Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-05 / 3. szám

1968. január 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A bedolgozói munka nagyobb becsülete A munkaügyi miniszter rendeletben szabályozta a bedolgozók foglalkoztatását. A szabályozás leglényege­sebb vonásairól, a bedolgozók helyzetében bekövetke­ző változásokról dr. Nagy Lászlótól, a Munkaügy’ Minisztérium főosztályvezetőjétől kértünk tájékoztatást. Rendszeres és rendkívüli szociális segélyek — A rendelet a bedolgo­zók foglalkoztatásának olyan egységes központi el­veit fekteti le, amelyek ke­retei közt a vállalatok ön­állóan eldönthetik, milyen formában és mértékben ve­gyék igénybe a bedolgozást — mondotta dr. Nagy Lász­ló. — Minden vállalat fog­lalkoztathat tehát be­dolgozókat. sőt nemcsak fizikai munkák elvégzésé­re. hanem olyan rutin jel­legű. adminisztrációs, vagy műszaki munkákra is, ahol a teljesítmény mérhető, normázható. S bedolgozó­nak is jelentkezhet min­denki, aki megfelel az adott munka követelmé­nyeinek. Ezzel ez a gazda­ságos. előnyös foglalkozta­tási forma az eddiginél szé­lesebb területre terjedhet ki. Ugyanakkor azonban biztosítani kell. hogy a be­dolgozás összhangban le­gyen az adott terület mun­kaerőhelyzetével. A rende­let ennek a szabályozását a megyei tanácsokra bízza. A tanácsok irányelveket ad­hatnak ki annak érdekében, hogy a leginkább rászoru­lókat alkalmazzák bedolgo­zóként: egyes esetekben kö­telező közvetítést is elren­delhetnek. vagy indokolt esetekben egyes dolgozói kategóriákra eltilthatják a bedolgozóként való foglal­koztatást. — Hogyan szabályozza n rendelet a bedolgozók jogi helyzetét, amely eddig sok vitára adott okot? —r A szabályozás abból indul ld. hogy egyrészt fenn kell tartani a bedol­gozás legfőbb előnyét. a rugalmasságot, másrészt vi­szont azoknak, akiknek ez a munka az állandó meg­élhetésük. több jogot, na­gyobb biztonságot kell ad­ni Ennek megfelelően a rendelet a vállalat és a dolgozó között megállapo­dással létesített bedolgozói munkaviszony két formájá­ra ad lehetőséget. A bedol­gozás lehet eseti, időnként adott megbízás, s lehet ál­landó jellegű, sőt az utóbbi keretében a munkaadó azt is vállalhatja, hogy meg­határozott mennyiségű munkával állandóan ellát­ja a bedolgozókat. Ez utóbbi forma mindkét rész­ről a rendes munkavi­szonyhoz hasonló kötöttsé­gekkel. s ugyancsak meg­felelő juttatásokkal is jár. Teljes egészében azonban ez sem azonosítható a ren­des munkaviszonnyal, hi­szen a bedolgozó nem a vállalat területén és nem feltétlenül személyesen végzi a munkát. — Melyik forma a cél­szerű? — Ez a vállalat sajátos­ságaitól függ. s ezért a vál­lalatvezetésnek a szakszer­vezeti bizottsággal egyetér­tésben kell eldöntenie, hogy a kötött, vagy a kötetle­nebb foglalkoztatást vá­lasztja; esetleg egymás mel­lett. mind a kettőt alkal­mazza. Természetesen a munkára jelentkező dolgo­zók igényeivel is számolni kell. azzal, hogy ők miiven megterhelésre, esetenkénti megbízatásra, vagy rend­szeres munkára vállalkoz­nak. — Milyen feltételekkel lehet kötetlenebb formái választani? — Ebben az esetben a vállalat és a dolgozó vagv meghatározott munka el­végzésére, vagy határozat­lan időre lép kancsolatba A meghatározott munka befejeztével a bedolgozás felmondás nélkül megszű­nik. A határozatlan időre létrejött kaocsolat közös megegvezésisel. vagy fel­mondással bármikor meg­szüntethető. A felmondási idő 15 nap; erre azonban nem jár külön díjazás, csak ha az illető a felmondá­si idő alatt még munkát végez. A bedolgozónak ki­adható munka mennyisége negyedéves átlagban nem lehet több, mint amennyi az azonos, vagy hasonló munkakörben, rendes mun­kaviszonyban levő dolgozóik által törvényes munkaidő alatt elvégzendő. A bedol­gozóra a vállalatnál alkal­mazott bértételek érvénye­sek. A vállalat, amennyi­ben elégedett a munkával, prémiumot, nyereségrésze­sedést és jutalmat is fizet­het bedolgozóinak. (Viszont nem fizethet állásidőt, túl­órát stb.) A munkával járó költségek fedezésére a vál­lalat rezsi-térítést is meg­állapíthat. A selejtesen végzett munka után azon­ban sem költségtérítést, sem bért nem kell fizetnie. E kötetlenebb foglalkoz­tatás kereteiben is mód van rá, hogy a vállalat a ren­des munkaviszonyban levő dolgozóknak iáró különféle juttatásokat kiterjeszthesse a bedolgozókra is. így sza­badságot is adhat, s erre az időre átlagkeresetet fizet­het a bedolgozónak. Ha 9 bedolgozó nem jogosult a szabadságra, a vállalatnak — kérelmére — két hétre akkor is mentesítenie kell őt a munka alól, erre az időre azonban díjazás nem jár. Amennyiben a bedol­gozó a vállalt kötelezettsé­geinek nem tesz eleget, a juttatások megvonhatok. — Mivel jár a kötött be­dolgozói forma? — Ezt a formát ott al­kalmazzák, ahol a folyama­tos munkával való ellátás biztosított, és rendszeresen foglalkoztatnak bedolgozó­kat. mert a termelés érde­kei ezt állandóan megkí­vánják. A vállalat és a dol­gozó írásbeli megállapodást köt. amelyben a vállalat ar­ra kötelezd magát. hogy állandó foglalkoztatást biz­tosít, a dolgozó pedig rend­szeres munka végzésére vállalkozik. Ha a vállalata Nem érti. hogy miért cso­dálkozom. Magány? Hat­van évig egy szál magában élni? Nem. erre ő így soha sem gondolt. A gyógysze­rész diplomát 1908-ban kapta meg a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Ű?v érezte, hogy övé a világ. Fiatal volt és nem voltak anyagi gondjai. Ké­sőbb mind jobban élt, két év után már 240 korona lett a havi fizetése. Micso­da nagy pénz volt? Hogy mit jelent er előleg szó. Ezt csak 1923-ban tudta meg. Nősülésre még véletlenül sem gondolt. Színház, könyvek, szórakozás. A könyveket különösen sze­rette. A fővárosi életet 1930-ig élvezte. Azután vi­dékre került. Rossz idők jártak akkor. A válság éveiben neki is kijutott a megpróbáltatásokból. De a történelem nem állt meg a lejtőn. Kezdődött a zsidó- üldözés. majd n második világháború. Ekkor már nem is gondolhatott család- alapításra. A deportálás szörnyűsé­gei. Két testvére pusztult el Auswitzban. ö megúsz­ta. Munkaszolgálatos, majd Debrecenben egy hadosz­tály egészségügyi tartalék keretébe került. Zsidó or­vosok és gyógyszerészek, kö­rülbelül harmincán voltak. Különböző megpróbáltatá­sok után végülis Budapes­ten érte meg a felszabadu­lást. Aránylag ép bőrrel biztosított munkamennyi­séggel nem látja el a dol­gozót, a kiesett időre mun­kabért kell fizetnie, amely nem lehet kevesebb, mint srz elmaradt munka díjá­nak ötven százaléka. de legalább a havi 250 fo­rintot el kell érnie. Ebben a foglalkoztatási formában a 15 napos fel­mondási időre a dolgozó­nak munkadíjat kell fizet­ni akkor is. ha a vállalat nem látja el őt munkával. Ebben az esetben a be­dolgozóra hasonló felmon­dási tilalom érvényesül, mint a Munka Törvény- könyve alapján a rendes munkaviszonyban lévőkre, a szociális és kulturális juttatások, kedvezmények is hasonlóan illetik meg a bedolgozókat, mint a vál­lalat más alkalmazottjait. (Naptári évenként 12 mun­kanap alapszabadság és minden munkaviszonvban, illetve kötött bedolgozói vi­szonyban töltött két év után egy nap nótszabadság jár részükre. A szabadság- időt ugyanúgy kell díjazni, mint a rendes munkavi­szonyban állóknál.) A kollektív szerződésnek a bedolgozókra vonatkozó függeléke előírhatia. hoev amennyiben a kötetlenebb bedolgozásban résztvevők átlagos teljesítménye egy naptári éven át eléri az azonos, vagy hasonló mun­kakörben foglalkoztatott rendes munkaviszonyban levő dolgozók számára elő­írt követelmény 75 száza­lékát. erre az időre a sza­badságot. és a juttatásokat úgy kapják. mintha a kö­tött formában dolgoztak volna. A rendelet felold’a azo­kat a merev szabályokat, amelyek mind a vállalatok, mind a bedolgozók számá­ra kedvezőtlenné tették ezt a foglalkoztatást, s lehető­vé teszi, hogy kölcsönösen előnyös megállapodást köt­hessenek Egészen bizonyos, hogy a jövőben mind töhb vállalat, és az eddiginél több dolgozó él majd a lehetőségekkel, amelvek ha­szonnal járnak mind az egyén, mind a társ*’* atom számára. S. E. vészelte át a háborút, de a sors iróniája, hogy ké­sőbb a gyógyszertárban el­törte a lábát. Ma is erő­sen sántít. A felszabadulás után egy jó ideig megint nem jutha­tott eszébe, hogy egyedül van és meg kellene nősül­ni. Azután úgy eljárt fe­lette az idő. hogy egyre ke­vesebbszer fordult meg fe­jében a házasság gondo­lata. Jászfelsőszentgyörgyön ti­zenhárom éve dolgozik. In­tenzíven részt vett a köz­ség életében, tanácstag volt az utóbbi évekig és min­denki szereti. Azt mondta a tanácselnök, hogy a leg­többet dr. Lukács Jenő in­terpellált. Nvitott szemmel járt a községben, minden hibát meglátott és nagyon sok ió javaslata volt. Ma, nyolcvan évesen sem állja meg, hogv ne korhol­ja az írástudatlanokat. Ilyenkor valósággal tűzbe ion. — Félsz a betűtől? Nem. szégyelled magadat? A fiad tud írni, olvasni, te meg a nevedet sem vagy képes a recepten aláírni. Pedig megtanulhattad vol­na, ha egymást nem riaszt­játok el a tanulástól azzal, hogy mit szólnak, ha, fel­nőtt feijel padbn ültök. Azután hozzám fordult és indulatosan folytatta: — Nézze meg, milyen jól öltözöttek. Ki mondta vol­na meg erről a fiatalasz- szonyról. hogy cigány? Jól keresnek a tsz-ben, azt Cikkünk nyomán A presszós kisasszonyt elhelyezték, a felszolgálót megbirságolták Az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség ellenőrei december elején a szolnoki utasellátó egységeiben próbavásárlást vé­geztek. A tapasztalatokról la­punk december 9-i számában Olcsóbb konyak, drágább áron címmel írtunk. Az észrevételek alapján a kereskedelmi felügyelőség ve­zetője Karakas József felszol­gálót, aki az olcsóbb kom­mersz konyakot drágább áron számolta fel, 200 forint pénz­bírság fizetésére kötelezte. Az utasellátó kirendeltség veze ő- je pedig Agócs Aranka presz- szós kiszolgálót más munka­körbe helyezte. Ugyanis ő volt az, aki lényegesen gyengébb minőségű kávét főzött, nem használta fel az előírt h?t gramm kávét a duplához. Szé­les Lászlóné felírónőt szigorú fi­gyelmeztetésben részesítették, mivel elsősorban az ő köteles­sége lett volna a helytelen számlázás miatt a felszolgálót időben figyelmeztetni. Az üzletvezető figyelmezte­tésben részesült. Ha a jövőben hasonló problémák merülné­nek fel, az üzletvezető felelős­sége hatványozott lesz. Az intézkedésekhez csak any- nyit, hogy a nemrégen megje­lent belkereskedelmi miniszteri rendelet szerint, ha egy keres­kedelmi dolgozó a jövőben há­rom ízben is büntetést, illetve bírságolást eredményező sza­bálytalanságot követ el. búcsút mondhat a szakmájának. Te­hát hathatós intézkedés köte­lezi az eladókat és a felszol­gálókat arra, hogy a fogyasz­tói érdekeket tiszteletben tart­sák. Hosszú beszámolót kap­tunk Polgár Mihálytól, a karcagi Dimitrov Terme­lőszövetkezet főkönyvelőjé­től. Kitűnik belőle, hogy a szövetkezet vezetői most év végén nemcsak azzal vetettek számot, hogyan sikerült a múlt esztendő, hanem azzal is, mit telje­sítettek eddig ötéves ter­vükből. Mint már koráb­ban hírül adtuk, a Dimit­mondják. a pénzt meg tud­ják számolni. Óh, hogy az a... Sajnos méa sok ez analfabéta a községben. Január végén nyugdíjba megy dr. Lukács Jenő gyógyszerész. Hatvan év a gyógyszerész szakmában... Az első között kapott aranvdiplomát 1959-ben, s ez év márciusában a gyé­mántdiploma várománvosa Nagvon egyszerű, inkább a hivatásának élő. mintsem a saját kényelmét építgető ember. Tizenhárom évig a pvógvszertárból nyíló Da­rányi szobában lakott. Egy ágv. asztal, szekrény, rá­dió, meg könyvek. Vasár­naponként beiárt Jászbe­rénybe. Délelőtt a termál­ban. ebéd a Lehelben, is­merősök meglátogatása, az­után a délutáni busszal vissza. Szerencsére, a reu­mán kívül semmilyen be­tegség nem kínozta edd’» — mondta. Azután arról beszélgettünk, hova rregv, hol fog élni az utolsó munkanap után. Teljesen elfogulatlanul mondta, hogv az ú’szászi szociális otthon­ba kérte az elhelyezését. Ez lesz a leyíobb. mert nem akar szintén idős rokona* terhére lenni. Megkérdeztem, hoav nem volt-e túlságosan igényte­len az élete. Belátta, hogy ha nem ilyen a természe­te, bizony többre is vihet­te volna. Hogv a- magánv? Nem. erre ő így soha sem gondolt.- bj _ Az idő eljár az embe­rek felett, az öregség saj­nos elkerülhetetlen. Ezen meditálni nem is érdemes. Az öregkor azonban nem mindenkinél jelent egyet a nyugodt, gondtalan élet­tel. Nagyon sokan vannak olyanok, akik öregségükre minden támasz nélkül, rossz anyagi körül mért vek között maradnak. Társadal­munk azonban felkarolja a rászorulókat, az ország anyagi erejéhez mérten se­gíti az idős. szegény embe­reket Megyénkben 1144-en ré­szesültek rendszeres szoci­ális segélyben. Az egy főre eső átlag havi 175 forint volt. A segélyösszeg átlaga területenként változott és legalacsonyabb (153 forint) Túrkeve városban volt Rendkívüli segélyt ugyan­ebben az évben 2565 sze­mély kapott átlagban 285 forint összegben. A rendkí­vüli segélyek összege sem mindenütt egyforma volt. Legkevesebbet Mezőtúron rov Tsz a népgazdasághoz igazodóan ötéves feljeszté- si tervet készített. A közgyűlés szentesítet­te, s az kötelező a szövet­kezet vezetőire. Az elgon­dolások között szerepel többek között: már 1967-ben köteles a tsz fizetett szabadságot biz­tosítani. 1967 elmúlt, s a Dimitrov Tsz-ben fizetett szabadság­ban részesültek azok a nők, akik 100, azok a fér­fiak, akik 150 tíz órás munkanapot tudtak igazol­ni. Mint Polgár Mihály ír­ja — érthetően — nagy örömet váltott ki a szövet­kezeti tagok körében az intézkedés. Nem kevésbé az is, amit ugyancsak üze­mi ötéves tervében rögzí­tett a Dimitrov Tsz: mind­két üzemegységében ta­nyai művelődési házat épí­tenek. Nos, az ötéves terv félidején az 1-es üzemegységben már áll a tanyai kultúr- ház. Most végzik az épület bel­ső szerelési munkálatait. Zuhanyozókat szerelnek fel, öltözők vannak benne, hogy az itt dolgozó állat- teyésztők munka végezté­vel lemosakodhassanak, s tiszta ruhában térjenek családjukhoz. Mindez, s még sok min­den úgy vált lehetővé, hogy a közös gazdaság túl­teljesítette ötéves tervének eddigi feladatait. Az irány­zat szerint az első két év­ben 76 millió forintos ter­melési érték előállítására vállalkozott a tsz. A való­ság 84 millió forint. Ez a termelékenység 116 száza­lékos növekedéséből adó­dott elsősorban. A legjobb eredményt a növényter­mesztők érték el. A szövet­kezet jövedelemelosztási módja megteremtette az anyagi érdekeltséget. A többletjövedelem 15 száza­léka ugyanis megilleti a rendszeresen dolgozó bri­gád tagokat. Szépen fejlődött az öt­éves terv eddigi részében a növénytermesztés gépe­sítése, kemizálása a Di­mitrov Tsz-ben. — 183 forintot —, a legtöb­bet a szolnoki és a tisza­füredi járásokban, mégpe­dig 349 forintot fizettek. Az elmúlt év második negyedévében 400 000 fo­rinttal emelkedett a segély­keret. Ez lehetővé tette, hogy ha nem is sokkal, de a rendszeres segélyeket át­lagban 18. a rendkívülit pe­dig 12 forinttal emeljék. A rendszeres segélyek fo­lyósítását leginkább az in­dokolja, hogy az idős igény­lők tartására kötelezhető hozzátartozó nincs, a rá­szorulók nyugdíjjal vagy egyéb jövedelemmel nem rendelkeznek. A segélyek elsősorban élelmiszer, tü­zelő és ruházat vásárlására szolgálnak. A vakok és csökkentlá­tók is segélyben részesül­nek, ha semmilyen foglal­kozást nem tudnak űzni. Rendszeres segélyben 1967- ben százhúszan, kiegészítő segélyben pedig tizenheten részesültek, egységesen 300 forintot kitevő maximális összegben. A gabonatermesztés és betakarítás komplex gé­pesítését megvalósítot­ták. A régi kombájnokat kise­lejtezték, s új, korszerű SZK kombájnokkal pótol­ták. A szövetkezetben a nö­vényvédő és gyomirtósze­rek felhasználása kétszere­sére nőtt az előző két év­ben. Az állattenyésztés gépesítési szintje azonban továbbra is igen alacsony, s közeli céljuk az épüle­tek korszerűsítése, a fejés gépesítése. Bár az állatte­nyésztés termelékenységi mutatóit is túlteljesítették, tervükhöz mérten több te­jet, gyapjút, juhtejet ter­meltek a tervezettnél, több a malac szaporulat, egye­dül tyúktojásból adtak ke­vesebbet a számítottnál. Mindehhez igazodva ala­kult a szövetkezet tagjai­nak jövedelme is. A má­sodik ötéves terv átlagá­ban 15 ezer forint volt a Dimitrov Tsz tagjainak átlagos évi bevétele. Ta­valyelőtt már 19 ezer fo­rint, s a múlt esztendő — bár még nem volt meg a zárszámadás — 22,5 ezer forint körül zárják. A Dimitrov Tsz-ben nem a termelés, hanem a gaz­daságos termelés a fő cél. Ennek érdekében közgaz­dasági csoport alakult a kollektív üzemben, amely­nek a főkönyvelő a veze­tője, az üzemgazdász, a fő- agronómus, a főállattenyész­tő, a műhelyvezető és két közgazdasági techni­kus a tagjai. A csoport fel­adata a termelés elemzése, valamint a szövetkezeti tisztségviselők közgazdasá­gi továbbképzése. Evégből nyolc előadásból álló soro­zatot indítottak, amelyen negyven hallgató tanul a szövetkezetben. A karcagi Dimitrov Tsz- ben közgazdasági szemlélet az irányadó mindenben. Talán ez a legnagyobb biz­tosíték arra, hogy az öt­éves terv most következő szakaszában is sikerrel dol­goznak. Hatvan év a patikában Fizetett szabadság, tanyai művelődési ház a karcagi Dimitrov Tsz-ben Szövetkezeti ötéves terv a közös gazdaságban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom