Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-27 / 22. szám
1968. Január 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s • • Otven évvel ezelőtt Miről írtak a Szolnok megyei újságok ? Jókedvű többesben A tanulók boltjában A háborús kormány és a lapok hétről hétre újabb ép újabb kellemetlen hírrel lepik meg az embereket. „Űjabb rekvirálás” írja vezércikke címéül január 27- én a Nagykunság. Azokról a rendkívül szigorú intézkedésekről ad hírt, amelyek értelmében a vetőmagként visszatartható tengeri mennyiségét 25 kg-ról 15 kg-ra szállítják le. sőt. ha az előírt mennyiséget másként nem lehet begyűjteni, a sertésállomány ellátására visszahagyott tengeri egy részét is el fogják rekvirálni. Persze a hatóságok nem mindenkivel ilyen szigorúak. A Marik-féle vasút melletti vendéglő tulajdonosa 1917-ben 150 sertést tudott szerezni ég levágni, 1918 januárjában 16-ot, fogyasztási adójának beval - iása szerint(i), amikor a városban nincs se zsír, se hús. Két uradalom is 150 sertést tud szállítani a városnak a polgármesterrel történt megegyezés szerint. De .,a tejfelt az uradalmak szedik le” — írja a Haladás —. mert a város csak a hosszabb ideig nem tárolható húst kapja meg. a raktározható szalonnát é' zsírt az áremelkedésre spekuláló nagybirtokosok tarthatják meg. Nem csoda, ha ilyen körülmények között a szolnoki mészárosok emelni akarják a húsárát. A háborúokozta élelmezési nehézségeken azért lehet segíteni. A .,Cukorkészítés otthon* című cikkében a Haladás azt javasolja, hogy ki-ki termeljen az udvarán cukorrépát és házilag készítsen belőle cukrot. Még a receptet is közli. Biztosan nincsenek ilyen gondjai azoknak, akik a Külső-Szolnok megyei Ta- körékpénztár jövedelméből részesülnek. A Haladásban közzétett hivatalost!) mérleg szerint 500 000 K részvénytőkével 50 029 K nyereségük volt. ezenkívül kifizettek 50 684 K tiszti fizetést és 4388 K felügvelő- bizottsági dijat — feltehetően zömében maguk kö zött elosztva. Nem mindenki tudja ilven módon megszerezni a mindennapit. A karcagi b'róság kihágási büntetése' között lehet olvasni: „T. R. karczagi nő azért, mert o helyben kiadott orosz foglyok egyikével pénzért, tehát keresetszerülea szerelmi viszonyt folytatott. 15 napi önköltséges elzárásra ítéltetett,’' Valószínű, hogy nem a kereset módja volt a döntő a büntetés kiszabásánál, hanem az orosz partner, hiszen a forradalmi Oroszország és minden, ami orosz vörös posztó már az urak szemében. Er re enged következtetni a másik ítélet: „V. R. karczagi nő azért, mert többszöri fioyelmeztetés dacára is, állandóan bizalmas beszélgetést folytatott eay orosz hadifogollyal. 20 K pénz- büntetésre, behajthatatlanság esetén 1 rumi önköltséges elzárásra ítéltetett A munkásosztály gyökeresen akar változtatni a helvze+en. Hírt ad róla a Függetlenség is: „A vas utasok szervezkedése. a Vasutas Szövetség tanácsa elhatározta a vasutasoknak az egész országra való egységes megszervezését, valamint magának n szövetségnek. a demokratikus kor szellemének megfelelő átszervezését, A szövetség ebből a célból felhívást in- téa a vasv+asakhoz és péry pontban állítja fel követeléseit. A munkásmegmozdulásokat országszerte — így Szolnok megyében is — szeretnék az uralkodó körök „szalonképes’’ mederbe tere’ni. A Függetlenség ezt írja vezércikkében: „Békét, jogot és kenyeret a népne1'! terjesztették röpülő cédulákon Budapesten. közelebb a munkások neves összejövetelük alkalmával, s nincs ember, komolyan gondolkodó. oiki ezeket a k’vávságokat időszerűt1 ennek tartaná.’’ De — békét kötni csak akkor lehet, ha az is aláírja, aki ellen harcolunk; ha nem írja alá. vissza kell ütni: — a jog a választójog, amiről már tárgval az ország- gvűlés: — kenyerünk arv- nvi volt, hogy saját szükségletünkön felül még a szövetséges Ausztriának is juthatott a terméseredmények alapján és „jutott is annyi, hogy magunknak íme kiáltoznunk kell érte’’’ Á jászsági bakfazék Terjedelemében nem nagy, de tartalmában értékes és kiállításában szép könyvecske jelent meg újra Jászberényben; Nagy József: Sajátos farsangi népszokás a Jászságban című munkája. A jászberényi néprajz- kutató a Zagyva menti falvakban és környékükön kereste és gyűjtötte össze a bakfazék dobás szokásait, emlékeit Ez a régi népszokás a legtöbb helyen tulajdonképpen farsangi leánycsúfoló. Húshagyó kedden este a lányosházak udvarára üres fazekat, vagy mindenféle kacattal megtöltött rozsdás kondért dobtak a legények. Ez az úgynevezett babfazék. Leginkább a csalódott szerelmes bosszúja volt ez vagy periig a lány megtréfálása. Szokásban volt még a pártában maradt vénlányok udvarára is bakfazekat dobni csúfolódásként. A szokás legintenzívebben a Jászság etnikai területén élt, — a környéken végzett vizsgálatok azt bizonyítják, hogy nem hagyhatta el messzire a jászok földjét. Ez Nagy József kutatása alapján abból is kiderült, hogy a köszöntők a Jászság etnikai határánál már színtelenebbé váltak vagy pedig maga a szokás is elmaradt. A Jászság központjában a bakfazék-hordás még szorosan tapadt a többi farsangi népszokáshoz, a farsangi mulatozás szerves része volt. Jászladányon így kapcsolódik hozzá például a csirke-varázslás, kender "termékenység-varázslás aktusa, babonás tartalma. A farsangi lánycsúfolás cserépedény összetöréséhez kapcsolódott része így vonzotta magához a termékenység-varázsló mozzanatokat is. A figyelemre méltó tanulmány a Jászsági Füzetek harmadik számaként jelent meg. — ti — Bánvölgyi Tiborné csak úgy „szórja” jobbra-balra az utasításokat. Együtt „robogtunk” végig a folyosón, ő mutatja az utat, de a szeme élénken kutat a polcokon és a kövezeten. Nem leplezi az izgalmát. Váratlanul érte a szolnoki Vöröscsillag úti új ABC áruház dolgozóit a látogatás, de izgalomra semmi ok sincsen. Mégis az éppen ott tevékenykedő tanulók, i összesen tizennégyen összesúgnak. — Olyan ritkaság az, ha valakinek kiírják a nevét az újságba, hogy nagyon szeretnénk, de félünk is tőle —. vallja be őszintén Bede Éva másodéves tanuló. Közben egy töröttsarkú étolajos műanyagfóliát tart a kezében. Egy rakoncátlan Moszkvában egy berendezést szerkesztettek és próbáltak ki a kórokozó baktériumok roncsolására. A berendezéssel a tudósok a vakcinagyártáshoz szükséges mérgezőanyagokat, toxinokat fognak előállítani a baktériumokból. Az oltóanyagokkal foglalkozó 1 moszkvai kutatóintézetben végrehajtott kísérletek sokölyök lökte le. Tanácstalanul fordul a vezetőhelyetteshez, most mit tegyen? Szemben a sárga-zöld ízléses reklámfeliratok alatt a zöldség-gyümölcs részlegen egyszerre hat fiatal lány is tevékenykedik- Mire közéjük érek, kettőnek már hült helye, ök a kiírás elől inkább menekülnek. Bármerre s tekingetek, mindenhol csak fiatal kiszolgálók, illetve kisegítők. Jobb ep’j’ütt — Hányán dolgoztok itt? •— teszem fel a kérdést az iruló-piruló M ed gyes Margitnak. — összesen negyvenhármán. Első, másod és harmadévesek. Két műszakban dolgozunk, a boltban csak rán a szamárköhögés, a diftéria, a tbc és más betegségek kórokozóit roncsolták. A baktériumokat egy speciális csatornán bocsátják keresztül, amelynek két részlege között 1200— 1500-szoros a nyomáskülönbség. A két szakasz határán ez a nyomáskülönbség roncsolja szét a baktérumokat. tizennégy felnőtt alkalmazott van. Három vezető, négy pénztáros, egy adminisztrátor és hat tanulóoktató. .. De nem folytathatja tovább, a mellette álló Cza- kó Ilonka a fülébe súgja: az egész lapot azért nem kell telebeszélned. A viccelődés azonban nem téveszti meg őket, tudják, hogy még több kérdés is érdekel: vajon jobb-e így együtt, közösen, mint korábban volt: szétszórva, kü- lön-külön az üzletekben. !Xű uralom van — Van egy oktatószobánk, ahol hetente egyszer rendszeresen értékelik a munkánkat, választ adnak a kérdéseinkre. Az a jó, hogy az üzletvezetőink és oktatóink is nagyon kedvesek. Itt valóban nőuralom van. Csak két fiútanuló „bosszantja” a lányközösséget — Vincze Zsuzsanna mondja ezt. Bánvölgyi Tiborné üzletvezető helyettes más oldalról is hangsúlyozza a tanulók összevonásának előnyeit: — Nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítani a kereskedelmi szakiskola osztályfőnökeivel és igazgatójával. Az egy hónap alatt több alkalommal ellátogattak hozzánk, a gyerekekkel kapcsolatos problémákat közösen beszéljük meg. A tágas üzlethelyiségben a gondolasorok között alig van vevő- Pillanatnyilag több az áru-utántöltéssel foglalkozó fehérköpenyes lány, mint amennyi vásárló : válogat a kirakott áruféleségek között. De a bejárattól jobbra, a sarokban Zagyi Mária csak ritkán jut szünethez; sokan keresik fel. Pár nap alatt nagyon megkedvelték a környékbeliek a kannakakaót, mert olcsó és ízletes, azt méri. Mikor már a kijárat felé igyekszem, akkor veszem észre, hogy kávé, dió, mák és cukordarálók sorakoznak a pénztárgép mellett. A vásárlók részére biztosított próbamérleg is van, feltűnő helyen. Ilyen körülmények között a fiatal tanulógárda valóban jól elsajátíthatja a kereskedői ismereteket. P. S. Vonzó toborzás Zsántbékra A zsámbéki felsőfokú mezőgazdasági technikum igazgatóhelyettese Pafci Nagy Elemér tájékoztatót küldött szerkesztőségünkbe. Lényege: várják az agrár pályákra készülő, érettségizett fiúkat, lányokat. Az oktatási intézmények ilyenfajta hírverése megszokott az újságokban. Rendjén is van. Ez a zsámbéki toborzó mégis eltér a szokásostól^ pontosabban a szokványtól. A hirdetmény-levél mellett ugyanis egy 20 oldalas, nyomdailag előállított kiadvány is érkezett. Képekkel illusztráltan mutatják be az iskola életét. — Olyan tudnivalókkal is beleékelve, milyen kedvezmények illetik meg a hallgatókat, milyen sportolási, művelődési lehetőségek várnak rájuk. Nem soroljuk fel szó szerint. Aki odakerül, úgyis megkóstolja ezt a diákéletet. Egyet feltételezünk: ahol ilyen körültekintően, rangosán történik a toborzás színvonalas lehet az oktatás is. Jó szívvel aiánl- juk hát megyénk érettségizőinek a zsábéki felsőfokú mezőgazdasági technikumot. b. 1. IVlikrobaroucsoló iptlillipiippilllllllllllllllllllllllllill* PINTÉR ISTVÁN: lllllllllllllllllillllllll Mégsem lett | király 9. Mm ...... ........- _____ T isztek válláról a bokrok közé S Horthyt, akinek francia kívánságra nemsokára el kell búcsúzni a hadügyminiszter: széktől, meghívják Nagyszebenbe, ahol Pétain tábornagy, a francia haditanács elhöke elnökletével, francia és román tábornokok részvételével konferencián beszélik meg a Tanácsköztársaság elleni támadás tervét. Horthy Nagysze- benből visszatér Szegedre, s utasítást ad ki, amely így kezdődik: „A nemzeti hadsereg a románokkal egyetértőleg meg fogja kezdeni az előnyomulást Budapest megszállása céljából. A franciák beleegyeztek, hogy Szegedet a nemzeti hadsereg megalakított részei elhagyják...” Természetesen hétpecsétes titok, hogy az Antant Horthyt támogatja. A tengernagynak kapóra is jön, hogy az terjed el: a győzteseknek Horthy személye nem kedves, hiszen a különítményekben szolgálatot teljesítő tisztek az antant ellen háborúskodtak. Az antantot hibáztatják azért is, mert Magyarországon az általuk gyűlölt proletárdiktatúra van. s ha Hor- thynak az antant ellenkezésével is meg kell küzdenie, ez csak fokozza népszerűségét a laktanyákban. Gömbös Gyula ért hozzá, hogy ezt a helyzetet kihasználja. A városi színházban a MOVE díszgyűlést rendez, amelyen javasolja: — Horthy Miklóst, a nemzeti kormány hadügyminiszterét kiáltsuk ki a MOVE országos díszelnökévé. Tomboló éljenzés a válasz. A felállva tapsoló darutollas tisztek közben a páholy felé néznek, ahol a megszálló francia hadsereg képviselői ülnek. Vajon mit szólnak, hiszen ez valóságos tüntetés az antant ellen, az általuk elmozdításra ítélt hadügyminiszter mellett. A francia tisztek közömbös arccal ülnek... Horthy a tapsorkántól kísérve, jól kiszámított, lassú léptekkel hagyja el a páholyát, s felmegy a színpadra. — Tudja meg mindenki — mondja idegen akcentussal —, tegnapról mára fordulóponthoz értünk- Szomorú pont, tegnap tudtuk meg, hogy a kormány támogatásban nem részesül. A francia hadsereg vezetői a legnagyobb szeretettel segítettek bennünket, közbejött azonban a politika és a politikusok másképp gondolkodnak, mint a hadsereg. Ügy gondolják, hogy bennünket nem támogathatnak egy másik kormánynyal szemben. Azok az erők, amelyek itt egybegyűltek, nem engedik ezt és én sem engedem. És ha odajutunk, hogy más emberek veszik át az ország sorsának intézését, csak olyanokat támogatok és támogatunk, akik egy véleményen vannak velünk.... Űjabb dörgő taps a válasz az egybegyűlt tisztek részéről, ök képviselik az egyedüli erőt — Horthy világosan megmondta, hogy a politikusok csak azt tehetik, amit a katonák támogatnak. Prónay Pálnak, az elsőnek megalakult tiszti század parancsnokának intésére az egybegyűlt tisztek vállukra kapják Horthyt. Nagy éljenek és kurjongatások között diadalmenetben kivonulnak vele a Széchenyi térre. Az ünneplésnek a francia katonai rendőrség néhány altisztje vet véget; kardjukkal hadonászva utasítják Prónayékat, hogy hagyják abba vezérük dicsőítését. Horthy gyorsan leugrik a tisztek válláról, s kijelenti: — Eresszetek fiúk, mert lefognak ezek a buta franciák mindnyájunkat és akkor bedöglünk. A bátor fővezér — mint egy rajtakapott csúzli zó gyerek — gyorsan eltűnik a bokrok között, meglóg a francia katonai rendőrök elől. Nekik ugyanis szigorú parancsuk van, semmiféle tüntetést nem tűrhetnek Szeged utcáin, amelyre a francia városparancsnokság nem adott előzetes engedélyt. Így ért véget a MOVE, a „Magyar Országos Véderő Egyesület” első Horthy melletti tüntetése. Ezt aztán negyed századig követték az újabbak. A MOVE — Gömbös Gyula volt a fő szervezője — mindent elkövetett hogy Horthy- ból királyt, vagy legalábbis nádort csináljon. Hiszen rövidesen kialakul az elképzelés: Horthy úgy akar dinasztiát alapítani, mint egykor Hunyadi János, aki az ország nádora, fiát azonban már királlyá választják. Amikor az antant politikusok manővereként gróf Károlyi Gyulának át kell adni a helyét P. Ábrahám Dezsőnek, Horthyból hadseregparancsnok lesz. Ebből az alkalomból az újdonsült fővezér a Mars téri laktanyában egybegyűlt tisztekhez rövid beszédet intéz, s már ügyes párhuzamot von Hunyadi János és önmaga között: — Szegedi női kezek hímezték bele szívük melegét ebbe a zászlóba. Büszkeséggel tölt el az a tudat, hogy ezt a lobogót a magyar nemzeti eszme szolgálatában álló hadseregnek szánták- A régi legendás vitézeknek: egy Hunyadinak, egy Rákóczinak kellene feltűnni, hogy felrázzák tespedé- séből a magyar hazát. Ilyen veszélyben a haza még nem volt soha. Ha nem fogunk fegyvert, elveszünk örökre... A zászlószentelési beszédet egyébként Horthy meglepő szóképpel zárja: — Vegyétek most e lobogót, e drága kincset és jelszavatok legyen: „Ezen vagy ezzel.” Az altengernagy úgy látszik csak a flotta fegyverzetét ismeri, a szárazföldi csapatokét nem. Összetéveszti a spártaiak pajzsát a szegedi honhölgyek hímezte kelmével... A zászlószentelési ünnepségre felsorakozik az egész „nemzeti hadsereg”. Mindössze két gyalogzászlóalj, egy tüzérüteg, egy lovas század, egy utász század és egy karhatalmi csendőrszázad tiszteleg a főparancsnok előtt. A toborzásra tett újabb és újabb erőfeszítések meddők maradnak. Mindössze néhány tucat tanyasi kulák jelentkezik a felhívásra. Ez az a hadsereg, amelyben jóval több a tiszt, mint a közlegény... Arra azonban elegendő ennek a gyülevész hordának ereje, hogy miután az intervenciós csapatok túlereje leveri a hősiesen harcoló Tanácsköztársaságot, a Dunántúlra vonulva terrorral kezdje megalapozni az új rendet, Horthy uralmát. Amikor az első század, Prónayék útnak indulnak Szegedről a Dunántúlra, Horthy ezzel az utasítással indítja őket útnak: „Útközben mindenütt verjétek agyon, akasszátok fel a kommunista vezetőket.” Maga a hadsereg főparanésnoka még egyelőre ott ül Szegeden a Kass Szálló különtermében, a P. Ábrahám Dezső kormány ülésén, s hallgatja a különböző híreket izgatottan tárgyaló minisztereket: Budapesten Peidl, a miniszterelnök, aztán Friedrich István megkeresi alcsúti kastélyában Habsburg József főherceget, akit 1918 október végén IV. Károly „homo regius”-nak, királyi megbízottnak nevezett ki. Friedrich felszólítja Józsefet, hogy álljon az ország élére, József főherceg pedig hálából kinevezi Friedrichet miniszterelnökké. A P. Ábrahám-kor- mány hiába ágál a franciáknál, hogy az övék az egyedüli törvényes minisztertanács, nem sikerül az antant támogatását megnyernie „jogai” gyakorlásához. (Folytatjuk.)
