kedvezmény azonban csak a mezőgazdasági jellegű tevékenység finanszírozására vonatkozik. Ipari és kereskedelmi jellegű tevékenységhez az általános feltételekkel nyújt hitelt a bank a szövetkezeteknek is. Bizottságának határozata ugyanis azt tűzte feladatul elénk, hogy lapunk elégítse ki a gyermekek irodalmi, művészeti, esztétikai érdeklődését, tudományos és technikai ismeretvágyát. A rovatok élére a gyermeki világot jól ismerő pedagógusok, írók, újságírók, kerültek, mint pl. Hunyadi József, a „Hollós vitéz”, a ’.Pepito,” a „Kék hegyek kapitánya” című népszerű regények írója, — Papp László költő. Pető Gábor, az Élet és Tudomány volt rovatvezetője, — Állandó munkatársaink között van örsi Ferenc, a Tenkes kapitánya népszerű írója is. A 32 oldalas Pajtást — amelynek új ára 1.50 forint lesz, a posta — úgy mint eddig — az iskolába viszi. Homokon az Állami Gyógypedagógiai Fiú Nevelő és Foglalkoztató Intézetet 10.5 millió forintért fejlesztették, korszerűsítették. A munkálatok végérvényesen májusban fejeződnek be. A teljesen ideális feltételekhez most qvár csupán az épületek központi fűtésének a megoldása hiányzik. E kis szépséghibán kívül azonban minden kényelmet biztosító intézet nyújt ma otthont kétszáz szellemi fogyatékos gyermeknek. A hét év óta stabil, szakmailag jól felkészült és nagy gyakorlattal rendelkező nevelő és gondozógárdának, valamint a barátságos, szép környezetnek köszönhető, hogy az ide bekerülő, s a szülők szerint szinte kezelhetetlen gyermekek nyugodt, kiegyensúlyozott gondozottakká válnak. Többségük az intézetből kikerülve — ha megfelelő támogatást kapd) — a társadalom használható tagja lesz, merél a saját maga keresetéből Az alábbi két kis történet is azt bizonyítja, hogy a homoki intézetben kialakított remek pedagógiai módszereknek, a lelkiismeretes bánásmódnak köszönhető, hogy gyermek és szülő egyaránt boldoggá, megelégedetté válik. Nemrégen egy szolnoki apa vitte el 11 éves gyermekét az intézetbe. Szerinte a kisfiú senkire sem hallgat, saját magában és szüleiben is kárt tesz. így búcsúzott: „lehet, hogy a kapuig sem érek, utánam jönnek és azt mond ják, vigyem vissza a gyermeket, mert nem bírnak vele”. „Ezzel a kisfiúval nem lesz semmi baj, mondták a nevelők, hiszen ez egy áldott jó gyerek.” Az apa egy hét múlva meglátogatta gyermekét és nem jutott szóhoz az ámulattól. Epv szófoeadó. rendes kis fickót talált az ő tomboló, mindent törő. zúzó fia helyett, aki ezzel fogadta: „Apuka, gyere keressük meg Marika nénit, mert meg akarom puszilni”. Most, a karácsonyi szabadság harmadik napján már vissza vágy ott Homokra. Egy anya a boldogságtól sírva mondta, hogy végre biztonságban tudhatja 12 éves kisfiát, aki már sok intézetet megjárt és mindig a betegszobák lakója volt. Ma semmi baja — mondta — és nem talál szavakat a hála kifejezésére, amelyekkel az intézet nevelőit illethetné. A tanárok, nevelők nagyon őszintén megmondják, hogy semmi különöset nem tesznek. A szellemi fogyatékos gyermeknél a környezet, a kollektíva nevelő hatása érvényesül elsősorban. Kicsit méltatlanoknak is tartják magukat a szülők dicshimnuszára. Munkájuk elismerését az intézetből kikerült gyermekekben látják, azokban, akik önállóan is megállják helyüket az életben. Sajnos az a többszáz levél, melyet a távozók írtak a tanároknak, nevelőknek, nem arról győzi meg legtöbb esetben őket, hogy munkájukat siker koronázta. A hiba ott gyökerezik, hogy a jó ellátást, kényelmet és szeretetet élvező intézeti gyermekek, ha elhagyják Homokot, ismeretlen. szokatlan világba kerülnek, ahol bizony nagyon gyakran leselkedik rájuk veszély egy-egy rosszindulatú, szellemi képességeiket kihasználó „barát” képében. A kifosztott vagy becsapott gyermek hová fordulhat segítségért? — Csakis azokhoz. akiktől szeretetet, megértést kapott 16—18 éves koráig. Ilyenkor jön a levél, hogy: „kedves tanár bácsi! Nagy bajban vagyok, az összes pénzemet kicsalta X. Y., azonnal tesscK jönni, mert nem tudom mi lesz velem”. Ilyenkor valamelyik tanár autóba vagy vonatra ül és sokszor az ország másik felébe utazik, hogy segítsen szegény a fiatalemberen. A homoki intézet „világítótorony”, mely sokszor évekig irányt mutat vagy erőt ad a helyüket nehezen megtalálóknak. Egy-egy állami gondozott szellemi fogyatékos gyermekre államunk egy évben 18 ezer forintot költ. Ez azonban nem elegendő. Hiányzik valami, ami nélkül a hosszú évek áldozatos munkája és a nagy anyagi áldozat sem éri el célját. Az intézetből kikerülők utángondozása, a védett munkahely hiányzik. Ezek hiányában van olyan érzése a gyógypedagógusoknak, hogy nem végeztek teljes munkát, a nagy aprólékossággal felépített házra nem került tető és sokszor 8—10 év munkája egy-két hónap alatt romba dőlhet. Külföldön a védett munkahely szükségességét régen felismerték és a szellemi fogyatékosokat a társadalom számára ezzel teszik hasznossá. A 16—18 éves tanuló átkerül az ipari vagy mezőgazdasági jellegű védett munkahelyre. A tőkés országokban 25 éves korukban helyezik el őket valamelyik cégnél. Hollandiában, a fogyatékosok munkaadói 70 millió holland forintot kapnak évente az államtól. Lengyelországban a fogyatékosok részint a kisiparosoknál, részint a szövetkezeteknél nyernek elhelyezést. A magánkisiparosnak egy fogyatékos alkalmazottja után adója felét elengedik. kettő után pedig teljesen adómentes. — A Szovjetunióban 30 éves korukban vállalatokhoz kerülnek a fogyatékosok, — Munkásszállásokon helyezik el őket, munkaidejük napi 6 óra. Magyarországon az utógondozásnak a legelemibb formája sem valósult még meg. Pedig tekintélyes számú állami gondozott szellemi fogyatékos hagyja el évente az ország különböző intézeteit. A súlyosabb esetek egészségügyi intézetbe kerülnek 18 éves korukban, de közülük is sokan alkalmassá válnak 25—30 éves korukban valamilyen egyszerű manuális munka végzésére. Csupán azok a' fiatalok számíthatnak védelemre, akik az intézetből a szülői házba mennek vissza és legtöbbször a szülők vállalatánál foglalkoztatják őket. Ez az egyik és legnagyobb probléma, mely a homoki intézet tanári és nevelői karát foglalkoztatja. A másik az új pedagógiai irányelv, mely az eddigi foglalkoztató intézet tematikáját megváltoztatta és most már mindenki részére kötelezően előírja az iskolai oktatást. Ennek következtében nagyon sok gyermeket évekig, minden remény nélkül elméleti oktatásban kell részesíteni. Csökkent a műhelyi foglalkoztatás óraszáma, ami elsősorban azért nem kívánatos minden fogyatékosnál, mert a szellemileg visszamaradottabbaknak sokkal több műhelyfoglalkozásra lenne szükségük, mint az értelmesebbeknek. Az intézet vezetőinek nagyobb önállóságot kellene biztosítani, hogy maguk bírálják el kinek kell több elméleti és kinek több gyakorlati foglalkozás. A homoki intézet felettes szerveinek — a megyei tanács művelődési osztálya és a Művelődésügyi Minisztérium gyógypedagógiai szakosztálya — vajon milyen elképzelései vannak az utógondozás megoldására? Van-e arra lehetőség, hogy az intézet vezetői a jövőben maguk írják elő a gondozottak képességeinek megfelelően a nevelés mikéntjét. Bognár János BŐVÍTIK A KOMPRESSZORTELEPET A NAGYALFÖLDI KÖOLAJTERMELÖ VÁLLALAT EGRI TELEPHELYÉN (Foto: Nagy Zsolt) G. P. /VlffffMful a Pa'tás is Pedagógusok, írók, újságírók a rovatok élén
