Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-28 / 23. szám

IMS. Január 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Változások a román gazdasági mechanizmusban Mao és Marlene Dietrich egymás mellett A legújabb amerikai divatőrület: plakátok a lakás falán Megérkezett az amerikai divatőrület: a plakátdivat Mindenki plakátokkal dí­szíti a lakását. A legesleg­divatosabb lakásdísz azon­ban Mao Ce-tung képe! A Mao Ce-tungot ábrázoló plakát valóságos bestseller a nyugatnémet plakátpia­con. Három és fél márká­éit kapható az avantgar­dista könyvkereskedések­ben és ajándékboltokban; Kilenc márkáért Hitler és jegyese Díszítsd otthonodat Mao és Marlene Dietrich képé vei, az isteni Garbóval. Bert Brechttel vagy épper Hitler Adolffal! A Hitler- képet Franciaországban ad­ták ki, kék szeme van és kis barna bajuszt visel, mellette pedig huncutul mosolyog florentin kalap­jában a loknis fejű Mary Pickford. Az alkotás címe: „Hitler menyasszonya”, A jegyespár 9 márkáért kap- hátó. a párizsi Hachette- kiadó terjeszti Németor­szágban is. De'nem túl nagy iránta a kereslet. Op-art, pop-art, sokk. Protest és hajmeresztő szín- kompozíciók — mindez sze­repel a plakátválaszték­ban. Nemcsak a stílusok, hanem a témák is válto­zatosak. Van plakát L ü- zisztratérŐl. amint három anyaszült meztelen göröe hölgynek szónokol, van Ah baba óriási, meztelen po­cakkal. és van hastáncot lejtő Salome. A mezítelen B3 motoron A Pardon című folyóirat is foglalkozik plakáttcr­jesztéssel. Csak 10 márkát kell beküldeni, és megkap­ja az ember Adenauer ké­pét, vagy a raffinált szín­montázsaival Amerikában híressé vált német szárma­zású Peter Max sokszínű plakátját. De akit sem az államférfi, sem a művész nem csábít, az kaphat mez­telen Brigitte Bardo-1 is, motorkerékpáron. Az egész dolog Toulouse- Laatrec-plakátokkal kez­dődött. Az amszterdami Stedelijk Múzeum adta ki őket: már 5 márkáért kap­ható a Moulin Rouge és a fekete harisnyás Jane Av­ril. A zseniális nyomorék grafikus eredeti plakátjá­ért sok ezer márkát fizet­nek az árveréseken — hi­szen ő emelte művészetté a plakátgrafikát. No, de az új plakátdivatnak semmi köze sincs a műkincsgyűj­téshez! Mindenféle plakát megfelel lakásdísznek, aqü- lyet valaha is felragasztot­tak a hirdetőoszlopokra. Vannak ínyencek is Ínyenc gyűjtők nagy mű­vészek — Picasso. Matisse, Dufy. Brapue vagy Cha­gall — kiállítási plakátja­it gyűjtik. A kiállításon az ilyen plakát 10 márkáért megkapható, később azon­ban egyre emelkedik az értéke. Minél kevesebbet nyomtak belőle eredetileg, annál drágább lesz. Bár ezek nem szignált alkotá­sok. hamarosan 1000 már­ka fölé szökik az értékük, és már csak képcsarnok­ban kaphatók. No, de megint a művé- * szét területére kalandoz­tunk. eltérve a mai divat­hullámtól. Az úi divathul­lám Amerikából indult el Két évvel ezelőtt született Greenwich Village-ben, a 28. utcában levő „Under­ground Uplyifted Unlimi- ted” nevű kis üzletben. Itt árultak először szobadísz­nek szánt plakátokat. Filmcsillagok, államférfiak és más neves személyisé­gek portréi voltak ezek, azonkívül mindenféle co- mics-plakátok és vad szí­nezésű egyéb falragaszok Néhány művész és beatnik felkapta az új lakásdíszt, és hamarosan gomba mód szaporodtak a plakátárusí­tásra specializált „opos- tershop”-ok. Ma már heti egymillió dollár értékű pa­pírost adnak el. Minden nagyvárosban legalább 800 különféle plakát között le­het válogatni. Valamennyi stílus és irányzat képvisel­ve van közöttük, áruk pe­dig 50 centtől 3 dollárig terjed. Nagyságuk is igen változatos; a legkisebb plakát akkora, mint egy já­tékkártya. a legnagyobbat pedig eredetileg egy Gre­yhound busz oldalára szán­ták, tehát 18 méter hosszú. Macska a bugyoréban Nagyon népszerűek a szá­zadfordulós stílusú, szöve­ges plakátok. Csakugyan ellenállhatatlanul mulat­ságos például az az alko­holizmus-ellenes plakát, amelyről bűbájos leányka mosolyog a nézőre, s a fel­irata így szól: „Oly ajak, amely alkoholt érintett, az enyémet sohasem érinthe­ti!” Igen érdekes az a pla­kát. amelyen két turbános férfiú egy ábrándos, szá- zadeleji arcú, félmeztelen hölgy bugyogójába macs­kákat rak? (Süldeutsche Zeitung) Hit tudnak rólunk ÜST. m p a Marslakók? idegen bolygókról ? Kétségkívül a legizgal­masabb kérdések egyike, hogy vannak-e rajtunk kí­vül élőlények a világegye­temben. Ez a kérdés már nagyon régen foglalkoztatja az emberiséget. Száz év­vel ezelőtt szinte bizonyos­ra vették, hogy a Mars bolygón értelmes lények élnek, ők ásták a híres csa­tornákat. Ma már nem vagyunk ilyen naivak. Jobban meg­ismertük a Marsot, és meg­állapítottuk, hogy nincse­nek rajta csatornák, az ég­hajlati körülmények nedig olyan szigorúak, hogy leg­feljebb nagyon primitív élő szervezetek létezhetnek ott. Még kedvezőtlenebbek a körülmények naprend­szerünk más bolygóin; Ugyanakkor egyre álta­lánosabb nézet, hogy élőlé­nyek, köztük értelmes lé­nyek. sőt a feilődés nálunk magasabb fokán álló lé­nyek léteznek más nap­rendszerekben. Felderíté­sük rádió útján, vagy az általuk felénk küldött la- servillanások vétele útján lenne lehetséges. Érdekes és tanulságos következtetésekre jutha­tunk azonban, ha feltéte­lezzük például azt. hogy a Marson értelmes lénvek él­nek és végiggondoljuk, mi­lyen lehetőségük lenne ezeknek a Marslakóknak arra. hogy felfedezzék a Földön lévő élet nyomait. A Földet kutató képzelt marsbeli csillagászok ter­mészetesen eleve kételked­nének abban, hogy a Föl­dön értelmes lények élhet­nek, mivel a légnyomás a E'cld felületén mintegy tíz­szer akkora, mint a Mars felületén. A Földet túlsá­gosan nedvesnek is tarta­nák az élethez, hiszen fe­lületének kétharmad részét víz borítja. (A Marson nin­csenek nyílt tengerek, és a víz mennyisége a bolygó felszínén igen csekély.) Vé­gül túlságosan forrónak is tartanák a földet, amely átlag mintegy 50 Celsius fokkal melegebb a Mars­nál Néhány makacsabb mars­beli tudós azonban mégis feltételezhetné, hogy ilyen kedvezőtlen és kemény kö­rülmények között is létez­hetnek a Földön élőlények; Próbáljuk tehát megvizs­gálni. milyen lehetőségük nyílna a marsbeli tudósok­nak, hogy megbizonyosod­janak efelől. A Föld keskeny sarló A marsbeli csillagászok, akik a Földet kutatják csak egy kevéssel volná­nak jobb körülmények kö­zött, mint mi. amikor a Vénusz bolvgót vizsgáljuk, mivel a Földet hasonló­képpen látnák, mint ml a Vénuszt: nagyon világos évitestként, amelv a Hold­hoz hasonló változásokat mutat. Ráadásul amikor Földünk legközelebb van a Marshoz, akkor csak kes­keny sarlóként látható. — Ezenkívül a Mars égboltján a Föld sohasincs 40 foknál távolabb a Naptól. A mars­beli tudósok azonban így is bizonyára észrevennék a földfelszín változásait a mérsékelt égöv alatt, és ebből rájöhetnének, hogy télen hótakaró borítja eze­ket a vidékeket, tavasszal pedig kizöldülnek. Ezeken az időszakos változásokon kívül bizonyára észreven­nék az erdők rendszeres irtásával és a szántóföldek növekedésével kapcsolatos változásokat. Ezek gondos elemzése alapján arra a következtetésre juthatná­nak, hogy ez értelmes lé­nyek tevékenységének műve. A növénytakaró létezésé­nek sokkal erősebb bizo­nyítékát láthatnák abban, hogy Földünk légkörében nagymennyiségű oxigén van. Ez vegyileg olyan ak­tív gáz, hogy ha a növé­nyek és különösen az óceá­ni planktonok újra nem termelnék, néhány év alatt eltűnne a légkörből, ve­gyülve v i Föld felszínén lévő ásványi anyagokkal. A nagyvárosok éjsxakai fényei Sokkal nehezebb lenne az értelmes földi lények létezésének bizonyítása a marsbell csillagászok szá­mára. Ne feledjük ugyan­Románia is azon szocia­lista országok sorába lé­pett, amelyek hozzáláttak gazdaságuk megreformálá­sához. A Román Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának októberi teljes ülése jóváhagyta a népgaz­daságirányítás és tervezés tökéletesítésének irányelv- tervezetét, Határozatot fo­gadott el továbbá a bér­rendszer tökéletesítéséről. December 6-án a párt or­szágos konferenciája jó­váhagyta ezeket a terveze­teket. Mi a lényege a román gazdasági mechanizmus változásainak? Egységes népgazdasági terv Először, fokozódik az egységes népgazdasági terv szerepe. Célszerűbben oszt­ják el a funkciókat a köz­ponti szervek és az alsóbb láncszemek között. A köz­ponti szervek állapítják meg az anyagi termelés fejlődésének fő arányait és ütemét, ők döntik el, hogy a nemzeti jövedelemből mennyit fordítanak felhal­mozásra és mennyit fo­gyasztásra. A központi szervek dolgozzák ki és hajtják végre az életszín­vonal növelésével kapcso­latos intézkedéseket, meg­szabják a beruházások mennyiségét és struktúrá­ját, a termelő erők terü­leti elhelyezését, a külke­reskedelmi politikát. Az ő hatáskörükben maradnak a finanszírozás és hitelezés, valamint az árképzés kér­dései. Az összes fontos operatív funkciókat átadják a vál­lalatoknak és az újonnan megalakítandó ipari egye­süléseknek. A vállalatok szerepének növekedésével leegyszerűsödnek a vállala­tok közötti kapcsolatok, is, hogy még a két bolygó közelállása esetén is, ami­kor 54 millió kilométerre vannak egymástól, a leg­jobb távcsővel sem vehe­tők észre száz kilométer^ nél kisebb objektumok, te­hát még a legnagyobb föl­di városok sem volnának láthatók. Bizonyos reményeket fűz­hetnénk a földi nagyváro­sok éjszakai kivilágításá­hoz. Ez a fényáradat va­lószínűleg a legnagyobb marsbeli távcsövek értéke­lő képességének határán lenne. A fény azonban olyan gyengén látszana odáig, hogy a marsbeli csillagászok aligha vennék észre, ha pedig észre is vennék, nemigen tudnák megállapítani a jelenség okát. Talán lávatónak néz­nék a nagyvárosok fény­foltjait. Atomrobbantások ? Más lenne a helyzet a földi atomrobbanásokkal. — Ezek felvillanását a mars­beli távcsöveken nagyon jól láthatnák. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy az atomrobbanások fel­villanása igen rövid ideig tart. és atomkísérletek csak tizeneevnéhány éve folvnak. valószínűnek tart- hatjuk. hogy a marsbell csillagászok még nem vet­ték volna észre a jelensé­get, vagv vulkán! tevé­kenységnek tartanák az észlelt robbanásokat. Mégis volna azonban egy kétségtelen módszerük az értelmes földi lénvek léte­zésének bizonyítására. A különböző kutatási mód­szerek között bizonyára a rádió-csillagászatot is al­kalmaznák. és ez esetben megállapíthatnák, hogy a ami egyebek közt lehetővé teszi operatívabb anyagi­műszaki ellátásukat, vala­mint termékeik operatí­vabb értékesítését. Ezzel kapcsolatban csökken a minisztertanács és a köz­ponti szervek által elosz­tandó anyagok mennyisége A minisztertanács most már csupán a népgazdaság szempontjából különösen fontos termékeket osztja el, például a fémet és a tüzelőanyagot Ipari egyesülések Románia gazdasági me­chanizmusában az a máso­dik fontos változás, hogy létrehozzák a minisztériu­moknak alárendelt ipari egyesüléseket. Az ipari egyesülés magvát egyes esetekben valamely nagy­vállalat képezi, amely több kis rokonvállalatot egyesít maga körül. Más esetekben az ipari egyesülésben olyan vállalatok csoporto­sulnak, amelyek valamely bonyolult gyártmány, pél­dául a traktorok, gépko­csik előállításában koope­rálnak egymással. Az ipari egyesülések anyagi és pénzügyi eszkö­zökkel rendelkeznek, köz­tük beruházási eszközök­kel is. A gazdasági elszá­molás alapján működő egyesülés irányítja a hoz­zátartozó vállalatokat és szervezi köztük a kooperá­ciót. A minisztériumok és más központi főhatóságok jogkörének egy részét át­veszik az egyesülések, — amelyek maguk fogják realizálni gyártmányaikat mind a hazai, mind pedig a külföldi piacon. Az egye­sülések azt a jogot is meg­kapják. hogy a termelés területén külföldi cégekkel kooperáljanak. A minisz­tériumok fő feladata a megfelelő ágazat fejlesztési néhány méteres hullámok övezetében bolygónk rend­kívül erősen sugároz, mil- liószor erősebben, mint a Vénusz vagy a Merkur, — csaknem annyira erősen, mint a Nap a naptevé­kenység minimuma idején. A marsbeli csillagászok kétségkívül hamar arra a következtetésre jutnának, hogy ez mesterséges rádió­adók műve, tehát a Földön értelmes lények élnek. Heves viták Azt is bizonyára észre­vennék a marsbeli csilla­gászok. hogy a Föld rádió- sugárzásának intenzitása évről évre növekszik. A Földön jelenleg néhány- ezer tv-óllomás van, ezek kilométeres hosszúságú hullámokat bocsátanak kii Ezek a hullámok szabadon áthatolnak a földi ionosz- férán és az űrben folytat­ják útjukat. Ne feledkezzünk meg az ultrarövid rádióadókról és a radaradókról sem, ame­lyek szintén ultrarövid hullámokat használnak. A mars beli kutatók te­hát felfedezhetnének ben­nünket. bár ez nem volna könnyű számukra, és a kü­lönböző észlelések magya­rázata nyilván heves vi­tákat váltana ld. Ha azután felfedeztek bennünket megpróbálná­nak rádiókapcsolatot léte­síteni velünk. Sajnos azon­ban Marslakók nincsenek, és mi vagyunk az egyedü­li értelmes lények nap­rendszerünkben. Ha értel­mes lénveket akarunk fel­fedezni. más naprendszerek körül kell kereskednünk, ami. sajnos, sokkal nehe­zebb dolog, és aligha vezet hamarosan eredményre. tervének kidolgozása és e terv teljesítésének ellenőr­zése, valamint az ipari egyesülések munkájának összehangolása. f Árképzés töké>etesítése A reformmal kapcsolatos kérdések harmadik körét az árképzés tökéletesítése jelenti. Bizonyos termék­fajták és szolgáltatások árát az ipari egyesülések fogják megállapítani, a minisztertanács és a köz­ponti koordináló szervek által megadott keretek kö­zött. Ezzel kibővül a vál­lalatok és kereskedelmi szervezetek hatásköre. A fő termékfajták kiskeres­kedelmi árát központilag állapítják meg, egyes áru­fajtákra azonban csak a kereteket adják meg, ame­lyek között a gazdasági szervezetek maguk állapít­hatják meg az árakat. Romániában a gazdasági mechanizmus reformja elő­irányozza továbbá az ipari dolgozók anyagi érdekelt­ségének növelését. A bé­rezés differenciáltabb lesz. Némileg megváltozik a premizálási rendszer. A prémiumokat az év végén fogják fizetni, ha a vállala­tok teljesítik és túlteljesí­tik a minden ágazat szá­mára megadott megfelelő mutatókat. A premizálási alap létesítésének forrá­sa a terven felüli nyere­ség lesz, Külkereskedelem Végül a külkereskedelem szervezetében is változáson lesznek. Amint már emlí­tettük, az ipari egyesülé­sek a jövőben önmaguk exportálják termékeik nagyrészét. Románia szá­mos országban kereskedei­I mi irodákat szándékozik létesíteni az érdekelt ipari egyesülések képviselőiből. Románia jelenlegi kereske- [ delmi képviseleteit a dip­lomáciai képviseletek gaz­dasági tagozataivá alakít­ják. A külkereskedelmi mi­nisztérium mentesül az ad­minisztratív és operatív funkciók nagy részétől. A Román Kommunista Párt „a gazdaság tervirá­nyításának formáit és módszereit alárendeli a termelőerők nagyarányú fejlődését, az anyagi ter­melés gyors fellendítését, a nép jólétének növelését, az egész társadalom minden- oldalú fejlődését biztosító követelményeknek”. R. Sztojkics

Next

/
Oldalképek
Tartalom