Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-31 / 25. szám

1968. január 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A KÉPERNYŐJE ELŐTT Ulllillliiiiliw.iiilMiiiitlUitlUlmiHiiiillliillliiillllllllllllllllllillllllllIHllliiiillillllliiiiliiiiillutiiiilillllillillUii A hét programjára a Műkorcsolya Európa­bajnokság nyomta rá a bélyegét. A Vásterasból ér­kező képeken ismét meg­csodálhattuk kedvencein­ket; Gabi Seifert, egészen kimagasló teljesítményét és humorát, Protopopovék leheletfinom bemutatóját, a „mi Zsuzsink” magabiztos és mutatós szereplését stb. Szemtanúi lehettünk — nemcsak az annalesek jegy­zik majd — a világ első női tripla-ugrásának (Gabi Sei­fert), Mégis valahogy nem lehetett ére7rn' a című tévéjátékéról a Ren- tekesti Tévészínházban. — Több írói leleményre, kö­rültekintőbb és elmélyül­tebb ábrázolásra és jellem­rajzra lett volna szükség, hogy az értékes gondolatok valóban életre támadja­nak, s meggyőző erővel szólaljanak meg. Manap­ság hányszor halljuk: Ezek a mai fiatalok; rettenetes ez a mai fiatalság; stb. — Bor Ambrus ezekkel a felszínes, megalapozatlan általánosításokkal állítja szembe egy félre csúszott fiatalember drámáját. Czi- rok, a dráma hőse — lo­pás, garázdaság és súlyos testi sértés miatt került a börtönbe, a törvény elé. De hol vannak a többiek, akiknek részük van min­den bizonnyal Czirok ki­siklásában. Megjelennek ők is, a be­szélőben. A különváltan élő apa, aki nyolc év óta most látja először fiát, s most is csak az újsághír­re érkezett; az anya, aki többet gondol a Misi bácsi­val eltöltendő órákra, — mint tulajdon gyermekére; a haverok közül csak egy jelenik meg mutatóban. Megjelennek ugyan, de csak hogy kibeszéljék „vétküket”; hogy felvil­lantsák az emberi felelőt­lenség különböző ámvol­közvetítések varázsát és izgalmát. S ebben nem a helyenként indiszponált operatőri munka a ludas (mert a közvetítésben ez is előfordult), hanem való­színű a megszokás. Túlsá­gosan megszoktuk a min­den évben jelentkező köz­vetítésekéi. Tekintettel a közeli világbajnokságra és az olimpiára, kevesebb is megtette volna, bár már így is csak a mezőny job­bik felének versenyét lát­tuk. Nem mondhatjuk iiovonaTf ^mbrus dalait. Anélkül, hogy tud­nák, saját magukat leple­zik le. Az ő vétkükért azonban nem jár börtön. \ Hiányzik azonban vala­mennyiükből az ember iránti felelősségvállalás ér­zése. Ezért nem hallhatják Czirok őszinte, töredelmes vallomását, s nem láthat­ják nyílt, határozott tekin­tetét, amely éppen őket vádolná. Nem is véletlen, hogy Czirok vendégeit egy- egy pillanatra a beszélő drótja mögött látjuk. A Beszélő azonban, a ne­mes írói szándék ellenére — sem vérbeli, felkavaró dráma. Érvei túlságosan ismerősek, nem egy közöt­tük legalább olyan elkop­tatott, mint az Ezek a fia­talok. A figurák is — Czirok „társadalmi köre” — nem igazi hús-vér alakok; konk­rét emberi mivoltukban nincsenek jelen, elmosód­nak a szürke általános­ban. A cellatársakkal való beszélgetés is úgy tűnik, mintha szemináriumot tar­tanának — tekintettel a fiatal kezdő bűnözőre. Bor Ambrus tévéjátéka jó pél­da arra, hogy a nemes írói szándék lehet dicséretes, de igazi sikert csak a ki­munkálás újszerű és el­mélyült módja hozhat. Az ismeretterjesztés ed­dig járatlan útja; de az első találkozás biztató eredményei azt mutatják: járható útja. — Szilveszter András szerkesztő a ter­mészettudományos kultúra és a közgazdasági kérdé­sek olyan fórumát hozta létre — tudósok egyetérté­sével —. melyre a techni­ka és a tudomány forra­dalmi változásainak, fejlő­désének mostani viszonyai közepette feltétlenül szük­ség van. Már az első adás is szem­léletesen bizonyította, hogy az ipari forradalom milyen tudományosan is megma­gyarázható eéyenetlensé- gekhez vezetett, amelyek­kel ma is számolnunk kell. De belekóstolhattunk né­hány egyéb — a tudomány rohamos fejlődésével kap­csolatos kérdésbe is. Pél­dául: Mi lesz az ember­rel, az emberi tudással, ha a tudomány tíz évenként megduplázza önmagát, s az agy felfogóképessége nem tud lépést tartani e szédületes tempóval. Meg kell hosszabbítani az agyunkat — volt a válasz. De hogyan? Nyilván ezek­re a kérdésekre is sor ke­rül majd a további adásokban. RÖVIDEN Szép kis komédiát kere­kített O’Casey a képmu­tató és álszent magatartás, társadalmi erkölcs kifigu­rázására. A tapasztalt ut­calány alaposan megfizet­tette a pásztoróra díját az erkölcsi hírnevét féltő le génnyel. Igaz, így senki nem iött rá a turpisságra. Kitűnő bohózati téma, har­sány drámai eszközökkel megírva. Az átdolgozás nem mindig tudott élni a lehetőséggel, mintha nem tudtak volna mit kezdeni az ír szerző különös hu­morával. Szicília után — mert már ott is bemutatták — a magyar televízióban is lát­hattuk a Csörgősipkát. Iga­zi élménnyé Kálmán György bravúros alakítása avatta. Pirandello fura komé­diája így — felvételről is — meghódította milliós té­vé közönségét. Röpke be­vezető azonban az előadás elé kívánkozott' volna. Adám Jenő professzor a tőle megszokott színes és eleven stílusban helyére tette a félreismert magyar nótát Bán János riporté"-: hangyaszorgalommal gyűj­tötte egybe a heti négv órával kevesebbet dolgozó üzemek hasznosítható ta­pasztalatait. Egy-két feleslegesnek bi­zonyuló fény- és beállítás efektustól eltekintve jól szórakoztatott az Ómega- együttes: a szólisták ke­vésbé! Néhány szép, me­lodikus számot hallhattunk tőlük. Angyal is belelen­dült ismét. Újra a régi; az esze és az ökle egy­aránt. V. M. •ír Tv-jegyzetünk írója a szombat esti kutyakeresz­telőről nem tett említést, ami pedig elég nagy visz- szatetszést szült a nézők egv részében. A Hűtőgép­gyár nőbizottságának titká­ra az asszonyok felháboro­dását tolmácsolta a nőta­nács rendezvényén. Mondván, mindenkinek a magánügye, megünnepli-e vagy som kiskutyáinak születését, tortát etet azok­kal. vagy tejet. De ha te­lik rá. akár kaviárt is. Jo­gában áll kedvenceinek aranyszegélyű tányérkájá. ra tenni. Azonban ennek propa­gandát csinálni a televízió­ban : egyszerűen ízléstelen, tehát bosszantó. A szombat esti ..keresztelő” valójában kutvakomédia volt Ezzel a megfogalmazás­sal, ítélettel egyetértünk. REFLEKTORfényben 'l|l!lllllllllll!ll!llllll||||||||||||||||||||!lllillllllllllllllll!lll||||!||||||illlllllllll!l|||||||||||||||!l||||||||||||||||||||!l!l!l||!ll!l!!l||||||||!!|||||||!|||||||||||||||||!|||||||||!l!|||iH||||||||||!!liiu A gyermekvédelmi felügyelő Azt hiszem ismerik azt a fajta embert, akiről már rövid ismeretség után ki­derül, hogy milyen szeren­csésen találkozott a ter­mészete és képessége a hivatásával. Ilyen a jász­berényi járási gyermekvé­delmi felügyelő is. — Óriási gondban va­gyok — mondta. — Itt van ez a szegény Gabi. Ä kol­légiumban kritikussá vált a helyzete. Ha most nem segítünk neki, talán az érettségiig sem jut el. Hogy azután mi lesz? Nos, et­től fél ő is a legjobban. Szegény kislány, nem egy­szer így vívódott: „Mi lesz velem, ha le is érittségizem? Az állam le­veszi rólam a kezét. Nem lesz lakásom. Egyáltalán hol fogok lakni? Hol fo­gok dolgozni? Őrjítő ez a bizonytalanság. Ha leg­alább az anyám biztatna ; valamivel, vagy segítene ezekben a gondokban. De ő gyűlöl engem. Volt úgy. hogy be sem engedett a lakásba, amikor hazamen­tem. Miért is keresett fel, amikor másodikos gimna­zista voltam? Milyen jó is volt addig. Nyugodtan él­tem és jól tanultam. Az­után valami összetört ben­nem. Rajta keresztül gyű­lölöm azokat a felnőtte­ket, akik nem jó szívvel vannak hozzám. Nem tehe­tek róla. Kiállhatatlan tu­dok lenni. Aki megért és szeret... Marika néni én úgy vágyom a szeretet- re.. — Nézze, most kaptam ezt a levelet a kollégium igazgatójától. Ez érlelte meg bennem az elhatáro­zást, hogy Gabinak keres­sek egy jószívű, megértő, rendes nevelőszülőt. „Szíves tudomásul köz­löm, hogy ... Gabriella, intézetünkben elhelyezett állami gondozott tanulót, mert ismételt figyelmezte­tés ellenére folyamatosan fegyelmezetlen, nevelőit sértő, közösségi életünkbe beilleszkedni nem tudó magatartást .tanúsított, igazgatói megrovásban ré­szesítettem,” — A fürdőkádat teleen­gedte melegvízzel és für­dőit meg nem engedett időben. Egyik kezében ci­garetta, a másikban táska­rádió volt, amikor rátalál­tak. Az én véleményem az. hogy Gabi nem rossz lány. Az átlagnál sokkal jobb ér­telmi képességgel rendel­kezik, de rendkívül bonyo­lult és érzékeny lelkületű gyerek. Ha valakiben sze- retetre, megértésre talál, akkor „kenyérre lehetne kenni”. Csakhát négy év alatt ő lett a kollégium rossz szelleme. — Hqgy miért? A gimnázium igazgatója — Igen, négy éve kínló­dunk vele. Nem mondhat­nám, hogy az iskolában komolyabb problémát oko­zott volna, de a kollégium­ban ... Jó képességű gye­rek, hátha még többet is tanulna Nagyon sokat romlott a tanulmányi átla­ga az utóbbi Időben. Volt olyan is, hogy a helyette­sítő tanárnál megtagadta a felelést. Rendkívül önfejű, makacs lány. Ezzel szem­ben ismerjük a családi kö­rülményeit is. Sajnos er­ről nem mondhatunk sem­mi jót. Nem akadályozzuk meg, hogy nevelőszülőhöz kerüljön. A kollégium igazgatója — Nagyon önfejű, a kollégiumi rendtartást egy­szerűen felrúgja. írónké nénivel, a nevelőnőjével szemben nem úgy viselke­dik, ahogyan az idős peda­gógus érdemelné. Sokszor durván válaszol, sokszor meg nem engedhető han­got használ. A kollégium­ból kimaradozik. Már ti­zennyolc éves elmúlt, ő is komolyabban gondolkoz­hatna, változtathatna a magatartásán. Gabriella Ószintén megmondom, a kedvezőtlen jellemábrázo­lások után egy olyan hét­ördög kislányra számítot­tam. A találkozás első pil­lanata „kiábrándított”. — Nem feltűnő jelenség Gabi. Egyenes haja van, elég jól öltözik, halk szavú, de nagyon határozott. És még valami: a szemei vörösek, kisírtak. Elmondta fiatal gyermekkora történetét. Megsajnáltam. Bizony a lelki megrázkódtatások, sé­rülések mély nyomokat hagytak benne. — Mióta a karácsonyi szü­netről visszajöttem, egyál­talán nem tudok tanulni, erős altatókkal alszom és sokszor úrrá lesz rajtam á sírógörcs. Borzalmas volt. Anyám kipakolt, hogy az iskolai szünetekben, ami­kor hazamentem, elcsábí­tottam a mostohaapámat. Szörnyű — zokogta. — Miért gyűlöl így az anyám, aki a világra hozott, hogy ilyen rágalmakkal kínoz? Bele kell ebbe őrülni. Tu­dom, nem vagyok maku­látlan. Vannak hibáim. Ha próbálnának megérteni, ha úgy közelednének felém ... De nem. Én már régen a reflektorfényben vagyok. — A legkisebb hibám is erős fényben ragyog. A legutóbbi megrovás is ... Higgye el, nemcsak én szegtem meg a fürdési ti­lalmat. Engemet rajtakap­tak. Most áruljam el a többit is? Soha. A kimara­dásom. Van egy nagyon jó barátnőm, a gyárban dol­gozik. Hozzájuk járok. A szülei úgy szeretnek, mint­ha a lányuk lennék. Van úgy, hogy későn indulok el tőlük, mert az utolsó pil­lanatig akarom érezni a családi légkört. Elkések. Szidnak. ' Ketten a „kötésiből" Két lány, Gabi kollégiu­mi társnői. — Gabi alapjában véve nagyon jó lány. Szeretetre, nagy szeretetre vágyik. — Irénke néni nem tud, vagy nem akar a nyelvén érte­ni. Sokszor ok nélkül is piszkálja. Ezért van a sok összetűzés. Gabi nagyon ideges természetű. De lehet vele bánni, az biztos. Most van egy fiúja. A napok­ban levelet kapott tőle. Azt a boldogságot látta volna. Még ránk is átragadt a le­vél iránti öröm. — Na és itt van ez a fürdés, amiért rovót ka­pott. Higgye el, nem ő az egyedüli, aki így fürdött. Csakhogy amit a Gabi csi­nál, az sokkal hamarabb kiderül. Nem tudok jobb kifejezést találni erre, — reflektorfényben van. A leendő neve őszüiő — Marika, a gyermek- védelmi felügyelő elmond­ta milyen a kislány. Tu­dom, hogy kit várhatok és nagy szeretettel várom a kislányt. Jó helye lesz ná­lam, higgye el. Külön szo­bája lesz, nyugodtan ta­nulhat, televíziózhat, olvas­hat. De azt megmondom, hogy este hét után nem maradhat ki. Egy fiatal lánynak kell a mozgás, sé- tálás. Tudom én. Szeretet- ben nálam nem lesz hiány. Ezt nem azért mondom, hiszen ismernek sokan. Jaj de nem is mondok töb­bet, mert még elsírom ma­gamat. Mondja meg Mari­kának, mielőbb hozza Gabit. — bognár — Új hullám : í6 évsn felüliednek (Tudósítónktól) A megyei művelődési ház a filmklub mozgalom fejlődése érdekében szakí­tani kíván az eddigi gya­korlattal: Nem húsz-har­minc évvel ezelőtt készült filmeket vetít a Montázs filmklubban, hanem a leg­modernebb, a francia új hullám néven ismert irányzat filmjeit. Ezekből a filmekből a budapesti Filmmúzeumban is csak néhányat láthatott a kö­zönség, legtöbbje csak nemrég került a Film- anrchivum tulajdonába. — Többek között Truffaut, Godard, Camus és Maile filmjeit vetítik. Mivel a filmek többsége szélesvásznú, ezért meg­egyezés született a Mozi­üzemi Vállalattal a film­klub közös működtetéséről. A vetítéseket minden má­sodik vasárnap délelőtt 10 ! órakor a Tisza Filmszín­házban tartják. Kezdés: i február 11-én. i A bevezető előadásokat Bárdos Károly, a televízió rendezője tartja. A nyolc filmből álló sorozatra egy bérlet ára dolgozóknak 40 forint, ÍR éven felüli diá­koknak 24 forint. A Mon­tázs filmklub elmúlt évi tagsági igazolványai érvé­nyesek; új tagkönyv ára 2 forint. A bérletek árusí­tását a Tisza Filmszínház és a megyei művelődési ház megkezdte. Hipotézis a föltlkéregr eredetéről Bolygónk felszíne kez­detben megegyezett azzal a határral, amely a kérget most 50 kilométer mély­ségben az ún. köpenytől elválasztja, — állítja J. Merhinyin szovjet vulkán­szakértő. Számításai szerint a vul­kánok által kilövellt anya­gok évi mennyisége (leg­alább 3 millió tonna) föl­dünk geológiai története éveinek számával szorozva megközelíti az egész föld­kéreg tömegét. A tudós számításaiban a vulkánikus tevékenységnek | az összes geológiai korsza- : kok folyamán való egyen­letességéből indul ki. Véleménye szerint a föld­kérget a köpenytől e'vá- I lasztó határ felszíne által j körülhatárolt szféra suga­ra fokozatosan csökkent. Az egész bolvgó sugara a vulkánikus üledékek révén azonban változatlan ma­radhatott. Mivel a vulká­nok egyenetlenül oszlanak el, ezért a földkéreg vas­tagsága a külör,böző he- Ivekeu különbözőképpen i alakult. Alkoholelvonó ketrec Van valami csendőrösen ameri­kai ízű abban a módszerben amellyel két amerikai orvos akar­ja gyógyítani a notórius részeges- kedőket. Az alkoholista — a szesz- ivás rabja. Lehetséges, hogy erre a tételre asszociál a két orvos el­járása is. Az italos emberek szen­vedélyük rabjai, próbáljuk mei? hát kúrálásukat azzal, hogy való­ban rabbá tesszük őket. A kei doktor ugyan nem ebben látja a gyógymód lényegét, hanem abban hogy a gyengédségtől fosztja meg az alkoholistát a kezelés idő szaka alatt. Az alkoholista 40 napon át üveg­ketrecben tölti idejét, ahonnét csak kivételesen léphet ki. (Persze, ez! ió lenne részletesebben tudni. Mi­lyen alkalom lehet ez a kivételes? Takarításkor, interurbán telefon- híváskor. idézés esetén?) Az üveg­kalitkában raboskodó szesztestvér­nek bonyolult gvakorlatokat kell végeznie naponta. Nem mindegy ím., hogvan. Ha jól teljesíti azo­kat, jutalmul választhat: több po­hár whiskyt akar. vagy negyedórás csevegést a szolgálatos ápolónővel 'no persze, belső televízió útián) Gondoljuk, az ápolónő testesít' meg a gyengédséget, s a kezeltnek még józan állapotban van módja dönteni: erre vágyik-e, vagy ma­rad a whiskynél. Ha lúd. legyen kövér. Ha már ezt az üvegketreces eljárást sejtik célravezetőnek a doktorok, s bíz­nak abban, hogy az alkoholisták végül is a csevegést választják, le­gyen ez az üveg- megoldás teljes. Amerikában a technikán igazán nem múlik. Üvegketrec h elvet- csináltassanak valódi palack for­májú zárkát. Legyen ebben min­den arányos. A palack-kalicka ki­járata ne ajtó legyen, hanem szol­gáljon erre az üveg nvaka. Oda- fönt, a gondozott feje felett, jó magasan. Nomármost. Ekként el­hagyhatók azok a bizonyos bonyo­lult gyakorlatok naoonta. Ameny- nyiben a flaska-börtön nyaka a szesztestvér fizimiskájához képié«! arányosan olyan szűk lesz mint a rendes borosüvegé a dugóhoz vi­szonyítva. — elképzelhető. hoev elég bonvolult gyakorlat lesz lakó­iának. ha ezen ki akar mászni. Pláne, ha a nvak alakját, hosszát ahhoz mérik, mennyire idült az alkoholista. Egészen notóriusnak amolvan egész karcsú, magas nys kú palack-keti ecet utaljanak ki. Míg ezen felmászik, lesz ideje el­gondolkodni. hogy érdemes-e ígv eleven üvegdugóvá válva megma­radni a szesz rabságában? No és kérem, további idomító hatása is van ennek a borosüvei kótemek. Mert ha ugye ennek nya­ka olvan szűk, hogy a „dugó” szó ruljon benne, aligha remélhető, hogy mód nyílna olyan intenzív kar- és lábmunkára, amelv az üvegszálig való felcsúszás-mászás­hoz szükséges. Mit lehet hát tenni? Ugvanúgy. mint az üvegbe huili dugóknál, itt is a háztartási meg­oldás segít. Vagy macl-ag-. illetve dróthurokkal, vagy pedig azzal a gépiesi tett vaskampós dugóhúzóval hozzák napvilágra az alkoholistát. Ezt a műveletet aztán több mar­kos ápolónő is végezheti Állítjuk, bőven nyílik alkalom eközben ..gvöngéd” csevegésre a szeszkazán és a nővérek között. Mire az ápolt kint lesz a palack­kalitkából. nyugodtan feltehető ne­ki a kérdés. — Itt van ez a két (három) ka­jakos ápolónő meg ez a félüter whisky. Ha megiszed a szeszt, a nővérek fognak visszagyömöszólni a flaskába. Az alkoholista nyakát rá. hogv legközelebb akkor is futásnak ered ha pálinkafőző mellett megy el-- Ha már az amerikai polgárral mindent meg lehet csinálni-.­Tóth István ( TUDÓS UUB A TELEVÍZIÓBAN BESZELŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom